A határozat elvi tartalma: Az élelmiszer veszélyessége tekintetében annak van jelentősége, hogy az előírt határértéket a vizsgált élelmiszer túllépi, vagy sem. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Hivatal Kfv.II.37.914/2015/
- . Tóth Kincső a tanács elnöke . Rothermel Erika előadó bíró . Márton Gizella bíró felperes neve (felperes címe) Illés Levente Ügyvédi Iroda . Illés Levente ügyvéd (cím) Nemzeti (1024 Élelmiszerlánc-biztonsági Budapest, Keleti Károly utca 24.) Az alperes képviselője: . ... jogtanácsos A per tárgya: élelmiszer-ellenőrzési bírság A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:éti Közigazgatási Munkaügyi Bíróság 5.K.27.144/2015/
- és Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi 5.K.27.144/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, mint elsőfokú élelmiszerláncfelügyeleti hatóság
- május 9-én helyszíni ellenőrzés keretében [2] [3] a ... Kft. ... logisztikai központjában a felperes által gyártott, 500 grammos, csomagolt, pulyka darált hús termékből 1 db mintát laboratóriumban megvizsgáltatott. A vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint a termék Salmonella spp.-re pozitívnak bizonyult. A hatóság hivatalból eljárást indított, amelyről értesítette a felperest. Az elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a
- június 26-án kelt PEI/001/1848-3/
- számú határozatával a felperest 6.199.650 forint élelmiszer-ellenőrzési bírság és 5.720 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A hatóság megállapította, hogy a Bizottság 2073/2005/EK rendelete (a továbbiakban: 2073/2005/EK rendelet)
- számú melléklet I. fejezet 1.
- pontja értelmében a hőkezelés után fogyasztandó, baromfihúsból készült darált húsra megállapított határérték 0/25 gramm, azaz az ilyen darált hús termékben Salmonella mikroorganizmus egyáltalán nem lehet jelen. Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet)
- cikk
(1)bekezdése a nem biztonságos élelmiszerre a forgalomba hozatal tilalmát mondja ki, míg a
(2)bekezdés a) pontja szerint az élelmiszer nem biztonságos, ha egészségre ártalmas. Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 14.§
(1)és
(2)bekezdései értelmében a felperesi gyártó a felelős, az élelmiszerbiztonságra vonatkozó követelmények megsértése miatt az Éltv. 62.§
(1)bekezdés a) pontja alapján élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni. A hatóság a bírság összegét a 194/2008. (VII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10.§
(1)bekezdés a) pontja és a
- számú melléklet B táblázatában szereplő, súlyosbító körülmények fennállására figyelemmel állapította meg. A felperes fellebbezését elbírálva az alperes a
- szeptember
- napján kelt 02.4/02860/0004/
- számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [4] [5] A felperes keresetében az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az alperes a határozatában foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az öt minta vételére vonatkozó felperesi érvekre kifejtette, hogy a 2073/2005/EK rendelet
- melléklet I. fejezet 1.
- pontja az élelmiszer-ipari vállalkozókra - azaz a felperesre - nézve ír elő kötelezettségeket, így az öt minta vételének kötelezettsége is őt, nem pedig a hatóságot terheli, míg a hatóságra nézve a jogszabály mintavételi darabszámot nem ír elő. Hangsúlyozta, hogy a [7] [8] 19/2004.(II.26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: Jelölési rendelet) 11.§
(1)bekezdése kimondja, hogy a mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni az élelmiszerek címkéjén. A felperes az adott terméket, helyesen, fogyaszthatósági idő megjelöléssel látta el, ezzel ő maga is az adott élelmiszert gyorsan romlandónak tekintette. Ellenminta vételére/adására vonatkozó kötelezettség a 882/2004/EK rendelet 11. cikk
(6)bekezdése értelmében a gyorsan romlandó termékek esetében nem lehetséges. Maga a rendelethez fűzött Útmutató is kimondja, hogy a kiegészítő mintából nyert vizsgálati eredmények korlátozottan használhatók, mert a mikroorganizmusok eloszlása az adott élelmiszerben gyakran nem homogén. Kimondja továbbá az Útmutató, hogy az élelmiszeripari vállalkozónak azon joga, hogy a kiegészítő véleményhez mintát bocsássanak a rendelkezésére, korlátozható, amennyiben az élelmiszer gyorsan romló. A gyorsan romló élelmiszer tekintetében ellenmintát nem kellett adni. A baromfihúsból készült darált hús esetén zéró tolerancia érvényesül a Salmonella vonatkozásában. Laboratóriumban a terméket Salmonellával fertőzöttnek minősítették, ezt a vizsgálati eredményt a felperes nem cáfolta, a vizsgálati eredményt megdönteni nem tudta. Az elsőfokú bíróság hivatkozott az Éltv. 62.§
(1)bekezdés a) pontjára, miszerint a biztonságra vonatkozó követelmények megsértőivel szemben bírságot kell kiszabni. A bírság összeg tekintetében hivatkozott az R. 9.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- melléklet B) táblázatára, továbbá arra, hogy az 5-9 közötti szorzókból az alperes csak az 5-ös szorzót alkalmazta. A bíróság kifejtette, hogy a hatóság sem az alkalmazandó jogszabályok, sem a számítás módszere és a mérlegelhető körülmények tekintetében sem döntött jogsértő módon. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen új, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, mert tévesen került megállapításra, hogy a darált hús Salmonella spp. fertőzése az egészségre ártalmas, ennek eredményeképpen téves az az álláspont, hogy a bírság kiszabásánál alkalmazott ötszörös szorzó jogszerű volt. A forgalomba hozott darált hús ártalmasságára nézve kifejtette, hogy a Salmonella két patogén mikroorganizmusa közül egyik sem volt jelen a vizsgált termékben. A Salmonella csak nyers állapotban volt kimutatható, mert az 72 oC-on elpusztul, továbbá a 2006-
- között értékesített nagyszámú csomag esetében nem érkezett jelzés megbetegedésről. A felperes csatolta az országos főállatorvos szakmai iránymutatását, amely szerinte jelen ügyben kiemelt jelentőséggel bír. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [12] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. [13] A gyorsan romlandó terméknek minősítés körében a Kúria a következőkre kíván rámutatni. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Jelölési rendelet 11.§
(1)bekezdése értelmében azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni. A
(2)bekezdés szerint a dátumot megelőzően a „fogyasztható” szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell a dátumnak vagy a dátum feltüntetési helyére való utalásnak. Ezeket a tárolási feltételek feltüntetésnek kell követnie. [14] A felperes a perbeli terméken fogyaszthatósági lejárati időt közölt, ebből következően a darált hús terméket ő maga is gyorsan romlandó élelmiszernek tekintette. A felperes álláspontjával szemben a gyorsan romlandó élelmiszerré minősítés nem attól függ, hogy a termék védőgázas csomagolásban 10-12 napig fogyasztható, hanem az adott élelmiszer jellegétől függően lehet azt megállapítani. [15] A Kúria kiemeli, hogy a 2073/2005/EK rendelet
- melléklet I. fejezet 1.
- pontjában a határérték a hőkezelés után fogyasztandó baromfihúsból készült darált húsra lett megállapítva, tehát a jogalkotó már a hőkezelésre figyelemmel megállapított határértéket írt elő, tehát annak nincs jelentősége, hogy a fogyasztás előtti hőkezeléssel a Salmonella elpusztítható-e vagy sem. Ez a rendelkezés kötelezően betartandó, a darált baromfihúsban a zéró toleranciára tekintettel egyáltalán nem fordulhat elő Salmonella mikroorganizmus. Az élelmiszer biztonságossága vagy veszélyessége tekintetében ezért annak van jelentősége, hogy az előírt határértéket a vizsgált élelmiszertermék túllépi-e vagy sem, nem megengedett mikroorganizmust tartalmaz-e vagy sem. A 2073/2005/EK rendelet preambulumának
(2)bekezdése szerint az élelmiszerek nem tartalmazhatnak mikroorganizmusokat, azok által termelt toxinokat vagy anyagcseretermékeket olyan mennyiségben, amely elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelent az emberi egészségre. A kritériumot, a határértéket ezen EK rendelet
- mellékelt I. fejezet 1.
- pontja határozza meg. A zéró toleranciára tekintettel a határértéket túllépő terméket emberi egészségre veszélyesnek, ártalmasnak, nem biztonságosnak kell tekinteni függetlenül attól, hogy történt-e bejelentés konkrét megbetegedésről vagy sem. A 178/2002/EK rendelet
- cikk
(2)bekezdés a) pontja alapján nem tekinthető biztonságosnak a termék, ha egészségre ártalmas, ezért nem is hozható forgalomba. [16] Az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményeket megsértővel szemben az Éltv. 62.§
(1)bekezdés a) pontja alapján élelmiszerellenőrzési bírságot kell kötelezően kiszabni. A hatóságnak ilyen jogsértés esetében mérlegelési joga nincs. A hatóság mérlegelési jogköre csak a bírságszorzók tekintetében áll fenn. A felperes valójában nem is a számítás módszerét, hanem annak jogalapját támadta annak hangsúlyozásával, hogy a termék nem volt veszélyes az emberi szervezetre, melyet az elsőfokú bíróság a fentiekben kifejtettek szerint cáfolt. [17] Ugyanakkor a Kúria a bírság kiszámítása vonatkozásban is egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a bírságösszeg tekintetében az R. 9.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a tétel értékének háromszorosa. A számítás eredményeként megállapítható volt, hogy az alkalmazandó
- melléklet B) táblázata szerint az 5-9 közötti szorzókkal van mód a végleges összeg kiszámítására, mely során a hatóság csak az 5-ös szorzót alkalmazta. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a hatóság sem az alkalmazandó jogszabályok, sem a számítás módszere és a mérlegelhető körülmények tekintetében sem döntött jogsértő módon. [18] A felperes nyomatékosan hivatkozott a Földművelésügyi Minisztérium állásfoglalására, amely kiindulva az állítólagos negatív következmények hiányából vont le a felperesi érveléssel közel azonos következtetéseket. A Kúria álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy az állásfoglalás nem jogszabály, nem köti sem a hatóságot, sem a bíróságot, e jellege miatt jogszerűségi felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. [19] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [21] Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, az ügyben tárgyalás tartására nem került sor, így - pernyertessége ellenére felszámítható perköltsége nem keletkezett, ezért erről rendelkezni nem kellett. [22] A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, melynek összegét a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg a Kúria. Budapest,
- június
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró