← Magyarország

P.20349/2013/38 – Balassagyarmati Törvényszék

A ...Törvényszék a ... (..) ügyvéd által képviselt .. (..) felperesnek - a Dr. Czudar Sándor ( 2660 ..) ügyvéd által képviselt .. Fegyház és Börtön (..) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő ítéletet A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 825.500,-(Nyolcszázhuszonötezerötszáz) forint perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a .. Ítélőtáblához címzett, a .. Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg. A felperes az alperesi BV Intézetben töltötte szabadságvesztés büntetését

  1. április 15-től
  2. június
  3. napjáig.
  4. június
  5. napján a BV Intézet
  6. emeletén a 109-es zárkában volt elhelyezve. ... ..., ..., ..., ..., ... voltak. ...elítélt a 109-es zárkában
  7. május
  8. napján került elhelyezésre nevelői feljegyzés alapján, mely szerint: „nevezettet javaslom a negyedik emeleten enyhe rezsimű börtön negyedben elhelyezni. Nevezett első bűntényes, jelenleg végzi az általános iskola
  9. osztályát, fegyelmileg ezidáig nem kellett felelősségre vonni, jutalommal sem rendelkezik. Magatartásával probléma nincs, csendes, visszahúzódó, de kihasználható is egyúttal. Az utóbbi időben többször jelezte, hogy vannak rosszakarói a harmadik emeleten, megvédeni személyiségéből, és testi adottságaiból kifolyólag egyre nehezebben tudja magát. Erre tekintettel a környezetváltozás előnyös lenne számára".
  10. június
  11. napján ... és ... felperes körszállításra vártak, mivel... felperest, az egri BV Intézetbe, ...pedig a ... kívánták átszállítani. A szállítás miatt a felperes és ... hajnali kb. 03 óra 30 perckor ébresztésre került, 03 óra 45 perc tájban érkezett az őrszemélyzet, hogy a felperest, és a ... a zárkából elkísérje. Az őr megérkezésekor a felperes már elkészült, a holmijait, valamint az ágyneműt összepakolta, azonban ... még nem volt kész a pakolással. Amikor az őr a zárka ajtaját kinyitotta, a felperes javasolta, hogy amíg a ... nem készül el, addig ő intézhesse a szállítással járó teendőket. Emiatt lehajolt, hogy a földön lévő holmijait felvegye, ekkor ... hátulról ráugrott, és kb. három-négy alkalommal ütést mért a felperes tarkójára, amitől a felperes eldőlt. Miután a felperes a földről nem bírt felállni, zárkatársa ... sietett a segítségére, és egyidejűleg ... ellökte a felperestől. Ekkor derült ki, hogy ... a BV Intézetben is használható fém cigarettatöltővel a felperes nyakát megszúrta. A cigaretta töltő egyik vége textillel volt becsavarva, míg az abból kiálló rész kb. 7-10 cm hosszúságú, hegyes végű volt. A bűncselekmény elkövetését követően a felügyelet intézkedett a felperes egészségügyi ellátásáról, valamint a biztonsági személyzet helyszínre hívásáról. A felperest ezt követően a balassagyarmati kórházba, majd a ...Kórházba szállították. Innen az IMEI Neuro-pszichiátriai részlegére szállították további kezelés céljából, ahol
  12. június
  13. napjáig állt kezelés alatt. ...bántalmazása következtében a felperes a nyak jobboldali hátsó részén szúrt sérülést a jobb lapocka fölött két kisebb hámhorzsolásos sérülést szenvedett. A nyaki szúrt sérülés a nyaki gerincből kilépő ideggyököt is sértette, ezért a jobb alsó és felső végtagon részleges bénulásos sérülés alakult ki. A felperes alsó és felső végtagjának bénulásos tünetei a kezelés eredményeképpen jelentősen javultak.
  14. augusztus 25-én az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállították föl ideggyógyászati, valamint MR vizsgálat céljából. A zárójelentésben mozgásszervi, ideggyógyászati rehabilitációs kezelést javasoltak, elektroterápiát, mozgáskoordináció javítást, valamint célzott egyéni tornát, és izomlazítást. A komplex rehabilitáció részeként balneoterápia is szóba került. Erre tekintettel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a
  15. szeptember
  16. napján kelt I.... számú határozatával engedélyezte a felperes szabadságvesztése félbeszakítását 30 napra. A
  17. június
  18. napján kelt ... számú határozattal az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti államtitkára ismételten engedélyezte a felperes szabadságvesztésének félbeszakítását a rehabilitációs kezelés időpontjához igazodóan 30 napra. A
  19. április
  20. napján kelt ... számú határozattal a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára engedélyezte a felperes szabadságvesztés büntetésének félbeszakítását 40 nap időtartamra. A ...Fegyház és Börtön a .... ált. sz. kártérítési határozatával a felperes kártérítési igényét elutasította. A határozat
  21. május
  22. napján kelt. ... elítélt az esemény előtti héten,
  23. május 27-én kedden fontos okra hivatkozással benyújtott kérelmére parancsnoki meghallgatáson vett részt. Zavaros történetet adott elő, mely szerint fenyegetve érzi magát. Ez alapján az intézet parancsnokhelyettese utasította ...elítélt nevelőjét, hogy soron kívül pszichológusi foglalkozásra jegyezze elő. A meghallgatáson... elítélt az elhelyezésének megváltoztatását nem kérte. Elmondása szerint zárkájában biztonságban érezte magát. Pszichológusi meghallgatáson
  24. május 28-án vett részt. Támadási szándékára ekkor sem utalt semmi. Az intézet pszichológusa pszichiátriai kivizsgálásra utalta ... ami
  25. május
  26. napján történt meg az intézettel szerződésben álló pszichiáter közreműködésével. A pszichiáter ... gyógyszeres kezelése mellett az ...-be történő kivizsgálásra utalta be azzal, hogy aktuális állapota szerint soron kívüli szállítást nem igényel, ezért a soron következő körszállítással rendezze azt az intézet, mert sem ön, sem közveszélyes magatartás gyanúja nem merült föl. Az esetet megelőzően ... ugyan furcsán viselkedett, azonban sem önveszélyes, sem másra veszélyes magatartást nem tanúsított. Előfordult, hogy kiült az ablakba, és egész éjszaka kiabált, azt kiabálta, hogy „meg akarnak ölni", azt hangoztatta, hogy őt meg akarják ölni fogkrémmel írt a falra, éjszaka késsel (a BV intézetben használatos és használható „budli"-val), törött seprűnyéllel járt, nem akart mosakodni, állandóan kunyerált, rugdosta az ágyakat, a zárkában rendelkezésre álló jelzőgombot több alkalommal is megnyomta, szétszerelte a lámpát, bele akart nyúlni a konnektorba A zárkatársak közösen levelet is írtak a BV Intézet Parancsnokának, illetve a nevelőknek, ezen levél konkrét tartalma azonban nem állapítható meg. A zárkatársak azt jelezték, hogy ... viselkedése miatt aludni nem tudnak, így amennyiben nem helyezik el a zárkából, úgy nem veszik fel a munkát. A felperessel szemben sem tanúsított az esetet megelőzően agresszív magatartást, a felperes bizonyos iratok megfogalmazásában segített neki.
  27. július
  28. napján ... osztályvezetői meghallgatást kért azzal az indokkal, hogy problémáján egyedül az osztályvezető tud segíteni. A
  29. május
  30. napján kelt levelében a BV Parancsoktól meghallgatását, és elszállítását kérte. ...azt jelezte a nevelő felé, hogy több ember olyan dolgokat mond vissza, hogy meg akarják őt öletni, és hogy zsarolni fogják a szüleit is.
  31. június
  32. napján - a szúrásos eseményt követően - ... a ... elítéltet képviselő ügyvéd áthelyezési kérelemmel fordult az alperesi BV Intézethez. A kérelem tartalma szerint az elítélt az utóbbi időben több alkalommal is jelezte a családtagjai felé, illetőleg az ügyvéd felé, hogy a ... BV Intézetben fenyegetve érzi magát, és a zárkájában a vele együtt lévő zárkatársaitól szinte retteg. Mind a családtagjai, mind az ügyvéd számra is feltűnt, hogy olykor zavartan viselkedik, és az elmondásaiból úgy tűnik, mintha időnként zavart állapotban lenne. Erre figyelemmel az ügyvéd álláspontja szerint feltétlenül szükséges ... egészségügyi kivizsgálása, nem csak fizikai, de mentális szempontból is. ...édesanyja ... az elmondása szerint a fiával
  33. július
  34. napján megpróbálta a kapcsolatot felvenni telefonon, de ez nem vezetett eredményre, figyelemmel arra, hogy ... az elítélt nevelője nem tette lehetővé a telefonbeszélgetést, és azt mondta, hogy semmilyen információt nem adhat .... Az ügyvéd ... elítéltnek az ...BV Intézetbe történő átszállítását kérte. ... édesanyja a fia elhelyezésével kapcsolatban 2009 februárjában panaszt terjesztett elő az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, mely panasz áttételre került a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára. A panasz ügyben a BVOP-nél vizsgálat került lefolytatásra, melyben megállapítást nyert, hogy a ... Fegyház és Börtönben valamennyi szakterület dolgozói, és az intézet vezetése is, ... mindenkori állapotát, jelzéseit, panaszait és tüneteit folyamatosan kiemelt figyelemmel kísérte, és megtette a szükséges intézkedéseket. A tett intézkedések jogszerűek, és szakszerűek voltak. Az elhelyezésre vonatkozó kéréseit is a legteljesebb mértékben akceptálták, gondoskodtak soron kívül orvosi és szakorvosi ellátásáról, és a továbbiakban a szakorvos által javasoltak szerint jártak el.
  35. június
  36. napját megelőzően ... kórelőzményében pszichiátriai megbetegedés nem szerepel.
  37. május 27-én sebészeti problémák miatt jelent meg orvosi rendelésen, majd május 28-án a nevelők és a pszichológus jelzése alapján kísérték orvoshoz, amely napon pszichiáter szakorvos is megvizsgálta. A szakvizsgálat közvetlen veszélyeztető állapotot nem állapított meg, ezért pszichiátriai osztályra történő sürgősségi beutalását nem rendelte el, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítását június 2-ára tervezték.
  38. május 26-án ápolói betegellátásban részesült ..., itt azonban testi jellegű problémával jelentkezett, mint ahogy a
  39. május 27-i orvosi vizsgálaton is.
  40. május 28-án került sor vonatkozásában szakvizsgálatra való beutalásra a pszichiátriára, a vizsgálat helyeként a ... Fegyház és Börtön került feltüntetésre, panaszként pedig az, hogy fél a műtéttől. Nevelője, és a pszichológus jelzik, zavart állapot, figyelme szétszórt, fenyegetve érzi magát. Ugyanez kerül rögzítésre
  41. május 28-án 17 órakor pszichiátriai szakvizsgálata során. A vizsgálat eredményeként rögzítésre kerül, hogy fenyegető tartalmú hallucinációs élmények, feszült anxiozus, somnus zavarok, vélemény paranoid személyiségzavar. Intézkedésként részére Risperdal került felírásra, illetve ...-ben elhelyezése, kivizsgálása javasolt, indokolt.
  42. május
  43. napján az kerül rögzítésre vonatkozásában, hogy a pszichiáter által kiírt gyógyszert nem vette be.
  44. május
  45. napján került sor a kórházba utalásra az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, panaszként kerül föltüntetésre, hogy a nevelője és a pszichológus jelzik zavart állapotát, figyelme szétszórt, fenyegetve érzi magát.
  46. május 29-én 17 óra 31 perckor ideg és elmevizsgálatára került sor, kontrollra volt visszarendelve. A vizsgálat eredménye fenyegető tartalmú élmények, hallucináció, intézkedésként az ...beutalás van feltüntetve hétfőre. Az ...- ben az esetet követően,
  47. június
  48. napján került megvizsgálásra, paranoid személyiségzavar és átmeneti pszichotikus zavar diagnózissal. Anamnézise szerint pszichiátriai előzménye nem volt, felvételét megelőzően kb. 10 nappal észlelték zavart állapotát, állandóan fenyegetve érezte magát, nyugtalanná vált, inadequatan viselkedett. Risperdal adását kezdeményezték, amit manipulált. Állapota egyenletesen rosszabbodott. Kontrollra július 14 - re írták elő. ... szemben a felperes terhére megvalósított cselekmény miatt büntető eljárás indult. A ... Városi Bíróság a
  49. április
  50. napján kelt ... számú ítéletével ...vádlottat az ellene különös visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés büntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet megállapítása szerint ... vádlottnál paranoia típusú elmebetegség állapítható meg, amelyet átmeneti akkut, pszichotikus státuszok váltanak föl. A paranoia típusú megbetegedéseket téves eszmék dominanciája határozza meg, melyek általában üldöztetéses, továbbá féltékenységgel kapcsolatos tartalommal bírnak, és doxazma rendszerben állnak össze. E tartalmak a cselekmény idején akkut, paranoid pszichózist hoztak a vádlottnál létre. A bíróság .. számú végzésével ... vádlott ideiglenes kényszergyógykezelését rendelte el az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig.
  51. sorszámú ítéletének indokolása szerint a felperes sérelmére elkövetett cselekménykor a vádlott elmebetegsége megvolt, a cselekmény kialakulását ez irányította, és ezért képtelen volt cselekménye veszélyes következményének felismerésére, és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására. A szakértők megállapították ugyanakkor, hogy a vádlott elmebetegségéből eredően hasonló cselekménysorozat kizárható, azaz hasonló cselekmény ismételt előfordulását nem okozhatja, ezért a vádlott kényszergyógykezelését a bíróság nem rendelte el. A felperes keresetében azt kérte, hogy a törvényszék kötelezze az alperest 13.000.000,-Ft vagyoni, és nem vagyoni kár megfizetésére. A keresete indokaként előadta, hogy a …. Fegyház és Börtönben szabadságvesztés büntetését töltötte, szállításra való előkészítés közben
  52. június
  53. napján négy órakor a zárkában egy elítélt társa egy éles tárggyal nyakon szúrta. Az elkövető által alkalmazott eszköz cigarettatöltő alkatrész volt, az esemény miatt a BV Intézet az eszköz használatát megtiltotta. A szúrás következtében összeesett, jobb oldala megbénult, kórházba vitték kivizsgálásra. Még aznap az IMEI neuropszichiátriai osztályra került, ahol
  54. június
  55. napjáig volt kezelésen. A gyógykezelés eredményeként járóképességét részben visszanyerte, két bottal tudott közlekedni. A részleges gyógyulást követően a ... Fegyházban, majd véglegesen a ... Országos BV Intézetben került elhelyezésre. Ezen intézményben folyamatos gyógyszeres kezelést kapott, majd rehabilitáció céljából
  56. évben 30 napot,
  57. évben 90 napot,
  58. évben 40 napot, 2011.évben 40 napot, mindösszesen 6 hónap 20 napot tartózkodott otthon, ahonnan a saját költségén Hajdúszoboszlón balneo-, fizikoterápiás, illetve egyéb kezelésen vett részt. A súlyos sérülés miatt, arra is tekintettel, hogy a BV területén megfelelő kezelést biztosítani nem tudott, a büntetés végrehajtása felfüggesztésre került, amit utólag le kellett tölteni. Álláspontja szerint a BV Intézet mulasztott, mert nem hárította el az őt ért támadást. A vele egy zárkában lévő személyek napokon keresztül szóban, majd írásban észrevételezték a későbbi elkövető kiszámíthatatlan, összeférhetetlen magatartását, erre tekintettel eredmény nélkül kérték az elkülönítését, erről az alperesnél dokumentáció van. Álláspontja szerint az alperes megsértette a 6/
  59. (VII.12) IM. rendelet 36.§-37.§

(1)bekezdésében foglaltakat, erre tekintettel a Ptk. 349.§
(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel a kár bekövetkezéséért felelősséggel tartozik. A vagyoni követelést arra tekintettel terjesztette elő, hogy közel hét hónappal később szabadult az eredeti szabadulása időpontjától egy vállalkozótól ingatlan közvetítői feladatok ellátására és tanácsadásra ajánlatot kapott, havi bére 200.000,-Ft lett volna. A feladata az ingatlanszerződések előkészítése, elkészítése, a felekkel, valamint a bankokkal való kapcsolattartás lett volna. A sérülése miatt ezt a feladatot elvállalni nem tudta, így hét hónapra ténylegesen 1.400.000,-Ft kiesése keletkezett, folyamatos foglalkoztatás lett felajánlva. A BV Intézetben már munkába állították, de a támadás miatt a munkát ellátni nem tudta, csoportvezetőként alkalmazták volna, egy műszakban kellett volna dolgoznia, a munkabérből a tartás költségét levonták volna, a különbséggel rendelkezhetett volna. Így havonta nettó 21.000,-Ft-ot kapott volna 23 hónapra, ez összesen 480.000,-Ft. A gyógykezelés költségei jelentősek voltak, útiköltség, szállásköltség, kezelési költség, gyógykezelési költség, összesen 3.120.000,-Ft. A szállás napi 3.000,-Ft, az étkezés napi 2.000,-Ft volt. A nem vagyoni kár iránti igényét azzal indokolta, hogy a BV Intézetben maradandó egészségkárosodást szenvedett, melynek tényét orvosi leletek igazolják, mozgásában korlátozva maradt, a bal lába érzéketlen, ebből következően az egyensúlyérzéke jelentősen romlott. A támadás következtében közel 30 kg fogyott, fizikai ereje jelentősen csökkent, kezein, lábain izomsorvadás következett be. A társadalmi életbe történő beilleszkedése elnehezült. Szakorvosi vélemény alapján korának megfelelő egészségi állapotba a támadás következtében nem kerülhet. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felperesi követelés jogalapját és összegszerűségét is vitatta. Hivatkozott a Pp.3.§
(3)bekezdésére és 164.§
(1)bekezdésére, és arra, hogy a kártérítés sikerességéhez a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy kára következett be, a kárt a károkozó tevése, vagy mulasztása okozta és kár bekövetkezte, és a károkozó magatartása között okozati összefüggés áll fönn. Hivatkozott továbbá a Ptk.339.§
(1)bekezdésére. Előadta, hogy a felperes
  1. június 2.napján keletkezett sérülését zárkatársa ... elítélt okozta. Nevezett az esemény előtti héten
  2. május
  3. napján parancsnoki beszélőn zavarodott előadást tett arra vonatkozóan, hogy fenyegetve érzi magát. Ekkor elmondta, hogy a zárkájában biztonságban érzi magát, elhelyezésének megváltoztatását nem kérte. Másnap sor került a pszichológusi meghallgatására, mely során támadási szándékra nem volt utaló jel. Május 30-án pedig pszichiátriai kivizsgáláson vett részt, ekkor gyógyszeres kezelés mellett az ...-ben történő kivizsgálásra utalták be azzal, hogy ön,- és közveszélyes magatartás gyanúja nem merült föl, soron kívüli szállítást nem igényel. Az alperesi álláspont szerint megállapítható tehát, hogy az intézet minden, a 36/2003.(X.3) IM. rendeletben megjelölt kötelezettségének eleget tett. Megállapítható az is, hogy az elítélt magatartása nem tette szükségessé a 6/1996.(VII.12) IM. rendelet 6.§
(1)bekezdésében foglalt biztonsági elkülönítés alkalmazását. Mindezekre is figyelemmel megállapítható, hogy az intézet minden tőle elvárhatót megtett a fogvatartott felperes elhelyezése körében, terhére sem jogellenesség, sem pedig felróhatóság nem állapítható meg, mindezek alapján az intézetnek kártérítési felelőssége sem állapítható meg, a felperes kárát kizárólag a zárkatársa okozta. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást a felperes személyes előadása, az ügyben becsatolt okiratok tartalma, ..., ..., ..., …, ..., valamint ..., ..., ..., és ... tanúk vallomásai alapján, illetve a ... számú büntető ügy iratai alapján állapította meg. A Ptk. 339.§
(1)bekezdése alapján aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A 349.§
(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg, ha a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A
(3)bekezdés szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996.(VII.12) IM. rendelet 36.§
(1)bekezdése szerint a fogvatartás biztonsága olyan állapot fenntartást jelenti, amelynél az intézetben, illetve a büntetés-végrehajtási feladat teljesítése miatt az intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátása, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított. A
(2)bekezdés szerint a fogvatartás biztonságát jelentős mértékben sértő, vagy veszélyeztető olyan események, amelyek jogszabályban meghatározott külön intézkedések bevezetését teszik szükségessé, rendkívüli eseménynek minősülnek. A 37.§
(1)bekezdése szerint az őrzés, az elítélt meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének a megóvására, az intézet, és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített fegyverrel, illetve technikai eszközökkel, vagy szolgálati kutyával látnak el. A kényszergyógykezelés, és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól működéséről szóló 36/2003(X.3) IM. rendelet 20.§
(1)bekezdése szerint, ha a büntetés-végrehajtási intézet orvosa az elítélten kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, elmeállapotának kivizsgálása végett az IMEI-be utalja. Az orvosi beutaló tartalmára a 19.§
(1)bekezdése irányadó. A 19.§
(1)bekezdése szerint, ha az előzetes letartóztatottnál a büntetés-végrehajtási intézet orvosa kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, kivizsgálási javaslattal haladéktalanul az IMEI-be utalja, és erről a rendelkezési jogkör gyakorlóját egyidejűleg értesíti, (a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III.6) IM. rendelet (ER) 26.§
(1)bekezdés.) Az orvosi beutaló tartalmazza az előzetesen letartóztatott személyi adatait, valamint a kóros elmeállapot gyanúját keltő tünetek részletes leírását. A perben a felperes azt állította az alperes részéről megvalósult jogsértésként, hogy az nem tett meg minden tőle elvárhatót, hogy a felperes egészségét, testi épségét megóvja. A kártérítés megállapításának konjuktív feltételei a következők: - jogellenség, - felróható magatartás, - kár, - okozati összefüggés a kár és a jogellenes magatartás között. Államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény esetén további feltétel az, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve hogy a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A törvényszék a perben a Pp.3.§
(3)bekezdése, és 164.§
(1)bekezdése alapján tájékoztatta a felperest arról, hogy a perben őt terheli annak bizonyítása, hogy az alperes jogellenes magatartást tanúsított, hogy kára keletkezett és hogy a kár, és a felróható jogellenes magatartás között okozati összefüggés áll fönn. A felperesi álláspont szerint az alperesnek módja lett volna arra, hogy a felperest ért támadást elhárítsa, ...vonatkozásában a felperes zárkatársai folyamatosan jelezték, hogy gondok vannak vele, éjszakákat nem aludtak, a reggeli műszakba menők egy levelet is írtak öten a nevelőnek, illetve szóban is, ha a nevelővel találkoztak, folyamatosan jelezték, hogy gondok vannak vele. A törvényszék e körben tanúként hallgatta meg a felperes zárkatársait, ..., ..., ..., ..., valamint a felperessel egy szinten elhelyezett ..., valamint a BV Intézet alkalmazottjait, ..., ..., ..., és …. ... és ... a felperes elhelyezési szintjén szolgálatot teljesítő nevelők, illetve ... és ... biztonsági felügyelő és körletfelügyelő ... furcsa viselkedéséről beszámolni nem tudtak. ...t, és ... tanúk vele kapcsolatos problémára nem emlékeztek. ... tanú vallomásában annyit adott elő, hogy ... voltak furcsa dolgai, konkrétan megmondani nem tudta, hogy ezek mik voltak, de előadása szerint látszott rajta, hogy nem volt százas, ugyanakkor agresszív ... nem volt. Előadása szerint a zárkatársai nem kifogásolták ... viselkedését, és nem tapasztaltak olyat sem, hogy bárkivel szemben …-nak agresszív megnyilvánulásai lettek volna. ... tanú előadása szerint ... a zárkában nem nagyon szerették, azt megmondani nem tudta, hogy mi volt a zárkatársaknak a konkrét problémája vele. Úgy jelölte meg, hogy úgy szokták mondani, hogy „ nem lehet kibírni az embert". Konkrét cselekményekre ... vonatkozásában nem emlékezett, a viselkedésére sem, és ezzel kapcsolatban neki a zárkatársak nem jeleztek. Kollégáktól hallotta, hogy volt olyan jelzés, hogy szeretnék, ha elkerülne a zárkából. Előadta ugyanakkor azt is, hogy ...egyszer feljelentette őt a Katonai Ügyészségen, amely eljárásban őt tanúként hallgatták ki. Az eljárás megszüntetésre került. ... tanú, aki a felperessel egy szinten volt elhelyezve a BV Intézetben, előadta, hogy két héttel a szurkálás előtt már baj volt .... Az események előtt két héttel ez a személy kiült az ablakba és kiabált. Azt állította, hogy őt le fogják lőni, azt látta, hogy kinn vannak a kommandósok, és azt kiabálta, hogy őt ne lőjék le, összefüggéstelenül beszélt. Ez a furcsa viselkedése aztán sorozatos lett, minden este 10 órától- reggel hatig kiült az ablakba, és kiabált, ugyanakkor bántani nem bántott senkit. Végül a zárkatársai írtak egy papírt, hogy nem tudnak pihenni, ezért nem fogják felvenni a munkát, ha nem viszik el onnét ezt a személyt, inkább ők költöznek le a fogdába. Ezt követően levitték a pszichológushoz ezt a személyt, és a pszichológus megállapította, hogy „kettyós" tehát az ...-be kell szállítani. Ők kérték, hogy célszállítással vigyék el az ...-be, erre azonban nem került sor, mondták, hogy nincs rá pénz. ... tanú előadása szerint ... be volt kattanva, meg volt bolondulva, éjszaka késsel, törött seprűnyéllel járt, fogkrémmel írt a falra mindenhová, hogy majd jön egy gyilkos, és meg fogja őt ölni. Ezt éjjel és napközben is csinálta. Velük azonban agresszív nem volt, bár előfordult, hogy ha szóltak neki, akkor visszamordult rájuk. Ezt jelezték az őröknek, illetve a nevelőknek is. Nevelői meghallgatást is kértek. A nevelő bejött a zárkába, elmondták neki a problémát, ő azt mondta, hogy bírjanak még egy kis időt ki, mert el fogják szállítani őt, végül az….-be szállították. ... egyikükkel, tehát a felperessel sem volt különösebben semmilyen viszonya. A perbeli esetet megelőzően vele semmilyen konfliktus nem volt, annyit mondott, hogy ha őt elviszik szállításba, akkor valakit meg fog ölni, de ezt nem vették komolyan, nem is jelezték senki felé. Emlékei szerint írtak egy beadványt, amiben kérték, hogy tegyék el, ... a zárkából, mert félnek tőle. ... tanú előadása szerint, ők kiállítottak egy iratot, amelyben az került leírásra, hogy nem akarják fogadni ezt a személyt, .... Ezt ... írta, aki akkor a zárkafelelős volt. ….furcsa viselkedését illetően azt adta elő, hogy ő nem aludt, nem akart mosakodni, állandóan kunyerált, felugrott az ablakba, rugdosta az ágyakat, kikiabált az ablakon, azt kiabálta kifelé, hogy meg akarnak ölni. Benézett az ágy alá, egy tükörben magát látta meg, és attól őrjöngött, fogkrémmel összekente a WC-ét. és minden egyebet. A tátikán át is kiabált, hogy segítség. Ezt jelezték a nevelőnek, aki azt mondta, hogy bírják ki, a szállítással el fogják őt vinni. Előadása szerint agresszíven nem viselkedett ..., kicsit goromba volt, de a felperes neki sokat segített. Mindig volt egy kés a kezében ez az az alumínium kés, amit a BV Intézetben kaptak. A burát és az égőt is feszegette ezzel a késsel, karcolgatott az ágyra, a falra. Hozzányúlt a villanykörtéhez, és a zárkában lévő jelzőgombot is állandóan nyomogatta. ...tanú előadása szerint,... olyan volt, mint aki bekattant, ez alatt azt érti, hogy nyitogatta mindenkinek az ajtaját, a szekrényajtókat, egyszer kikente WC-ét fogkrémmel, illetve a WC falát. Szaladozott, járkált föl-le a zárkában, agresszív velük nem volt, de féltek tőle, mert éjjel is járkált. Annak nem volt előjele, hogy ő bárkit is bántani fog, furcsa volt, arra nem gondoltak, hogy bántani fog bárkit. Nagyon zavarta őket a viselkedése, nem bírtak aludni, írtak egy papírt is, amit ... zárkafelelős fogalmazott meg, és mindannyian aláírták. Arra nem emlékezett, hogy pontosan ebben mi volt, de azt kérték, hogy helyezzék el onnan .... Ennek okaként azt írták le, hogy nem bírnak tőle aludni, reggel pedig fáradtan kelnek, amikor munkába kellene menni. Szóltak a felügyeletnek is a viselkedése miatt, ők az mondták, hogy addig nem tudnak mit kezdeni, amíg vér nem folyik. A nevelő azt mondta nekik, hogy hamarosan el fogják szállítani ezt a személyt. A felperessel beszélőviszonyban volt ..., a felperes még valamilyen beadványt is készített a számára, még cigarettát is adott neki, semmilyen konfliktusról köztük nem tudott beszámolni. ... tanú előadása szerint ...bolondnak adta elő magát, nem hagyta őket aludni, éjszaka felébresztette, hogy neki cigi kell, azt mondta, hogy sugdosnak, meg akarják őt ölni. Ki is lett írva az, hogy tegyék el onnan ..., írtak egy iratot, ezen iratot ő aláírta, tartalmát azonban nem ismeri. Nem járt fürdeni, volt olyan is, hogy kiült az ablakba és kiabált, vagy az ágy alá mászott. Volt olyan is, hogy fogkrémmel írt a falra. Agresszív nem volt velük ..., csak nem hagyta őket aludni. Kés nem volt nála, csak az a budli amit mindenki tarthat a zárkában. A fenti tanúvallomások alapján az állapítható meg, hogy sem a BV Intézet alkalmazottjai, sem pedig a felperes zárkatársai tanúként nem adtak elő olyan körülményt, amely indokolta volna azt, hogy ... elkülönítésre kerüljön a felperesi zárkából. Nem támasztják ezt alá a ... egészségügyi állapotával kapcsolatban a BV Intézetben készült iratok sem. A tanúk jelen perben való meghallgatásuk során sokkal részletesebb előadást tettek ... viselkedése vonatkozásában, mint az eset BV intézet - beli kivizsgálása, vagy a büntetőeljárás során, holott mind a büntető eljárás során, mind a BV Intézet általi kivizsgálás során ... magatartásával kapcsolatban hozzájuk kérdések kerültek föltételre. Egyikőjük részéről sem történt előadás arra sem a nyomozás, sem pedig a fegyelmi eljárás során, hogy ... azzal fenyegetőzött volna, hogy ha valakit megöl, akkor nem kell haza mennie. A törvényszék nem fogadta el a tanúk azon hivatkozását abban a körben, hogy nem tartották szükségesnek ennek előadását, hiszen mind a BV Intézeten belüli vizsgálat, mind a nyomozás során irányultak kérdések ... viselkedésével kapcsolatban hozzájuk, ahol éppen olyan jelentősége lett volna ezen tapasztalatuknak, mind jelen eljárás során. ... tanú számolt be arról a nyomozati meghallgatása során, hogy ... azt mondta, hogy majd valamit fog csinálni, hogy beljebb kerüljön. Egybehangzó volt azonban azon előadásuk, hogy nem féltek ..., csak nem tudtak tőle aludni, nem vették komolyan őt. A rendelkezésre álló orvosi dokumentáció szerint, az állapítható meg, hogy az alperes ... vonatkozásában a jelzéseknek megfelelően a kivizsgálást megkezdte, ... pszichiáter szakorvos látta, gyógyszer részére kiírásra került, az orvos a ...-be való kivizsgálását indokoltnak tartotta, azonban a sürgősségi beutalását nem. A felperes által hivatkozott, a zárkatársak által írt levél a perben nem került elő, azt becsatolni sem a felperes nem tudta, sem az alperes, így annak tartalma bizonyítható nem volt. A tanúk egybehangzó előadása viszont az volt, hogy másik zárkában való elhelyezését kérték arra hivatkozással, hogy nem tudnak tőle aludni. Mindezek alapján az állapítható meg, hogy az alperes a szabályoknak megfelelően járt el ... viselkedése kapcsán, a magatartása kivizsgálást nyert, az ...-be való beutalása megtörtént. Nem állapítható meg tehát a részéről olyan jogellenes magatartás, amely a felperes kártérítési igényét megalapozná, ilyen jogellenes magatartást a felperes bizonyítani a perben nem tudott. Mindezek alapján a törvényszék a felperes keresetét elutasította, tekintettel arra, hogy a kártérítési felelősség megállapításának első eleme a jogellenes magatartás hiányzik. Tekintettel arra, hogy a felperes pervesztes lett, a törvényszék kötelezte őt az alperes részére perköltség, ügyvédi munkadíj megfizetésére a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján. Az ügyvédi munkaíj megállapítása a 32/2003(VIII.28) IM. rendelet 3.§-án alapul. A le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett tanúdíjat az állam viseli a felperes személyes költségmentessége folytán a 6/1986(VI.26) IM. rendelet 13-14.§-ainak megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233.§
(1)bekezdésén alapul. ...,
  1. június hó
  2. napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.