A határozat elvi tartalma: A résfalas építési technika használatához szükséges horgonyok nem építmények. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.III.37.112/2016/
- . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Zalavári György ügyvéd Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Az alperes képviselője: . Horváth Zsuzsanna jogtanácsos Alperesi beavatkozó: (...) Alperesi beavatkozó képviselője: Szécsényi László ügyvéd écsényi Ügyvédi Iroda, dr. A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes (
- sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 10.K.30.518/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 10.K.30.518/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 40.000-40.000 (negyvenezer-negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államank felhívásra - további 40.000 (negyvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest (...) kerület belterület (...) hrsz-ú, korábban az (...) címen fekvő ingatlan a beavatkozó tulajdona. Nevezett
- március 17-én építési engedélyt kért kétszáz szobás, hat emeletes, továbbá négy pinceszintből és földszintből álló szálloda építésére. Az alapozáshoz és a föld alatti szintek építéséhez résfalas munkagödör-körülzárás szükséges, aminek a kialakításához, a falak lehorgonyzásához ideiglenesen fúrólyukakkal a felperes ingatlana alatti föld mélyének igénybevételére is sor került. Ezekbe a fúrólyukakba helyezték el a kihorgonyzáshoz szükséges segédszerkezetet. A betonnal kitöltött furatok a továbbiakban a felperesi épület alatti földben maradtak. Az ilyen technikát is igénylő építést engedélyezte az elsőfokú hatóság, és az alperes
- október 20-án hozott BRD/002/01178-4/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a kihorgonyzáshoz a felperes nem kaphatott volna engedélyt, mert ez a tevékenység a szomszédos ingatlanon történik, melynek ő is részben tulajdonosa. A tulajdonosi hozzájárulás is részben hiányzik az építési engedélyhez. Hiányzik továbbá a környezeti egyeztetés, és az építést akadályozza a benapozottság hiánya. A kereseti előadás szerint változik a talajvízszint, és az építési engedély kiadásakor egyéb környezeti hatásokat sem vettek figyelembe. Az elsőfokú ítélet [3] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a lehorgonyzás használja a szomszédos ingatlant, de nem tekinthető építési munkának, mert a Ptk. hatálya alá tartozik. Emiatt az építési engedély kiadásának akadálya nem volt. Egyebekben a döntés megfelelt a jogszabályoknak, eleget tett a szakhatósági előírásoknak. Azok a kérdések, amelyeket a felperes keresetében egyebekben említett, nem az építési engedélyezési eljárásra, hanem a használatbavételi eljárásra tartoznak. A benapozottság hiányát a felperes csak állította, erre vonatkozóan a perben adat nem merült fel, ami pedig a felperesi ingatlan értékcsökkenését illeti, az ebből fakadó jogkövetkezmények megállapítása nem építésügyi hatósági eljárásra tartozik. Az építkezéshez a környezeti hatástanulmányra vonatkozó szabályok külön hatástanulmány elvégzését nem írják elő. Egyéb olyan eljárási szabályszegés sem terheli az alperesi eljárást, és határozatot, mely az ügy érdemére kihatna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [4] [5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését, illetőleg a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Felülvizsgálati kérelmében a felperes előadta, hogy az alapozás megerősítése és a kihorgonyzásos technika építési tevékenység, ami egyúttal a talaj szerkezetét is megváltoztatja. Ez számára hátrányos lehet. Hivatkozott arra is, hogy van olyan társasházi lakó, aki nem kapta kézhez a társasház tulajdonosai közül az építési határozatot. Jogszabálysértésként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §-ának
(6)bekezdését jelölte meg. Állította, hogy a kihorgonyzásos technika alkalmazása építési engedély köteles tevékenység. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [6] [7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyes döntést hozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. A bíróság ítéletének indokolásában az Étv.
- §-ának
- pontját emelte ki azzal összefüggésben, hogy a résfalas munkatér határolás építési segédszerkezetként minősíthető, és az ideiglenes talajhorgonyok nem illeszthetők az építmény definíciójába. Ebből az következik, hogy a felperesi ingatlanon mint idegen ingatlanon nem minősül építési engedélyköteles tevékenységnek a talajhorgonyok kialakítása. [8] Ehhez a Kúria annyit kíván hozzátenni, hogy a horgonyok elhelyzése nincs felsorolva azok között a tevékenységek között, ami olyan építési tevékenységnek minősülnek, amik egyúttal építménynek is tekinthetők. [9] Mindezekre tekintettel a felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozik az Étv.
- §-ának
(6)bekezdésére, melyet egyébként azért sem lehet említeni olyan jogszabálynak, melyet az alperes határozatával megsértett volna, mert sem az alperes, sem a bíróság ilyen rendelkezést nem alkalmazott. [10] Az pedig, hogy valamely lakója a szomszédos ingatlannak nem kapta meg az alperesi határozatot, olyan kérdés, melyet az érintett fél sérelmezhet, és nem felperes. [11] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [12] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért nevezett köteles az alperesnek és az alperesi beavatkozónak a Pp.
- §-a alapján a Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségei megfizetésére. [13] A felperes illetékfeljegyzési joga ellenére illetéket felülvizsgálati kérelmén lerótt, ezért az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdése szerint meghatározandó illeték-különbözet megfizetésére köteles. [14] A Kúria az ügyet tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró