alapeljárásban elő nem adott kereseti indok ilyen új tény, körülmény, következtetés hiányában nem lehet
érdemi bírósági felülvizsgálat tárgya. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete
ügy száma: Kfv.I.35.806/2015/6. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Szesztai Zsuzsanna egyéni ügyvéd
alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság, mint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság jogutódja (alperes címe)
alperes képviselője: dr. Ruszthy Horváth Flóra jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.31.485/2015/
alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 95.500 (kilencvenötezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesnél a 2006-2008. évekre valamennyi adónemben bevallások utólagos ellenőrzését folytatták le. A revízió adatai alapján
elsőfokú adóhatóság különböző adónemekben 29.898.000 forint adókülönbözetet állapított meg,
adóhiány után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.
alperes 4045575866. számon helybenhagyta
elsőfokú határozatot. [2]
elsőfokú bíróság 4.K.28.074/2013/3. számú jogerős ítéletével
alperes határozatának a Citroën típusú gépjárművek nyilvántartására vonatkozó megállapítását és
zal kapcsolatban megállapított adóbírságot és késedelmi pótlékot hatályon kívül helyezte, és e körben
elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Kúria a Kfv.VI.35.300/2013/4. számú ítéletével a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében (kölcsönökhöz kapcsolódó kamat) a perköltségre vonatkozóan hatályon kívül helyezte oly módon, hogy a felperes köteles lett megfizetni
alperesnek 200.000 forint perköltséget és
állam javára - külön felhívásra - 389.200 forint kereseti illetéket,
állam által viselt kereseti illeték összegét 72.300 (hetvenkettőezer-háromszáz) forintban állapította meg. Ezt meghaladóan a Kúria a 4.K.28.074/2013/3. számú ítéletet hatályában fenntartotta. [3] A megismételt eljárásban
elsőfokú adóhatóság a 2006-2008. évekre szja, munkaadói járulék, százalékos EHO adónemekben összesen 955.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot állapított meg. [4] A határozat indokolása szerint a Citroën C3 típusú ... és ... forgalmi rendszámú gépkocsik esetében
útnyilvántartások tartalmazzák a rendszámot, típust,
utazás időpontját,
útvonalat, a felkeresett üzleti partner nevét, utazás célját, megtett út hosszát, felvezették a menetlevél számát.
ellenőrzés részére átadott menetlevéltömbök
onban nem tartalmazzák
útnyilvántartásban feltüntetett sorszámú menetleveleket,
üzemanyag számlákon nincs rendszám feltüntetve.
útnyilvántartásokon nem szerepel a fogyasztási norma,
útnyilvántartás adataiból és a költségtérítés összegéből sem számítható ki, illetve
év első és utolsó napja szerinti kilométeróra állás adata is hiányzik.
útnyilvántartás nem alkalmas a magáncélú használat kizárására. [5]
alperes a 2928607604. számú határozatával helybenhagyta
elsőfokú döntést. A megismételt eljárás 4.K.28.074/2013/3. számú jogerős ítéletével meghatározott feladatát akként foglalta össze, hogy
elsőfokú adóhatóságnak
t kellett értékelnie, hogy
útnyilvántartás hibája valódi tartalmi hiba (mely
egész nyilvántartás tartalmát megdönti), vagy egyszerű tartalmi hiba, mely alapján a nyilvántartás fennálló adatai még jogi értékelés alá vonhatók. Eljárását
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 140.§
elsőfokú adóhatóság eleget tett. Ismételten megvizsgálta
útnyilvántartásokat, menetlevéltömböket, pénztárbizonylatokat, nyilatkoztatta
ügyvezetőt, a használattal érintett magánszemélyeket. A gépkocsikat magáncélú használata nem zárható ki, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (a továbbiakban: Szja tv.) 70.§
adók és járulékok megfizetésének kötelezettsége. [7] Indokolása szerint a felperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a gépjárművek magáncélú használata kapcsán ne számolt volna el költségeket: egyrészt nem állapítható meg, pontosan mikor és milyen mértékben valósult meg a magánhasználat, másrészt
sem igazolt, hogy
ilyen használat költségét
érintett személy viselte volna.
elsőfokú ítélet [8]
elsőfokú keresetét. [9] Rögzítette, hogy
elsőfokú hatóságra és
alperesre, iránymutatása is egyértelmű volt. bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes [10]
adóhatóság ennek megfelelően járt el,
alapeljárásban nem hivatkozott
érintett tételek költségei elszámolásának hiányára, és kizárólag magáncélú használatra, ezért ezen okfejtése a jelen eljárásban már nem fogadható el
anyagi jogi jogszabályi rendelkezések megsértésére való hivatkozásként,
okról
elsőfokú bíróság érdemben, hivatalból nem foglalhatott állást. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet, annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelemnek megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan
elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [12] Álláspontja szerint
alapper ítélete
alperest
t útnyilvántartások tartalmi vizsgálatára kötelezte, de
alperes nem tette sem a költségelszámolást, sem
adómentességet, sem a jogszabály által előírt további feltételek fennállását a vizsgálat tárgyává. [13] Hivatkozott arra is, hogy
alapperben elő nem terjesztett kereseti kérelem érdemi elbírálása csak akkor zárható ki, ha
új eljárásban nem merültek fel új tények. A keresetben pedig csak annak
t a költségelszámolást hozta fel, amelynek vizsgálatát a 4.K.28.074/2013/3. számú ítélet kötelezően előírta
adóhatóság részére. [14] Előadta továbbá, hogy
alperes a tényállást
elsőfokú bíróság előtt sem bizonyította, annak ellenére, hogy arra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 336/A.§
alperes ellenkérelmében indítványozta. a jogerős ítélet hatályban tartását A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [17] A Pp. 275.§ szabályai következtében a felülvizsgálati eljárásban annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthetett. [18] A Pp. 336/A. §
t kell bizonyítania, hogy a közigazgatási eljárás során bizonyítékot terjesztett elő, amelyeket
onban a közigazgatási szerv nem vizsgált, illetőleg indokolásában a Ket. 72.§
őt
elsőfokú bíróság nem sérthette meg a Pp. 336/A.§
elsőfokú bíróság
Art. irányadó 140.§
adóhatóság a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag
új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg
ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatta,
adóhatóság számára. Mindenképpen lehet a peres eljárás tárgya, hogy
adóhatóság eleget tett-e a bíróság iránymutatásának, megvalósította-e a kötelezést, de emellett ha pl.
új eljárást a számszaki adatokra kellett korlátozni, akkor csak
ok matematikai összefüggései-, ha viszont nagy terjedelmű bizonyítást írtak elő, akkor annak minden mozzanata, beleértve a levont következtetést is vitatható. [21]
alapperben a felperes a cégautó adót a jogerős ítéletben foglaltak szerint
ért vitatta, mert
útnyilvántartásból hiányzó fogyasztási norma csak formai hiányosság, pótolható, a nyilvántartás jogszabálytól eltérő vezetése miatt legfeljebb mulasztási bírság megfizetésére lehetett volna kötelezni. A jogerős ítélet ehhez a kereseti kérelemhez kapcsoló rendelkezése ellen felülvizsgálati kérelmet a felek egyike sem nyújtott be, a felperes felülvizsgálati kérelmében a kölcsönökhöz tartozó keresetet elutasító rendelkezést, továbbá a perköltség és illeték megállapítását támadta,
az a Kúria Kfv.VI.35.300/2013/
adóhatóság részére adott iránymutatásnak. [22]
alapper 4.K.28.074/2013/3. számú jogerős ítélete szerint
Szja tv. 70.§
, hogy a gépjárművet kizárólag a felperes gazdasági tevékenysége érdekében használták, a jogszabálynak megfelelő tartalmú útnyilvántartással vagy menetlevéllel igazolható.
onban nem mindegy, hogy
útnyilvántartás hiányossága olyan hiányosság, amely
egész nyilvántartás tartamát megdönti (valódi tartalmi hiba), amely önmagában kizárja a nyilvántartás tartalmának jogi értékelését, vagy olyan hiányosság, amely alapján a tartalom jogi értékelés alá vonható („egyszerű" tartalmi hiba).
útnyilvántartás nem vethető el csupán a fogyasztási norma feltüntetésének hiánya miatt.
új eljárás során
adóhatóságnak érdemben kellett vizsgálnia
útnyilvántartásokat. A kötelezésnek
adóhatóság eleget tett,
útnyilvántartások tartalmának vizsgálata megtörtént,
elsőfokú bíróság helytálló megállapítást tett. [23] A megismételt eljárás
útnyilvántartásokhoz kapcsolódó tartalmi elemek, bizonylatok értékelése körében mozgott,
okból vont le következtetéseket: a megállapítások a jelen kúriai ítélet 18. pontja szerint vizsgálhatóvá váltak. A felperes
alapeljárásban
t
onban egyáltalán nem vitatta, hogy a cégautó adó megállapítására
ért nem kerülhetett volna sor, mert nem is számolt el a gépkocsik üzemeltetésével kapcsolatban költséget. A felperes ezen előadása nem simul bele a megismételt eljárásba,
adókülönbözet alperesi megállapításának nem
útnyilvántartások megfelelősége miatti jogszerűtlenségét, hanem egyáltalán a megállapíthatóságát,
adónem jogalapját fennállását támadja.
adónem joglapja nem a megismételt eljárásban felmerült új tény, ez
előadás egyértelműen elhatárolható
alapper törvényes határidőn belül benyújtott kereseti indokaitól. Kereseti kérelem hiányában
alapperben ebben a kérdésében jogerős ítélet nem keletkezhetett,
elsőfokú bíróság érdemben nem foglalhatott állást. Ez okból sem volt jogsértő a jogerős ítélet. [24] Mindezekre figyelemmel a Kúria
első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
alapeljárásban elő nem adott kereseti indok ilyen új tény, körülmény, következtetés hiányában nem lehet
érdemi bírósági felülvizsgálat tárgya. Záró rész [27] A pervesztes felperest a Pp. 270. §
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.