Gfv.30282/2015/1 – Kúria

(4)bekezdésében foglaltakat, mert a választottbírósági felperes közvetlenül nem az ellenérdekű félnek küldte meg a keresetlevelet és a választottbíróság jelölésére vonatkozó felhívást. 1994. LXXI. Tv. 55. §

(1)c),

1. LXXI. Tv.
2. §

(1)e) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.282/2015/10.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Kovács Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a Csató Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Csató Zoltán ügyvéd és a Reichardt Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Reichardt Ágnes ügyvéd által képviselt alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt a Fővárosi Törvényszéken 9.G.42.980/

1. szám alatt indított perben hozott
2. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről
3. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával működő eseti Választottbíróság
4. június 6-án kelt V.01-007153/2011/14.(B.L.) ítéletét érvényteleníti. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.660.000 (egymillió-hatszázhatvanezer) Ft elsőfokú és 840.000 (nyolcszáznegyvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy az államnak - felhívásra - fizessen meg 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) Ft első fokú és 3.322.700 (hárommillió-háromszázhuszonkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a peres felek között
5. május 16-án vételi jogot és használati jogot alapító szerződés jött létre a felperes tulajdonát képező ingatlanra. A szerződésben az abból eredő jogviták elbírálására kikötötték a felek a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával működő eseti választottbíróságot (a továbbiakban: eseti választottbíróság). A szerződést a felperes társaság részéről tulajdonosként Z T írta alá, aki az aláírás időpontjában, egészen
6. május 27-éig, a felperes társaság képviseletére önálló aláírási joggal felhatalmazott ügyvezető volt. A szerződés teljesítésével kapcsolatban a felek között vita alakult ki, ezért a jelen per alperese (választottbírósági felperes)
7. január 17-én keresetet nyújtott be a kikötött eseti választottbíróságnál, melyben szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén kérte a jelen per felperesét (választottbírósági alperes) kötelezni 40.694.880 Ft és járulékainak megfizetésére. Keresetleveléhez csatolta az alperes nevében Z T ügyvezető által
8. május 21-én aláírt ügyvédi meghatalmazást, amelyben a dr. Sz V G Ügyvédi Irodát, eljáró ügyvédként dr. Sz V Gt meghatalmazta, hogy az ügyvédi törvényben meghatározottak szerint képviselje a
9. május 16-án kelt vételi és használati jogot alapító szerződésben foglalt választottbírósági alávetés alapján a választottbírósági alperest minden, a választottbírósági, illetve az ezekkel összefüggő egyéb eljárásban, így a választottbírói jelölés folyamatában is. E meghatalmazás alapján a választottbírósági felperes által jelölt választottbíró a választottbírósági alperes képviselőjeként dr. Sz V G ügyvéd részére kézbesítette a keresetlevelet, a választottbíró jelölésére vonatkozó felhívást, majd minden, a választottbírósági alperes részére címzett, a választottbírósági eljárásban keletkezett iratot. Az eljárás során a választottbírósági alperes képviselője
10. február 10-én bejelentette, hogy a társaságnak nincs olyan eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvezetője, aki a társaság gazdasági tevékenységének folytatására, így különösképpen a peres felek között létrejött fentiekben részletezett szerződés teljesítésére és a választottbírósági felperes által hivatkozott felszólítások tartalmának megfelelő intézkedések foganatosítására jogosult lenne, illetve lett volna. Az eseti választottbíróság a
11. június 6-án kelt V.01007153/2011/14.(B.L) ítéletében az érvénytelenítési per alperesét kötelezte 33.227.200 Ft kár megtérítésére, valamint az eljárás költségeinek a megfizetésére, ezt meghaladóan a választottbírósági felperes keresetét elutasította. A
12. június 6-i határnapon kihirdetett és írásba foglalt ítéletet a felek határnapon jelen levő képviselőinek átadta. Ítéletében a választottbírósági alperesnek a vezető tisztségviselő hiányával összefüggő védekezését olyan, neki felróható körülményként értékelte, amelyre az ellenérdekű féllel szemben megalapozottan nem hivatkozhatott. A választottbírósági eljárás alperese
13. október 8-án nyújtott be keresetet az elsőfokú bíróságnál (továbbiakban: felperes), melyben a választottbíráskodásról szóló
14. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.)
15. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. e)pontjában foglalt érvénytelenítési okok megvalósulására hivatkozással kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését. Állította, hogy a választottbírósági ítéletet részére szabályszerűen nem kézbesítették, ezért a 60 napos jogvesztő keresetindítási határidő reá nem vonatkozott. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra való hivatkozással, hogy a felperes elmulasztotta a jogvesztő keresetindítási határidőt. Érdemben vitatta, hogy a felperes által megjelölt érvénytelenítési okok megvalósultak volna. Hivatkozott arra, hogy mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), mind az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: Ütv.) előírja, a folyamatban lévő polgári eljárásokban be kell jelenteni a képviseleti jog megszűnését, az ügyvédi megbízás megszűnését. E per felperesének meghatalmazott képviselője a választottbíróság felé címzetten a meghatalmazotti képviseleti jog megszűnését nem jelentette be. A választottbíróság eljárási cselekményei pedig nem álltak ellentétben sem a Vbt., sem a vonatkozó mintaszabályzat előírásaival. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert arra a megállapításra jutott, hogy a felperes a jogvesztő keresetindítási határidőt elmulasztotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására utasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresetlevele mellékleteként csatolta a 2010. április 13-án kelt okiratot és annak 2010. április 23-i kézbesítését igazoló tértivevényt is, amelyek szerint a felperes visszavonta a dr. Sz V G ügyvéd részére 2007. május 21-én adott meghatalmazását. A visszavonással megszűnt meghatalmazás tényére figyelemmel arra a jogi következtetésre jutott, hogy az ítélet közléséhez fűződő joghatások 2011. június 6án, a szabályszerű meghatalmazás hiányában nem álltak be és nem nyílt meg a Vbt. 55. §

(1)bekezdésében szabályozott perindítási határidő, így a keresetlevél nem volt elkésettnek tekinthető. A felperes az általa megjelölt iratbetekintéssel megvalósult tudomásszerzési (nem közlési) időponthoz képest

1. október 8-án a 60 napos jogvesztő perindítási határidőn belül fordult a bírósághoz. Az elsőfokú bíróság az érdemben lefolytatott eljárás eredményeként hozott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.519.936 Ft perköltséget. Egyebekben úgy rendelkezett, hogy a fellebbviteli bíróság által megállapított költségét pervesztessége alapján maga viseli, továbbá kötelezte, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 1.500.000 Ft eljárási illetéket. Határozatának indokolásában többek között kifejtette, hogy a felperes keresetét az általa, a törvényes határidőn belül megjelölt egyik érvénytelenítési ok (Vbt.
2. §

(1)bekezdés b), c), e) pontja) alapján sem találta megalapozottnak. Tényként állapította meg, hogy a

1. április 13-án kelt nyilatkozat alapján az érvénytelenítési per felperese visszavonta dr. Sz V G ügyvédnek
2. május 27-én adott meghatalmazását. A meghatalmazás megszűnésének harmadik személyek felé hatályossá válásához azonban mind a Ptk.
3. §

(2)bekezdése, mind az Ütv. 24. §

(4)bekezdése előírja, hogy a meghatalmazás megszűnését a harmadik személlyel, hatósággal közöljék. Amennyiben a képviseleti jog megszűnését a megbízási szerződésen kívül álló olyan harmadik személlyel nem közlik, aki előtt egy polgári eljárás van folyamatban, a meghatalmazás megszűnésére hivatkozni nem lehet. A fellebbviteli bíróság ténymegállapításával ellentétben az iratok nem tanúsították, hogy a választottbírósághoz címzetten bejelentették volna a meghatalmazás visszavonását. Ezt nem pótolhatja az a tény, hogy az ügyvédi megbízási szerződésben részes felek közül a megbízó a megbízottjával a meghatalmazás visszavonását jelentő nyilatkozatot közöl. A választottbíróság eljáró tanácsával ilyen nyilatkozatot e perben bizonyítottan nem közöltek. A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének ajánlásával kiadott Eseti választottbíráskodás Eljárási Mintaszabályzatának (továbbiakban: Eljárási Mintaszabályzat)

1. §
2. pontja értelmében a felek a választottbírósági eljárásban közvetlenül, vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselők útján vehetnek részt. A Választottbíróság eljárási cselekményei a teljesítésük időpontjában megfeleltek a Vbt. és az Eljárási Mintaszabályzat előírásainak. Az érvénytelenítési kereset indítása nem szolgálhat olyan célt, mint egy perújítás az állam bírósága előtt lefolyt peres eljárásban. Az ügyvédi megbízási szerződés esetleges megszegése a megbízási szerződésben részes felek között teheti esedékessé jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését. A jogerős elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte - tartalmilag - annak hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelmének teljesítését, azaz a választottbírósági ítélet érvénytelenítését. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára. Jogszabálysértésként a Vbt.
3. §

(1)bekezdés a), c), e),

(2)bekezdés b) pontjainak és

(3)bekezdésének megsértésére, valamint az Eljárási Mintaszabályzat

1. §
2. pontjának téves értelmezésére hivatkozott. Egyebek mellett sérelmezte, hogy a felperes számára nem biztosították a „szabad bíró jelölés jogát" és a peres szakban sem arra jogosult képviselte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását kérte. A felperes felülvizsgálati kérelmét úgy értelmezte, hogy abban a felperes nem jelölte meg sem az ítélet megváltoztatása, sem pedig az új eljárásra és új határozat hozatalára irányuló kérelmét alátámasztó jogszabálysértést. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete az eljárásban irányadó anyagi jogi szabályoknak mindenben megfelel. A Kúria rögzíti, a felperes felülvizsgálati kérelmének tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy mely jogszabályok jogerős ítélet általi megsértésére hivatkozik, ezért a Pp.
3. §

(3)bekezdése értelmében, a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának feltétele nem áll fenn. Az alperes ez okból alaptalanul kérte a felülvizsgálati kérelem elutasítását. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján és megállapította, hogy az az alábbi okokból jogszabálysértő. A felek között az nem volt vitatott, hogy a

1. május 16-án általuk megkötött, az alperes javára vételi és használati jogot alapító szerződésben, az abból eredő jogviták elbírálására kikötötték az eseti választottbíróság eljárását. Az eljárás lefolytatására pedig alkalmazni rendelték az Eljárási Mintaszabályzatot. A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy az eseti Választottbíróság az eljárása során a saját Eljárási Mintaszabályzatában írtakat nem tartotta be, sérült a bíróválasztási joga és az eljárás során sem biztosították jogszerű képviseletét. E körben a Kúria hivatkozik az Eljárási Mintaszabályzat
2. §
3. pontjában, illetve
4. §
5. pontjában írtakra. A
6. §
7. pontja értelmében a felperes a keresetlevél felperesi választottbíró részére történő megküldésével egyidejűleg a keresetlevélben is megjelöli az általa jelölni kívánt választottbírót, aki - amennyiben a jelölést elfogadja - az elfogadásról a feleket írásban, alakszerű nyilatkozatban 8 napon belül értesíti és a keresetlevél kézbesítésével - másolatban erről a felperest is értesítve - felhívja az alperest választottbírójelölésére és érdemi ellenkérelme előterjesztésére. Az Eljárási Mintaszabályzat
8. §-ának
9. pontja szerint a perindítás hatálya akkor áll be, amikor az eseti választottbírósághoz közlik. benyújtott keresetet az ellenérdekű féllel Az ismertetett rendelkezésekre tekintettel az Eljárási Mintaszabályzat
10. §-a
11. pontjának az a rendelkezése, mely szerint a jogi képviselővel eljáró felet a jogi képviselő útján kell értesíteni az eljárási cselekményekről, csak a perindítás hatályának az alperessel szembeni beállása esetén, akkor alkalmazható, ha ő az ellenkérelméhez csatolja a jogi képviselője meghatalmazását. A választottbírósági eljárás felperese birtokában lévő, az ellenérdekű fél által a választottbírósági eljárás megindulása előtt évekkel korábban készített, egy esetleges későbbi választottbírósági eljárásban történő jogi képviseletének ellátására szóló ügyvédi meghatalmazás nem mentesíti a választottbírósági eljárásban a felperes által jelölt választottbírót az alól a kötelezettsége alól, hogy az Eljárási Mintaszabályzat
12. §
13. pontjának megfelelően, a keresetlevelet és annak mellékleteit - köztük a választottbíró jelölésére vonatkozó felhívást - közvetlenül az ellenérdekű félnek küldje meg. A választottbírósági eljárás megindításának hatálya ugyanis az ellenérdekű féllel, a választotbírósági alperessel szemben, csak a keresetlevél részére történő közvetlen megküldésével áll be, így vele szemben az eljárás csak ekkor tekinthető megindultnak. Az Eljárási Mintaszabályzat
14. §
15. pontjában írtak csak akkor irányadóak, ha az eljárás megindításának hatálya beállt, azaz az ezt követő eljárási cselekményekre alkalmazhatók. Miután a választottbírósági iratokból megállapíthatóan az eseti választottbíróság felperese által választott választottbíró a keresetlevelet nem az Eljárási Mintaszabályzat
16. §
17. pontjában foglaltaknak megfelelően, azaz nem közvetlenül az ellenérdekű fél alperesnek kézbesítette, az alperessel szemben az eseti választottbírósági eljárás hatálya nem állt be. Az alperes a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve. Az eseti választottbíróság eljárása nem felelt meg az Eljárási Mintaszabályzat rendelkezéseinek, ekként nem felelt meg a felek megállapodásának. Ebből következően megvalósult a Vbt.
18. §

(1)bekezdésének

1. c)és
2. e)pontjában foglalt érvénytelenítési ok. Emiatt a jogerős ítélet a Vbt. 55. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. e)pontjába ütközik, mert ezeknek az érvénytelenítési okoknak a megvalósulása ellenére az elsőfokú bíróság az érvénytelenítés iránti keresetet elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperes keresete a Vbt. 55. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. e)pontja alapján alaposnak bizonyult, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt további érvénytelenítési okok megvalósulásának a vizsgálata okafogyottá vált. A kifejtett indokra tekintettel a Kúria a jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s mivel a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak voltak, az elsőfokú bíróság döntése helyett a jogszabályoknak megfelelő döntést hozva, a választottbírósági ítéletet érvénytelenítette. A felperes felülvizsgálati kérelme alapos volt, ezért a Kúria a pervesztes alperest kötelezte a felperes perrel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati - eljárási költségeinek megfizetésére, mely a jogi képviseletet ellátó ügyvéd munkadíjából áll. A munkadíj összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §

(1)és 3. §

(5)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel a felperes és a képviselője között létrejött, a keresetlevélhez F/

1. alatt csatolt ügyvédi megbízási szerződésben foglaltakra is. Az illetékekről szóló
2. évi XCIII. törvény (Itv.)
3. §

(3)bekezdése értelmében a kereset szerinti pertárgy érték, továbbá a felülvizsgálati érték 33.227.200 Ft. Ennek alapulvételével a felülvizsgálati bíróság kötelezte az alperest a felperes illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett elsőfokú [Itv. 42. §

(1)] és felülvizsgálati eljárási illeték [Itv. 50. §

(1)] állam javára történő megfizetésére, a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 15. §

(1)és

(3)bekezdése alapján. Budapest,

1. február
2. Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Török Judit sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró