A határozat elvi tartalma: A szokásos szerződési gyakorlattól eltérő kikötésnek minősül az a szerződési feltétel, amely szerint deviza alapú lízingszerződésben a havi fix lízingdíjak a futamidő lejárt előtt megemelhetők az árfolyam 25%-os eltérése esetén. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.313/2015/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró .Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Kamarás, Simonka & Szabó Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kamarás Géza ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Ádám Sándor ügyvéd A per tárgya: felmondás érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék, 2.Gf.40.033/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Járásbíróság, 16.G.40.116/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a felperes és az az alperes jogelődje
- június 12-én svájci frank alapú pénzügyi lízing szerződést kötött, amelynek tárgya egy Nissan Capstar típusú kishaszongépjármű volt. A szerződés részét képező üzletszabályzat I.
- pontja rögzítette - a felek által választott - ún. normál deviza konstrukció fogalmát. A felperes
- februárjában kezdeményezte a szerződés módosítását, az ún. havi fix elszámolásra történő áttérést. Ez alapján a felek
- február 22-én megkötött szerződésmódosítása szerint
- [2] [3] március 4-étől az elszámolás módja fix törlesztő részletekkel rendelkező deviza alapú finanszírozás (fix deviza konstrukció) lett. Az alperes
- február 5-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a szerződés szerint a mértékadó árfolyamhoz képest 25 %-ot meghaladó növekedés bekövetkeztéig vállalta a havidíjak fixálását. Egyúttal felhívta a felperest, hogy a felhalmozódott tartozása megszüntetése érdekében fizesse meg az árfolyam gyűjtőszámláján lévő 1.795.000 Ft halmozott árfolyam különbözetet.
- augusztus 12-én kelt levelében az alperes a lízingszerződést
- szeptember
- napjára felmondta, figyelemmel arra, hogy a felperes a korábban megküldött fizetési felszólításnak nem tett eleget és ezáltal a szerződést súlyosan megszegte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes módosított keresetében az érvénytelenségének megállapítását kérte. jogszerűtlen volt, mivel a felperesnek lízingszerződés felmondásakor nem volt. Az alperes a kereset elutasítását kérte. alperes felmondása Állította, hogy az lejárt tartozása a Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek között létrejött lízingszerződés
- augusztus 12-én kelt felmondása érvénytelen. Megítélése szerint az alperes nem tudta igazolni, hogy az üzletszabályzat VIII/
- pontjában szereplő általános szerződési feltételre a felperes figyelmét külön felhívta volna, így az a Ptk. 205/B. §-ának
(2)bekezdése alapján nem vált a szerződés részévé. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a felperes a szerződés megkötésekor az ún. normál devizakonstrukciós elszámolást választotta, így az üzletszabályzatnak az erre vonatkozó rendelkezései váltak a szerződés részévé. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a fix devizakonstrukció rendelkezéseit a szerződéskötéskor a felperes megismerte-e vagy sem. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Ptk. 205/B. §
(2)bekezdésében írt figyelemfelhívásnak a szerződés módosításának időpontjában kellett volna megtörténnie. Ennek hiányában az üzletszabályzat VIII/4. pontja nem vált a szerződésmódosítás tartalmává, ezen rendelkezés alapján kiszámított tartozás összegére hivatkozással az alperes a szerződést érvényesen nem mondhatta fel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 205/B. §
(2)bekezdésébe és 205/C. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontja szerint a Ptk. 205/B. §
(2)bekezdésének egyik fordulata sem alkalmazható, mivel a szerződés megkötésének időpontjában a devizahitelezés és az árfolyam különbözet kivételes körülmények közötti kiterhelése nem minősíthető a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérőnek, vagy a felek közötti korábbi szerződéses jogviszonytól különbözőnek. Mindezek alapján a felperes részére nem kellett külön figyelemfelhívó tájékoztatást adni az üzletszabályzat VIII/
- pontjáról. Vitatta a jogerős ítéletnek azt a megállapítását is, hogy a tartozás csekély összegével nem állt arányban az alkalmazott szankció a felmondás. A felek a szerződésben úgy állapodtak meg, hogy bármekkora összegű tartozás esetén a lízingbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a lízingszerződést. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [11] A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes üzletszabályzatának VIII.4. pontja a perbeli szerződés részévé vált-e. A Kúria megítélése szerint a hivatkozott üzletszabályzati kikötés a Ptk. 205/B. §
(2)bekezdése szerinti szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezésnek minősül. Önmagában az a tény, hogy a szerződés aláírásával a felperes akként nyilatkozott, elfogadta az üzletszabályzatban írtakat, a Ptk. 205/B. §
(2)bekezdésében írtak megvalósulása esetén nem elégséges ahhoz, hogy az ténylegesen a szerződés részévé váljon. Nem szokásos ugyanis, hogy egy fix deviza konstrukció lényegi sajátossága rendkívüli árfolyam esemény bekövetkezése esetén megszűnjön, és ennek eredményeként az árfolyamváltozás hatása már a futamidő alatt a lízingbe vevőre terhelhetővé váljon. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy legkésőbb a fix deviza konstrukcióra történő áttéréskor a felperest ezen üzletszabályzati rendelkezésről mint szokásosnak nem minősülő szerződéses gyakorlatról külön tájékoztatni kellett volna. [12] Az alperes a per során nem igazolta azt a tényt, hogy ezt a tájékoztatást megadta volna, figyelemmel érdemi védekezésére, amely arra irányult, ilyen kötelezettség nem is terhelte. [13] Tekintettel arra, hogy az üzletszabályzat VIII.
- pontja nem vált a szerződés részévé, fel sem merülhetett, hogy e körben az egyedi szerződés ellentétes lenne ezen üzletszabályzati rendelkezéssel. Így a Ptk. 205/C. §-a alkalmazására a perbeli tényállás mellett nem kerülhetett sor. [14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a felmondás napjáig az üzletszabályzat VIII.
- pontja szerint kiterhelhető összeget figyelmen kívül hagyva, a felperesnek összesen 8.556 Ft tartozása állt fenn. A Kúria maradéktalanul egyetért az elsőfokú bíróság ítéletében e körben kifejtettekkel: a jóhiszemű joggyakorlással nem egyeztethető össze, hogy ilyen csekély összegű tartozás jogkövetkezménye a szerződés felmondása legyen. Az alperes azon hivatkozásának, hogy a felperest a tartozása megfizetésére felhívta, és csak annak eredménytelenségét követően élt a felmondás lehetőségével, azért nincs jelentősége, mert a fizetési felszólítás nem a fenti csekély összegű, hanem annál nagyságrenddel nagyobb tartozás megfizetésére irányult, amely összeg a fent kifejtettek szerint jogszerűen nem is járt az alperesnek. [15] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek - igazolt - költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján nem határozott. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- március
- Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró