A határozat elvi tartalma: A szerződésszegés okán kiszabott kötbér előírása jogszerűségének vizsgálatára a hatóság rendelkezik hatáskörrel, mely a polgári bíróság hatáskörét nem zárja ki. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Kfv.II.38.004/2015/
- . Tóth Kincső a tanács elnöke . Rothermel Erika előadó bíró . Buzinkay Zoltán bíró felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: é dr. Szakáll Csilla ügyvéd (cím) Az alperes: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) Az alperes képviselője: . ... jogtanácsos A per tárgya: energia ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ővárosi Törvényszék 1.Kf.650.017/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.650.017/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint költséget. belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A fogyasztó a lakhelyének megfelelő cím alatti felhasználási helyet érintően a vele szerződéses kapcsolatban álló elosztói hálózati [2] engedélyes felperestől a mérőberendezés pontatlan mérése miatt annak felülvizsgálatát kérte. A
- május 4-én megtartott rendkívüli leolvasás során 195491 sorszámon felülvizsgálati lapot vettek fel, plombát helyeztek el. A felperes által
- május 28án végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával T10027346-os sorszámon jegyzőkönyvet készítettek, a fogyasztásmérő szakértői vizsgálatára
- szeptember 18-án került sor. Utóbbira hivatkozva a felperes a fogyasztóval szemben az Üzletszabályzat (a továbbiakban ÜSZ.) 6.10.
- eb) pontjára utalva, szerződésszegés miatt 562.500 forint kötbérigényt támasztott. A fogyasztó az alpereshez benyújtott panaszában a felperesi kötbérkövetelés jogosságát vitatta. Az alperes a villamosenergiáról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Vet.) 159.§-ának sz) pontjában foglalt hatáskörében eljárva
- augusztus
- napján kelt FVFO-02-2013/4844 számú határozatában a fogyasztó panaszának helyt adott és a felperes számára megtiltotta a kötbér, mint jogkövetkezmény alkalmazását. Az alperesi határozat indokolásában hivatkozott a Vet. végrehajtásáról szóló 273/2007.(X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- számú mellékletének egyes pontjaira, valamint az ÜSZ. 6.11.
- pontjára. Kifejtette, hogy a felperes nyilvántartási hibát vétett, továbbá a ténymegállapító, valamint a mérő vizsgálatáról készült jegyzőkönyv és a szakértői vizsgálat értékelése nem elfogadható, mert azok alapján csak a plomba hibáját vette bizonyítottnak, azt már nem, hogy azzal a fogyasztó tevékenysége bármilyen módon ok-okozati összefüggésbe hozható, ezért az általa előírt kötbér nem volt megalapozott. Az elsőfokú ítélet [3] A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Az ítélet indokolásában hivatkozott a Vet. 57.§
(5)bekezdésre, mely szerint az engedélyesekkel - mint a felperes - szemben felmerülő panaszok ügyében az alperes a 57.§
(4)bekezdés b) pontjában foglalt jogosítványa alapján megtilthatja az ÜSZ.-ben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását. A közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19.§
(5)bekezdése, a 22.§
(3)bekezdése és a 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes hatáskörében járt el. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes döntése idején már folyamatban lévő polgári per ténye nem zárja ki, hogy az alperes hatáskörében eljárjon. Kifejtette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 229.§
(1)bekezdése szerinti jogerős érdemi döntés meghozataláig a polgári per nem akadálya a közigazgatási eljárásának. A másodfokú ítélet [4] [5] A felperes a Fővárosi Törvényszékhez előterjesztett fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kötbér alkalmazásától való eltiltása törlését kérte. Álláspontja szerint az alperesnek nem volt hatásköre a döntés meghozatalához a Ket. 19.§
(5)bekezdés sérelme megvalósult, tekintettel a Pp. 28.§-ára. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Az elsőfokú bírósággal egyetértett abban, hogy az alperes hatáskörérében hozott döntést, melyre nem volt kihatással a polgári per. Utóbbi során a bíróság a szerződésszegésről dönt, a perben a felperes bizonyítási lehetősége nem korlátozott. Hangsúlyozta, hogy az alperes határozatában arról döntött, hogy a kötbérigény közlése időpontjában bizonyított volt-e a fogyasztó felróható magatartása vagy sem. E döntés jogszerűségét nem befolyásolja, ha a polgári perben lefolytatott bizonyítás során a szerződésszegés alátámasztást nyer. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítélete helyébe új döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok tévesen értelmezték a Ket. 19.§
(5)bekezdés második fordulatát, miszerint a hatóságra kötelező, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg. A fentiek miatt az alperes a szerződésszegés ügyében nem járhatott volna el, mert az a polgári per tárgya, amelyben a polgári bíróság már megállapította hatáskörét, az ügy eljárás alatt állt. A felperes kifejtette, hogy a másodfokú bíróság tévesen tesz különbséget a polgári bíróság és a hatóság hatáskörének terjedelmét illetően. A bíróságok jogértelmezése azért is téves, mert a Vet. 57.§
(4)bekezdés alkalmazhatósága általánosságban igaz, de csak akkor, ha annak jogszabályba foglalt más hatásköri szabály nem akadálya. Sérelmezte a Pp. 28.§-ában foglaltak függő kérdéskénti értelmezését, mert a polgári perben a bíróság hatáskörének vizsgálhatósága az abban a perben tett alperesi nyilatkozattal lezárul. Így a polgári bíróság előtt folyó eljárásában a bíróság hatásköre megállapítást nyert mielőtt a hatóság döntött volna. [7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az alperes a Vet. 57.§
(4)és
(5)bekezdéseit, a Ket. 19.§
(5)bekezdését érintő jogértelmezés vonatkozásában a bíróságokkal mindenben egyetértett. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [9] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. A felperes tévedett akkor, amikor lényegében a Pp. 28.§ és a Ket 19.§
(5)bekezdés együttes értelmezésével arra a véleményre jutott, hogy az alperes hatáskör hiányában járt el. A Kúria álláspontja ezzel szemben az, hogy a felperes a fogyasztót bizonyos tények és adatok birtokában kialakított tényállás figyelembe vétele mellett kötelezte kötbér fizetésére. A fogyasztó e kötelezés alapját vitatta és a jogszabályok alapján jogvédelemért fordult az alpereshez. A Vet. 57.§
(5)bekezdése értelmében az engedélyesekkel (felperes) szemben felmerülő panaszok ügyében a Hivatal (alperes) jár el. A hatóságot az alapelvi szabályok szerint eljárási kötelezettség terheli, hatáskörében és illetékességi területén köteles eljárni. Így az alperes nem mérlegelhette, hogy a fogyasztó panaszával foglalkozik-e vagy sem. A Vet. 57.§- a nem csak kijelöli az alperest eljáró hatóságként, hanem meghatározza azt is, hogy jogsértés esetén - milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat. Az alperes a panasz kapcsán - eljárási kötelezettségének eleget téve a felperes által rögzített tényállást vizsgálta felül. Az alperes eljárása során megállapította, hogy a kötbér kiszabása idején rendelkezésre álló tények nem támasztják alá a fogyasztó vétkességét, a felperes jogsértő módon járt el. A jogsértés megállapítása eredményeképpen az alperes, élve a jogszabályi felhatalmazással, a Vet. 57.§
(4)bekezdés b) pontja alapján megtiltotta a kötbér kiszabását. A perben nem volt vitás, hogy az alperes határozatát a polgári per megindulását követően hozta meg, de az sem vitás, hogy a polgári per megindítását megelőzően rögzített tényállást vizsgált, amelyre hatásköre fennállt. [11] A felperesnek a Ket. 19.§
(5)bekezdésére hivatkozása is téves, mivel a polgári bíróság azzal, hogy a keresetet befogadta és tárgyalást tűzött ki nem foglalt állást az alperes hatásköre kérdésében, a felperes erre vonatkozó fejtegetései tévesek és nélkülözik a jogszabályi alapot. A fenti jogszabály hely arra utal, hogy amikor a bíróság megállapítja egy közigazgatási ügy vonatkozásában hatáskörét, akkor - a párhuzamos ügyvitel elkerülése érdekében - egyúttal kizárja a közigazgatási szerv hatáskörének létét. A perbeli esetben nem erről van szó, hanem arról, hogy a panasz elbírálása és a polgári bíróság eljárása egymást nem zárják ki, mert időben eltérő tényállást vizsgálhatnak. Ennek folytán helytálló volt a másodfokú bíróság érvelése, miszerint az eljárások során érvényesíthető igény, az eljárások tárgya eltérő. A Ket. 19.§
(5)bekezdésre és a Pp. 28.§-ára való felperesi hivatkozás nem foghatott helyt, mivel hatóság és a polgári bíróság eltérő tartalmú hatáskörei nem konkurálhattak egymással, az alperes a jogszabályok keretei között jogszerűen hozhatott döntést. [12] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára tekintettel. [15] A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, melynek összegét a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg a Kúria. Budapest,
- június
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Buzinkay Zoltán s.k. bíró