A határozat elvi tartalma: Az üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette megállapításának nem törvényi feltétele az, hogy a vádlott a bűncselekményt a saját hasznára kövesse el, az akként is elkövethető, hogy a vagyoni haszonból más személy részesedik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1945/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Vaskuti András, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt: terhelt neve Elsőfok: Szegedi Járásbíróság, 17.B.1336/2013/42., ítélet, tárgyalás,
- július
- Másodfok: Szegedi Törvényszék, 2.Bf.1080/2014/7., ítélet, nyilvános ülés,
- február
- Az indítvány előterjesztője: terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 17.B.1336/2013/
- számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék 2.Bf.1080/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Szegedi Járásbíróság a
- július 8-án meghozott 17.B.1336/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], ezért három év börtönbüntetésre és öt év Magyarország területéről kiutasításra ítélte, megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetésből annak kétharmad része kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék a 2015. február 24-én jogerőre emelkedett 2.Bf.1080/2014/7. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelt terhére rótt társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettét a Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés d) pont szerint minősítette és a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát öt évre súlyosította. II. [3] [4] [5] [6] A jogerős ítélet tényállásának lényege szerint: A terhelt
- december hó
- napját megelőzően vette fel a kapcsolatot az akkor Szerbiában tartózkodó T1.-el és megbízta őt, hogy a zöldhatáron keresztül Szerbia területéről Magyarországra illegális migránsokat kísérjen át. A sikeres szállítás esetén migránsonként 200 Eurót ígért T1.-nek, aki
- december hó
- napján éjfél körül Szerbiából elindult kilenc migránssal a szerb-magyar határ irányába, végül a zöldhatáron át Magyarország területére érkeztek. A ... Kirendeltség járőrei 05 óra 30 perckor az ... számú főúton, ... külterületén igazoltatás alá vonták T1.-t és az általa vezetett kilenc külföldi személyt, ez utóbbiak személyazonosságukat, jogszerű magyarországi tartózkodásukat igazolni nem tudták, így T1.-el együtt mindannyian előállításra kerültek. A terhelt
- január hó
- napján találkozott T2.-vel Szerbiában, ... területén, akit megbízott azzal, hogy Magyarország területére illegális úton érkező két migránst ... térségéből szállítsa ..., a TESCO parkolójáig. Migránsonként a sikeres szállítás esetére 100 Euró összeget ajánlott fel. T
- a megbízást elfogadta és a megbeszéltek, illetőleg a telefonon keresztül adott tájékoztatás alapján
- január hó
- napján 02 óra körül megjelent az ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsival ... táblánál. Ott csupán egy fő volt, akit felvett a gépkocsijába és elindult vele a megbeszélt helyre. A gépjárművet 02 óra 20 perckor a ... Rendőrkapitányság járőrei ... úton igazoltatás alá vonták. Ekkor a gépjárműben tartózkodott T
- is, aki tudott a bűncselekmény részleteiről, sőt olykor telefonon ő tartotta a kapcsolatot a terhelttel. A terhelt
- január hó
- napján telefonon keresztül felvette a kapcsolatot a Szerbiában tartózkodó T1.-el és megbízta őt, hogy a zöldhatáron keresztül Szerbia területéről Magyarországra kísérjen át migránsokat fejenként 200 Euróért. A terhelt még ugyanezen a napon találkozott T4.-el Szerbiában, akit ugyancsak megbízott azzal, hogy 800-900 Euróért több illegális migránst kísérjen át a zöldhatáron Magyarországra. T
- és T
- az utasításoknak megfelelően
- január hó
- napján az esti órákban ... külterületén találkozott és 10 fő migránst átvezettek a zöldhatáron Magyarországra. A ... Kirendeltség járőrei 21 óra 45 perckor ... külterületén, az ... számú főúton igazoltatás alá vonták őket és mivel személyazonosságukat jogszerűen nem tudták igazolni a migránsok, ezért őket is, valamint T4.-et és T1.-t is előállították. III. [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amely szerint az eljárt bíróságok a bűncselekményt törvénysértően minősítették üzletszerűen elkövetettnek és a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabtak ki. Ezért elsődlegesen a terhelt felmentését indítványozta az ellene emelt vád alól; másodlagosan pedig enyhébb büntetés kiszabására tett indítványt. [8] Álláspontja szerint az ítélet megalapozatlan, a tényállás nem lett kellően felderítve, az hiányos, ellentétes a terhelt védekezését alátámasztó bizonyítékokkal, az iratok tartalmával, továbbá a bíróság a megállapított tényekből helytelen következtetéseket vont le. [9] A nyomozás során nem tartották be a felismerésre bemutatás szabályait, a terhelt fényképét kiemelték a többi közül, és így mutatták be a felismerő személyeknek, akiket előzetesen nem hallgattak ki arra vonatkozóan, hogy miről ismernék fel az elkövetőt. [10] A bíróság tévesen vette figyelembe a terhelt terhére bizonyítékként T2. önmagával, valamint T3. tanúval is ellentétben álló vallomásait, ugyanakkor nem értékelte kellő súllyal T5. vallomását, aki a terheltet mentő tényeket adott elő. [11] Sérelmezte, hogy a bíróság nem értékelte kellő nyomatékkal a terhelt javára megállapított enyhítő körülményeket. IV. [12] A Legfőbb Ügyészség BF.53/2016. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. V. [13] A terhelt írásbeli észrevételében ártatlanságát hangsúlyozva részletesen kifejtette, hogy a bűncselekményt nem követte el, annak idején külföldön tartózkodott, amit útlevelével is igazolni tud. Az egymással jó baráti kapcsolatban álló T2., T3. és T6. valótlanul állították, hogy a cselekményt elkövette, amit T2. részéről az motivált, hogy nevezett lányával ő korábban szexuális kapcsolatot létesített. Mindezen túl T1. hamisan vallotta, hogy neki embercsempészés céljára használható GPS-készüléket adott át. Mindezekre tekintettel felmentését, illetve a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. VI. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [15] A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. VII. [16] A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tényállás alapját képező bizonyítékok, illetve a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége sem vitatható, a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van. Ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, további bizonyításra nem kerülhet sor, és a terhelt bűnösségét és a cselekmény minősítését a jogerős határozatban rögzített tényállás alapján kell elbírálni. [17] Ezért a Kúria érdemben nem foglalkozhatott a sérelmezett vallomások hiteltérdemlőségével és nem értékelhetett a tényállásban nem szereplő körülményeket sem; ebben a részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. [18] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára alapítva felülvizsgálatra a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt eljárási szabálysértések esetén kerülhet sor, és ezen törvényi okok köre nem bővíthető. A felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között az indítványban kifogásolt, a nyomozati szakban esetlegesen megvalósult - a felismertetéssel kapcsolatosan hivatkozott - szabálysértés nem szerepel. Így a felülvizsgálati indítvány ezen része is törvényben kizárt. VIII. [19] A Be. 373. §
(1)bekezdésének III. a) pontjában meghatározott indokolási kötelezettség megsértése akkor valósul meg, ha a bíróság határozatának indokolása tény, vagy jogkérdést illetően oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg; a bíróság mire alapította a döntését. A Be. 373. §
(1)bekezdés III. b) pontjának megsértése pedig akkor állapítható meg, ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [20] A bíróságok megfelelő indokát adták annak, hogy a terhelt védekezését alátámasztó tanú vallomását miért nem fogadták el, és a tényállást miért az azokat cáfoló tanúk vallomására, valamint a felismerésre bemutatásról szóló jegyzőkönyvek adataira alapították. A törvényszék megindokolta azt is, hogy miért nem tulajdonított jelentőséget a nyomozó hatóság által a felismerésre bemutatás során megvalósított eljárási szabálysértésnek. [21] Ebből következően a felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó része nem alapos. IX. [22] A jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának van helye - többek között - akkor is, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. [23] A Kúria - miként azt a Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan kifejtette - a határozatszerkesztési hiba folytán részben a másodfokú ítélet indokolásában rögzítetteket is a tényállás részének tekintette (
- oldal
- bekezdése). Eszerint a terhelt az államhatár olyan személyek jogszabály megszegésével történő átlépéséhez nyújtott segítséget, akik Európába történő bejutásuk érdekében jelentős összeget fizettek. A terhelt az általa, a bűncselekmény megvalósításába bevont további elkövetőknek sikeres közreműködésük esetére különböző összegű pénzt ígért. Nyilvánvaló, hogy az elkövetésben közreműködő társait az általa a bűncselekmény elkövetése folytán szerzett pénzből fizette volna. Az irányadó tényállás alapján a terhelt a bűncselekményt rendszeres haszonszerzésre törekedve, azaz üzletszerűen követte el. [24] Az üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette megállapításának nem törvényi feltétele az, hogy a terhelt a bűncselekményt a saját hasznára kövesse el, az akként is elkövethető, hogy a vagyoni haszonból más személy részesedik. Ezért az indítványnak a cselekmény minősítését támadó része nem alapos. X. [25] A Btk.
- §
(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő embercsempészés bűntettét a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. [26] A járásbíróság, valamint a törvényszék a szabadságvesztést egyaránt a bűncselekmény jogi minősítésének megfelelő büntetési tétel keretei között, annak alsó határában szabta ki. [27] Amennyiben a minősítés törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogi szabályt nem sértett meg, mérlegelési jogkörben és törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke felülvizsgálati eljárásban nem támadható. XI. [28] Mindezekre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. XII. [29] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő