B.280/2012/37 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a

1. év május hó 13., június hó 19., szeptember hó 19., október hó 31.,
2. év január hó 8., március hó 25., április hó 29., szeptember hó 16., 17., 18., november hó 3.,
3. január hó
4. és június hó
5. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A szabadlábon lévő ... I. rendű vádlott - … bűnös: - folytatólagosan és társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében (
6. évi IV. tv.
7. § /1/ és /4/ bekezdése) és - folytatólagosan és társtettesként elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében (
8. évi IV. tv.
9. § /1/ bekezdés a/ pontja és /4/ bekezdés b/pontja). A törvényszék ezért az I. rendű vádlottat halmazati büntetésül 2 (Kettő) év börtönbüntetésre és 100.000.- (Egyszázezer) forint pénzmellékbüntetésre ítéli. A börtönbüntetés végrehajtását 4 (Négy) év próbaidőre felfüggeszti. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A pénzmellékbüntetést szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén 2.000.(Kettőezer) forintonként kell 1-1 (Egy-egy) napi szabadságvesztésre átszámítani. A szabadlábon lévő ... II. rendű vádlott - ... bűnös: - folytatólagosan és társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében (
10. évi IV. tv.
11. § /1/ és /4/ bekezdés) és - folytatólagosan és társtettesként elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében (
12. évi IV. tv.
13. § /1/ bekezdés a/ pontja és /4/ bekezdés b/pontja) A törvényszék ezért a II. rendű vádlottat halmazati büntetésül 3 (Három) év börtönbüntetésre és 3 (Három) év közügyektől eltiltásra ítélte. ... II. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből ... I. rendű vádlott külön köteles megfizetni az államnak 204.810.- (Kettőszáznégyezer-nyolcszáztíz) forintot, ... I. rendű és ... II. rendű vádlott egyetemlegesen köteles megfizetni a államnak 805.303.(Nyolcszázötezer-háromszázhárom) forintot, míg a további 16.890.- (Tizenhatezernyolcszázkilencven) forintot az állam viseli. I n d o k o l á s: A Nógrád Megyei Főügyészség a
14. november
15. napján kelt B. 808/2009/15-I. BTÖ számú vádiratában ... I. rendû és ... II. rendû vádlottal szemben 1 rendbeli, a Btk.
16. § /1/ bekezdésében ütközõ és a /4/ bekezdés szerint minõsülõ és büntetendõ, az adóbevételt különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökkentve elkövetett adócsalás bûntette és 1 rendbeli, a Btk.
17. § /1/ bekezdésébe ütközõ és a /4/ bekezdés b/ pontja szerint minõsülõ és büntetendõ, az adott üzleti év vagyoni helyzetének áttekintését (ellenõrzését) meghiúsítva elkövetett számvitel rendje megsértésének bûntette miatt emelt vádat. A vádirati tényállás szerint ... I. rendű és ... II. rendű vádlott
18. február
19. napján kelt társasági szerződéssel létrehozták a ...t, amelynek beltagja ..., kültagja ... lett. A betéti társaság tevékenységi körében fő tevékenységként a gépjármű kereskedelem volt. A vádlottak
20. második negyedévétől kezdődően
21. év végéig terjedő időben 243 darab személygépkocsi értékesítéséhez kapcsolódóan kötelezettségeiket nem teljesítették, adóbevallást nem készítettek és az értékesítések után az általános forgalmi adófizetési kötelezettségeit nem teljesítették és ezzel 2.088.547.830.- forint összeggel csökkentették az állami adóbevételt. A .... üzletvezetője ... I. rendű vádlott, míg a társaság képviseletére jogosult kültagja ... II. rendű vádlott volt. A harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt a vádlottak önállóan látták el a Bt. képviseletét. ... II. rendű vádlott
22. február 15-én kilépett a Bt-ből, azonban annak tevékenységében utána is aktívan vett részt. Az I. és II. rendű vádlott
23. második negyedévétől kezdődően megszegték a számvitelről szóló
24. évi C. törvény előírásait, az üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről, megfelelő mérleg és vagyonkimutatás készítéséről nem gondoskodtak, a
25. és
26. évre vonatkozó beszámolót nem készítettek, hiányoztak főkönyvi kivonatok, kartonok, könyvelési bizonylatok, tárgyi eszköz nyilvántartás, készletkimutatás, folyószámla kimutatás, pénztárkönyvelés. Ezek hiánya miatt a Bt-t érintő egyéb adókötelezettségeket nem lehetett kimutatni, a vádlottak a társaság az adott üzleti éve vagyoni helyzetének áttekintését és ellenőrzését meghiúsította. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az ügyész vádbeszédében a vádlottakkal szemben emelt vádat az írásbelivel egyezően tartotta fenn és a cselekmények elbírálása során az elkövetéskor hatályos
27. évi IV. törvény alkalmazását indítványozta. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a törvényszék a váddal egyezően az alábbi tényállást állapította meg: ... I. rendű vádlott az általános iskola 8 osztálya után elvégezte az ipari szakmunkásképzõ iskola 3 osztályát és villamos hálózatszerelõ szakképzettséget szerzett. Nõtlen családi állapotú, élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van. Élettársa felszolgálóként dolgozik, havi keresete 67.000.- forint. Az I. r. vádlott a ... Kft ...i gyárában dolgozik, stancoló munkakörben havi 93.000 forint a keresete, vagyontalan, büntetve nem volt. ... II. rendű vádlott az általános iskola 8 osztálya után elvégezte az ipari szakmunkásképzõ iskola 3 osztályát, géplakatos-gépszerelõ, majd gázvezeték- és készülék szerelõ szakképzettséget szerzett. Nõtlen családi állapotú, élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van. Az élettársának önálló jövedelme nincs. A II. rendű vádlott egy szlovák cégnél dolgozik közvetítő és árubeszerző munkakörben, havi jövedelme kb. 400.- Euró. Büntetve nem volt, vagyona egy kb. 7-8 millió forint értékû lakás 1/1 tulajdoni illetõsége és egy másik, kb. 20 millió forint értékû lakás ½ tulajdoni illetõsége testvérével közös tulajdonban. A közös tulajdonú lakás havi 120.000 forint tartozás terheli, amelyet testvérével közösen visel. 1./ ... I. rendű és ... II. rendű vádlott
28. február 10-én kelt társasági szerződéssel létrehozták ... Betéti Társaságot. A gazdasági társaság beltagja ... I. rendű vádlott, kültagja ... II. rendű vádlott lett, tevékenységi köre között fő tevékenységként a gépjármű kereskedelem szerepelt. A betéti társaság székhelye ... II. rendű vádlott tartózkodási helye, a ... szám alatt volt. A társasági szerződés
29. pontja értelmében az üzletvezetést ... beltag és ... kültag látta el, a
30. pont alapján a társaság képviseletére ... kültag is jogosult volt, a cég képviseletét harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt a vádlottak önállóan látták el. ... II. rendű vádlott
31. február 15-én kilépett a Bt-ből, azonban a tevékenységében ezt követően is aktívan, meghatározó szereppel vett részt. A betéti társaság
32. február 14-től rendelkezett a ... közösségi adószámmal. A Bt. a megalakulásától kezdődően az Európai Unió tagállamaiból, elsődlegesen ...ból és ...ból szerzett be ...on történő továbbértékesítés céljából személygépkocsikat és elenyésző számban nagy értékű motorkerékpárokat. A vádlottak a gépjárműveket döntően magánszemélyek, kis hányadban gazdasági társaságok számára értékesítették, amelyekről adásvételi szerződéseket és számlákat is kiállítottak az eladások többsége során. A gépjárművek értékesítése során mindkét vádlott írt alá a Bt. nevében adásvételi szerződést és bocsátott ki számlát, amelyeken minden alkalommal feltüntették az értékesítés után fizetendő általános forgalmi adó mértékét. ... II. rendű vádlott döntött arról, hogy melyik autót milyen áron értékesítik, a betéti társaság megalakítása is az ötlete volt, megegyezésük alapján ... csak aláíróként ténykedett a cégben, azonban döntési jogköre ténylegesen nem volt, noha ő volt a társaság beltagja és a közreműködéséért havi 100.000.- forintot kapott készpénzben minden hónapban ...tól. A behozott gépjárművek ...i forgalomba helyezését ... II. rendű vádlott intézte és ő tartotta a kapcsolatot a könyvelővel. A betéti társaság nem készített az Európai Közösségen belüli termékbeszerzésekről és termékértékesítésekről összesítő nyilatkozatot. A betéti társaság
33. évben negyedéves ÁFA bevallónak minősült.
34. első negyedévére, amikor a Bt. még előtársaságként működött, a vádlottak nyújtottak be adóbevallást, azonban a második negyedévre már nem. A .... nevében a vádlottak
35. II. negyedévben 29 darab gépjárművet értékesítettek 117.770.914.- forint értékben, ami után a bt. nevében ... I. rendű vádlottnak 23.554.184.- forint általános forgalmi adót kellett volna bevallani és megfizetni a költségvetés javára.
36. III. negyedévre a ....
37. január 9-én csak akkor nyújtotta be az APEH-nél az általános forgalmi adóra vonatkozó bevallását, amikor arról értesült, hogy a hivatal ellenőrzést fog tartani a Bt-nél. Az APEH ezt a bevallást nem fogadta el, hibernálta azt.
38. III. negyedévben a .... összesen 91 darab gépkocsit értékesített összesen 365.359.622.- forint értékben, amely után 73.071.921.- forint általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezett. ... I. rendű vádlott a társaság nevében a kibocsátott számlák ÁFA tartalmát nem vallotta be és nem is fizette meg az állam javára. A Bt.
39. IV. negyedévben a közösség tagállamaiból 126 darab gépjárművet szerzett be és értékesített ...on. Az értékesített gépkocsi értéke 494.978.436.- forint, amelyek be nem vallott és meg nem fizetett ÁFA tartalma 98.995.687.- forint. ... I. rendű vádlott a betéti társaság nevében a kiállított számlák általános forgalmi adó tartalmát ekkor sem vallotta be és nem fizette az államháztartás részére. A vádlottak egymás tevékenységéről tudtak, ... I. rendű vádlott volt a betéti társaság képviselője, ezért ő volt az adó bevallására és megfizetésére kötelezett személy, ... II. rendű vádlott volt az irányító, a szerepe meghatározó volt ezért tudatában volt annak, hogy az adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették. A ....
40. évtől havi ÁFA bevallónak minősült, azonban a vádlottak ennek ellenére sem nyújtottak be egyetlen hónapban sem adóbevallást és nem fizették meg az értékesítések során a vevők által a számlák kiegyenlítésekor teljesített általános forgalmi adót. A ... nevében a vádlottak
41. január hónapban 36 darab gépkocsit értékesítettek 144.646.843.- forint értékben, amelynek 28.929.371.- forint általános forgalmi adó tartalmát nem vallották be és nem is fizették meg.
42. február hónapban 28 darab gépkocsit értékesítettek 141.113.205.- forint összegben, amelynek 28.222.641.- forint általános forgalmi adó tartalmát nem vallották be és nem fizették meg.
43. február 15-től ... II. rendű vádlott már nem volt a betéti társaság kültagja, ennek ellenére a gépkocsik adásvételét folytatta, abban aktív szerepet vállalt, minden gépjármű értékesítéséről tudott és arról is, hogy a vevők által megfizetett vételár általános forgalmi adó tartalmára vonatkozóan adóbevallást kell benyújtani és az adót meg kell fizetni.
44. március hónapban a vádlottak 33 darab gépkocsit értékesítettek 163.315.235.forint értékben, amelynek 32.663.047.- forint az általános forgalmi adó tartalma.
45. április hónapban a vádlottak 27 darab gépkocsit értékesítettek 125.750.629.forint értékben, ennek általános forgalmi adó tartalma 25.150.123.- forint.
46. május hónapban 30 gépkocsit értékesítettek 127.634.361.- forint értékben, ennek általános forgalmi adó tartalma 25.526.874.- forint.
47. június hónapban 50 darab gépkocsit értékesítettek 221.714.588.- forint értékben, melynek általános forgalmi adó tartalma 44.342.918.- forint.
48. július hónapban 20 darab gépkocsit értékesítettek 89.462.163.- forint értékben, melynek általános forgalmi adó tartalma 17.892.431.- forint.
49. augusztus hónapban 6 darab gépkocsit értékesítettek 35.065.826.- forint értékben, melynek általános forgalmi adó tartalma 7.013.165.- forint.
50. szeptember hónapban 7 gépkocsit értékesítettek 38.327.492.- forint értékben, melynek általános forgalmi adó tartalma 7.665.498.- forint.
51. november hónapban 2 darab gépkocsit értékesítettek 9.149.937.- forint értékben, amelynek általános forgalmi adó tartalma 1.829.988.- forint. A fentiekben részletezetteken kívül a vádlottak pontosan meg nem határozható időben 4 darab gépkocsit értékesítettek összesen 14.258.579.- forint értékben, amelynek általános forgalmi adó tartalma 2.851.715.- forint. A vádlottak a .... nevében egymás tevékenységéről tudva, közösen, szándékegységben
52. évben 195.621.792.- forint, 2008 évben 222.087.771.- forint, összesen 417.709.563.- forint általános forgalmi adót szándékosan nem vallottak be és nem fizettek meg és ezzel csökkentették az állam adóbevételét. 2./ ... I. rendű vádlott mint a .... beltagja és ... II. rendű vádlott, mint ügyvezetésre jogosult tag megszegték a számvitelről szóló
53. évi C. törvény előírásait, nem gondoskodtak az üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről, a mérleg és vagyonkimutatás megfelelő elkészítéséről, nem rendelkezett a társaság
54. és
55. évre vonatkozó beszámolóval, hiányoztak a főkönyvi kivonatok, kartonok, könyvelési bizonylatok, a tárgyi eszköz nyilvántartás, készletkimutatás, folyószámla-kimutatás, pénztárkönyvelés. Ezen adatok hiánya miatt a társaságot érintő egyéb adókötelezettségeket nem lehetett kimutatni, a vádlottak a társaság adott üzleti évét érintően a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsították. A törvényszék a tényállás megállapítása érdekében felvett bizonyítási eljárás során kihallgatta a vádlottakat, …, …, …, …, …, …, …, …, tanúkat, meghallgatta Dr. Renner Péter és Bagi Árpádné igazságügyi szakértőket és ismertette a több mint ötszáz tanú írásban tett vallomását. ... I. rendű vádlott a nyomozás és a bíróság eljárás során, ... II. rendű vádlott a bírósági eljárás során nem vitatta a vád tárgyává tett cselekményeket, azaz tényben elismerte a vád tárgyává tett cselekményeket. Az I. rendű vádlott a bűnösségét egészében, míg a II. rendű vádlott csak részben ismerte be. ... I. rendű vádlott mentségül arra hivatkozott, hogy ... kereste meg őt az ajánlatával, amit ő elfogadott, mert abban az időben munka és jövedelem nélküli volt. Az ügyek intézésében csak kis mértékben vett részt, szinte mindent ... intézett. A Bt. működése során érdemi döntéseket nem hozott, annyi volt a szerepe csupán, hogy a szerződéseket, számlákat aláírta, ezért havonta 100.000.- forintot ígért neki ..., azonban ezt nem minden hónapban kapta meg. ... II. rendű vádlott mentségül arra hivatkozott, hogy az általános forgalmi adó be nem fizetése miatti anyagi előny nem nála, hanem üzleti partnerénél, ...ál realizálódott, aki a gépjárművek behozatalát finanszírozta és akitől az üzleti kapcsolatuk során nem minden esetben kapta meg a megegyezésük szerinti díjat. ... II. rendű vádlott ezért nem ismerte be teljes körűen a bűnösségét. ... tanú volt a Bt. könyvelője, aki a tárgyaláson tett vallomásában azt adta elő, hogy az adóbevallásokat elkészítette, ezzel szemben a nyomozás során azt vallotta, hogy a Btnek csak az első negyedévre vonatkozó adóbevallását készítette el. … tanú a II. rendû vádlott által hivatkozott ...féle társaság ügyvezetõje volt. Vallomása szerint a lényeges döntéseket ... hozta, õ csupán a pénzügyi feladatokat intézte. …, …, … mint vevõk kerültek kapcsolatba a vádlottakkal, míg ... és … üzleti partnere volt a .... képviseletében eljáró vádlottaknak. Dr. Renner Péter iü. műszaki szakértő a .... által behozott, majd eladott gépjárművek értékéről adott írásban szakvéleményt, amelyet a bíróság tárgyalásán történt meghallgatása során fenntartott és kiegészített. Bagi Árpádné iü. adó- és könyvszakértő az írásban előterjesztett, majd a bíróság tárgyalásán történt meghallgatása során fenntartott és kiegészített véleményében részletesen elemezte azt, hogy a betéti társaságként működő cég esetén az adó bevallása és megfizetése, valamint a számviteli törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a beltagnak és kültagnak milyen jogszabályi kötelezettségei vannak. Szakvéleményéből megállapítható, hogy a vádlottak a .... képviseletében
56. I. negyedév után nem teljesítették sem az adózás rendjéről szóló
57. évi XCII. törvény, sem az általános forgalmi adóról szóló
58. évi LXXIV. törvény, sem pedig a számvitelről szóló
59. évi C. törvény rendelkezéseit. A törvényszék a tárgyalásokon ismertette azoknak a tanúknak a vallomását, akik részére engedélyezve lett az írásbeli vallomás tétele (a tanúk neveit a tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmazzák). A törvényszék a tényállást az I. rendű vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása, a II. rendű vádlott ténybeli elismerő, a bűnösségre részben kiterjedő beismerő vallomása, a igazságügyi szakértők kétségbe nem vont szakvéleménye, a kihallgatott tanúk és az ismertetett tanúk írásbeli vallomása alapján határozta meg, mert azok a vádlottak vallomásával összhangban vannak. Az általános forgalmi adóról szóló 1992.évi LXXIV. törvény
60. §-a alapján az adóalany jogi személy, amely saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, perelhet, saját nevében gazdasági tevékenységet végezhet tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Az adózó belföldi adóalanynak valamennyi ÁFA törvény hatálya alá tartozó ügyletről bevallást kell tenni. Az adóalany köteles megfelelően részletezett nyilvántartást vezetni annak érdekében, hogy az alkalmas legyen az adó mértékének megállapítására. Az ÁFA törvény alapján a .... a gazdasági tevékenysége megkezdésekor negyedéve ÁFA bevallónak minősült és mint közösségi adószámmal rendelkező adóalany minden negyedévet követő hónap
61. napjáig összesítő nyilatkozatot kellett volna benyújtania az Európai Közösségen belüli termékbeszerzésekről, függetlenül az adóbevallásról. Az ÁFA törvény szerint az adófizetési kötelezettség a termékbeszerzést igazoló számla, egyszerűsített számra, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen tanúsító bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magánban foglaló hónapot követő
62. napon keletkezett. A .... köteles volt a termékértékesítések után általános forgalmi adót fizetni és a külföldi beszerzéseket követően a saját nevében kezdeményezte a regisztrációs adóigazgatási eljárást. A ...-nek az értékesített gépjárművek után ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett. E kötelezettségnek a vádlottak csak az első negyedévben tettek eleget, a továbbiakban adóbevallást nem nyújtottak be és az adót nem fizették meg. A számvitelről szóló
63. évi C. törvény rendelkezik arról, hogy a betéti társaságnak milyen könyvvezetési és egyéb, a számviteli törvény céljának megfelelő kötelezettsége volt. Bagi Árpádné iü. adó- és könyvszakértő a kétségbe nem vont szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a vádlottak e kötelezettségeikből semmit sem teljesítettek. Az üzleti könyveket nem vezették szabályszerűen, nem volt a Bt-nek megfelelő mérlege és vagyonkimutatása, nem volt a 2007-2008-as üzleti évre beszámoló, nem voltak főkönyvi kivonatok, könyvelési bizonylatok. Nem volt tárgyi eszköz nyilvántartás, készletkimutatás, folyószámla kimutatás és pénztárkönyvelés. E hiányosságok miatt nem lehetett a Bt-t érintő további adókötelezettségeket megállapítani. A vádlottak ezzel a Bt. vagyoni helyzetének áttekintését meghiúsították. A társasági szerződés szerint ... beltag, ... kültag, azonban az üzletvezetést mindketten ellátták, harmadik személyek és a hatóságok felé a Bt. képviseletére a kültag ... és jogosult volt. ...
64. február 15-ig volt a Bt. kültagja, azonban azt követően is ugyanolyan aktívan eljárt a .... tevékenységében. ... I. rendű vádlott, mint a Bt. beltagja ügyvezetésre jogosult személy annak ellenére, hogy ténylegesen nem vezette a Bt-t, azaz gyakorlatilag lemondott a döntési jogairól. Ennek ellenére ugyanúgy fennáll a felelőssége, mintha aktív szerepet töltött volna be a Bt. ügyeinek az intézésében. A Bt. megalakuláskor ... II. rendű vádlott vette fel a kapcsolatot val. ... vallomása szerint ... szóban ígérte, hogy át fogja utalni, vagy át fogja adni azt az összeget, amiből a adófizetési kötelezettségüket teljesíthetik, azonban ezt az ígéretét ... nem teljesítette. ... szóban tett ígérete nem menti ... és a Bt. felelősségét, mert az üzleti kapcsolatuk ennek ellenére kb. másfél évig folytatódott. A vádlottak a Bt. működésének kezdetén egy adóbevallást benyújtottak, amiből nyilvánvaló, hogy kötelezettségüket ismerték, azonban a továbbiakban adóbevallási- és fizetési kötelezettségüket nem teljesítették annak ellenére, hogy 2008-tól már havi bevallóvá minősítették át a Bt-t. ... és ... vádlott tudta azt, hogy a betéti társaság által végzett értékesítéseket általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli. Mindketten tudták azt is, hogy a betéti társaság nem készített adóbevallást, illetőleg nem készíttetett a könyvelővel adóbevallást, akivel egyébként ... volt kapcsolatban. Ennélfogva azt is tudták, hogy a betéti társaság általános forgalmi adót - a Bt. működése első negyedéve kivételével nem fizetett. A törvényszék ezért a vádlottak bűnösségre a vádirattal egyezően vont következtetést és a Be.
65. § /1/ bekezdése alapján bűnösnem mondta ki a terhükre rótt bűncselekmények elkövetése miatt. A cselekmények minősítése során a törvényszék mindkét vádlott esetében az elkövetés idején hatályos
66. évi IV. törvény büntető anyagi jogi szabályait alkalmazta az alábbi indokok miatt: A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
67. július
68. napján lépett hatályba. A Btk.
69. § /2/ bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az elbíráláskor hatályban lévő törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új Btk-t kell alkalmazni. A vád tárgyává tett mindkét cselekmény az elkövetés és az elbírálás idején hatályos büntető törvény szerint is bűncselekmények minősül. Az
70. évi IV. törvény
71. §-a szerinti adócsalás bűncselekménye a Btk.
72. §ban költségvetési csalásként van kodifikálva. A Btk.
73. § /1/ bekezdése a költségvetési csalás bűncselekményénél törvényi egységet hoz létre, amely következtében a folytatólagosság megállapítása fogalmilag kizárt. Az új Btk. a törvényi egység mellett az egyes részcselekmények miatt az üzletszerű elkövetést minősítő körülményként határozza meg, amely így súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett. A tényállásban meghatározott érték alapul vételével a vádlottak cselekménye a Btk.
74. § /5/ bekezdés b/ pontja szerint minősülne, amire a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. Az elkövetéskor hatályos
75. évi IV. törvény
76. § /4/ bekezdése az adóbevételt különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökkentve elkövetett adócsalás bűntettére csupán két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli. A számvitel rendjének megsértése bűncselekményére az
77. évi IV. törvény
78. § /4/ bekezdés és a
79. évi C. törvény
80. § /1/ bekezdése egyaránt három évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. A fenti jogszabályi rendelkezésekből az a következtetés vonható le, hogy az elbíráláskor hatályos büntető anyagi jog szabályai szerint is a vád tárgyává tett cselekmények bűncselekmények és az új Büntető Törvénykönyv szerint azok nem enyhébben bírálandóak el annak ellenére, hogy az új Btk-ban a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályok kedvezőbbek az elkövetéskor hatályos szabályokhoz képest. A törvényszék ezért a vádlottak cselekményének minősítésekor az elkövetéskor hatályos
81. évi IV. törvény büntető anyagi jogi szabályait alkalmazta. Az általános forgalmi adó be nem vallása és be nem fizetése miatt az állami adóbevétel 417.709.563.- forinttal csökkent, ami az
82. évi IV. törvény 138/A § d/ pontja szerinti különösen nagy adóbevétel csökkenést jelent. A törvényszék a vádlottak pénzügyi cselekményét ezért az
83. évi IV. törvény
84. § /1/ és /4/ bekezdése szerinti adóbevételt különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökkentve elkövetett adócsalás bűntettének minősítette, amelyet a vádlottak a
85. § /2/ bekezdése szerint, azaz folytatólagosan és a
86. § /3/ bekezdése szerint, azaz társtettesként követtek el. A törvényszék a vádlottak gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményét az
87. évi IV. törvény
88. § /1/ és /4/ bekezdés b/ pontja szerinti folytatólagosan és társtettesként elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette. A törvényszék a büntetés kiszabása körében ... II. rendű vádlott terhére súlyosítóként értékelte mindkét bűncselekmény esetén a társtettességet és a folytatólagosságot, a kezdeményező, társát bűnbesodró szerepét. A pénzügyi cselekménynél az adócsalás bűncselekménye gyakoriságát és hogy az adóbevétel csökkenés mértéke a minősítés alapjául szolgáló alsó értéket (az ötvenmillió forintot) többszörösen meghaladta. A törvényszék ... II. rendű vádlott javára enyhítőként értékelte azt, hogy büntetve nem volt. Cselekményeit beismerte és megbánta, a jelentős, neki fel nem róható, az elévülést közelítő időmúlást, hogy az adóbevétel csökkenése miatti anyagi előny nem nála realizálódott, és hogy egy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. Ilyen bűnösségi tényezők mellett a törvényszék ... II. rendű vádlottal szemben az 1978.évi IV. törvény
89. §-a szerinti halmazati büntetést szabott ki. A büntetés mértékének meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy az
90. évi IV. tv.
91. § /2/ bekezdése szerint a főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. A
92. § /3/ bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a /2/ bekezdés szerinti büntetési tétel a felső határa felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. A törvény a súlyosabb bűncselekményre, az
93. évi IV. törvény
94. § /1/ és /4/ bekezdése szerinti adócsalás bűntettére két évtől nyolc évig terjedő, míg a
95. § /1/ és /4/ bekezdés b/ pontja szerinti számvitel rendjének megsértése bűntettére három évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli. A halmazati büntetési tétel kerete így minimum két év, de nem érheti el a tizenegy évet. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy ... II. rendű vádlottal szemben az
96. évi IV. törvény
97. §-ban meghatározott büntetési célok elérése érdekében halmazati büntetésül szabadságvesztés büntetés és közügyek gyakorlásától eltiltás együttes alkalmazása szükséges. A szabadságvesztés büntetés mértékét az emelt büntetési tétel keretein belül úgy határozta meg, hogy az igazodjon a ... II. rendű vádlott által elkövetett bűncselekmények és a II. rendű vádlott társadalomra veszélyességéhez, valamint az értékelt bűnösségi tényezőket. A kiszabott szabadságvesztés büntetést az
98. évi IV. törvény
99. § a/ pontja alapján börtönben kell végrehajtani, mert azt a törvényszék bűntett miatt szabta ki. A törvényszék által meghatározott szabadságvesztés büntetés végrehajtása nem függeszthető fel az
100. évi IV. törvény
101. § /1/ és /2/ bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, mert annak tartama a két évet meghaladja. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy ... II. rendű vádlott méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen. A II. rendű vádlottal szemben szándékos bűncselekmények miatt alkalmazott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, ezért őt mellékbüntetésül az
102. évi IV. törvény
103. §-a alapján a közügyektől eltiltotta. A közügyektől eltiltás mértékét az
104. évi IV. törvény
105. § /1/ bekezdése szerinti kereteken belül úgy határozta meg, hogy az igazodjon a szabadságvesztés tartamához. A törvényszék különös méltánylást érdemlő körülményként értékelte ... II. rendű vádlottnál azt, hogy az adóbevétel csökkenésből származó anyagi előny nem nála realizálódott. A vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés a három évet nem haladja meg, ezért a törvényszék az
106. évi IV. törvény
107. § /3/ bekezdése alapján rendelkezett arról, hogy ... II. rendű vádlott a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A törvényszék ... I. és ... II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki a terhükre rótt bűncselekmények elkövetésében, ezért őket a Be.
108. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. Ahol erre lehetőség volt, a Be.
109. § /3/ bekezdése alapján külön-külön kötelezte a vádlottakat, ahol erre nem volt lehetőség, egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat a költség megfizetésére. A törvényszék a vádlottak mulasztásának be nem tudható költség viseléséről azt állapította meg, hogy azt a Be.
110. § /1/ bekezdése alapján az állam viseli. ... I. rendű vádlott esetében alkalmazott jogszabályok:
111. évi IV. törvény
112. § /1/ és /4/ bekezdése,
113. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontja,
114. § /2/ bekezdése,
115. § /3/ bekezdése,
116. §
117. § /1/ bekezdés a/ pontja, /2/bekezdése,
118. § /1/ és /2/ bekezdése,
119. § a/ pontja,
120. § /1/ és /2/ bekezdése, Be.
121. § /1/ bekezdés a/ pontja,
122. § /1/ - /3/ bekezdése,
123. § /1/ bekezdése.
124. § /1/ bekezdése. Balassagyarmat,
125. év június hó
126. napján. dr. Lente István sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Dudásné Rózenberg Aranka és Csörge Zoltán ülnök helyett is. Záradék: A Balassagyarmati Törvényszék 4.B.280/2012/
127. számú ítélete ... I. rendű vádlott tekintetében
128. június
129. napján jogerőre emelkedett és - a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kivételével - végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
130. év június hó
131. napján dr. Lente István sk. a tanács elnöke