A határozat elvi tartalma: Gazdasági társaság saját üzletrészének tagra történt átruházásakor társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a többi tagot elővásárlási jog nem illeti meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.336/2015/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Pethőné dr. Kovács Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Marján Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselői: Bánáti Ügyvédi Iroda és Ruszthi Ügyvédi Iroda A per tárgya: helyezése változás bejegyző végzés hatályon kívül A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2014/8-II.számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Környéki Törvényszék 3.G.40.325/2013/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkét-ezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- február 28-án az alperes a létesítő okiratának keltére, a fióktelepére, a jegyzett tőkéjére, a tagjainak személyére vonatkozó adatok megváltozása miatt kérelmet nyújtott be a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságához. A cégbíróság a
- március 23-án kelt és
- április 12-én közzétett Cg. 13-09-104542/
- számú végzésével a bejelentett adatváltozásokat, köztük 1/
- rovatszám alatt a felperes tagsági jogviszonyának
- február 14-ével történt megszűnését bejegyezni és a felperest mint tagot ezzel egyidejűleg a cégjegyzékből törölni rendelte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] [5] A
- április 18-án benyújtott keresetével a felperes kérte az említett cégbírósági végzés hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben előterjesztett nyilatkozatával elsődlegesen azzal érvelt, hogy a cégjegyzékbe történt bejegyzés alapjául, a
- február 14-én tartott alperesi taggyűlésen hozott határozatok a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
- §
(3)bekezdésébe, 144. §
(2)bekezdésébe, az alperesi társasági szerződés VII.
- pontjába ütköznek. Az alperes ugyanis a taggyűlést szabálytalanul, a tagsági viszonyban álló felperes meghívása nélkül hívta össze. Azon a szavazatok mindössze 84,4%-át képviselő tagok jelentek meg. A felperes előadta, a jogellenesen összehívott és megtartott taggyűlésen jogszabályoknak megfelelő határozathozatalra nem volt mód. Mindezt a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv alapján észlelnie kellett volna. A felperes másodlagosan arra hivatkozott, hogy az 50.000.000 Ft névértékű üzletrészének az alperes részére történt átruházása a tagok elővásárlási jogát biztosító, a Gt.
- §
(2)és
(3)bekezdését, az alperesi társasági szerződés V.
- pontját sértő, alperes javára vételi jogot alapító, valamint az üzletrész átruházásáról szóló szerződés, továbbá az 1/
- (02.14.) számú, üzletrész átruházást jóváhagyó határozat alapján történt. Az alperes a változásbejegyzési kérelméhez nem csatolta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
- számú melléklete II.1.ad) pontban előírt, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatokat. Annak hiányában a tagváltozás bejegyzésének, a felperes cégjegyzékből törlésének nem lett volna helye. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint előterjesztett kereset alapján, a Ctv. 65. §
(3)bekezdése értelmében a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a bíróság csak olyan jogszabálysértést vizsgálhat, amelyet a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna. Az alperes jogi álláspontja az volt, a felperes által megjelölt jogszabálysértések, a felperes által kezdeményezett taggyűlési határozatok felülvizsgálata, továbbá a vételi jogot alapító, valamint a felperes üzletrészének átruházását tartalmazó szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perekben vizsgálhatók. Az első- és a másodfokú ítélet [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján indult eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta. Egyetértett az eljárt bírósággal abban, hogy a keresettel érintett adatváltozások bejegyzését elrendelő végzés meghozatalát megelőzően, az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt jegyzőkönyv alapján a cégbíróságnak nem kellett következtetnie arra, hogy a taggyűlés jogellenesen került összehívásra. Arra nem adott alapot az, hogy a felperes a taggyűlésen nem jelent meg, továbbá, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazott utalást a szabályszerű összehívásra nézve. Az okiratokból kitűnő, nyilvánvaló jogszabálysértés hiányában a bejegyzés nem volt megtagadható. A másodfokú bíróság szerint, a taggyűlés összehívásának szabályszerűsége a taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perben vizsgálandó. Alaptalannak tartotta a tagok elővásárlási joggyakorlására vonatkozó nyilatkozatok becsatolásával kapcsolatos felperesi érvelést is. Kifejtette, a Gt. 123. §
(2)bekezdése és a társasági szerződés V.
- pontja kizárólag kívül álló harmadik személyre történő üzletrész átruházás esetén biztosít elővásárlási jogot a tagok részére. A saját üzletrész megvásárlására nézve ilyen kikötést sem a saját üzletrész megszerzésére vonatkozó speciális szabályokat magába foglaló Gt.
- § -a, sem a társasági szerződés üzletrésszel kapcsolatos V. fejezete nem tartalmaz. Az ítélőtábla ezért fogalmilag kizártnak tartotta az elővásárlási jog megsértését és a perrel érintett adatváltozás bejegyzésének elrendeléséhez szükségtelennek ítélte a felperes által hiányolt, megelőzően említett nyilatkozatok becsatolását. A keresettel támadott
- sorszámú cégbírósági végzést ez okból sem minősítette jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a cégbíróság 83.sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Előadta, hogy a támadott határozat a Gt.
- §
(2)bekezdését, 20. §
(3)bekezdését, 123. §
(2)és
(3)bekezdését, 144. §
(2)bekezdését, az alperesi társasági szerződés V.
- pontját, VII.
- pontját sérti. [11] Állította, az adatváltozás bejegyzési kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv hiányos volt. Abból nem volt megállapítható, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló határozatok szabályszerűen összehívott taggyűlésen, a jogszabályban előírt szavazatarány mellett születtek. A cégbíróságnak ezt vizsgálnia kellett volna. E körülményeket alátámasztó bizonyíték hiányában az adatváltozások bejegyzésének elrendelése jogszabálysértő volt. A felperes jogi álláspontjának alátámasztásaként utalt a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság EBH2001/1/452 számon közzétett elvi határozatában kifejtettekre. [12] A felperes hivatkozott arra is, hogy az ítélőtábla tévesen értelmezte az alperesi társasági szerződés üzletrész átruházásra vonatkozó szabályait. Előadta, a Gt. diszpozitív szabályaival szemben, a társasági szerződés az alperes saját üzletrész megvásárlása esetén is elővásárlási jogot biztosít a tagok részére. Utalt arra, ezt az értelmezést támasztják alá a felperes üzletrészének átruházásáról, az alperes javára kikötött vételi jogot tartalmazó szerződések is. Vitatta, hogy a változás bejegyzési kérelemhez mellékelt jegyzőkönyvben az alperes ügyvezetőjének a tagoknak az elővásárlási jogosultságról való lemondásával kapcsolatos tájékoztatásának rögzítése helyettesítheti a Ctv.
- számú melléklet II.1.ad) pontja alapján becsatolandó, a tagoktól származó - akár az elővásárlási jog gyakorlásáról, vagy az arról való lemondásról szóló - nyilatkozatokat. [13] Az alperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. Vitatta a felperes által megjelölt jogszabálysértéseket. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint, és azt a felperes által hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. Olyan jogszabálysértést hivatalból nem észlelhetett, amelyre a felek a megelőző eljárás során nem hivatkoztak. [15] A Kúria mindenek előtt rögzíti, a jelen jogvita eldöntése során a keresettel érintett adatváltozás bejegyzése iránti kérelem benyújtása napján -
- február 28-án - hatályos Ctv. szabályait kellett alkalmazni. A felperes által hivatkozott EBH-ban kifejtettek a korábban hatályban volt, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
- évi CXLV. törvény értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos jogi álláspontot tükrözik. Az abban foglaltak ezért a Ctv. eltérő szabályai szerint lefolytatott bejegyzési eljárás szabályszerűségének megítélése tekintetében nem irányadók. [16] A Kúria egyet értett az eljárt bíróságokkal abban, hogy a Ctv.
- §
(1)bekezdése, illetve a 46. §
(1)bekezdése értelmében a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során nem volt hatásköre, ezért nem is kellett észlelnie a perbeli adatváltozás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv alapján a taggyűlés esetleges nem szabályszerű összehívását. Sem a Gt. 146. §
(1)bekezdése, sem az alperes társasági szerződése nem írja elő, hogy az összehívás szabályszerűségét bizonyító adatokat a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellene. Helytállóan utalt arra az ítélőtábla, hogy e kérdés a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt a Gt.
- §-a alapján indult perben vizsgálható. [17] A Kúria egyetértett abban is az ítélőtáblával, hogy a Gt.
- §ának,
- §-ának, valamint az alperes társasági szerződésének a tagok üzletrészének átruházására, az elővásárlási jog gyakorlásra vonatkozó V/
- pontjának és az attól elkülönülten, a társaság saját üzletrészének megvásárlásáról rendelkező V/
- pontjának egybevetésével az állapítható meg, hogy a tagokat elővásárlási jog csak az üzletrésznek kívül álló harmadik személy részére történő átruházása esetén illette meg. Egyébként is a Gt. rendelkezései főszabályként kógensek, figyelemmel a Gt.
- §-ának
(1)bekezdésében írtakra. A Gt. rendelkezéseitől e szerint csak akkor lehet eltérni, ha azt a törvény megengedi. A Gt. 123. §-ának
(1)bekezdése a tagra, a 123. §
(2)bekezdése az üzletrész harmadik személyre történő átruházása esetén ad lehetőséget a jogszabályban meghatározott körben és módon az elővásárlási jogra vonatkozó törvényi rendelkezésektől történő eltérésre. A saját üzletrész megszerzésének esetére a Gt. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a saját üzletrész megszerzésének feltéteteleit a Gt.
- §-a kógensen szabályozza. A fent ismertettek helytállóságára nem hat ki, hogy - tévesen mind a peres felek, mind a taggyűlési jegyzőkönyv szerint az alperes ügyvezetője is, a saját üzletrész megvásárlásakor is úgy gondolta, hogy a tagok élhetnek elővásárlási joggal. Alaptalanul állította ezért a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a Gt.
- §
(1)bekezdés szerint, az alperes társasági szerződése a saját üzletrész megvásárlása esetén is biztosítja a tagoknak az elővásárlási jogot. Ebből következően, a keresettel érintett bejegyzési kérelemnek nem volt kötelező melléklete a tagok elővásárlási joggyakorlásával kapcsolatos nyilatkozata. [18] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértő jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [19] A felperes az eredménytelen felülvizsgálati kérelme miatt köteles az alperes jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni a Pp. 270. §
(1)bekezdése és 78. §
(1)bekezdése szerint. Ennek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(4)bekezdése, továbbá 4/A. §
(1)bekezdése alapján általános forgalmi adóval növelten határozta meg. [20] A felperes az illetékfeljegyzési joga miatt le nem rótt felülvizsgálati illetéket az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 59. § -a, valamint a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyú 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15. §
(1)bekezdése értelmében köteles megfizetni. [21] A Kúria a határozatát tárgyaláson hozta. Budapest,
- április
- Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: