A határozat elvi tartalma: EMVA támogatás esetén a támogatási időszak egészében kell gyakorolni a támogatott tevékenységet, az egyoldalúan nem módosítható. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.568/2015/6.szám A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, . Hörcherné Dr. Marosi Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: A per tárgya: Dr. Ivanovits Andrea ügyvéd támogatási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.614/2014/
- számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.614/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.614/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- február 6-án az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/
- (X.18.) FVM rendelettel (a továbbiakban: Jogcímrendelet) biztosított jogcímre támogatási kérelmet nyújtott be az elsőfokú mezőgazdasági és vidékfejlesztési hatósághoz. [2] A hatóság a támogatási kérelemnek helyt adott
- október
- napján kelt határozatával. A támogatás a Dánszentmiklós .../
- hrsz.-ú ingatlanon megvalósítani tervezett asztalos műhely kialakítására vonatkozott. A felperes a fejlesztéssel érintett tevékenységként az 1623 TEÁOR 08 kódú „épületasztalos ipari termékek gyártása” tevékenységet jelölte meg. A felperes első kifizetési kérelmét
- augusztus 2-án terjesztette elő, amelyhez csatolta Cegléd város jegyzőjének igazolását, miszerint a felperes főtevékenysége az „Egyéb m.n.s. bútor gyártása”, további tevékenységei között pedig a 162301 TEÁOR kódú „Épületasztalosipari termékek gyártása” is szerepelt. Ezt követően a felperes
- október 28-án,
- január 24-én és
- szeptember 30-án terjesztett be kifizetési kérelmet, amelyeknek a hatóság - csakúgy mint az első kifizetési kérelemnek - helyt adott. Az ötödik kifizetési kérelmet a felperes
- február
- napján terjesztette elő. [3] A
- március 28-án megtartott helyszíni ellenőrzést követően a hatóság nyilatkozatra hívta fel a felperest tevékenységi köre igazolásával kapcsolatban. A felperes ezt követően csatolta Cegléd város jegyzőjének igazolását, mely szerint a felperes fő tevékenysége ekkor 433207 TEÁOR kódú „M.n.s. egyéb épületasztalosszerkezet szerelése, javítása” volt, tevékenységei között az első kifizetési kérelem kapcsán csatolt „Épületasztalos-ipari termékek gyártása” tevékenység nem szerepelt. [4] Ezt követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hatóság négy határozatban a kifizetésének helyt adó határozatait visszavonta, majd - miután az ötödik kifizetési kérelmének még nem adott helyt öt határozatban a felperes mind az öt kifizetési kérelmét elutasította. [5] A kifizetési kérelmeket elutasító határozatokkal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melynek nyomán az alperes öt határozatot hozott: az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A hatósági döntések lényege szerint a felperes a támogatási kérelemben megjelölt tevékenységét megváltoztatta, ezáltal megsértette a Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdésében foglaltakat. A hatóság szerint a felperes a támogatási kérelmében kötelezettséget vállalt az „Épületasztalos-ipari termékek gyártása” tevékenységi körre. A Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdésébe ütközik az, ha a felperes az első kifizetési kérelem benyújtását követően a fejlesztéssel érintett tevékenységi körét megszünteti. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes mind az öt alperesi határozattal szemben keresetet terjesztett elő. Kérte a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdését a hatóság tévesen értelmezi. [7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [8] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatának felülvizsgálatára indult pereket egyesítette, majd a 3.K.27.614/2014/16. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság idézte a Jogcímrendelet 3. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(1)bekezdés e) pontját. A bíróság megállapította, hogy a felperes támogatási kérelmében az „Épületasztalos-ipari termékek gyártása” tevékenységet jelölte meg, mely tevékenység az első kifizetési kérelem előterjesztésekor a bejegyzett tevékenységei között szerepelt. A bíróság szerint nem volt vitás a perben, hogy a felperes a támogatási időtartam alatt fő tevékenységét megváltoztatta és volt olyan időszak, amikor az „Épületasztalos-ipari termékek gyártása” egyáltalán nem szerepelt a tevékenységei között. A bíróság álláspontja szerint a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdéséből nem következik az, hogy a felperesnek csak az első kifizetési kérelmében kellett volna megnevezni támogatott tevékenységét. Ellenkezőleg, a felperes a Jogcímrendelet alapján valamely konkrét vállalkozás létrehozására, illetve meglévő vállalkozás fejlesztésére igényelhetett támogatást. Kérelmében pedig azt is meg kellett jelölnie, hogy ezen vállalkozás milyen tevékenységet végez, a támogatást milyen tevékenység kifejtéséhez kívánja felhasználni. A felperes a támogatási kérelme főlapjának 11. pontjában a fejlesztéssel érintett tevékenységnél a 162301 TEÁOR 08 kódot adta meg, amely az épületasztalos ipari termékek gyártása tevékenységnek felel meg. A bíróság szerint a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdésének logikai értelmezés alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem a
(2)bekezdésben meghatározott, gazdaságon kívül végzett tevékenységeknek, hanem a megkezdett, vagy tervezett gazdasági tevékenységnek kell a mikrovállalkozás bejegyzett tevékenységei között szerepelnie. A támogatással érintett gazdasági tevékenység bejegyzésére a jogszabály a TEÁOR kódok szerint ad lehetőséget. Így a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a támogatással érintett tevékenységének a kérelem főlapja 9. pontjában megjelölt asztalos műhely kialakítása minősülhet. [9] A bíróság szerint a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdéséből nem következik, hogy csupán az első kifizetési kérelem időpontjában kell a támogatással érintett tevékenységnek bejegyzettnek lennie. Helyes értelmezés szerint a kérelmező az első kifizetési kérelmének előterjesztéséig kap időt arra, hogy a kérelemben megjelölt tevékenységet bejegyeztesse. Ez azonban a későbbiekben már nem változtatható meg. Ez utóbbi körben hivatkozott a 23/2007.(IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 28/B. §
(2)bekezdésére, valamint az Eljárási tv. 42. §
(1)bekezdésére. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős ítélet, valamint az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdését, az Eljárási tv. 69. §
(1)bekezdés e) pontját, továbbá a Pp. 206. §
(1)bekezdését. [11] A felperes szerint a bíróság tévesen értelmezte a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdését. Álláspontja szerint a nyelvtani értelmezés alapján támogatás olyan, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gazdaságon kívül végzett tevékenységre lehet igénybe venni, amely legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásakor felvett tevékenység. A Jogcímrendelet ezen szabálya azt az egyetlen egy feltételt támasztja, hogy olyan, a rendelet
(2)bekezdésében meghatározott gazdaságon kívül végzett tevékenységre igényelhető támogatás, ami a megkezdett, vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódik. A felperes a fejlesztés megnevezéseként asztalos műhely kialakítását jelölte meg, tehát ezt kell irányadónak tekinteni. [12] A felperes nem értett egyet azzal sem, hogy a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdéséből az következik, hogy nem csupán az első kifizetési kérelem időpontjában kell a támogatással érintett tevékenységnek bejegyzettnek lennie. A Jogcímrendelet nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint a támogatási határozat kézhezvételét követően tilos volna bármely tevékenységi kör megváltoztatása a bizonyítottan azonos gazdasági tevékenység keretein belül. [13] A felperes végezetül utalt arra, hogy az Eljárási tv. bíróság által felhívott 42. §
(1)bekezdése, illetve az FVM rendelet 28/B. §
(2)bekezdése a támogatási kérelmekre vonatkozik, nem pedig a kifizetési kérelmekre. A felperes vonatkozásában nincs helye az Eljárási tv. 42. §
(1)bekezdése alkalmazásának. Ezt az ügyben született egyik alperesi határozat kifejezetten tartalmazta is. Hivatkozott arra is, hogy sem a hatóság, sem pedig a bíróság nem tudott olyan konkrét jogszabályi helyet megjelölni az eljárás során, amely megtiltaná, hogy a felperes a támogatási kérelemben megjelölt beruházás megvalósítása, illetve üzemeltetése során az ahhoz bizonyítottan tartozó egyik tevékenységi kört ne változtathatná meg olyan tevékenységi körre, amely az általa vállalt gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódik. A
- március 23-ai változás szakmám belül történt, mivel mind az épületasztalos-ipari termék gyártása, mind pedig azok szerelése, javítása egymáshoz kapcsolódó tevékenységek, az asztalos tevékenység, azon belül pedig az épületasztalos tevékenység részei. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Az alperes szerint a Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdésének helyes értelmezése, hogy a támogatás tárgyát illető feltétel nem egyetlen követelményből áll, hanem konjunktív részkövetelményekből (összetett feltétel), így olyan tevékenységre vehető igénybe támogatás, amely tevékenységet az elsőfokú kifizetési kérelem időpontjában tartalmaz az a nyilvántartás, amely a mikrovállalkozás, vagy természetes személy tevékenységét tartja nyilván. [15] A felperes épületasztalos-ipari termékek gyártása tevékenységéhez igényelt támogatást, nem pusztán a felülvizsgálati kérelmében állított asztalos műhely kialakítására. A beruházás nem azonosítható a jogszabályban meghatározott támogatási tárggyal. A Jogcímrendelet
- §-a a támogatás tárgyáról beszél, támogatási tevékenységről szól. Téved a felperes akkor, amikor úgy érvel, hogy az asztalos műhely kialakításával kapcsolatos bármely tevékenység megalapozza a támogatásra való jogosultságát. [16] Az alperes szerint, mivel az első kifizetési kérelem időpontjában nem volt bejegyezve a felperes tevékenységi körébe a később bejegyzésre került „épületasztalos-szerkezet szerelése, javítása” tevékenység, az említett tevékenység nem jogosította támogatásra a felperest. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [18] A Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdése értelmében „[t]ámogatás vehető igénybe mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatására, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó a
(2)bekezdésben meghatározott, gazdaságon kívül végzett tevékenységre, amely legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásakor szerepel a mikrovállalkozás bejegyzett tevékenységei között, vagy természetes személy ügyfél esetén az első kifizetési kérelem benyújtásáig felvett tevékenység.” [19] A Kúria megítélése szerint helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdéséből nem következik, hogy csupán az első kifizetési kérelem időpontjában kell a támogatással érintett tevékenységnek bejegyzettnek lennie. A fent jelzett jogszabályi tartalomból egyértelműen az következik, hogy az adott tevékenységnek az első kifizetési kérelem benyújtásakor, illetve benyújtásáig már mint felvett tevékenységnek kell szerepelnie a mikrovállalkozás tevékenységei között. A jogszabály a „legkésőbbi” időpontot határozta meg (ameddig fel kell venni az adott tevékenységet a mikrovállalkozás tevékenységei közé), amelyből egyenesen következik, hogy az adott tevékenységnek nemcsak az első kifizetési kérelem időpontjában hanem a támogatási időszak egészében szerepelnie kell a mikrovállalkozás tevékenységei között. A felek között nem volt vitatott, hogy az 1623 TEÁOR 08 kódú „Épületasztalos-ipari termékek gyártása” tevékenység a támogatási időszak alatt megszűnt, és a felperes fő tevékenységi köre a 433207 kódszámú „M.n.s egyéb épületasztalos-szerkezet szerelése, javítása” lett. A Kúria álláspontja alapján nem helytálló a felperes azon jogértelmezése, amely szerint olyan tevékenységre igényelhető támogatás, ami a megkezdett, vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódik. Közvetlenül kapcsolódó tevékenységet a jogszabály e helyen nem említ, viszont „felvett” tevékenységet igen, ami azt jelenti, hogy az adott gazdasági tevékenységnek kell a mikrovállalkozás bejegyzett tevékenységei között szerepelnie. Helytállóan utal arra a jogerős ítélet, hogy a támogatással érintett gazdasági tevékenység bejegyzésére a jogszabály a TEÁOR kódok szerint ad lehetőséget. A TEÁR kód szerinti tevékenységben való eltérés pedig jelen ügyben ténykérdés. [20] A felperes szerint a fejlesztés megnevezéseként asztalos műhely kialakítását jelölte meg, tehát ezt kell irányadónak tekinteni. A Kúria egyetért az alperes azon jogszabály-értelmezésével, hogy a Jogcímrendelet „bejegyzett tevékenységről” nem pedig beruházási célról beszél, így önmagában az asztalos műhely kialakítása, mint a kérelem főlapjának 9. pontjában megnevezett fejlesztés a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdésnek értelmezési körébe nem vonható. [21] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság, amikor a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdése alapján a közigazgatási határozat jogszabályellenességét nem állapította meg. [22] A felperes kifejtette azt is, hogy a jogerős ítélet az FVM rendelet 28/B. §
(2)bekezdésére és az Eljárási tv. 42. §
(1)bekezdésére is hivatkozik, e szabályok azonban a támogatási kérelemre, s nem a kifizetési kérelemre vonatkoznak. Az Eljárási tv. 42. §
(1)bekezdése szerint „Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be.” E szabály valóban a támogatási kérelemre vonatkozik, azonban nem magát a támogatási kérelmet, hanem a támogatási időszakot veszi alapul. Kifizetési kérelmet értelemszerűen a támogatási időszakon belül lehet előterjeszteni. Az FVM rendelet 28/B. §-a azt határozza meg, hogy mi minősül a támogatás alapjának beruházási és szaktanácsadási támogatások esetén. A 28/B. §
(2)bekezdése értelmében
(2)„[a]z
(1)bekezdésben nem részletezett támogatások esetén a támogatás alapjának minősül az intézkedés által támogatható tevékenység tárgya, mennyisége és a megvalósítás helye.” A Kúria megítélése szerint nem vált jogszabálysértővé a jogerős ítélet e jogszabályi rendelkezés felhívásával. A jogerős ítélet az ebből fakadó következtetést nem a kifizetési, hanem a támogatási kérelem tekintetében vonta le: a fenti jogszabályhelyek alapján azt állapította meg, hogy helyes jogértelmezésre jutott a hatóság akkor, amikor a megkezdett vagy tervezett támogatási kérelemben megjelölt gazdasági tevékenységet vette alapul (amelynek a Jogcímrendelet 3. §
(1)bekezdése alapján legkésőbb az első kifizetési kérelem előterjesztéséig bejegyzett tevékenységnek kell lenni). Erre tekintettel a felperes felülvizsgálati kérelme e tekintetben sem megalapozott. [23] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Alkalmazott jogszabályok: [24] 136/2008. (X.18.) FVM rendelet 3. §
(1)-
(2)bekezdés Záró rész [25] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- § alapján kötelezte a pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. [26] Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló
- évi
- §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- május
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró