A határozat elvi tartalma: Nem sért eljárási szabályt a másodfokú bíróság, ha az elsőfokú ítélet helyes indokaira tekintettel történő helybenhagyása esetén csupán visszautal ezekre az indokokra. 2011. CXII. Tv. 3. §, 1952. III. Tv. 3. §, 1952. III. Tv. 221. §, 1952. III. Tv. 254. §
(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.063/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Szénási Zsuzsanna ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.597/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Balassagyarmati Járásbíróság 7.P.20.222/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 6.300 (hatezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 8-án a .. szemben keresetet terjesztett elő annak közlése iránt, hogy az alperesnél rendelkezésre állnak-e a ..nél foglalkoztatott tisztviselőkre vonatkozó adatok. A Balassagyarmati Törvényszék
- május 14-én kelt Pf.20.317/2015/
- számú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú [2] [3] bíróság keresetet elutasító ítéletét. A felperes időközben,
- február 11-én e-mailben az alpereshez fordult közérdekű adat kiadása iránt. Kérte a tankerületnél foglalkoztatott tisztviselők bruttó illetményének, a tisztviselők nevének, a tisztviselői és szolgálati jogviszony kezdetének, besorolásának, besorolási időpontjának, a munkakör megnevezésének, a betöltés időtartamának, a vezetői kinevezésnek, a megszűnés időpontjának és az esetleges cím adományozására vonatkozó adatoknak a kiadását. Kérte annak feltüntetését is, hogy mely tisztviselő illetményét térítették el, milyen mértékben, illetve annak az adatnak a kiadását is kérte, hogy az adott személy pontosan milyen iskolai végzettséggel rendelkezik, milyen szakképesítéssel, szakmával rendelkezik, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. Az alperes a közérdekű adat kiadása iránti kérelemre nem válaszolt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes
- március 5-én előterjesztett keresetében az információs rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján a tankerületnél foglalkoztatott tisztviselők bruttó illetménye, a tisztviselők neve, a tisztviselői szolgálati jogviszony kezdete, besorolása, a besorolás időpontja, a munkakör megnevezése, a betöltés időtartama, a vezetői kinevezés és megszűnés időpontja és az esetleges címadományozás közlésére kérte kötelezni az alperest. [5] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az alperes védekezésére tekintettel elsőként azt állapította meg, hogy az előző perben nem a jelen perben érvényesített adatkiadás iránti kérelem elbírálásáról döntött a bíróság, így nem volt szó ítélt dologról. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tankerület munkáltatónak nem tekinthető, emiatt adatkezelőnek sem, legfeljebb adatfeldolgozónak vagy adatközlőnek. Megállapította, hogy a közalkalmazottakról a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a személyes adatokat. A közalkalmazotti alapnyilvántartás ezen adatai közérdekű adatnak minősülnek. A ..nél foglalkoztatott tisztviselők tekintetében a munkáltatói jogkört, a bérgazdálkodást érintő döntés, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével a köznevelési intézmény vezetője gyakorolja, vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében egyfajta feladatmegosztás olvasható ki a vonatkozó jogszabályok egybevetéséből. Mindezek alapján a keresetet elutasította. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a Pp.
- §
(2)bekezdése és a 254. §
(3)bekezdése alapján, annak helyes indokainál fogva. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte, másodlagosan az első- és másodfokú ítélet megváltoztatásával a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát indítványozta. [10] A hatályon kívül helyezés indokaként hivatkozott a Pp. 221. §
(1)bekezdésének megsértésére. Álláspontja szerint ugyanis a másodfokú bíróság nem, illetve nem kellően tett eleget indokolási kötelezettségének. A jogerős ítélet nem tért ki arra, hogy milyen bizonyítékokat, jogi érveket, mely jogi okfejtések alapján tartott helyesnek, a fellebbezésben előadottakat pedig mely jogszabályokon alapulóan miért nem tekinti jogszerűnek. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a 2015. május 10-én kelt előkészítő iratában foglaltakat. E körben is hivatkozott a Pp. 221. §
(1)bekezdésére. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem tért ki és nem foglalkozott a Pp. 80. §
(2)bekezdésére hivatkozással és azzal sem, hogy az alperes a perre okot adott. [11] Sérelmezte, hogy az ítélet indokolása nem tér ki a keresetre, az ahhoz kapcsolódó jogi hivatkozásokra, annak elfogadása vagy elutasítása esetén ezeket indokolni köteles. Hivatkozott a Pp. 3. §
(2)bekezdésében foglaltakra. [12] Kifogásolta, hogy az ítélet indokolása nem tért ki a KLIK SZMSZ-re vonatkozó felperesi hivatkozás mellőzésének indokaira sem. [13] A felperes érvelése szerint téves álláspontot foglaltak el a bíróságok az alperes adatkezelői minősége tekintetében. Hivatkozott az alperes április 13-i válaszára, amelyben a tankerületi igazgató meg tudta nevezni a tankerület létszámát, valamint a bruttó bértömeget. Ez is bizonyítja, hogy az alperesnek rendelkezésére állnak a felperes által kért adatok és nem kizárólag a KLIK központ az adatkezelő. Ezt a bizonyítékot az elsőfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül az adatkezelői minőség értékelésénél. [14] A bizonyítékok téves értékelése és megalapozatlanság miatt az elsőfokú bíróság ítélete hatályon kívül helyezendő (Pp. 206. §
(1)bekezdése, 252. §
(3)bekezdése). Az elsőfokú bíróság szerint az alperes adatfeldolgozó vagy közlő, ami azt jelenti, hogy egyben adatkezelő is kell, hogy legyen. [15] A közalkalmazottakra vonatkozó ítéleti okfejtés indokolatlan, mert a kereset nem a közalkalmazottakra vonatkozott. [16] Az alperestől elvárható lett volna a jóhiszemű eljárás és az együttműködés keretében a Pp.
- §-a szerinti jóhiszemű pervitel szabályai alapján, hogy a felperest a pert megelőzően is tájékoztassa arról, ha nem ő az adatkezelő és meg kellett volna neveznie, hogy ki az. Mivel ilyen magatartást nem tanúsított, ez a terhére értékelendő, az alperes okot adott a perre. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. [19] A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. E rendelkezéseknek megfelelően a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően a jogerős ítélet jogszabálysértő volta kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt konkrét jogszabályhely és az azzal kapcsolatban előadott indokok alapján vizsgálható. [20] A Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdése összevetéséből megállapítható, hogy az eljárási szabálysértés csak abban az esetben eredményezi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, ha az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. [21] A felperes eljárási szabálysértésként a Pp. 3., 206. §
(1), 221. §
(1), és a Pp. 80. §
(2)bekezdése megsértését állította. [22] Az elsőfokú bíróság nem sértette meg sem a Pp.206.§
(1)bekezdését, sem a Pp.221.§
(1)bekezdésében foglaltakat, határozata megfelel az eljárási szabályoknak. Abból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság mely bizonyítékok figyelembe vételével, milyen jogszabályi rendelkezésekre alapította döntését, amelyet kellő módon megindokolt. Az elsőfokú ítélet iratellenes, nyilvánvalóan okszerűtlen megállapítást nem tartalmazott, így felülmérlegelésre okot adó körülmény nem merült fel. [23] A törvényszék a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. E rendelkezések értelmében amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja. Ha az első fokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. Ennek megfelelően a törvényszék nem sértett eljárási szabályt, amikor az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyásakor csak annak helyes indokaira utalt vissza. Miután a jogszabály erre lehetőséget ad, a törvényszék részéről a fentieknek megfelelő ítéleti indokolás folytán a Pp. 221. §
(1)bekezdésének megsértése nem állapítható meg. [24] Az ügyben eljárt bíróságok nem sértették meg a Pp. 3. §-ának
(1)és
(2)bekezdését sem, mivel a felek által előterjesztett kérelmek keretei között hozták meg döntésüket. [25] A felülvizsgálati kérelem hivatkozásával szemben a Pp. 80. §
(2)bekezdése jelen esetben nem volt alkalmazható. Adott ügyben az alperes valóban a per folyamatban léte alatt nyilatkozott az adatkezelő személyéről. A felperes azonban ezt követően is fenntartotta keresetét az alperessel szemben. Miután az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján helyesen kötelezte a pervesztes felperest az alperes eljárás során felmerült perköltségének megfizetésére. [26] A jogerős ítélet nem sérti az Infotv.
- §-át sem. Az ügyben eljárt bíróságok az Infotv. Rendelkezéseinek alapul vételével a közalkalmazottakról szóló
- évi XXXIII. törvény 83/B. §
(1)és
(2)bekezdése, a Klebelsberg Intézményfenntartóról szóló 202/
- (VI.27.) Kormányrendelet 1.§-a,
- §
(5)bekezdése, 7. §
(1)bekezdés j) pontja továbbá a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. §
(1)bekezdése egybevetésével helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes által kért közérdekű adatok kezelője nem az alperesi tankerület, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ezért az alperes a per tárgyát képező adatok kiadására nem kötelezhető. [27] A fentieknek megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [28] Pp. 3., 221. §, 2011. évi CXII. törvény 3. § Záró rész [29] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [31] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő előadó bíró,