A határozat elvi tartalma: A bejegyzések egymás közti sorrendjét az az időpont határozza meg, amikor az alapul szolgáló beadvány az ingatlan-nyilvántartási iktatáshoz érkezett. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.876/2015/
- A tanács tagjai: dr. Buzinkay Zoltán a tanács elnöke, előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Képviselője: P Ügyvédi Iroda Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Képviselője: K Ügyvédi Iroda A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú határozatot hozó bíróság: Budapest Környéki Bíróság A határozatának száma: 3.K.27.531/2014/
- számú ítélet Közigazgatási és Munkaügyi Rendelkező rész A Kúria - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.531/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Ráckevei Körzeti Földhivatalhoz érkezett
- január 2-án a Szigetszentmiklósi Földkiadó Bizottság FKB-364/
- számú határozata, melynek alapján a földhivatal 30006984/2001/1996.01.02 számú határozatával részarány földtulajdon kiadás jogcímén a hrsz.-ú ingatlanra 425/5697 hányadban és 5272/5697 tulajdoni hányadban tulajdonjogát jegyezte be. [2] A Ráckevei Körzeti Földhivatalhoz a 40556/
- iktatószámon került benyújtásra
- július 08.án a hrsz.-ú ingatlan tekintetében a Földkiadó Bizottságtól származó FBK-485/
- számú megkeresés, a felperesi jogelőd tulajdonjogának bejegyzése tárgyában. [3] A körzeti földhivatal a
- szeptember 28-án kelt 40556/1996.07.08 számú határozatával a hrsz.ú, 3 ha, 4529 m² nagyságú, 56,97 AK értékű ingatlanra vonatkozóan lakos tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította, hivatkozva az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi
- számú Tvr. (a továbbiakban: Inytvr.)
- §
(6)bekezdésében foglaltakra, mely szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott már jogosultként szerepel vagy akit egyidejűleg bejegyeznek. Mivel pedig az ingatlanra korábbi ranghelyen a részaránykiadás jogcímén és tulajdonjogát a földhivatal már bejegyezte, így az ingatlan már nem a Mgtsz. földhasználatában van. [4] Az elsőfokú határozattal szemben és a felperes, mint örökösei terjesztettek elő fellebbezést
- szeptember 30-án és kérték a tulajdonjog bejegyzési kérelem elutasításának felülvizsgálatát, az elsőfokú határozat megsemmisítését. [5] A fellebbezést elbíráló alperesi jogelőd a
- január 6-án kelt 31.108/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában az Inytvr. végrehajtására kiadott 27/1972.(XII.31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §-ára is hivatkozva rámutatott, hogy a körzeti földhivatal jogszerű határozatot hozott a tulajdonjog bejegyzési kérelem elutasítása tárgyában, mivel az Inytvr.
- §-a szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel. Rámutatott, hogy a perbeli ingatlant illetően és kérelme
- január 2.-án érkezett a földhivatalhoz, míg a felperesi jogelőd kérelme
- július 8-án. A tulajdoni lapon a bejegyzések egymás közötti sorrendjét pedig - az Inytvr.
- §
(1)bekezdése szerint - az az időpont határozza meg, amikor az alapul szolgáló beadvány az ingatlan-nyilvántartási iktatóhoz érkezett. Erre figyelemmel pedig jogszerűen és előbb érkezett tulajdonjogi igényét kellett bejegyezni, melynek következtében a felperesi kérelem elbírálásakor már jogosultként a perbeli ingatlan vonatkozásában nem a Mgtsz. volt feltüntetve. Nem tartotta megalapozottnak az alperes a fellebbezők azon álláspontját, mely szerint mindkét kérelmet függőben kellett volna tartani, mivel az és tulajdoni jogának bejegyzésére irányuló korábbi ranghelyű megkeresés elbírálható volt, ugyanakkor a fellebbezés tárgya kizárólag hrsz.-ú ingatlan. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] Az alperes határozatával szemben a felperes nyújtott be keresetet, melyben annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Hivatkozott arra, hogy eredetileg és részére a hrsz.-ú ingatlan került kiadásra. A hrsz.-ot utóbb hrsz.-ra javították ki. Állította, hogy ennek következtében a földkiadási határozatokban hrsz. azonosság jött létre, melyet észlelve a földhivatalnak meg kellett volna tennie a szükséges lépéseket az ellentmondás tisztázása iránt. A hrsz.-ok pontos megállapításáig ugyanakkor a hrsz.-ra vonatkozó megkereséseket a hatóságnak függőben kellett volna tartania. Kifogásolta a felperes azt is, hogy az elsőfokú határozat szabályszerű kézbesítésére nem került sor, mivel azt az elsőfokú hatóság az elhunyt címére postázta, megfosztva annak örököseit a jogorvoslathoz való jogtól. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, a határozatában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Az elsőfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy kizárólag a földkiadó bizottság 1996. július 8-án érkeztetett megkeresésére hozott első- és másodfokú határozat képezte a per tárgyát. Mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 95. §
(1)bekezdése értelmében a törvény
- január 1-jén lépett hatályba, de a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kellett befejezni, így az alperes eljárására az Inytvr. és Vhr. rendelkezései voltak az irányadóak. Külön is rámutatott az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában arra, hogy nem tehette vizsgálat tárgyává, hogy a földkiadással érintett perbeli ingatlan helyrajzi száma jogszerűn került-e kijavításra a-ről -re, illetőleg, hogy jogszerűen rendelkezett-e az elsőfokú hatóság tulajdonjogának bejegyzéséről. Mivel pedig és tulajdonjogának bejegyzése iránti megkeresés
- január 2-án a felperesi jogelőd tulajdonjogának bejegyzésére irányuló megkeresés érkeztét megelőzően került iktatásra, így az elsőfokú hatóság helyesen állapította meg a későbbi ranghelyű megkeresés elintézésekor, hogy az ingatlan már nem a Mgtsz. földhasználati jogával terhelt részaránytulajdont képez. [10] Eljárási jogszabálysértésként találta megállapíthatónak a bíróság, hogy az 1996-os megkeresésről a földhivatal csak 10 év elteltével döntött. Ugyanakkor rámutatott, hogy ez a súlyos eljárási jogszabálysértés éppen a rangsor elvére figyelemmel nem lehetett kihatással az ügy érdemére, mert az
- július 8-i ranghelyen történő elbírálás biztosította azt, hogy az ügyfelek nem kerültek hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy a hatóság nem határidőben döntött. A felperes jogorvoslati joga nem sérült, fellebbezését benyújthatta, azt az alperes érdemben bírálta el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését, továbbá az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti az Inytvr.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat, mivel az elsőfokú hatóság elutasító határozatával nem valósul meg a tényleges, valós állapotnak megfelelő ingatlan-nyilvántartás. Állította, hogy a Vhr. 68. §
(1)bekezdése szerint a rangsort felülírja a tényleges természetbeni állapot bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba, így az elsőfokú hatóság mulasztást követett el, mert saját hatáskörében is megtehetné a Vhr. 68. §
(2)bekezdésében foglaltakat. A felülvizsgálati kérelemben írtak szerint az elsőfokú hatóság megsértette az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 2. §
(5)bekezdésében foglaltakat, 26. §
(1)bekezdését. Jogsértő volt a földhivatal eljárása, abban a tekintettben is, hogy az elutasításról hozott határozatot az
- január 8-án elhunyt személy nevére és címére küldte ki. Hivatkozott a felperes arra is, hogy az FM hivatal megsértette az Áe. 10.§-át, amikor a közigazgatási szervtől kapott megkeresésnek nem tett eleget. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül, melynek eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [14] A felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslati kérelem, abban a törvény értelmében pontosan meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja és elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ebből következően nem felel meg a törvénynek, ha a felülvizsgálati érvelés konkrét jogszabálysértést a jogerős ítélet vonatkozásában nem jelöl meg. Ebből következően a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek csak azt a részét bírálhatta el, amely a jogszabályoknak megfelelt, vagyis vizsgálódási körébe csak a jogszabálysértés megjelölésével alátámasztott Inytvr. 5. §
(1)bekezdésének és 13. §
(2)bekezdésének a megsértése volt vonható. Nem vizsgálta a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek az elsőfokú hatóság, a földhivatal és az FM hivatal által elkövetett jogsértéseire vonatkozó részét. [15] A felperes a lefolytatott első- és másodfokú eljárás során az Inytvr. 1. §
(1)bekezdésében és 13. §
(2)bekezdésében foglaltak sérelmét nem állította. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel való megtámadásának pedig csak olyan kérdésben van helye, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. [16] Ezen túlmenően meg kívánja jegyezni a Kúria, hogy az Inytvr. 1. §
(1)bekezdése olyan kijelentést tartalmaz, melynek jogszerűsége felülvizsgálati eljárásban nem is támadható. [17] A perbeli ingatlan határvonalában, területében, művelési ágában és a föld minőségében változás nem következett be, így az Inytvr. 13. §
(2)bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés fel sem merülhet. [18] Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet indoklásában arra, hogy kizárólag a földkiadó bizottság
- július
- napján érkeztetett megkeresésére hozott első- és másodfokú határozat jogszerűsége képezte a per tárgyát. Erre figyelemmel pedig a bíróság jogszerűen állapította meg, hogy az alperes részéről jogszabálysértés nem állt fenn, az és tulajdonjogának bejegyzésére irányuló beadvány rangsorban megelőzte a tulajdonjogának bejegyzésére irányuló megkeresést, így az utóbbi elbírálása során a földhivatal nem hagyhatta figyelmen kívül azon tényt, hogy időközben az ingatlan már nem a Mgtsz. földhasználati jogával terhelt részarány tulajdont képezett. Márpedig az ingatlannyilvántartásban - a Vhr.
- §
(6)bekezdésének előírása szerint - jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. [19] Helyesen állapította meg tehát a jogerős ítéletet hozó bíróság, hogy az Inytvr. és a Vhr. rendelkezéseit az alperes határozatának meghozatala során nem sértette meg, döntése ennél fogva nem jogszabálysértő. [20] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét megfizetni. [22] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján köteles. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: