Bhar.355/2016/5 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] és lopás vétségének kísérlete [1978. évi IV. törvény 316. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Egyben megállapította, hogy a vádlott elkövette a garázdaság szabálysértését, a szabálysértés miatti eljárást pedig megszüntette. Rendelkezett a bűnjelekről, megállapította, hogy a felmerült 244.011,- Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Az első fokú ítélettel szemben az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott felmentése miatt, hatályon kívül helyezés végett. A Békés Megyei Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy a Gyulai Törvényszék az első fokú ítéletet változtassa meg, a vádlott bűnösségét állapítsa meg garázdaság vétségében [1978. évi IV. törvény 271. §

(1)bekezdés], a vádlottal mint többszörös visszaesővel szemben börtönt szabjon ki és tiltsa el a közügyek gyakorlásától, valamint állapítsa meg, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható és kötelezze a bűnügyi költség megfizetésére. A főügyészség a lopás vétsége alóli felmentő rendelkezést tudomásul vette. A Gyulai Törvényszék a 2016. március 24. napján kihirdetett 1.Bf.2/2016/6. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [1978. évi IV. törvény 271. §

(1)bekezdés]. Ezért őt - mint többszörös visszaesőt - 8 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A garázdaság szabálysértése vonatkozásában az eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből vádlottat 107.234,- Ft első fokon és 10.000,- Ft másodfokon felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, míg 136.777,- Ft-ról megállapította, hogy azt az állam viseli. A másodfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést, a vádlott felmentése érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.200/2016/1-II. számú átiratában a bűnösségi körülmények kiegészítése mellett a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. Az ítélőtábla a Be. 387. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást felülbírálva, a fellebbezéseket a Be. 392. §

(4)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás - mely a bizonyítékok mérlegelésén alapul - megalapozott s az irányadó volt a harmadfokú eljárásban. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott felmentését célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt kifogásolják, hogy a törvényszék a vádlott bűnösségét tagadó vallomását elvetve, a terhelő bizonyítékokat elfogadva - így különösen az

1. sz., a
2. sz., a
3. sz. tanúk vallomása - bűnösségét a terhére rótt köznyugalom elleni bűncselekményben megállapította. Megalapozott tényállás mellett a bizonyítékok eltérő értékelésére a harmadfokú eljárásban nem kerülhet sor. Így a vádlott felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A másodfokú bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére. Helyesen állapította meg, hogy a vádlott agresszív viselkedése, hangos fenyegetőzése és a jelzőtábla többszöri lefejelése erőszakos magatartás volt, mely a késő éjszakai időpont ellenére alkalmas riadalom vagy megbotránkozás kiváltására. A másodfokú bíróság ítéletének
4. oldalán kifejtett ezzel kapcsolatos jogi álláspontját az ítélőtábla minden tekintetben osztotta. Mindezekre figyelemmel a cselekményt helyesen minősítette a törvényszék garázdaság vétségének. Helyesen járt el akkor is, amikor vizsgálta, hogy az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazása kedvezőbb-e a vádlottra nézve és helyesen döntött, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az nem eredményez kedvezőbb elbírálást. A bűnösségi körülményeket tekintve a harmadfokú bíróság mellőzte a vádlott beismerő vallomását enyhítő körülményként értékelni, mivel az a bűnösség beismerésére nem terjedt ki. Mellőzte továbbá a súlyosító körülmények közül a többszörös visszaesői minőség értékelését, mert a vádlottal szemben e minőségére figyelemmel került sor a felemelt büntetési tétel keretein belüli elítélésre. Ezzel szemben további súlyosító körülmény az ittas állapotban történő elkövetés, valamint az, hogy jelen eljárás alapjául szolgáló bűncselekményét a vádlott alig egy hónappal a korábbi szabadságvesztés büntetésből történő szabadulása után követte el. Az így helyesbített bűnösségi körülmények mellett is a jelentős időmúlásra figyelemmel nem tévedett a törvényszék, amikor a vádlott vonatkozásában irányadó középmértéktől - 1 év 7 hónap - a vádlott javára eltérve szabott ki szabadságvesztést. Annak mértéke arányos, annak enyhítése nem indokolt. Helyes a vádlott közügyektől eltiltása a cselekmény jellegére figyelemmel, annak mértéke is arányos. A másodfokú határozat egyéb rendelkezései törvényesek. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a vádlott és védő fellebbezését nem ítélte alaposnak, ezért a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. Szeged,

1. július
2. Gyurisné dr. Komlóssy Éva s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja, előadó . Cserháti Ágota s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.355/2016/
3. számú végzése és a Gyulai Törvényszék 1.Bf.2/2016/
4. számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
5. július
6. Gyurisné dr. Komlóssy Éva s.k. a tanács elnöke