Bhar.1951/2015/3 – Kúria

(1)bekezdés b) pont,

(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Az ügyészi fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a

1. november
2. napján kihirdetett 6.Kbf.104/2014/
3. számú ítéletével a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét megváltoztatva a volt bv. százados vádlott bűnösségét megállapította szolgálati tekintély megsértésének bűntettében [Btk.
4. §

(1)bekezdés b) pont,

(2)bekezdés], és őt megrovásban részesítette, egyben megfizetésére. kötelezte a A másodfokú ítélet ellen az ügyész kiszabása érdekében, a vádlott és jelentett be másodfellebbezést. felmerült bűnügyi súlyosításért, védője pedig költség pénzbüntetés felmentésért A Legfőbb Ügyészség az ügyészi másodfellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok által megállapított tényállás megalapozott, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helytállóan vont következtetést a volt bv. százados vádlott bűnösségére, és a cselekmény jogi minősítése is törvényes, azonban az általános megelőzés biztosítása érdekében - figyelemmel a hasonló, fegyveres szervezetek függelmi rendjét sértő bűncselekmények elszaporodottságára a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabása indokolt. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a volt bv. százados vádlottal szemben a Btk. 33. §

(4)bekezdésére is figyelemmel, a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdésének alkalmazásával pénzbüntetést szabjon ki (BF.1800/2015.). A védő - a törvény kötelező rendelkezése ellenére [Be. 367/A. §

(4)bek.] - a másodfellebbezését írásban nem indokolta meg. A bejelentett másodfellebbezések a Be. 386. §

(1)bekezdésének a) pontjára figyelemmel joghatályosak, ezért a Kúria az ügyben a Be.

1. §-a alapján nyilvános ülést tartott. Az ülésen a Legfőbb Ügyészség másodfellebbezést fenntartotta. képviselője az ügyészi A védő a másodfokú bíróság határozatának megváltoztatására és a vádlott felmentésére tett indítványt, mivel álláspontja szerint a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli parkolóhely tekintetében nem a büntetés-végrehajtási szervezet, hanem a rendőrség rendelkezik hatáskörrel, továbbá T
2. büntetés-végrehajtási zászlós biztonsági főfelügyelőként nem minősült olyan szolgálati közegnek, akinek önálló parancsadási joga volt a vádlott irányába. A vádlott ugyancsak felmentését kérte. A Kúria az első- és másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság maradéktalanul betartotta az eljárási törvény rendelkezéseit. A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kis részben helyesbítette, illetve kiegészítette, és ezzel az eljárásban irányadónak tekintette. A tényállást a Kúria a Be.
3. §

(2)bekezdésére figyelemmel az iratok alapján ugyancsak kiegészíti a következőkkel: T

1. rendfokozata a bűncselekmény elkövetésének időpontjában büntetés-végrehajtási zászlós volt, szolgálati viszonya az ügy első fokú elbírálásának időpontjában már megszűnt. Ezzel a kiegészítéssel a tényállást a Kúria hiánytalannak találta, az iratellenes megállapítást, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, ekként megalapozott, így azt a Be.
2. §

(1)bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban irányadónak tekintette. .-.-. A Kúria nem találta meglapozottnak sem a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi másodfellebbezést, sem a védő, illetve a vádlott felmentésre irányuló fellebbezését. A Btk. 447. §

(1)bekezdése szerint a szolgálati tekintély megsértését az követi el, aki a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti; a cselekmény az

(1)bekezdés szerint vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, míg több katona előtt vagy egyébként nyilvánosan történt elkövetés esetén a

(2)bekezdés szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az irányadó tényállás szerint a volt bv. százados vádlott - aki 2000-től

1. november
2. napjáig teljesített hivatásos szolgálatot és
3. május
4. napján 7 óra 30 perctől 15 óráig nevelői feladatot látott el a ... Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben - gépkocsijával az intézet egyik teherkapuja előtt, ahová ezen a napon munkavégzés céljából gépjárműveket vártak, úgy parkolt, hogy a behajtást akadályozta. Ezért T
5. bv. zászlós, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt arra utasította a biztonsági főfelügyelői szolgálatot ellátó T
6. bv. zászlóst: szóljon a volt bv. százados vádlottnak, hogy álljon el a gépjárművével a kaputól. Ezért T
7. bv. zászlós kb. 7 óra 20 perckor lehívatta a vádlottat a személyi bejárathoz és megkérte, hogy álljon el járművével a kérdéses kapu elől. A vádlott erre emelt hangon közölte T
8. felé címezve: „leszarom, mit mondasz, nem fogok elállni, nem fogok 300 forintot fizetni a parkolásért". A vádlott kijelentését hallotta T2., T
9. volt bv. őrmester és T
10. bv. zászlós is. Erre a tényállásra figyelemmel tévedett az első fokon eljárt katonai tanács akkor, amikor akként foglalt állást, hogy T
11. bv. zászlósnak, mint vezényléses biztonsági főfelügyelőnek nem volt parancsadási jogosultsága a vádlott felé, neki T
12. sem elöljárója, sem feljebbvalója nem volt, és nem látott el őrszolgálatot sem és miután nem is közölte vele, hogy az elöljárói jogokkal felruházott T
13. bv. százados jogkörében jár el, a vádlott nem volt tisztában a parancsot kiadó kilétével. Tévesen hivatkozott arra is az első fokon eljárt bíróság, hogy a teherkapu vádlott részéről történt elállása nem is tekinthető olyan biztonsági kérdésnek, melynek kapcsán T
14. egyéb szolgálati közeg lehetett. Álláspontjának igazolására hivatkozott a Btk. - közelebbről meg nem határozott - magyarázatára, mely szerint az egyéb szolgálati közeg parancsadási formában rendelkezési joggal bír szolgálati helyzetéből fakadóan az állomány egyéb tagjai fölött. Ahogy azt a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helytállóan kifejtette: a bűncselekmény védett jogi tárgya az adott fegyveres testület törvényes függelmi rendje, valamint a vezénylet szolgálatát ellátó szolgálati személy emberi méltósága, azon keresztül a zavartalan, befolyástól mentes szolgálat-ellátáshoz fűződő érdek, amely védelem a szolgálati közeget a szolgálatba lépés időpontjától kezdve annak végéig megilleti. Ezzel kapcsolatban a Kúria megjegyzi az alábbiakat: Amennyiben helytálló lenne az első fokon eljárt bíróság álláspontja, és szolgálati közegnek kizárólag az a katona lenne tekinthető, akinek - anélkül, hogy elöljárói vagy feljebbvalói viszonyba lépne - utasításadási joga lenne más katonák felé, akkor a szolgálati tekintély megsértése és a parancs iránti engedetlenség bűncselekménye között nem lehetne elhatárolási pontot találni, illetve a szolgálati közeg sérelmére elkövetett szolgálati tekintély megsértésének bűncselekményét nem lehetne megállapítani. Kétségtelen, hogy a szolgálati közeg fogalmát nem határozza meg sem a Btk., sem a büntetés-végrehajtási szervezetre irányadó, a szolgálati viszonyt szabályozó jogszabály, sem pedig a szervezet belső működését taglaló további jogszabály vagy közjogi szervezetirányító eszköz. Ahogy arra a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa helytállóan utalt: az a katona, aki az általa ellátott szolgálata folytán más katonának utasítást adhat, egyéb szolgálati közegnek minősül. Ez a fogalom-meghatározás azonban csak a parancs iránti engedetlenség esetére ad iránymutatást, a szolgálati tekintély megsértésére nem. Kétségkívül ritka, hogy a szolgálati tekintély megsértésének bűncselekményét olyan katona sérelmére követik el, aki a vezénylet szolgálata ellátása során más katonáknak nem adhat utasítást, parancsot. Ugyanakkor - ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság a BH 2002.
15. számon közzétett eseti döntésében kifejtette, megerősítve a korábbi gyakorlatot - „a napi szolgálati tevékenység fogalmát a Honvédség szolgálati szabályzata rögzíti. Ezt az elöljárók és a kiképzési terv, valamint más rendelkezések határozzák meg. Ide tartozik tehát a napi szolgálati tevékenység, pl. a kiképzés, a különböző napi feladatok ellátása. Ezek eredményezik, hogy a katona ezáltal a függelemsértő bűncselekmények megítélése szempontjából szolgálatban levőnek tekintendő." Amennyiben a katona nem végez ilyen szolgálati tevékenységet, valóban nem lehet sértettje a szolgálati tekintély megsértése bűncselekményének. Azonban a jelen ügyben - senki által nem vitatottan - T
16. bv. zászlós, mint vezényelt szolgálatot ellátó biztonsági főfelügyelő, szolgálati tevékenységet végző katona volt, így a Btk.
17. §-a szempontjából egyéb szolgálati közegnek volt tekintendő. Ezért a másodfokú bíróság helyesen tekintette T
18. bv. zászlóst a cselekmény elkövetésének időpontjában szolgálati feladatot ellátó szolgálati közegnek. Mivel a volt bv. százados vádlott cselekményével T
19. bv. zászlós mint szolgálati feladatot ellátó szolgálati közeg tekintélyét sértette meg több katona előtt, elkövette a Btk.
20. §

(1)bekezdésének b) pontjába ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettét. A védelmi fellebbezések kapcsán a Kúria utal a következőkre is: Nincs jelentősége annak, hogy a vádlott a bv. intézet területén kívül parkolt a gépkocsijával, miután a parkolás módja az intézetbe történő bejutást akadályozta; ezért a biztonsági tiszt, illetve a biztonsági főfelügyelő jogszerűen adott utasítást a vádlottnak a közlekedést zavaró helyzet megszüntetésére. Ezért nem osztotta a Kúria a védő azon észrevételét sem, hogy T1., illetve T

1. megszegte a büntetés-végrehajtási szervezetek Szolgálati Szabályzatáról 21/
2. (VII. 8.) IM rendeletben foglaltakat, miután - ahogyan azt a másodfokú bíróság kifejtette a biztonsági főfelügyelői szolgálatot ellátó T
3. bv. zászlós jogszerűen járt el, amikor a biztonsági tiszt utasítását közvetítette a vádlott részére. Ezért a volt bv. százados vádlott felmentését fellebbezések nem vezethettek eredményre. Nem osztotta ugyanakkor a Kúria az ügyészi indokait a joghátrány súlyosítása érdekében. célzó védelmi másodfellebbezés A vádlott hivatásos szolgálati viszonya
4. november
5. napján végleges közszolgálati áthelyezéssel megszűnt. Erre és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa által számba vett bűnösségi körülményekre tekintettel a büntetési célok eléréséhez a vádlottal szemben a megrovást a Kúria is elegendőnek találta. Sem az általános, sem a különös megelőzés nem indokolja súlyosabb intézkedés alkalmazását, vagy vele szemben büntetés kiszabását. A másodfokú ítélet további rendelkezései is törvényesek, ezért a Kúria azt a Be.
6. §-a alapján helybenhagyta. Budapest,
7. február
8. Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.104/2014/
9. számú ítélete a Kúria Bhar.I.1951/2015/
10. számú végzése folytán
11. február
12. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke A kiadmány AIné írnok hiteléül: