A határozat elvi tartalma: Nem üzemelő étteremben szerzett munkából nem származhat jövedelem, annak igazolásával a kérelmező a tartózkodási engedély megszerzése végett megtéveszti a hatóságot. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.158/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: Izsó István ügyvéd Az alperes: és Tóth Ügyvédi Iroda, dr. Izsó Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes (
- sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 19.K.32.626/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 19.K.32.626/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság, Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tartózkodási
- augusztus 17-én engedély átvételére érkezett Magyarországra, feljogosító vízummal [2] keresőtevékenység folytatása céljából. Nevezett
- december 31ig rendelkezett érvényes tartózkodási engedéllyel, majd
- november 13-án kérte engedélyének meghosszabbítását. A felperes 868.
- forint megtakarítással rendelkezett, munkavállalási engedélye nem volt, kereső foglalkozást nem űzött. Korábbi jövedelme eltért a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentett jövedelemtől, állított munkáltatója, egy étterem ténylegesen nem üzemelt. Az alperes ilyen tényállás alapján 106-T-7221/6/
- szám alatt
- május 9-én hozott határozatával a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító elsőfokú döntést helybenhagyta, és a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Kína területére kiutasította. Határozatában a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdésének
- d)és
- f)pontjára, valamint 18. §
(1)bekezdésének b) pontjára hivatkozott. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A jogerős határozattal szemben a felperes élt keresettel, kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a kifogásolt hiányosságokat munkáltatója okozta, azokért a felperes felelősségét megállapítani nem lehetett volna. Állította, hogy megélhetése biztosítva volt. Az elsőfokú ítélet [4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes több olyan törvényi okot jelölt meg határozatában, melyeknek a felperes nem felelt meg. Ezek alkalmazása megalapozta az alperes határozatának jogszerűségét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy nem közölt az alperessel a tartózkodási engedély megszerzése érdekében hamis adatot. Az ügyében nehezményezett hamis adatközlést olyan nyilvánvaló tévedés vagy elírás okozta, melyért őt felelősség nem terhelheti. Az alperes ennélfogva a tényállást kellő mértékben nem tárta fel, sérült ezáltal a Ket. 1. §
(1)bekezdése, 50. §-ának
(1)bekezdése, a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésének b) pontja. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályban fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyes döntést hozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. [9] A Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/2007. (V.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 29. §-ának
(2)bekezdése szerint A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Tv. 19-
- §-ában meghatározott valamely célból vagy célokból kíván Magyarország területén tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja. Egy nem működő étteremben való munkavégzés a Kúria álláspontja szerint sem tekinthető okirattal igazolt tartózkodási célnak . [10] A Harmtv.
- §
(1)bekezdés f) pontja alapján száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. A Vhr. 29. §
(5)bekezdése értelmében szükséges költségeket a felperes által igazolt jövedelem és megtakarítás nem igazolja, nem támasztja alá. Ezért az alperes és a bíróság is helyesen állapította meg a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet hiányát. [11] A Harmt. 13. §
(1)bekezdés g) pontja szerint száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja. A felperes ennek a feltételnek sem felelt meg. [12] Végül megalapozott volt a bíróságnak az a megállapítása is, amely a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésére vonatkozott, és amellyel a felülvizsgálati kérelem is kiemelten foglalkozott, és amely rendelkezés kimondja, hogy a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [13] Ténykérdés, hogy nem üzemel az az étterem, melyet munkáltatójaként a felperes megjelölt, és a munkaszerződésben feltüntetett adatok és a NAV által igazolt adatok között is különbség tapasztalható. Nyilvánvaló ezért, hogy az eljáró hatósággal a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében a tartózkodási célra vonatkozóan a felperes valótlan tényt közölt. Ez okból is megalapozott tehát a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem elutasítása. [14] Osztja végül a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak azt az elvi megfogalmazását, amiben a bíróság rámutatott arra, hogy egyetlen elutasítási ok megalapozottsága esetén is törvényes az alperes döntése, azaz a kérelem elutasítása. Jelen ügyben több olyan elutasítási ok párhuzamosan fennállt, melyek az alperes határozatát alátámasztották, így a felülvizsgálati kérelem eredményre nem vezethetett. [15] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 257. §
(2), vagy
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §-a alapján ő köteles megfizetni az alperes Pp.
- § szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. [17] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- június
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő