Gf.30128/2016/7 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.128/2016/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a ifj. Dr. Marton Kálmán ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek – Dr. Enczi János ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű alperes székhelye szám alatti székhelyű I. rendű, Dr. Bacsek György ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve, II. rendű alperes székhelye szám alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen szerződésszegésből eredő követelés iránt indított perében, mely perben az I. rendű alperes pernyertessége érdekében beavatkozott Dr. Enczi János ügyvéd által képviselt I. rendű alperesi beavatkozó neve, I. rendű alperesi beavatkozó székhelye szám alatti székhelyű I. rendű, valamint a II. rendű alperesi beavatkozó neve, II. rendű alperesi beavatkozó székhelye II. rendű beavatkozó, a Szolnoki Törvényszék
2. március
3. napján meghozott 8.G.20.984/2011/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 800.000,(Nyolcszázezer) forint, az I. rendű alperesi beavatkozóknak együttesen 200.000,- (Kettőszázezer) forint, továbbá a II. rendű alperesnek 800.000,- (Nyolcszázezer) forint másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S: A felperesi önkormányzat
6. február 28-án nyertes közbeszerzési eljárás alapján tervezési szerződést kötött az I. rendű alperesi tervező kft-vel, ingatlan címe. szám alatti telken új, hatcsoportos óvoda kialakítására vonatkozó építési engedélyezési tervdokumentáció, kivitelezési tervdokumentáció árazott és árazatlan költségvetésekkel történő elkészítésére, továbbá az építési engedélyezési eljárásban való közreműködésre. Ezen túlmenően a tervező feladatát képezte minden, a szerződés tárgyához tartozó tervezési feladat elvégzése, melyet bármely hatóság előír és a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges. A szerződő felek
7. szeptember 28-án a tervezési szerződést módosították, ez a kiviteli tervek elkészítésének megkezdésére vonatkozott, valamint határidő módosítást is tartalmazott, a tervezői díj összegét pedig véglegesen 28.307.600,forintra emelték fel. Az I. rendű alperesi tervező a tervezési feladatokat elvégezte, a tervdokumentációt az önkormányzatnak határidőben átadta, a felperes pedig a tervezési díjat szerződésszerűen megfizette. Mindezeket követően újabb közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként a felperes
8. március 17-én a II. rendű alperesi generál-kivitelezővel kötött vállalkozási szerződést. Ebben az említett tervdokumentáció alapján az óvodaépület teljeskörű generál kivitelezését vállalta II. rendű alperes, utóbb
9. január 31-re módosított határidővel. A szerződő felek a vállalkozói díjat a 4/
10. pontban az alábbiak szerint határozták meg: a vállalkozó ajánlata alapján a jelen szerződésben foglalt munkákat egyösszegű átalányáron vállalja: - átalányár: 508.134.774,- forint - 10% tartalékkeret: 50.813.474,- forint + 20% áfa: 11.789.650,- forint mindösszesen br. ár: 670.737.902,- forint. A vállalási ár a szerződés szerint a befejezési határidőre prognosztizált egyösszegű ár volt, kivéve a tartalékkeretet, melynek terhére elvégzett, előre nem látható munkák kizárólag a megrendelő elrendelése alapján, tételes elszámolás szerint használható fel a szerződésben meghatározott díjak figyelembevételével. A szerződés 4/
11. pontja rögzíti, hogy a szerződéses ár milyen műszaki tartalmat foglal magában, megjegyezve, hogy a tartalékkeret a meghatározott egyösszegű átalányáron belül külön elszámolás alá esik. E tételeknél a tételes elszámolás szabályait alkalmazza a megrendelő. A vállalkozó vállalta, hogy a megjelölt áron felül semmiféle címen többletköltséget nem érvényesít, kivéve a megrendelő által elrendelt kiegészítő építési beruházási munkák ellenértékét. A vállalkozó késedelmes teljesítés esetére a szerződésben rögzített határidőt követő naptól számítottan 500.000,- forint/nap késedelmi kötbér fizetési kötelezettséget vállalt. A szerződő felek a
12. március 17-én kelt vállalkozási szerződést a munkaterület átadásának késedelme miatt (tényleges munkaterület birtokba adás
13. március
14. napján történt), valamint a tervellenőrzés során tapasztaltak miatti tervmódosításokból adódóan
15. január 31-re módosították a végső teljesítési határidőt. A kivitelezés megkezdését követően a geotermikus fűtésrendszer kialakításával kapcsolatban az I. rendű alperesi tervező, valamint a felperes által megbízott tervellenőr között szakmai vita alakult ki. Ennek alapja az volt, hogy az építtető a tervezési programhoz képest 20%-kal megemelte a csoportonként foglalkoztatott gyermekek létszámát, 25-ről 30 főre (összesen 150 főről 180 főre). Ez a tervellenőri álláspont szerint jelentős, személyenkénti szellőzési többletet igényelt. A felek egyezsége alapján ezt az eredetileg tervezett 13 m3/óra mennyiségről 20m3/órára emelték. Ez hőmennyiség-igény növekményt is maga után vont, ennek következtében a
16. augusztus végén megtartott szakmai egyeztetések eredményeként az eredetileg tervezett 36 db-os geotermikus kútmennyiséget további 10 kúttal kellett kiegészíteni. Ezek kivitelezésére, valamint a többletköltségek fedezésére a felek
17. január 7-én új szerződést kötöttek. Ebben az óvoda előtti önkormányzati tulajdonú helyi közút felújítását, átépítését vállalta a II. rendű alperesi vállalkozó, valamint e szerződés tárgyát képezte a 10 db új geotermikus kút fúrása és ehhez kapcsolódó hőszivattyúk telepítése. Kiegészítő munkák átalányáron rögzített vállalkozói díját 117.200.000,- forint + áfa (29.300.000,- forint), br. 146.500.000,- forintban határozták meg a felek. E szerződés teljesítési határideje is
18. január
19. napja volt. A
20. év elején megtartott átadás-átvételi eljárás előtti szakhatósági bejárásokon felvett jegyzőkönyvek alapján a tűzoltóság, valamint az ÁNTSZ igényeinek megfelelően a felperes és II. rendű alperes
21. január 21-én megkötötte a harmadik vállalkozási szerződését, melynek tárgya e két szakhatóság által előírt kiegészítő építési munkák kivitelezése volt br. 5.476.562,- forint vállalkozói díj ellenében. A kiegészítő szerződés szerint tűzgátlóajtó beépítése, tűzszakaszhatárok kialakítása és egyéb villamossági szerelési munkák tartoztak a vállalkozó feladatkörébe. A szerződés teljesítési határideje
22. március
23. napja volt. Az építési munkákról a II. rendű alperes mindvégig generál kivitelezőként építési naplót vezetett, melybe a felperes által megbízott műszaki ellenőr is rendszeres bejegyzéseket tett. A II. rendű alperes
24. január 27-én írásban a módosított vállalkozási szerződésben vállalt munkák elkészültét felperes felé bejelentette, kérte a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdési időpontjának kitűzését. A felperes által megbízott műszaki ellenőr
25. január 28-i válaszlevelében az átadás-átvétel kezdő időpontjaként
26. február 22-ét jelölte meg. Az átadás-átvételkor felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a létesítmény megtekintése után a fennálló hibapótlási munkák mellett a rendeltetésszerű és biztonságos használat nem akadályozott, ezért a megrendelő a műszaki ellenőr javaslatára hozzájárult a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséhez. Erről a peres felek által közösen felvett jegyzőkönyv készült, melyben több pontban részletezték az átvételi eljárással kapcsolatos feladatokat, melyek elvégzésére egységesen
27. március 22-ig szabtak határidőt. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatásáról ún. folyamatos jegyzőkönyv is készült
28. február
29. és március
30. közötti időszakra vonatkozóan. Ez rögzíti, hogy a szolgáltatók és a szakhatóságok részéről
31. február 22-én, illetve
32. március 2-án, a szükséges hozzájáruló nyilatkozatok megadására írásban sor került, és
33. március 29-én kizárólag a létesítmény akadálymentesítési szempontú megfelelőségi vizsgálata vonatkozásában kellett további feladatokat megszabni. A jegyzőkönyv rögzíti; a műszaki átadás-átvételi eljárás kitűzött befejezésének napján a megrendelő, valamint a generál vállalkozó és a műszaki ellenőr a helyszínen megállapították, hogy az akadálymentesítési kikötések még nem teljesültek maradéktalanul, tekintettel a bejárástól számított szűk határidőre, ezért a műszaki ellenőr a megrendelő egyetértésével és a generál vállalkozó (II. rendű alperes) tudomásulvételével a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontját
34. március
35. napjára tűzte ki (6/F/
36. szám alatti perirat). A műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáról szóló
37. március 29-i jegyzőkönyv szerint a perbeli épület építési, szerelési munkái teljesítettnek minősültek, ezzel a műszaki átadás-átvételi eljárást a felek lezárták. Egybehangzó vélemény alapján a létesítmény rendeltetésszerű használatra átadható, és az ténylegesen átadásra is került, melyet a felperesi megrendelő átvett, egyúttal a tényleges üzemeltető részére átadott. A kivitelező emellett
38. április 15-ig felvállalta továbbá az épület őrzését és a fűtési rendszer felügyeletét (6/F/
39. sorszám alatti jegyzőkönyv). A létesítmény végleges birtokba adására
40. április
41. napján került sor (keresetlevél F/
42. sorszám alatti melléklet). település neve településre
43. május 30-án rövid idő alatt rendkívüli mértékű és intenzitású, jelentős mennyiségű csapadék hullott, ennek hatására a vízelvezető-rendszer telítődött, az utca
44. neve utcai szennyvíz csatornaszakasz víznyomás alá került és szennyezett víz tört fel az utcai aknáknál. A perbeli óvodaépület akadálymentesített bejárata előtt nagy mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel, melyhez az utca
45. neve utcát keresztező utca
46. neve utcán keresztül, a szomszédos hegy neve-ről is jelentős mennyiségű csapadékvíz zúdult az óvoda felé. Mindezek következtében az óvodaépület középső, utcai homlokzati frontszakaszán, nagy mennyiségű víz áramlott be az úttestről az épületbe. Az óvoda középső épületrészének helyiségeiben 20-22 cm magas vízoszlop állt meg, mely jelentős károkat okozott az épület belső lábazati burkolataiban, a gipszkartonfalak aljazatán, valamint az ajtók alsó szegélyén és a bútorzat egy részében. A rendkívüli időjárás okozta károk helyreállítási-javítási munkáinak elvégzésére a felperes és II. rendű alperes
47. június
48. napján újabb vállalkozási szerződést kötött, mely alapján br. 2.913.304,- forint vállalkozói díjért
49. július 20-i teljesítési határidővel a II. rendű alperes kárelhárítási, építési-javítási munkálatokat végzett (parkettaburkolatok cseréje, gipszkartonfalak javítása, festés, ajtólapok javítása, valamint külső kerítés lábazattal kapcsolatos vízelvezetési munkák). Az említett peres felek
50. augusztus
51. napján egy utolsó vállalkozási szerződés keretében az utcafronti kerítéslábazat magasítását és az udvari játékok alatti fakéreg kiváltására szerződtek br. 3.244.135,- forint vállalkozói díj ellenében,
52. augusztus 30-i határidővel. Mindkét szerződés teljesítésére a II. rendű alperes részéről sor került. Az óvodaépület (
53. augusztus 16-án jogerőre emelkedett) használatbavételi engedélyt kapott az építésügyi hatóságtól. A felek közötti elszámolás során az első szerződés alapján négy részszámlát és egy végszámlát állított ki a II. rendű alperes. E számlák kiegyenlítésével az első szerződés esetében az elszámolás teljes mértékben megtörtént. A IV. számú részszámla a tartalékkeret terhére elszámolt munkaként 50.813.477,- forint vállalkozói díjigényt tartalmazott, melynek teljesítésére ugyancsak sor került. A II. rendű alperesi kivitelezőnek a további négy szerződéssel kapcsolatos vállalkozói díj igénye is – a számláknak megfelelően – teljes mértékben kiegyenlítésre került a felperesi megrendelő részéről. A felperes
54. júliusában szakértő
55. neve igazságügyi építész szakértővel magánszakértői véleményt készíttetett a perbeli óvodaépület beázásával összefüggő építési hibák okainak megállapítására és a javítás módjának meghatározására. Egy további magánszakértői vélemény
56. augusztusában készült a szakértő
57. neve. neve részéről az utca
58. neve utcai óvoda előtti útszakasz csapadékvíz elvezetésének vizsgálatára, az óvodaépület vízelöntésével kapcsolatos okok feltárása érdekében. Felperes megbízásából
59. februárjában szakértő
60. neve igazságügyi szakértő teljeskörű szakmai ellenőrzést végzett az óvodaépület kivitelezésével kapcsolatos hibák, hiányosságok feltárása terén és a tervezővel, valamint a kivitelezővel lefolytatott elszámolás ellenőrzését is elvégezte a magánszakértő. Mindezek alapján nyújtotta be több követelési tételből álló keresetét a felperes az alperesekkel szemben. Kizárólag I. rendű alperesre vonatkozó marasztalási keresetében 2.830.760,- forint és járulékaira irányuló követelést terjesztett elő, hibás teljesítésből eredő kártérítés címén. Álláspontja szerint az I. rendű alperesi tervező a geotermikus rendszer tervezését alul méretezte, ennek kijavítása jelentős többletköltséggel járt, mely a tervezői díj 10%-os visszatérítését kártérítésként indokolttá teszi. A felperesi álláspont szerint a tervező próbafúrás nélkül határozta meg a telepítendő hőszivattyúk számát, azok teljesítményét, és már csak a kivitelezés során derült fény arra, hogy az így tervezett hőszivattyú kapacitás nem lesz képes biztosítani azt a hőigényt, amely az óvoda működéséhez szükséges. Tervezési és kivitelezési hibával összefüggőnek minősítette a beázással kapcsolatos károkat, ezért a hibaelhárításra II. rendű alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján kifizetett 2.913.304,- forint összegű díjat kártérítésként követelte vissza II. rendű alperestől. Az I. és II. rendű alperest további 16.768.447,- forint és járulékai tekintetében is kérte egyetemlegesen marasztalni kártérítés címén. Ennek indoka álláspontja szerint a beázást követően megemelkedő karbantartási-működtetési költségek, valamint az épület várható rövidebb élettartama miatti 2,5%-os arányú értékcsökkenés. A felperes további három kereseti igényt kizárólag II. rendű alperessel szemben terjesztett elő. Ezek közül 56.650.000,- forint és járulékai erejéig kötbér címén kérte marasztalni II. rendű alperest. Az első két szerződésben a teljesítési határidőhöz képest szerződésenként 56 napos átadás-átvételi késedelem miatt (
61. február 1-től március 28-ig terjedő időre szerződésenként 56-56 nap késedelmi idővel számítva fel kötbért). A harmadik szerződést március 16-tól 28-ig terjedő késedelemmel teljesítette a II. rendű alperes, így e tekintetben 13 kötbérterhes késedelmi nappal számolt a felperes. Mindezek együttesen tették ki a keresettel érvényesíteni kívánt kötbérigényt. Felperes állítása szerint II. rendű alperes jelentős összegű (100.658.787,- forint + áfa) díjat számított fel szerződésellenesen. Ebből 50 millió forintos nagyságrendben az első szerződéshez kapcsolódó tartalékkeret felszámítása volt jogtalan. Felperes vitatta, hogy az alapozás és a geotermikus kutak kialakítása során olyan jelentős mennyiségű többletmunkák merültek volna fel, melyek a tartalékkeret felhasználását indokolttá tették volna. A második szerződéshez kapcsolódóan szakértő
62. neve igazságügyi szakértő által elvégzett ellenőrzésre hivatkozással 49.764.310,- forint + áfa, továbbá a
63. január 21-i szerződéshez kapcsolódóan 81.000,- forint + áfa összeg erejéig állította felperes, hogy olyan többletdíjak felszámítása történt, melyre II. rendű alperesnek nem lett volna lehetősége. A magánszakértő tételes elszámolást végzett és ez alapján határozta meg azon díjtételeket, melyek álláspontja szerint túlzott mértékben kerültek a végelszámolás során felszámításra. A II. rendű alperessel szemben - a per során bejelentett kereset felemelés folytán 692.150,- forint és járulékai megfizetésére is irányult a kereset, ezt egy utóbb meghibásodott hőszivattyú egység II. rendű alperes helyett, egy harmadik személlyel elvégeztetett garanciális javítási költségeként kívánta felperes áthárítani. Felperes arra hivatkozott, hogy ezek nem karbantartási munkák voltak, hanem jótállás körébe tartozó meghibásodás elhárításának a költsége volt. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták a felperes által előadott tényállás megalapozottságát, az ahhoz kapcsolódó magánszakértői vélemények bizonyítóerejét. Az I. rendű alperes kifejezetten vitatta, hogy a fűtési rendszert alul méretezetten tervezte volna. Álláspontja szerint a kivitelezés megkezdését követően közölt, a foglalkoztatott létszám növelésére vonatkozó felperesi igénymódosítás miatt volt szükség további geotermikus kutak telepítésére. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben az érintettek megegyeztek úgy, ahogy a légcsere-méretezés növelése tekintetében is. Az I. rendű alperes külön hangsúlyozta, a közbeszerzési pályázatnak nem volt része próbaszondatelepítés. Ilyen előzetes vizsgálatokra a felperes nem adott megrendelést és ez nem is képezte a tervezési szerződés tárgyát. A lábazati szigetelés nem elegendő magassága I. rendű alperes álláspontja szerint kivitelezési hiba. Hangsúlyozta, hogy a talajnedvesség elleni szigetelésre, illetve a lábazati szigetelésre a tervdokumentáció szakszerűen kiterjedt. Megjegyezte, hogy szakmai előírások nincsenek a vízszigetelésre vonatkozóan, legfeljebb ajánlások, irányelvek, melyek nem kötelező érvényűek. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az építészeti terveket felperesi tervellenőrök ellenőrizték és sem részükről, sem a műszaki ellenőrök részéről a tervekkel szemben más kifogás nem merült fel, a szükséges tervkorrekciókat is közös egyeztetés eredményeként, együtt végezték el. A II. rendű alperes védekezésében vitatta a felperesi magánszakértő kompetenciáját és a magánszakvélemény bizonyítékként való figyelembevételének lehetőségét. A beázással kapcsolatos károkat vis major jellegű időjárási körülmények okozták, ezzel kapcsolatban felelősség II. rendű alperest nem terhelheti. A létesítmény padlószintjének kivitelezésével kapcsolatban előadta, hogy a geodéziai adatok a megrendelőtől származtak, azok azonban nem a tervezéskor meglévő állapotot tükrözték, így a kitűzéskor eltérés mutatkozott. A földkitermelés mennyiségével kapcsolatban előadta, hogy a tényleges mennyiség utáni díjigényt nyújtotta be a IV. számú részszámlán, a szerződéskötéskor a költségvetés csak előirányzatot tartalmazott, így a tényleges mennyiség utóbb volt felmérhető, ez alapján pedig a tartalékkeretben elkülönített díjra igényt tarthatott. Vitatta az épület értékcsökkenését, és az ezzel kapcsolatos kártérítési igény jogalapját. Megalapozatlannak minősítette a késedelmi kötbérigényt is, hangsúlyozva, hogy a szerződésben rögzített teljesítési határidő előtt a készrejelentés részéről megtörtént, az átadás-átvételi eljárás folyamatosan zajlott és végül eredményesen zárult. Sérelmezte, hogy a felperesi magánszakértő a második szerződéshez kapcsolódóan utólagos tételes elszámolást végzett, ez alapján díjvisszatérítést a felperes nem kérhet. Az utólagos hőszivattyú javítással kapcsolatos okirati bizonyítékokat hiányosnak minősítette, és továbbra is állította, hogy azok legfeljebb karbantartási jellegű munkákat tükröznek. Az I. rendű beavatkozó az I. rendű alperessel egyező álláspontot foglalt el, míg II. rendű beavatkozó a per során érdemi nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság ítéletével felperes mindkét alperessel szembeni keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt I. rendű alperes javára 2.249.000,- forint, I. rendű alperes beavatkozója javára 800.000,- forint, továbbá II. rendű alperes javára 2.210.000,- forint perköltséget fizessen meg. A megállapított tényállás alapján bizonyítottság hiányában találta megalapozatlannak az egyes kereseti kérelmeket, mivel ítélkezése alapjául a felperesi magánszakértői véleményekkel szemben szakértő
64. neve kirendelt igazságügyi szakértő írásban és szóban is kiegészített igazságügyi szakvéleményét fogadta el. A bíróság az egyes kereseti kérelmeket illetően a következő jogi álláspontokat foglalta el. A geotermikus fűtésrendszer tervezésbeli alul méretezésére alapított, kizárólag az I. rendű alperessel szembeni kártérítési igényt illetően, lényeges tényállási elemnek tekintette, hogy a felperesi megrendelő időközben módosította az óvoda befogadó létszámát, csoportonként 25 főről azt felemelte 30 főre. Elsősorban ez tette szükségessé, hogy az eredeti terveket a fűtés és légcsere kapacitás növelése érdekében módosítsák és a geotermikus kutakat további tízzel kiegészítsék. Elfogadva az igazságügyi szakértői álláspontot, nem tekintette I. rendű alperesi tervező esetében felróható mulasztásnak, hogy próbafúrásokat nem végzett, szondateljesítmény mérésre ugyanis nem szólt a tervező szerződéses kötelezettsége, és a közbeszerzési pályázatnak sem volt része a próbaszonda telepítés. Az előzetesen fel nem tárt geológiai adatok bizonytalansági kockázatát a megrendelőnek kell viselnie. Tény továbbá, hogy nem voltak ismertek a szondák teljesítménye sem, ezt csak a telepítést követően mérték. Mindezen körülmények a bíróság álláspontja szerint olyan többletköltségeket okoztak, amelyek sem a tervezőnek, sem a kivitelezőnek fel nem róható okból eredtek. A hőigénynövekmény, illetve a légcsere kapacitás növelésével kapcsolatos elvárás nem tervezői hibából adódott, az elsősorban a megrendelő, a tervellenőr, a tervező, valamint a kivitelező közös egyeztetésének eredményeként módosult. Az épületet
65. május
66. napján ért rendkívüli intenzitású csapadék okozta vízelöntés károkozására alapított kérelmeket vizsgálva a bíróság kiemelte; a tervezői feladat a perbeli esetben az volt, hogy az óvodaépület által elfoglalt telek-ingatlanról kellett megoldani a vízelvezetés tervezését. A tervező arra nem számíthatott, hogy a szomszédos magaslatról jelentős csapadékhullás esetén milyen mennyiségű víz folyik az óvodaépület által elfoglalt telekre. A külső vizek előfordulásának, mozgásának vizsgálata és a telekre történő vízbetörés esetén annak kezelésére, elvezetésére vonatkozó tervezői kötelezettség nem volt. A bíróság tényként rögzítette, hogy az igazságügyi szakértő a belső padlósík szintjének tervtől eltérése tárta fel; az ugyanis 14 cm-mel mélyebben készült el. Erre vonatkozóan az volt az elsőfokú bírói álláspont, hogy ez a körülmény nem volt közvetlen okozója az épület elöntésének, a vízbetörés káros hatása ettől függetlenül, szabályszerű kivitelezés esetén is elérte volna az épületet. A falszerkezet vízszigetelésére vonatkozóan irányelvek vannak, melyek a magánszakértő által elismert módon nem kötelezőek, ajánlásértékűek, azok betartása „nem számon kérhető” a kivitelezőtől, illetve a tervezőtől. A vízkárosodás helyreállításával kapcsolatos
67. június
68. napján kötött kárelhárítási szerződés alapján kifizetett 2.913.304,- forint vállalkozói díj visszakövetelését illetően a bíróság úgy foglalt állást, hogy II. rendű alperes közrehatását ezzel kapcsolatban nem lehet megállapítani. Kiemelte, az igazságügyi szakértő álláspontja szerint a tervezett padlósík szabályszerű magasság szerinti kivitelezése esetén sem lett volna elkerülhető a nagy mennyiségben betörő csapadékvíz károsító hatása. Az épület várható élettartamának rövidülése és karbantartási költségeinek növekedése miatt 2,5%-os értékcsökkenést állító és ezzel kapcsolatban 16.768.447,- forint kártérítési igényt támasztó felperesi keresetet a bíróság ugyancsak az igazságügyi szakértői véleményre hivatkozással utasította el. Az ítélet fő érvként azt hozta fel, hogy a használat során mindenképpen igényel bizonyos mértékű ráfordításokat, karbantartási és egyéb üzemeltetési költségeket egy ilyen épület, ezek előre nem kalkulálhatóak. Ezzel kapcsolatos értékcsökkenést kiinduló és összehasonlító adatok hiányában az igazságügyi szakértő sem tudott megállapítani. A bíróság tehát ilyen jellegű kár bekövetkezésének bizonyítottságát sem találta a peradatok alapján megállapíthatónak. Az 56.650.000,- forint összegű késedelmi kötbérigényt illetően az igazságügyi szakértői vélemény megállapítását alapulvéve, a
69. február 22-i átadás-átvételre felperes megbízottja által kitűzött időpontot kell kezdő időpontként figyelembe venni. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek alapján a szakértő
70. neve
71. március
72. napjára sikeres átadás-átvétel lezárást állapított meg. Ezt a műszaki ellenőr tanúvallomása is megerősítette. A bíróság külön kiemelte, hogy a saját kivitelezési munkájára a II. rendű alperes
73. január
74. napjára megtette a készrejelentést, ezt követően már csak az akadálymentesítéssel kapcsolatban, illetve a tűzoltóság által megkövetelt változtatások miatt folytak munkák az ingatlanon. A 100 millió forint nagyságrendű igény azon részét illetően, mely a földmunkákkal kapcsolatosan a II. rendű alperesnek kifizetett többletköltségek visszakövetelésén alapult, a bíróság elsődlegesen azt hangsúlyozta, hogy a kitermelt mennyiségek és egységárak a műszaki ellenőr aláírásával elfogadásra kerültek. E körben utalt az ezzel egyező igazságügyi szakértői számításra, mely az összes érintett földmennyiséget 10.050 m3-ben határozta meg. A bíróság hangsúlyozta, hogy ennek a mennyiségnek a kitermelése, mozgatása, részbeni visszatöltése a rendelkezésre álló adatok szerint valósan elvégzett munkák voltak. A II. rendű alperes képviselője a földmunkák előirányzott mennyiségének megemelkedését az építési naplóban jelezte. A szerződés költségvetésében csak egy előirányzott mennyiség szerepelt ennél a munkatételnél, melyhez a tartalékkeret felhasználása párosulhatott. A bíróság nem találta elfogadhatónak, a felperesi magánszakértő ezzel kapcsolatos kimutatását tekintve, hogy az az igazságügyi szakértő szakvéleményét nem ismerte, kizárólag a felperes által nyújtott dokumentumokból dolgozott. A bíróság a szakértők együttes meghallgatásának eredményeként az igazságügyi szakértői álláspontot találta meggyőzőnek. Az egyéb pótmunkadíjaknak tekintett összegek visszakövetelésére vonatkozóan is szakértő
75. neve igazságügyi szakértő véleményét vette ítélkezése alapjául, hangsúlyozva, hogy azt megerősítette tanú
76. neve művezető tanúvallomása is, valamint az a tény, hogy a pótmunkák építési naplóban írásban megrendelésre kerültek, és ezek alapján történt azok utólagos elszámolása is. A további, egy hőszivattyú
77. március 21-i garanciális javításával kapcsolatos költségáthárítási igényt ugyancsak bizonyítottság hiányában utasította el a bíróság. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és az alperesek kereseti kérelmei szerinti marasztalását. Ezen belül felperes fellebbezésében keresete szerint kérte I. rendű alperest marasztalni 2.830.760,- forint összegű kártérítésben az óvoda épületének fűtési rendszert érintő alultervezettsége miatti hibás teljesítésre tekintettel, mely a kivitelezésnél többletköltséget jelentett. Az alperesek egyetemleges marasztalását ugyancsak kártérítésként azért kérte, mert a
78. május 30-i beázás folytán a teljes bekerülési értékhez viszonyított 2,5%-os mértékben az épületet értékcsökkenés érte a jövőbeni működtetési, karbantartási költségek emelkedése okán. További, kizárólag II. rendű alperessel szembeni kártérítési igényét fenntartva a beázás után végzett kárelhárítási tevékenységre kifizetett 2.913.304,- forint összeget ugyancsak kártérítésként követelte vissza fellebbezésében. Kérte 56.650.000,- forint késedelmi kötbér megfizetésére is kötelezni a II. rendű alperesi kivitelezőt a perbeli első két szerződés után
79. február 1-től március 28-ig terjedő időre számított 2x56 nap, valamint a harmadik szerződés esetében
80. március 16-tól 28-ig terjedő időre 13 késedelmi nap után a szerződésekben kikötött napi késedelmi kötbér összegek szerinti számítás alapján. A felperes szerint a szerződésellenesen elszámolt pótmunkákra szükségtelenül kifizetett vállalkozói díj 100.658.787,- forint + áfa összegű, melynek visszafizetésére irányuló igénye továbbra is fennáll, valamint felemelt keresetének megfelelően 692.150,- forint utóbb felmerült javítási költség megfizetésére is kérte kötelezni II. rendű alperest az elsőfokú ítélet megváltoztatása útján. Felperes fellebbezésének indokolásában elsődlegesen az elsőfokú bíróság által lefolytatott igazságügyi szakértői bizonyítás eredményét vonta kétségbe, kiemelve, hogy az igazságügyi szakértő szakvéleménye tekintetében nem volt kontroll, a magánszakértők véleményét a fél előadásának kell tekinteni, így újabb „ellenőrző” igazságügyi szakértő kirendelése lett volna indokolt, ezért erre irányuló bizonyítási indítványát fellebbezésében fenntartotta. Megjegyezte, az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletéhez kapcsolódó perköltség megállapítások az egyes alperesekkel szembeni kereseti kérelmekhez képest nem voltak arányosak. Felperesi álláspont szerint az elsőfokú bíróság a tényállást sem megfelelően tárta fel. Ezzel kapcsolatban megismételte a keresetlevelében már részletesen előadott tényállást, melyet kért az ítélkezés alapjául tekinteni. Az egyes kereseti kérelmekkel érintett igényeit pontokba szedve sorolta. Az I. rendű alperessel szembeni első számú igénye kapcsán hangsúlyozta, hogy a tervező próbafúrás nélkül határozta meg a telepítendő hőszivattyúk számát. Erre a hibás teljesítési elemre a beruházás fizikai megvalósítása során derült fény. A további geotermikus kutak telepítésének többletköltsége olyan kárt okozott a felperesi beruházónak, amelyet a hibásan teljesítő I. rendű alperesnek kell viselnie. A használatbavétel előtti beázás is jelentős mértékű kiadásokat okozott, a lezúduló eső
81. május
82. napján nemcsak a nyílászáróknál, hanem a szerelt falszerkezeteknél a profil illesztéseken keresztül is be tudott jutni az épületbe, így a belső padlóburkolaton több cm-es vízoszlop állt, ez a padlóburkolatok egy részének cseréjét tette szükségessé. A vízbetörés lehetőségének jövőbeni kizárása érdekében vízszigetelési munkák elvégzése okozott olyan kiadásokat, melyeket a II. rendű alperesi javítótól igényel vissza, másrészt a káresemény az épületben értékcsökkenést okozott, melyre alapított kárigény mindkét alperessel szemben érvényesíthető. Külön hangsúlyozta, hogy a lábazati szigetelések nem megfelelő magasságra történő felvezetése tervezési és kivitelezési hiba volt, továbbá a vízgyűjtés, vízelvezetés alul méretezettsége a tervezőnek felróható. Kérte e tekintetben a magánszakértő megállapításait figyelembe venni. A jelentős mértékű beázást követő javítások kapcsán megjegyezte, hogy a beázási veszély fennállta miatt többször és az ingatlan több pontján is kellett javításokat végezni. Ugyanakkor ezek még mindig nem olyan teljeskörűek, amelyek a káresemény megismétlődését elháríthatnák. Ez indokolja az ingatlan bekerülési értékéhez viszonyított 2,5%-os arányú értékcsökkenés kárigénykénti érvényesítését. A felperes fellebbezési álláspontja szerint az átadás-átvételi eljárás elhúzódása arra vezethető vissza, hogy folyamatos hiánypótlásokat kellett ennek során II. rendű alperesnek elvégeznie, így az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban csak
83. március
84. napján volt átvehető. A felróható késedelmi időszakra három szerződés szerint számítható késedelmi kötbérigény 56.650.000,- forint összegben fennáll. A szerződésellenesnek tekintett pótmunka-elszámolást illetően kiemelte, hogy az első szerződéshez kapcsolódó földmunkák olyan többletmunkák voltak, amelyekhez a tartalékkeret nem lett volna felhasználható, a kivitelező szakcégnek ismernie kellett a terveket, fel kellett volna mérnie a kivitelezési körülményeket, így az ő felelőssége, az általa végzett hibás teljesítésen felül még a tervhibák miatti helytelen kivitelezéséért is fennáll. A felperes megjegyezte, hogy az elsőfokú eljárás során a II. rendű alperes peren kívüli ajánlatot tett, ez felelősség elismerésként értékelendő. A vízelöntés kapcsán kérte figyelembe venni az igazságügyi szakértő tényszerű megállapítását, mely szerint a belső padló 14 cm-mel mélyebben lett kivitelezve, mint a tervek szerinti magasság, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a víz a szerelt falak alatti szerkezeti elemeknél befolyt az épületbe. E folyamat feltárása hiányos, ezt helyszíni szemlén ismételt szakértői bizonyítás útján kell kiegészíteni. A vízszigetelésnek olyan szinten kell műszakilag megvalósulnia, hogy sem az ajtóknál, sem más szerkezeti elemen keresztül víz ne kerülhessen se a talajból, sem felszíni csapadékvízként az épületbe. A vízbetörés kapcsán megjegyezte még, hogy az ingatlanban lévő tornateremnek nincs homlokzatra nyíló ajtaja, tehát azon keresztül víz nem folyhatott be, és az akadálymentes ajtóknál sem volt jelentősebb vízbefolyás. A nagy mennyiségű csapadékvíz elsősorban az épület főbejáratától jobbra, 8-10 méter hosszan a lábazat sávjában ömlött be az épületbe. Ennek károsító hatása jóval kisebb lett volna, ha megfelelő tervek szerint készül el az épület. A pótmunkák szakértői ellenőrzését illetően felperes megjegyezte, hogy az igazságügyi szakértőnek nem terjedt ki a kompetenciája épületgépészetre, geodéziára, a földmunkákra vonatkozó megállapításai sem vehetők ezért figyelembe. Az átalányáras szerződés esetén pótmunkaként kizárólag olyan munkákat lehet elszámolni, melyeket sem a terv, sem pedig a költségvetés nem tartalmaz. Jelen esetben a földmunkákra vonatkozott költségvetési előirányzat, ehhez képest a ténylegesen elszámolni kívánt mennyiségre a szakértő nem készített számításokat. Az önmagában nem teszi megalapozottá az ezzel kapcsolatos vállalkozói díjigényt, hogy az építési naplóban erre vonatkozóan bejegyzések történtek, és az sem, hogy a felperesi önkormányzat a vállalkozó számláját korábban leigazolta. Felperesi álláspont szerint utólagos mérésekkel, számításokkal pontosan igazolható lenne a kitermelt föld tényleges mennyisége, mely valószínűsíthetően a területi adottságok alapján nem haladja meg azt, amennyit az építési munka érintett. A
85. január 7-i szerződés esetében a tételes elszámolási korrekciókat a magánszakértői vélemény alapján kérte figyelembe venni, ez összesen 49.764.310,- forint olyan többletdíjat mutat, amely pótmunkadíjként nem elszámolható II. rendű alperes részéről. Mindezek alapján kérte az elsőfokú ítélet teljes megváltoztatását, alperesek felperesi kereset szerinti marasztalását, a főkövetelések azok járulékai, valamint a perköltség tekintetében. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmei az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányultak. Az I.rendű alperes és beavatkozója külön sérelmezte, hogy az ügyvédi munkadíjként részükre megállapított elsőfokú perköltség összegének a leszállítására is indítványt tett a felperes. Álláspontjuk szerint a kifejtett ügyvédi munkával arányos, reális perköltség megállapítás történt, tekintettel a perbeli jogvita bonyolultságára is. A szakértői bizonyítás eredményét értékelve I. rendű alperes a felperesi magánszakértők téves nyilatkozataira hívta fel a figyelmet, melyet álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen hagyott figyelmen kívül. Kérdésesnek minősítette szakértő
86. neve magánszakértő szakértői jogosultságát, illetve a szakkérdések megválászolására vonatkozó szakmai felkészültségét. szakértő
87. neve tárgyalási meghallgatásán el is ismerte, hogy gépésztervezésre vonatkozó kompetenciája nincs, szakirányú végzettsége építész. Megjegyezte, hogy szakértő
88. neve magánszakértő egyes szakkérdésekben egyetértett az igazságügyi szakértővel. A szakértői vélemények ütköztetését elemezve I. rendű alperes szerint helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az épület hőellátásával kapcsolatos kérdésben úgy foglalt állást, hogy az igénynövekmény nem tervezői hibából adódott. Az óvoda épület fűtésiszellőzési rendszerét érintő módosítások felperesi érdekkörben merültek fel a tervezési szerződés lezárását követően, a kivitelezés megkezdése után. A szakértők együttes meghallgatása során jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatokat részletesen elemezve kiemelte; szükségtelen ún. ellenőrző szakértő kirendelése, az igazságügyi szakértői álláspontra alapítható volt az ítélet. Kifogásolta, hogy a felperes fellebbezésének jelentős részében az elsőfokú eljárásban benyújtott beadványaiban előadott nyilatkozatait ismételte meg. Az egyes kereseti kérelmeket a fellebbezési hivatkozások sorrendjében tételesen számba véve, arra a végkövetkeztetésre jutott, felperes tévesen állítja, hogy az I. rendű alperes kártérítési felelősségének valamennyi elemét bizonyította volna. Az épület élettartama és a karbantartási költségek növekedése miatti értékcsökkenés körében előadott felperesi fellebbezés pedig értelmezhetetlen, ezt az elsőfokú eljárás során lefolytatott igazságügyi szakértői bizonyítás is alátámasztotta. A II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében ugyancsak kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, a reálisan megállapított perköltségre is kiterjedően. Érdemben megjegyezte, hogy a felperesi fellebbezés érdemi új hivatkozást nem tartalmaz, lényegében bemásolásra kerültek a felperesi magánszakértő szakvéleményének megállapításai, valamint a korábbi felperesi előkészítő iratokban tett hivatkozások. Tételesen felsorolta azokat a körülményeket, amelyek álláspontja szerint a felperesi bizonyítás sikertelenségét támasztják alá. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett bizonyítékokat kellőképpen mérlegelte és helyes jogkövetkeztetésre jutott az egyes kereseti kérelmek alaptalanságát illetően. További szakértői bizonyítás szükségtelen, ez okból az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem kerülhet sor. A vele szembeni egyes kereseti kérelmeket számba véve a vízkár helyreállítása címén kifizetett vállalkozói díj visszakövetelésének megalapozatlanságát arra tekintettel kérte figyelembe venni, hogy az épület padlószintjének tervezett magassága mellett is bekövetkezett volna az épület elöntése, a padlósík szintjének eltérése a kár bekövetkezésében nem hatott közre. Az épület élettartama és karbantartási költségek növekedése miatti értékcsökkenés vonatkozásában a felperes nem adta indokát, hogy mit tekint ezzel kapcsolatos II. rendű alperesi felróható magatartásnak. A késedelmi kötbérigény érvényesítéssel kapcsolatban nem vette figyelembe felperes, hogy az átadás-átvételi eljárás időpontjának kitűzése nem azonos a szerződésben kitűzött teljesítési határidő napjával. Hangsúlyozta, ő a teljesítési határidő lejárta előtt készre jelentette a munkát, az átadás-átvételi eljárás pedig végül sikeresen zárult. A földkitermeléssel kapcsolatos pótmunka elszámolást illetően kiemelte, hogy a szerződő felek a földkitermelés pontos mennyiségét a jogviszony létrejöttekor még nem ismerhették, éppen ezért építették be a tartalékkeretet az átalányáras vállalkozói díjba. Az utólagos szakértői számítások az idomrajz összevetésével pedig azt mutatják, hogy a II. rendű alperes által megjelölt mennyiség valós, az helyes elszámolás alapját képezte. A felperesi fellebbezés – amely tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp.
89. §