Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.529/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Birkás Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Árva Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- október 2-án kelt 6.G.41.799/2006/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A
- szeptember 29-én kelt vállalkozási szerződés szerint az alperes m...endelte a felperestől a ..., .... kerület ... szám alatt épülő két műfüves labdarúgó pálya műfűborításának komplett elkészítését; fektetését homok és gumigranulátum feltöltéssel és vonalazással, 6.800 forint és ÁFA/m² vállalkozói díjért,
- november 10-i teljesítési határidővel. A
- március 23-án kelt vállalkozási szerződés alapján pedig m...endelte az ... „A" kategóriás, két gyakorlópálya műfüves burkolatának kivitelezési munkáit bruttó 65.000.000 forint vállalkozói díj ellenében,
- június 14-i befejezési időponttal. A felek
- július 18-án az ...-... gyakorló labdarúgópálya műfű-anyagainak beszállítására
- július 18-án szállítási szerződést kötöttek, e szerződésben az árat 2.411.250 forintban, a teljesítési határidőt
- július
- -
- július
- közötti időpontban határozták meg. A fenti szerződések szerinti vállalkozói díjat az alperes a felperesnek teljeskörűen nem fizette meg, a
- február 22-én kelt levélben közölte, hogy az ... Sportcentrum vonatkozásában 5.200.000 forintot, az ...-... sportpályára nézve 96.450 forintot és a ..., .... kerületi sportlétesítményt érintően 253.897 forintot „jóteljesítési garancia hiányában" biztosítékként visszatartott. A felperes
- december 1-jén benyújtott keresetében a Ptk.
- §-ára alapítva összesen 5.550.329 forint, s ennek
- szeptember 30-tól járó késedelmi kamatai és a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes a szerződések szerinti határidőben köteles lett volna az ellenérték megfizetésére, figyelemmel arra is, hogy a felek közötti szerződések nem tartalmaznak a díjak garanciális visszatartására nézve rendelkezést. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezésként előadta, hogy a felperes a perbeli szállítási és vállalkozási szerződések alapján hibásan teljesített, nem adta át határidőben a beépített anyagokkal kapcsolatos garancialeveleket, ezért az átadás-átvételi eljárások lefolytatására és a felperesi számlák kiállításának alapjául szolgáló teljesítési igazolások kiadására sem kerülhetett volna sor, az alperes a teljes szerződéses összeg kifizetését megtagadhatta volna. A felperes követelésével szemben beszámítási kifogást terjesztett elő, ellenkövetelése összetevői az ...-... munkálataival kapcsolatban 289.350 forint, az ...i sportpályákkal összefüggésben pedig 10.400.000 forint, összesen 10.689.350 forint, a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésére alapozott késedelmi kötbér a
- július 18-án kelt szállítási szerződés 8.
- és
- március 23-án kelt vállalkozási szerződés 11.
- pontjára hivatkozással. Előadta továbbá, hogy az ...i pálya és az ...i pályák vonatkozásában a felperes garanciális javításokat végzett, e javítások
- július 16-án, illetve
- szeptember 3-án fejeződtek be. A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte, vitatta kötbérfizetési kötelezettségét, azt, hogy az alperesnek végzett munkával kapcsolatban olyan késedelembe esett volna, amely az alperes részéről a kötbérigény érvényesítését megalapozza. Hivatkozott arra is, hogy az alperes kizárólag a végszámla terhére érvényesíthette volna a szerződések alapján a késedelmi kötbérigényt. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.550.329 forint tőkét, s ennek
- szeptember 30-tól a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatait, valamint 610.516 forint perköltséget, az alperes beszámítási kifogását elutasította. Határozata indokolása szerint az alperes a kereset megalapozottságát nem vitatta, ezért e körben az elsőfokú bíróság csupán utalt
- §-ának
(2)bekezdésében foglaltakra. Az alperes beszámítási kifogását tekintve megállapította, hogy a
- március 23-án kelt vállalkozási szerződés 11.
- pontja szerint a vállalkozót terhelő kötbér a szerződés szerinti munkakezdési és befejezési határidőhöz kapcsolódik. A garanciális iratok átadása nem ezzel függ össze, álláspontja szerint a munka befejezésének kötbérterhes fogalma alá a felek nem vonták az iratok átadását. A
- július 15-én kelt szállítási szerződés 8.
- pontja pedig a teljes árumennyiség késedelmes leszállításához kapcsolta a szerződést biztosító mellékkötelezettséget, de az okmányok átadásának késedelmét nem tette kötbérterhessé. Mindezekből következően az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes beszámítási kifogásának jogalapját nem bizonyította (Pp.
- §), ezért azt elutasította. A lerótt 333.000 forint kereseti illetékből és a 277.516 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltségről a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását; a beszámítási kifogására tekintettel a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróságnak az a megközelítése, amely szerint a munka minőségének igazolását jelentő garanciavállaló nyilatkozatok átadását nem tekintette kötbérrel szankcionálhatónak, a munka befejezése akkor állapítható meg, amikor a felek az átadás-átvételi eljárást lefolyatják, és annak eredményeként a vállalkozó hiba- és hiánymentes teljesítését megállapítják. Utalt arra, hogy a
- március 22-én kelt szerződés 9.
- pontja akként rendelkezik, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele egy eredeti és két másolati példány átadási dokumentáció biztosítása, melynek részét képezik a garanciavállalási nyilatkozatok. A perbeli szállítási és vállalkozási szerződések teljesítésekor elmaradtak a felperes részéről a beépített anyagokkal kapcsolatos garancialevelek átadása, e nyilatkozatok átadásának késedelmes időpontját az alperes okiratokkal igazolta. Hivatkozott arra is, hogy a felperes csak abból a szempontból vitatta az alperes beszámítási kifogását, hogy szerinte a kötbér érvényesítésére irányuló igény elkésett, mivel azt az alperes csak a végszámlából tarthatta volna vissza. Előadta továbbá, hogy a felperes pernyertessége esetén sem helytálló az ítélet rendelkező részében megjelölt
- szeptember 30-i kamatfizetési kezdő időpont, mivel a
- szeptember 29-én kelt vállalkozási szerződéssel kapcsolatos javítási munkák
- július 16-án, az ...i labdarúgópályák garanciális festése pedig
- szeptember 3-án fejeződött be. A felperes fellebbezési ellenkérelme helybenhagyására irányult. az elsőfokú bíróság ítéletének a A Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezését a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés a következőkre tekintettel nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a döntése alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg, és helytálló az az álláspontja, hogy az alperes a beszámítási kifogása jogalapját nem bizonyította, a perbeli szerződések alperes által hivatkozott rendelkezései nem alapozzák meg a kötbér iránti jogosultságát. A Ptk. 296. §-án alapuló beszámítás a perben kifogással történik. A Pp. 164. §-ának
(1)bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy a bíróság ezeket valódinak fogadja el. Ez a szabály alkalmazandó a beszámítási kifogás elbírálásánál is. Az alperes a felperes kereseti követelésével szembeni ellenkövetelését; kötbérigényét a felek közötti
- március 23-án kelt vállalkozási szerződés 11.
- pontjára és a
- július 18-án kelt szállítási szerződés 8.
- pontjára alapozta. A
- március 23-án kelt szerződés megfogalmazása szerint; a vállalkozó munkakezdési és befejezési határidő kötelezettségei kötbérterhesek. A
- július 18-án kelt szerződés 8.
- pontja szerint a szállítási határidő kötbérterhes. Ezekben az esetekben a késedelmi kötbér közvetlenül a végszámla bruttó összegéből kerül levonásra a felek megállapodása szerint. A Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). A Polgári Törvénykönyv idézett rendelkezéséből következően a felek írásban bármely kötelemszegés vagy a szerződésszegés minden esetére is kiköthetik a kötbérfizetési kötelezettséget. A kötbérre vonatkozó szerződéses kikötések azonban kiterjesztően nem értelmezhetők, kötbérkötelezettség megállapításának csak akkor van helye, ha az ahhoz való jogosultság a szerződés szövegéből egyértelműen megállapítható. A perbeli esetben a felek szerződései csak arra az eshetőségre tartalmaznak késedelmi kötbérre vonatkozó rendelkezést, ha egyrészt a felperes a munka megkezdésével és befejezésével késedelembe esik, illetve a szállítási szerződés alapján nem tesz eleget a 8.
- pontban írt kötelezettségének, azaz a teljes árumennyiség hiba- és hiánymentes átadásának. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes által hivatkozott okiratok átadását nem kívánták kötbérrel szankcionálni. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a szerződéses rendelkezések ellenére az alperes a végszámla befogadásakor a felperessel szemben kötbért nem érvényesített. A fentiekből következően az alperes a beszámítás megalapozott és jogszerű voltát nem igazolta, ezért helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság - jogalap hiányában - az alperes beszámítási kifogását. Az ítélet rendelkező részében megjelölt kamatfizetési kezdő időponttal kapcsolatos fellebbezés sem megalapozott. A per adatai szerint az alperes a felperes teljesítését mind a vállalkozási szerződések, mind a szállítási szerződés vonatkozásában igazolta, így a felperes alappal érvényesíthette mind a vállalkozói díj, mind a szállítási szerződés alapján neki járó ellenérték (ár) iránti követelését, mivel a felperest megillető vállalkozási díj és vételár a teljesítéskor esedékessé vált (Ptk.
- §
(1)bekezdés), de az alperes az ellenszolgáltatás egy jelentős részét visszatartotta, ennek megalapozottságát a perben nem bizonyította, csupán állította, hogy a felperesi számlák kiállításának alapjául szolgáló teljesítési igazolások kiadására nem kerülhetett volna sor. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor - a felperes igazolt teljesítésére figyelemmel - a kamatfizetés kezdő időpontját a kereseti kérelemmel egyezően állapította meg. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az alperes a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségének a megfizetésére, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alkalmazásával, mérlegeléssel állapította meg. Budapest,
- április
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró