Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.065/2016/
- szám A Pécsi Ítélőtábla felperes neve ( felperes címe) felperesnek - a alperes neve (címe) alperes ellen egyesület működése törvényességének helyreállítása iránt indított perében a ... Törvényszék
- március
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen felperes neve által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes egyesületet a ... Bíróság
- április
- napján kelt .../
- számú végzésével vette nyilvántartásba. A ... Törvényszék, mint nyilvántartó bíróság értesítette a ... Főügyészséget, hogy az alperes a
- és
- üzleti évre vonatkozó számviteli beszámolóját és közhasznúsági mellékletét nem küldte meg az Országos Bírósági Hivatal részére letétbe helyezés és közzététel céljából. A felperes erre figyelemmel elrendelte az alperes törvényességi ellenőrzését, amelynek során a felperes az alperes képviselőjét adatszolgáltatásra hívta fel, az alperes azonban a főügyészség megkeresésében foglaltakra, majd a felperes felhívására sem reagált. A felperes megállapította, hogy az Ectv.75.§
(4)bekezdése alapján a
- és
- üzleti évekre vonatkozó, az Ectv. 29.§
(2)és
(3)bekezdése szerint elkészített és az Ectv. 30. §
(1)bekezdésében meghatározott módon elfogadott számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet letétbehelyezés és közzététel végett az alperes
- május 31., illetve
- május
- napjáig nem küldte meg az OBH részére, mulasztását a felperes felhívására sem pótolta, ezért a felperes keresetet terjesztett elő az alperes ellen, amelyben határidő tűzésével arra kérte kötelezni az alperes egyesület közgyűlését, mint döntéshozó szervezetet, hogy felperes neve felhívásban foglaltaknak tegyen eleget és a közgyűlés által elfogadott
- és
- évre vonatkozó számviteli beszámolót és az annak részét képező közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatalnak küldje meg azzal, hogy a jogszabálysértés megszüntetéséről a felperest tájékoztassa. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy hatvan napon belül küldje meg az Országos Bírósági Hivatalnak a közgyűlés által elfogadott
- és
- évre vonatkozó számviteli beszámolót és annak részét képező közhasznúsági mellékletet. A döntésről az ítélet egy példányának megküldésével Sz.-t, az ellenőrző bizottság elnökét értesíteni rendelte. Felhívta az alperest, hogy a felperes közjogi szakágát a jogszabálysértés megszüntetéséről tizenöt napon belül tájékoztassa. Megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az Ectv.30.§
(1)bekezdése értelmében a civil szervezet köteles a jóváhagyására jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Az Ectv.30.§
(2)bekezdése értelmében a civil szervezet az
(1)bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 39.§
(1)bekezdése szerint tesz eleget. A beszámolót az OBH részére kell ennek megfelelően megküldeni. A ... Törvényszék, mint a civil szervezeteket nyilvántartó bíróság észlelte, hogy az alperes nem tett eleget a jogszabályban rögzített kötelezettségének. Jelzésére a felperes megkísérelte az alperes működése törvényességének helyreállítását. Az eljárás során az alperes, illetve a képviseletében eljáró személyek a felperessel nem működtek együtt, kétséget kizáróan megállapítható azonban, hogy letétbehelyezési kötelezettségüknek az alperes nem tett eleget és azt a felperes felhívására sem pótolta. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy felperes neve által az Ectv.11.§
(3)bekezdés b) pontja alapján előterjesztett kereset alapján az egyesület, mint a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:63.§
(1)bekezdése szerinti jogi személy kötelezhető, az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés (Ptk.3:72.§
(1)bekezdése), ugyanis jogi személyiséggel nem rendelkezik, a közgyűlésnek csak ügyvezető szerve. A perben nem álló, jogképességgel nem rendelkező ügyvezető szervvel szemben kötelező határozatot a bíróság nem hozhat, a jogi személyiséggel nem rendelkező közgyűlés részére kötelezettséget nem írhat elő. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Az elsőfokú ítéletet fellebbezésében akként kérte megváltoztatni, hogy az egyesület helyett az egyesület közgyűlését, mint döntéshozó szervet kérte kötelezni a közgyűlés által elfogadott
- és
- évre vonatkozó számviteli beszámoló és annak részét képező közhasznúsági melléklet megküldésére az OBH részére. A fellebbezésben foglaltak szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértően marasztalta az egyesület közgyűlése helyett az egyesületet a törvényes működés helyreállítására azzal az indokkal, hogy az egyesület közgyűlése a Pp.48.§-a alapján perbeli jogképességgel nem rendelkezik. A fellebbezésben a felperes hivatkozott az Ectv.13.§
(3)bekezdés b) pontjára, előadva, hogy a Pp.48.§-a alapján nem vitásan alperesként a jogi személyiséggel rendelkező egyesületet és nem annak valamely szervét kell megjelölni. Az egyesület ellen kell a pert megindítani, ez azonban nem zárja ki azt, hogy az Ectv., mint speciális anyagi jog jellegű jogszabály alapján a kötelezés az egyesület valamely szervét érintse. Erre vonatkozó előírást tartalmaz az Ectv.11.§
(3)bekezdés b) pontja, tehát a törvény előírása alapján kerülhet sor az alperes döntéshozó szervének kötelezésére. Az elsőfokú bíróság perbeli jogképességgel kapcsolatos álláspontja az Ectv. törvényes működés helyreállítására vonatkozó előírásait, azok alkalmazhatóságát kérdőjelezi meg. Utalt arra is, hogy a magyar jogban nem ismeretlen, hogy az ítéletek rendelkező részében a döntéshozó szerv összehívására kerülhet sor, vagy a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozata megsemmisíthető, illetve a törvényes működés helyreállítására a döntéshozó szerv kötelezhető. A fellebbezésre az alperes észrevételt nem terjesztett elő. A fellebbezés nem megalapozott. A rendelkezésre álló adatok alapján az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A helyes tényállás alapján érdemben is helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor az alperest marasztaló ítéletet hozott felperes neve által, az Ectv.11.§
(3)bekezdés b) pontjára alapított kereset alapján, az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi indokokkal is egyetértett a másodfokú bíróság, ezért a Pp.253.§
(2)és 254.§
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezéssel összefüggésben arra utal a másodfokú bíróság, hogy a törvényes működés helyreállítása adott esetben a beszámolók - jogszabályban előírt módon történő - letétbe helyezésével állítható helyre, a beszámoló letétbe helyezése pedig az Ectv. 30.§
(1)bekezdése alapján a civil szervezet, és nem annak perbeli jogképességgel nem rendelkező döntéshozó szerve kötelezettsége. A sikertelenül fellebbező felperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. VI.26. (IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. A fellebbezést a másodfokú bíróság a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. P é c s,
- július
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró