A ...Törvényszék a ... (...) ügyvéd által képviselt ... (.... szám, ... szám) felperesnek -...(... szám) alperes ellen, személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és jogkövetkezmények alkalmazása iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 90.000,- (Kilencvenezer) forint le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ...Ítélőtáblához címzetten, a ... Törvényszéknél lehet írásban, 3 példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg. A felperes
- januárjától
- októberéig ... Község jegyzője volt, míg az alperes ... polgármestere. Az alperes és a felperes a
- őszi választások idején baráti viszonyban voltak, illetve a felperes az alperes érdekében kampánytevékenységet folytatott. Ez a viszony
- őszére megromlott, a hivatal pénzügyi munkatársai felhívták az alperes figyelmét arra, hogy a felperes szabálytalan pénzügyi gyakorlatot folytat, pénzügyi elszámolásai sértik a szabályokat, illetve azoknak nem felelnek meg. Ezt követően ... Község Önkormányzatának
- szeptember 30-án kelt ...) határozata megállapították, hogy a felperes alkalmatlan, és lényegében október 1-jei (azonnali) hatállyal megszüntették a köztisztviselői jogviszonyát. A pénzügyi és a számviteli fegyelem megsértése miatt egyidejűleg feljelentést tettek. A felperes egyébként ugyanezen okok miatt szintén feljelentéssel élt az alperessel szemben. A ...(a falu lakóiért) újság 800 példányban jelent meg, annak
- október- novemberi számában az alperes, mint polgármester tájékoztatót tett(1.,
- oldal) közzé, melynek utolsó bekezdése az alábbiakat tartalmazza: ...Önkormányzat Képviselő-testülete
- szeptember 30-án megtartott ülésén ...jegyző közszolgálati jogviszonyát
- október 1-jei hatállyal megszüntette, mivel a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan. A felmentés oka: - a jegyző az alapvető pénzügyi és számviteli fegyelmet megsértette, visszaélt hivatali hatalmával, - a hivatali munkájával kapcsolatos teendőit elmulasztotta, - a képviselő-testület határozatainak végrehajtását elmulasztotta, a határozatokat figyelmen kívül hagyta. ... jegyző ellen a pénzügyi és számviteli fegyelem megsértése miatt a ... Rendőrkapitányságon a feljelentés megtörtént. „A gengszternek az az érdeke, hogy mindenkivel elhitesse, hogy aki vele kapcsolatban volt, az mindenki gengszter." (idézet a Hír tv egyik műsorából)" A ... elnevezésű kiadmány különkiadásában a felperes ezt követően a ... arról tájékoztatta, hogy az önkormányzati hírek a valósággal nincsenek köszönő viszonyban sem, azok nem felelnek meg a valóságnak, ezért az alábbi tényeket tárja a falu lakói elé. A ... Kft-nek 90%-ban a nyolc önkormányzati képviselő a tulajdonosa, 10%-ban pedig...., aki egyben az ügyvezető igazgató is. A Kft. alapításakor 1,5 millió Ft törzstőkét kellett befizetni, melynek 10%-át, a 150.000.- Ft-ot az önkormányzat fizette be ... helyett is. Ilyen alapon viszont minden bujáki lakosnak adhatna hitelt az önkormányzat. A polgármester úr állítása szerint „a kifizetések átutalással történnek, amit nyomon lehet követni", ezen kijelentésének ellentmond a polgármester úr saját kézírással írt bejegyzése, mely szerint „kivettem... 800.000.- Ft-ot a ...". Azt is állítja a polgármester úr, hogy a „Kft-t fél évente a pénzügyi bizottság leellenőrzi, a visszaélés lehetetlen". A valóságban azonban teljesen más a helyzet: augusztus 11-én a rendkívüli önkormányzati ülés alkalmával ...képviselő úr, aki egyben tulajdonosa is a Kftnek, meg szerette volna tekinteni a Kft. papírjait, amit a polgármester úr nem engedett meg. Majd később, szeptember 29-én a pénzügyi bizottságnak sem engedte meg, hogy betekintsenek a Kft. okirataiba, számláiba. Az önkormányzat a ... (VI. 27.) sz. határozatával 5 millió Ft kölcsönt szavazott meg a ... Kft. részére, ehhez képest a polgármester úr a Kft-nek 10 millió Ft-ot juttatott, így 10 millió Ft-tal tartozik a Kft. az önkormányzatnak (
- állapot). Az augusztus 20-i rendezvénynél a költségek a megtervezett összeg kétszeresét sem érték el, nem hogy az ötszörösét, ilyen valótlanságot és képtelenséget leírni nagy aljasságra vall. Az a tény, hogy gulyáslevest adtunk ingyen a falunk lakóinak, valójában nem szerepelt az előre tervezett összegben. Az alpolgármester úr szerezte be az önkormányzati pénzen a gulyásfőzőverseny díjait a ... áruházból, míg az önkormányzat fizette és biztosította a nyersanyagokat is. Utólag sem bántam meg, hogy ételt adtunk falunk lakóinak, miután korábban sosem részesítettek bennünket efféle jóban. Egyébként pedig szeptember 9-én részletesen beszámoltam a pénzügyi bizottságnak, akik elfogadták tájékoztatásomat, utána már fel sem merült a túlköltekezés problémája. Augusztus 18-tól 24-ig a polgármester úr szabadságon volt, a.. nyaralt, azonban 18-án és 19én is hazajött onnan, ráadásul 18-án megjelent ... is, hogy 800.000.- Ft-ot kivegyen a ... Kft. számlájáról, utazást, fáradtságot nem kímélve. Ellenben a 20-i rendezvényen nem vett részt, mivel az nem volt olyan fontos számára. Szeptember 10-től szabadságra mentem, majd információkat kaptam, hogy a polgármester úr sorozatos szabálytalanságokat követ el. Emiatt én kezdeményeztem a pénzügyi bizottság összehívását, az erről szóló iratot a bizottság tagjai átvették tőlem. A polgármester úr állítása itt sem felelnek meg a valóságnak.
- szeptember 29-én a pénzügyi bizottság tagja arról tájékoztatott, hogy a ... Önkormányzatnál történt privatizáció során, a .. polgármester úr magántulajdonába került általános iskola és óvoda szakértői véleményét a bizottság nem találja sehol sem, az irat eltűnt a hivatalból. A polgármester úr a képviselők megtévesztésével áron alul 1,5 millió Ft-ért vásárolta meg a több millió Ft-ot érő ingatlant. Ugyanis az ingatlan eladása során a szakértői véleményt, sem a pénzügyi bizottság tagjainak, sem az önkormányzati képviselőknek nem mutatta meg, így azt senki nem látta. Amikor
- júliusában a polgármester úr 5 millió Ft kölcsönt kapott az alpolgármester úrtól, melynek az egyik okirati tanúja ... ..., a másik tanú pedig én voltam, arra figyelmeztettem a polgármester urat, hogy innentől teljesen befolyásolhatóvá vált, mivel mindannyian tudjuk „aki a zenészt fizeti, az rendeli a muzsikát". A kérdés csupán az, hogy ezek után független tud-e maradni a polgármester úr. Azt pedig majd a rendőrség fogja kideríteni, hogy szabadságom ideje alatt ki volt az a személy, aki okirat-hamisításokat elkövetve, az én nevemet aláhamisítva utalt át milliókat az önkormányzat számlájáról a ...Kft-nek. A hatóságot én már a szabadságom ideje alatt erről a tényről tájékoztattam, a rendőrségi feljelentést én tettem meg, ismeretlen tettes ellen. Tájékoztattam továbbá falunk lakóit, hogy „jogellenes és törvénytelen felmentésem miatt bírósághoz fordultam". ...Község Önkormányzata a 2... sz. határozatával a ... sz. önkormányzati határozat visszavonásáról rendelkezett, azt hatályon kívül helyezte, a felperes közszolgálati jogviszonyát visszaállította. A képviselő-testület utasította a polgármestert, hogy a felperesnek
- szeptember 30-ig visszamenőleg az elmaradt illetményét és egyéb járandóságait térítse meg, továbbá intézkedjen a felmentés alapján kiadott foglalkoztatási jogviszony megszűnésére vonatkozó dokumentumok visszavonásáról. Utasította a polgármestert, hogy kezdeményezze a... Megyei Munkaügyi Bíróságon szünetelő munkaügyi per megszüntetését. A ... sz. képviselő-testületi határozattal a felperessel szemben fegyelmi és kártérítési eljárást indított a képviselő-testület. A
- január 23-i fegyelmi tanácsülésen a képviselő-testület megállapította, hogy a felperes nem volt hajlandó a küldeményeket átvenni, miáltal a törvényes védekezés lehetőségéből kizárta magát és a képviselő-testület meghozta a
- és
- alszámú fegyelmi, illetve kártérítési határozatait, amelyekkel a felperest egyrészt hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtották (
- sz.), másrészt 4.382.000.- Ft kártérítés megfizetésére kötelezték (11.sz.) azzal, hogy ezen összeg miatt egyébként büntetőfeljelentéssel is éltek. A felperes ezen határozattal szemben munkaügyi bírósághoz fordult. A ... Munkaügyi Bíróság a
- szeptember
- napján kelt... sz. ítéletével ... Község Önkormányzatának ...sz. képviselő-testületi határozatait hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a felperes köztisztviselői jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnt meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.277.993.- Ft-ot, mint elmaradt illetményt, 811.500.- Ft felmentési időre járó illetményt, 265.074.- Ft
- évre
- havi illetményt, 87.500.- Ft ruházati költségtérítést és ezen összegek törvényes kamatát, továbbá 541.000.- Ft két havi illetményt, valamint adjon ki 2004.,
- évre járó 68.000.- Ft értékű étkezési utalványt. A határozatok hatályon kívül helyezése formai hibák miatt történt, a bíróság azt állapította meg, hogy a felperest nem szabályszerűen idézték meg a fegyelmi tárgyalásra. Megállapította ugyanakkor, hogy amennyiben a felperes esetében a büntetőeljárás során a bűnösséget, illetve a károkozás összegszerűségét megállapítják az igény a büntetőeljárásban is érvényesíthető, illetve a polgári eljárásban a Ktv.
- §-ában foglaltak szerint az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A... Megyei Bíróság a
- december
- napján kelt .... sz. ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A ... Törvényszék a
- június
- napján kelt.... sz. ítéletével a felperest bűnösnek mondta ki
- rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében,
- rb. sikkasztás bűntettében,
- rb. csalás bűntettében,
- rb. magánokirat-hamisítás vétségében,
- rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében,
- rb. számvitel rendje megsértésének vétségében,
- rb. hűtlen kezelés bűntettében,
- rb. hivatali visszaélés bűntettében és
- rb. közokirat-hamisítás bűntettében, ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 5 millió Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A sértett polgári jogi igényét a törvény egyéb útján utasította. A ...ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
- június
- napján kelt ... sz. ítéletével a ... Törvényszék fenti ítéletét megváltoztatta, a felperest az ellene számvitel rendje megsértésének vétsége,
- rb. hivatali visszaélés bűntette, csalás bűntette, magánokirathamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A vádlottal szemben kiszabott pénz mellékbüntetés összegét 2 millió Ft-ra enyhítette. Kötelezte a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg ... Község Önkormányzata részére 4.572.067.- Ft-ot kártérítés címén. A polgári jogi igény ezt meghaladó részében egyéb törvényes útra utasította. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor a vádlott felelősségét megállapította a számvitel rendje megsértésének vétségében. Nem helytálló ugyanis az a megállapítása, hogy a vádlottnak ez a cselekménye az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény szerint is bűncselekményt valósítana meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor, de a másodfokú határozat meghozatalakor is hatályos törvény szerint a Btk.
- §
(1)bekezdés b.) pontja két elkövetési magatartást ölel fel, a bizonylati rend megsértésével a vagyoni helyzet áttekintésének meghiúsításán túlmenően a
- fordulat szerint azt a magatartást is a bizonylati rend megsértésével az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő. Az már az elsőfokú eljárásban rendelkezésre álló könyvszakértői vélemény szerint is egyértelmű volt, hogy a vádlotti magatartás csak megnehezítette az önkormányzat vagyoni helyzetének áttekinthetőségét. A másodfokú eljárásban elrendelt könyvszakértői vélemény kiegészítése alapján az is megállapítható, hogy a bizonylati rend megsértése nem idézett elő... Község Önkormányzatánál, a számviteli törvény szerinti megbízható és valós képet ténylegesen befolyásoló hibát. Felmentette a másodfokú bíróság a hivatali visszaélés bűntette vádja alól is a felperest, megállapítva, hogy a tényállás megalapozatlansága, felderítetlensége volt az oka az okszerűtlen következtetésnek a
- és
- tényállási pontokat érintően. A..., mint harmadfokú bíróság a
- január
- napján kelt ítéletével a ... Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ... sz. ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a vádlott cselekményeit a
- évi C. törvény alkalmazásával átminősítette. A .. Önkormányzat sértett magánfél részére megítélt polgári jogi igény összegét 3.528.627.- Ft-ra mérsékelte. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes a
- január
- napján benyújtott keresetlevelében a személyiségi jogai megsértésének megállapítását kérte és azt, hogy nem vagyoni kártérítésként a törvényszék (megyei bíróság) kötelezze az alperest 2 millió Ft összeg megtérítésére, továbbá bocsánatkérésre a ...című újságban. Kérte továbbá, hogy a törvényszék (megyei bíróság) kötelezze annak közlésére, hogy az általa leírtak valótlanok voltak és a további jogsértésektől is kérte az eltiltást. Később keresetét akként módosította, hogy azt kérte, hogy a bíróság azt állapítsa meg, hogy az alperes a felperes becsületét és jó hírnevét sértette meg a ... című újságban megjelent cikkel, kérte a jogsértés megállapítását az alperes elégtétel adására való kötelezését oly módon, hogy ugyanebben az újságban tegye közzé a bíróság ítéletét. A
- május
- napján
- sorszámra érkezett (... sz.) iratában a felperes a keresetét kiterjesztette II. rendű alperesként ...Község Önkormányzatára, mint a ... című lap felelős kiadójára, aki a lapban megjelent cikkért közvetve felelősséggel tartozik. A
- november
- napján
- sorszámra érkezett beadványában a felperes azt kérte, hogy a bíróság állapítsa, hogy a felperes becsületét és jó hírnevét az alperesek megsértették a megjelent cikkben található valótlan állításokkal és „a gengszternek az az érdeke, hogy mindenkivel elhitesse, hogy aki vele kapcsolatban volt, az mindenki gengszter" kijelentéssel, továbbá a ...Megyei Főügyészség .... számú határozatának szétküldésével. Kérte a bíróságot, hogy az alpereseket kötelezze nyilvános bocsánatkérésre, továbbá elégtétel adására azzal, hogy ugyanabban az újságban tegyék közzé a bíróság ítéletét. Kérte továbbá, hogy a törvényszék az alpereseket 2 millió Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezze. A ... Megyei Bíróság a
- december
- napján kelt .... számú végzésével a per tárgyalását a ... Megyei Bíróság előtt a felperessel szemben .... számon folyamatban volt büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A felperes a
- november
- napján .... számra érkezett beadványában kérte az eljárás folytatását. A II. rendű alperes és a felperes a
- február
- napján
- sorszámra érkezett beadványukban közösen kérték a per megszüntetését a II. rendű alperes vonatkozásában a 4/
- (II. 2.) önkormányzati határozatban foglaltakra. (Az önkormányzat ezen határozatával a felperes részére 500.000,- forint kártérítés megfizetését vállalta.) A törvényszék
- számú végzésével a II. rendű alperes vonatkozásában a pert megszüntette. A végzés
- március
- napján jogerőre emelkedett. A felperes végleges formában keresetét akként tartotta fenn, hogy azt kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét és becsületét azzal, hogy a ... megjelent újságban az alábbiakat tette közzé: ... Önkormányzat Képviselőtestülete
- szeptember 30-án megtartott ülésén ...jegyző közszolgálati jogviszonyát
- október
- hatállyal megszüntette, mivel a köztisztviselő feladatai ellátásra alkalmatlan. A felmentés oka: - a jegyző az alapvető pénzügyi és számviteli fegyelmet megsértette, visszaélt hivatali hatalmával, - a hivatali munkájával kapcsolatos teendőit elmulasztotta, - a képviselő-testület határozatainak végrehajtását elmulasztotta, a határozatokat figyelmen kívül hagyta. ... jegyző ellen a pénzügyi és számviteli fegyelem megsértése miatt a ... Rendőrkapitányságon a feljelentés megtörtént. „A gengszternek az az érdeke, hogy mindenkivel elhitesse, hogy aki vele kapcsolatban volt, az mindenki gengszter." (idézet a ...tv egyik műsorából)" A ... Megyei Főügyészség .... számú határozatának szétküldésével kapcsolatban előterjesztett keresete vonatkozásában a felperes elállt, erre tekintettel a törvényszék a
- számú végzésével a pert e tekintetben is megszüntette. A felperes előadta, hogy álláspontja szerint a megállapítások, melyek a cikkben találhatók, nem valósak, nem valósak a tényállítások sem, hiszen a hivatali visszaélés és számviteli fegyelem megsértése nem is képezte a vád tárgyát, illetve felmentésre került a felperes ezen vádak alól. Konkrétan nincs meghatározva, hogy a hivatali munkájával kapcsolatos mely teendőit mikor mulasztotta el a felperes, az sem valós tényállítás, hogy a képviselő-testület határozatainak végrehajtását elmulasztotta, a határozatokat figyelmen kívül hagyta. Ezek dehonesztáló kifejezések, nem is felelnek meg a valóságnak, tehát valótlan tényeket állított az alperes. A gengszter kifejezés pedig egyértelműen a felperesre vonatkoztatható, ezzel is megsértette az alperes, a felperes személyhez fűződő jogait. A felperes azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes, a felperes becsületét, jó hírnevét megsértette, kérte, hogy kötelezze az alperest, hogy a ... című újságban az alperes költségén jelentesse meg a jogsértés tényét, és adjon elégtételt azzal, hogy azonos nyilvánosság előtt bocsánatot kér. Kérte továbbá az alperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését előadva, hogy a II. rendű alperes az igényét alaposnak találta, elismerte, és a ... számú határozata alapján, 500.000.- forint kártérítést fizetett. Ezért jelöli meg igényét az alperessel szemben 1,5 millió forintban. A felperes előadta továbbá, hogy a cikk megjelenését követően az emberek viselkedése radikálisan megváltozott az irányába, telefonos fenyegetések odáig vezettek, hogy az édesanyja rosszul lett, orvosi kezelésre szorult. A kérdéses település egy kisebb zárt közösséget alkot, ahol mindenki ismer mindenkit, így a település a lapjában megjelenő, ehhez hasonló cikk, minden esetben alkalmas arra, hogy a közvélemény érdeklődésének a középpontjába kerüljön. Mindez még inkább igaz arra a sajátos esetre, amikor a cikkben szóban forgó személy olyan jelentős pozíciót tölt be a község életében, mint a jegyző. Az alperes által a cikkben tett kijelentés vitathatatlanul személyiségi jogot sért, hiszen a település összes lakója tudomására hozta az alperes a saját álláspontját az üggyel kapcsolatban, mint egy megbélyegezve ezzel az ügyfelét a többi községi polgár előtt. A cikk ki is váltotta azt a hatást amit szerkesztője kibocsátója ezzel elérni kívánt, kiváltotta az emberek nagyfokú rosszallását, felháborodását, elítélést, mindennapossá által a felperes életében a fenyegető, zaklató telefonhívások, az utcai trágár beszólások, mutogatások. Mindeközben még
- december 15-én visszaállították eredeti munkakörébe, amelyről az alperes elfelejtette a nyilvánosságot ugyanolyan módon tájékoztatni, mint amilyen módon kötelességének érezte tájékoztatni arról, hogy miért bocsájtja el a felperest az állásából. Az események odáig vezettek, hogy képtelen volt az őt ért váratlan támadásokat megfelelően feldolgozni, és a folytonos szorongások, kimerültség következtében
- december 18-án a balassagyarmati kórház szükségesnek látta mintegy két hétig tartó kórházi kezelését, amelyet követően szükség volt még további, mintegy fél évig tartó adaptációs kezelésre. A felek közötti viszony a későbbiekben sem mutatott javulást,
- március közepén az alperes életveszélyesen megfenyegette a felperest. Pár hónappal később a tulajdonában álló egyik háznak betörték az ablakait, a bejárati kapukat megrongálták, berugdosták, valamint éjszaka fekete festékkel ráírták az eladó feliratot, amit aztán megpróbált a felperes édesapja eltüntetni. Kár egzisztenciális úton érte, ugyanis az emberek, akik addig tisztelték és becsülték, az ominózus esetet követően elfordultak tőle, sőt, nem ritkán trágár szavakkal becsmérelték. Megjelenik a kár elmaradt haszon tekintetében is, ugyanis a felperes ingatlant szeretett volna értékesíteni, amelyre már volt is vevő jelölt, sőt, bizonyos szintű tárgyalások is megkezdődtek, de amint a gengszterezést tartalmazó újságcikk megjelent, a vevő, mint megbízhatatlan eladótól tartó, elállt további tárgyalásoktól. Előadása szerint az édesapja tulajdonát képezte a ... hrsz.-ú major megjelölésű ingatlan, amelyet el kívántak adni, erre vevő is jelentkezett, Neki tolmácsolta azt, hogy
- november 30-i határidővel 3 millió forintért megvásárolja ezt az ingatlant, de amikor a gengszterezést meghallotta a vevő, akkor visszalépett. Végül az ingatlan
- május 13-án került értékesítésre, nyilván ennek az összegnek kamatai is lettek volna. Ez a 3 millió forint rajta, és a családján is sokat segített volna, tekintettel arra is, mielőtt jegyzővé vált, egy ügy miatt 90 napot előzetes letartóztatásban töltött, 391.000.- forint csalásért jelentette fel ..., a teljes vagyonát akkor zárolták, 122 ingatlana bűnügyi zárlat alá került, a pénzét elvették.
- október 6-án született meg a jogerős felmentő ítélet és csak ezt követően került vissza hozzá a vagyona. Tehát úgy kellett élnie, hogy sem ez nem állt rendelkezésre, de még a 3 millió forintos vételárral sem tudott segíteni sem magán, sem a családján. A piaristákhoz járt, a volt osztálytársai elfordultak tőle, a gengszterezés miatt. Hátrányként adta elő még a felperes, hogy tervei között volt egy horgász tó kialakítása is, azonban ez is meghiúsult tekintettel arra, hogy az a személy, akivel ezt megvalósította volna, a cikk hatására tőle elfordult. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy álláspontja szerit jogsértést nem követett el, a megjelölt újságcikkben a tényeket írta le, polgármesterként a lakókat kívánta tájékoztatni a történésekről, arról, hogy a felperes távozása hogyan, milyen okok miatt történt az önkormányzattól. Csatolta azt a kiadványt, amelyet előadása szerint
- szeptember és decemberi időpontokban... területén nagy példányszámban - körülbelül 800 darab - terjesztette. A kiadványokban őt, képviselőtársait, és az önkormányzati dolgozókat valótlan, koholt vádakkal gyanúsították meg, ehhez képest ő az önkormányzati újságban, mint polgármester, tájékoztatta a falu lakóit, hogy miért kellet a jegyzőt felmenteni. Megjegyezte, hogy könyvszakértői véleményre alapozva a képviselő-testület döntését hajtották végre, ebben az eljárásban sajnos eljárási hibát vétettek. A gengszter kifejezést magára értette, a mondatot a TV-ből hallotta. Nem tudta, hogy a felperes miért tiltakozik a kifejezés ellen, miért értette magára, semmiféle utalást nem tett megjegyzésében az ő személyére. Álláspontja szerint az ítéletek, amelyek a büntetőügyben születtek, őt igazolták, hiszen nyilvánvalóan bebizonyosodott, hogy elkövette a bűncselekményeket. Álláspontja szerint azért indítja felperes ellene ezeket a pereket, mert egy kölcsöntartozás miatt per volt köztük folyamatban, jogerősen tartozik neki 6 millió forinttal és járulékaival a felperes. Egyébként a 2006-os választásokon 50 szavazattal maradt le mögötte a felperes, majdnem polgármester lett, illetve képviselőnek is megválasztották, de az esküt nem tette le 1 évig, így a sorrendben utána következő személy lett képviselő helyette. Amikor a cikk megszületett, a felperes közszereplő volt, hiszen jegyző volt, álláspontja szerint, neki többet kellett elviselni, mint egy egyszerű embernek. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek személyes előadása, becsatolt okiratok tartalma, ..., ..., ..., ... és ... tanúk vallomása alapján állapította meg. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A
- § szerint A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A
- §
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2)A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A 84. §
(1)bekezdése szerint akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
- a)követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- b)követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- c)követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
- d)követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
- e)kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A személy jóhírnevét sértik a valóságot meghamisító olyan tényállítások, adott közlések, amelyek hátrányosan befolyásolják a személy objektív társadalmi értékelését. A jogsértés megállapításának a feltételei ezért a következők: - valamilyen, a személyét érintő közlés - tényállítás kifejezése - ennek az objektív valótlansága - ezeknek, a személy hátrányos értékelésének a befolyásolása A hírnévrontó közlés történhet szóban, beszédben vagy írásban. A jogsértés megállapításához elegendő az olyan valótlan, a valóságot hamis színben feltüntető tényállítás, adatközlés, mely alkalmas a személy téves megítélésére. A jogsértés megállapításának nem feltétele sem a közlés célja, sem tényleges eredménye. Nem kell vizsgálni, hogy a közlés hatására ténylegesen hogyan változott a személy társadalmi értékelése. A véleménynyilvánítás pedig akkor sérthet személyhez fűződő jogot, ha az kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó, megalázó, vagy nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival. A bíróságnak a kereset vonatkozásában egyrészt arról kellett állást foglalnia, hogy az alperesnek az a magatartása, hogy a megjelent cikkben, tájékoztatásban közzétette, hogy az önkormányzat az ott megjelölt okokból felmentette a felperest jegyzői állásából, továbbá feljelentést tett a felperessel szemben, megsértette - e a felperes jóhírnevét, becsületét. E körben megállapítható volt, hogy az alperes a feljelentést nem kommentálta, arról a valós tényről tájékoztatta a falu lakosságát, hogy a felperes ellen az önkormányzat feljelentést tett a megjelölt tartalommal. Az nem tartalmazott a felperes személyét indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító kifejezéseket, így ennek közlése még abban az esetben sem tekinthető jogsértőnek, ha a feljelentés folytán eljáró hatóság a bűncselekmény elkövetését utóbb nem tartja alaposnak. A hatóság előtti eljárás kezdeményezése, a büntető feljelentés megtétele az egységes bírói gyakorlat értelmében önmagában nem valósítja meg a személyi jog sérelmét. A polgári bíróság nem vizsgálhatja azt jelen perben, hogy a feljelentésben foglaltak megalapozták-e a büntető eljárás megindítását, illetve az eljáró hatóság a büntető eljárás szabályait megtartva döntött-e a büntető eljárás megindításáról. A... Bíróság az .... számon közzétett eseti határozatában kifejtette, hogy valamely hatósági eljárás kezdeményezése, vagy büntető feljelentés megtétele, személyhez fűződő jogot nem sért. Az érvényesített jog alapossága, vagy alaptalansága csak a megindult eljárás keretében dönthető el. Nyilvánvalóan a felmentés, illetve a feljelenés tényének közlése, hírül adása, a felperes személyét, korábbi társadalmi megbecsültségét hátrányosan érintette, ugyanakkor a felmentés, illetve a feljelentés megtörténtének tényszerű közlésével, személyiségi jogsértés nem valósult meg, a tájékoztatás nem tartalmazott a felperes személyét indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító kifejezéseket. A felperessel szemben - jelen esetben - a nyomozati eljárást lefolytatták, vonatkozásában vádemelésre is sor került, illetve az eljáró büntető bíróságok a bűnösségét is megállapították. Az tény, hogy a számviteli fegyelem megsértésének, illetve 2 rb., hivatali visszaélés vádja alól a felperest felmentették (elítélésére 3 rb., hivatali visszaélés miatt került sor), a hivatali visszaélés vonatkozásában bizonyítottság hiányában, illetve a Kúria, a hivatali visszaélés bűntetteként, és közokirat-hamisítás bűntetteként értékelt cselekményeket egységesen 2. rb., a Btk. 343. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint minősülő, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítette. A törvényszék álláspontja szerint ugyanakkor az, hogy a feljelentésben megfogalmazott bűncselekmények elkövetésének megállapítására nem kerül sor, de a vádlott bűnösségét a bíróság megállapítja, és az egyes cselekményeket esetlegesen a feljelentésben foglaltakhoz képest másként minősíti, nem jelenti azt, hogy valótlan tényállításokat tett volna az alperes a megjelent iratában. Nem hagyható figyelmen kívül a közzététel oka sem. Az alperes mint polgármester, a felperes által korábban megjelentetett iratokra is reagálva a falu lakosságát kívánta a megjelent cikkel tájékoztatni. A tájékoztatás tartalmában nem volt személyeskedő, önkényes, az ügyhöz nem tartozó körülményeket, megjegyzéseket nem tartalmazott, megfogalmazása nem volt okszerűtlen, indokolatlanul bántó, vagy lealázó. A polgármester ezen írását azért tette közzé - a cikk bevezető részében írtak szerint -, mert mindenféle szóbeszéd, pletyka járt a községben a felperes, mint jegyző felmentésével kapcsolatban, ezért úgy érezte, hogy polgármesterként tájékoztatni kell a lakosságot a történtekről, hogy milyen módon derült fény a felperes ténykedésére és ügyeskedéseire. A felperes közszereplőnek tekinthető. Jegyzőként ugyanis közfeladatot lát el, emellett a település közéletében aktívan részt vett, szerepet vállalt, egyrészt azzal, hogy támogatta az alperes polgármesteri kampányát, másrészt azzal, hogy maga is indult a 2006 - os önkormányzati választásokon, ahol később képviselői mandátumhoz is jutott. A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperesnek azt is közzé kellett volna tennie, hogy a közszolgálati jogviszonya helyreállításra került. E körben a törvényszék arra mutat rá, hogy a képviselő-testület határozatával valóban visszavonta a felmentésre vonatkozó határozatot, és a felperes közszolgálati jogviszonyát helyreállította. Ezt követően azonban a felperessel szemben fegyelmi eljárás lefolytatására került sor, melyek során az Önkormányzat .... és ... szám alatt képviselő-testületi határozatot hozott, a
- alszámú fegyelmi határozatával hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta a felperest, a
- alszámú kártérítés határozattal 4.382.000.- forint kártérítés megfizetésére kötelezték azzal, hogy ezen összeg miatt egyébként büntető feljelentéssel is éltek. A ...Munkaügyi Bíróság az ...számú ítéletével ugyan ezen határozatokat hatályon kívül helyezte, arra azonban formai okokból került sor, tekintettel arra, hogy a fegyelmi tárgyalás vonatkozásában a felperes idézése nem volt szabályszerű. Rámutatott ugyanakkor a bíróság arra, hogy amennyiben a felperes esetében a büntetőeljárás során, a bűnösséget, illetve a károkozás összegszerűségét megállapítják, az igény a büntetőeljárásban is érvényesíthető, illetve a polgári eljárásban a Ktv.
- §-ában foglaltak szerint az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket kel alkalmazni. A határozatok hatályon kívül helyezése folytán a felperes jogviszonya helyreállításra nem került, a bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján úgy látta, hogy a felperes foglalkoztatása az alperesi polgármesteri hivataltól nem várható el. A felperes kifogásolta a „cikk" azon részét is, mely a Hír TV egyik adásából idéz mondatot, mely szerint: „a gengszternek az az érdeke, hogy mindenkivel elhitesse, hogy aki vele kapcsolatban volt, az mindenki gengszter." A törvényszék álláspontja szerint jelen esetben ezen idézet a felperesre vonatkoztatható volt, azonban az az alperes részéről tett véleménynyilvánítás, amely a felek közszereplői minőségére, a felperesnek, a község életében betöltött szerepére is tekintettel, nem volt aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, lealázó, lekicsinylő, lealacsonyító. A …. Bíróság BH. 1993.
- számú eseti döntésében kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadsága folytán a vélemény, a bírálat az értékítélet a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint (PK
- szám) önmagában nem jelent jogsértést akkor sem, ha a bírálattal nem mindenki ért egyet. Az irányadó gyakorlat szerint, a vélemény nyilvánítás akkor felel meg a társadalmi rendeltetésének, ha kellően megalapozott, helyesen tükrözi a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét, ha az értékelés, a bírálat megtartja a gondolkodás és ítéletalkotás szabályait. Jogsértő az olyan értékelési jellemzés, bírálat, vélemény, amely a személyre vonatkozik, és teljesen önkényes, nem felel meg az emberi gondolkodás és ítélet alkotás elemi szabályainak, kétségtelenül megalapozatlan következtetésekre épül. A bírálat, az értékelés részben tartalmában, részben kifejezésmódjában lehet jogsértő, jelentheti a bírálat szabadságának a túllépését. Tartalmában jogsértő, ha valótlan tényállításokat tartalmaz vagy fejez ki, illetve a valóság hamis színben történő feltüntetésére alkalmas. A kifogásolt írás a fent kifejtettek szerint valótlan tényállításokat nem tartalmazott, a valós tényeket sem tüntette fel hamis színben. Az alperesi írás objektíven közölte a való tényeket, és ezeket értékelte az idézettel a saját felfogása szerint, amire bárkinek joga van. Mindezek alapján a törvényszék sem a felperes jó hírének, sem becsületének megsértését megállapítani nem tudta, jogsértés hiányában a keresetét elutasította. A bíróság az ügyben a felperes által igényelt kártérítésre tekintettel a felperest ért, általa állított hátrányok vonatkozásában bizonyítást folytatott le, azonban a fenti álláspontjára tekintettel ezen hátrányok részletes vizsgálatát mellőzte. A felperes pervesztes lett, ezért a törvényszék kötelezte - a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán - le nem rótt eljárási illeték megfizetésére a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- és
- § - ainak megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp.
- §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- november
- napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő