← Magyarország

Bfv.115/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság a szabályszerűen idézett terhelt távollétében megtarthatja a nyilvános ülést. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.115/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Csák Zsolt, előadó bíró Dr. Soós László, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: magánlaksértés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): a terhelt Első fok: Esztergomi Járásbíróság, 7.B.458/2014/
  4. szám, ítélet, tárgyalás,
  5. január
  6. Másodfok: Tatabányai Törvényszék, 8.Bf.37/2015/
  7. szám, végzés, nyilvános
  8. április
  9. Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre ülés, Rendelkező rész A Kúria az Esztergomi Járásbíróság 7.B.458/2014/
  10. számú ítéletét, valamint a Tatabányai Törvényszék 8.Bf.37/2015/
  11. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] Az Esztergomi Járásbíróság a
  12. január 14-én kihirdetett 7.B.458/2014/
  13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki magánlaksértés bűntettében [Btk.
  14. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés] és garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül egy év nyolc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a Tatabányai Városi Bíróság 14.Bk.218/2010/
  1. számú, valamint az 1.Fk.195/2011/
  2. számú határozatai kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, és kötelezte a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a
  3. április
  4. napján jogerős 8.Bf.37/2015/
  5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet - a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállásának lényege szerint: a terhelt
  6. december 29-én ittas állapotban ... egy ingatlan kerítését megrongálta, abból 2 db (90x5x1cmes) lécet letört, és az utcán lévő villanyoszlopot ütve kiabálva szitkozódott. T.
  7. felszólította a terheltet magatartása abbahagyására, mire a terhelt a kerítésen átnyúlva megragadta a sértettet és meglökte, akinek a nyakán nyolc napon belül gyógyuló hámsérülés keletkezett. A terhelt kitört két további kerítéslécet, folytatta a villanyoszlop ütését, és az ordítozást. S
  8. sértett is felszólította őt cselekménye abbahagyására, mire a terhelt a kertkaput erővel belökte, bement az ingatlanra, ahol a sértett jobb vállát ököllel megütötte. A hátralépő sértett megbotlott egy lépcsőben és elesett, míg az ütés lendületétől a terhelt ráesett a sértettre, akinek sérülése nem keletkezett. Végül T
  9. kitaszigálta a terheltet az ingatlanról. A terhelt a rongálással 400 forint kárt okozott. A terhelt magatartása kihívóan közösségellenes, erőszakos volt, amelyen a sértettek megbotránkoztak és bennük riadalmat keltett. II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére tett indítványt. [5] Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok több bizonyítékot nem vettek figyelembe, őt bűnösként kezelték. A tényállás megállapítása során több tanú vallomását nem vették figyelembe, őt nem hagyták védekezni, jelentőséget tulajdonítottak a sértett vallomásának, akit a bíróság ittas állapotban hallgatott meg. [6] Mindemellett a magánlaksértés vétségében nem került sor magánindítvány előterjesztésére. [7] Kifogásolta a feltételes szabadság kedvezményéből kizárását, illetve a vele szemben korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetését. [8] Eljárási szabálysértésnek tekintette a bíróság hozzáállását az ügyhöz, számára „előre lefuttatott ügynek tűnt". A másodfokú bíróság eljárására nem kapott idézést, őt a nyilvános ülésről nem értesítették, azon nem vehetett részt és így védekezését sem tudta kifejteni. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.166/2016/
  10. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta és a sérelmezett határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [10] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt a feltételes szabadság megszüntetését kifogásoló részében, mert az esetleges törvénysértés különleges eljárásban orvosolható. Ugyancsak törvényben kizárt a tényállást, valamint a bíróságok bizonyíték értékelését támadó része. [11] A másodfokú bíróság nyilvános ülésére szóló idézést a terhelt - a tértivevény szerint - személyesen átvette, távollétében a nyilvános ülés megtartására szabályszerűen került sor. Ezért az eljárási szabálysértésre hivatkozás alaptalan. III. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványa - tartalma alapján - az
  11. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.)
  12. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja alapján értelmezhető. [13] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [14] A terhelt elsődlegesen az elsőfokú bíróság hozzáállását sérelmezte és ebben a körben kifejtette, hogy nem kapott lehetőséget védekezése előterjesztésére. [15] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja nem hagy kétséget afelől, hogy kizárólag az ún. feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések esetén van helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatására. A Be. 375. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezést eredményezhet ún. relatív eljárási szabálysértésként -, ha a Be. 373. §
(1)bekezdés II. pontjában fel nem sorolt olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására. Ilyennek minősül, ha az eljárásban résztvevő személyek a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták vagy ezek gyakorlását korlátozták. [16] Felülvizsgálati indítványában a terhelt lényegében ilyen relatív eljárási szabálysértést sérelmezett, ami nem ad okot a felülvizsgálatra. [17] Fentieken túlmenően a terhelt hivatkozott arra is, hogy a magánlaksértés tekintetében a sértett nem terjesztett elő magánindítványt. [18] A Be. 373. §
(1)bekezdés I. b) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány hiányában hozott ítéletet. [19] Az iratokból megállapíthatóan S
  1. sértett
  2. december
  3. napján - tehát a törvényes határidőben - előterjesztette magánindítványát a nyomozó hatóság előtt (nyomozati iratok
  4. oldal), miként azt a vádirat is tartalmazta, melyet a terhelt a tértivevény tanúsága szerint személyesen
  5. november
  6. napján vett át. [20] A fentiek alapján azonban a Kúria megállapította, hogy ezen eljárási szabálysértés a felülvizsgálat tárgyát képező eljárás során nem valósult meg. [21] A felülvizsgálati indítvány végül az eljárási szabálysértések között arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános üléséről őt nem értesítette, azt a távollétében tartotta meg. [22] A Be.
  7. §
(1)bekezdés II. d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [23] A felülvizsgálati indítvány erre történő hivatkozása ugyancsak alaptalan. [24] A Be. 362. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülést a terhelt távollétében is meg lehet tartani, ha ennek eredményeképpen megállapítható, hogy meghallgatása nem szükséges és a fellebbezés elbírálható. Ennek azonban az a feltétele, hogy idézése szabályszerű legyen. [25] Mindebből következően a másodfokú bíróság törvényesen tarthatja meg nyilvános ülését a terhelt távollétében, amennyiben az idézése szabályszerűen megtörtént. [26] A másodfokú bírósági iratokból megállapítható, hogy a nyilvános ülésre szóló idézést a terhelt - a tértivevény szerint - saját kezűleg vette át
  1. március 11-én. A másodfokú bíróság a
  2. április
  3. napján tartott nyilvános ülésen megállapította, hogy a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a nyilvános ülésen. Ebből következően az eljárási cselekményt az eljárási szabályok megsértése nélkül, törvényesen tartotta meg. [27] A Kúria törvényben kizártnak találta az anyagi jogszabálysértésre történő hivatkozást. [28] A Be.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [29] Felülvizsgálati indítványában a terhelt elsősorban a bizonyítékok mikénti mérlegelését támadta, valamint arra hivatkozott, hogy a bíróság több tanú vallomását nem vette figyelembe, ugyanakkor az ittas állapotban kihallgatott sértett vallomására alapította a tényállást. [30] A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható. [31] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. [32] Nem eredményezhette a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését a feltételes szabadság kedvezményéből történő kizárást sérelmező indítványrész sem. [33] A Be. 416. §
(4)bekezdés c) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás ( Be. XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható. [34] A különleges eljárások között a Be
  1. §-a rendelkezik arról, hogy a bíróság utólag határozhat, ha a jogerős ítélet a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, míg
  2. §-a alapján a bíróság akkor is utólag határoz, ha a jogerős ítélet a feltételes szabadság megszüntetéséről nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. [35] A Kúria mindezekre figyelemmel - miután olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.
  1. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [36] A végzés elleni fellebbezést a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett felülvizsgálati indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel mellőzheti. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.