A határozat elvi tartalma: Ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk.
- § második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. KÚRIA Bfv.I.466/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év június hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Heves Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Járásbíróság 26.B.147/2014/
- számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet a költségvetési csalás bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont és
(4)bekezdés b) pont] vádja alól felmenti. A büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, a terhelt által a mai napig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség visszafizetését elrendeli. I n d o k o l á s Az Egri Járásbíróság a
- december
- napján meghozott és
- december
- napján jogerőre emelkedett 26.B.147/2014/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
- §
(4)bekezdés b) pont], ezért két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a végrehajtás esetleges elrendelése esetén abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, és kötelezte a büntetőeljárás során felmerült 37.879 forint bűnügyi költség viselésére. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege: Tényállás
- pontja: A terhelt
- január
- napjától az ... szám alatti székhelyű 1.számú Kft. tagja és vezető tisztségviselője volt. A cég fő tevékenységét szerencsejáték-szervezés és fogadás képezte. A terhelt az
- számú Kft. vezető tisztségviselőjeként
- január
- és
- március
- napja közötti időben 5,
- április
- és
- április
- napja közötti időben 2, míg
- május
- és
- május
- napja között 1 érvényes pénznyerő automata működtetésére rendelkezett engedéllyel. Emellett a fenti időszakban szerencsejáték-szervező üzemelő II. kategóriába sorolt 3 játékteremre is volt engedélye, ezek a ... helyrajzi számon működtetett „I.Játékterem", a .... szám alatti „... Söröző", valamint a ... szám alatt található „II.Játékterem" voltak. Az
- számú Kft. vezető tisztségviselőjeként a terhelt a
- január hónapban üzemeltetett 5 pénznyerő automata játékhely után 2.500.000 Ft, a
- április hónapban üzemeltetett 2 pénznyerő automata játékhely után 1.000.000 Ft, míg a
- május hónapban üzemeltetett 1 pénznyerő automata játékhely után 500.000 Ft tételes játékadó vonatkozásában nem teljesítette az Szjtv.-ben előírt bevallási kötelezettségét, és nem fizette be az összesen 4.000.000 Ft játékadót. Ezzel a terhelt 4.000.000 Ft vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. A NAV Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya a
- május
- napján kelt 21.804/1/
- számú határozatával az Szjtv.
- §
(7)bekezdése alapján az
- számú Kft. pénznyerő automata engedélyét, valamint a játékterem engedélyeit visszavonta, és megállapította azok érvénytelenségét Tényállás
- pontja: A terhelt
- május
- napjától az ... szám alatti székhelyű
- számú Kft. tagja és vezető tisztségviselője volt. A cég fő tevékenységét szerencsejáték-szervezés és fogadás képezte. A terhelt a
- május
- napján történt üzletrész-átruházást követően az előző tulajdonosoktól átvett egy ... gyártási számú, ... mérésügyi azonosító számú, Cash Limited típusú pénznyerő automatát, amelyet a ... Büfében üzemeltetett
- szeptember hónapig. A terhelt a pénznyerő automatára érvényes engedéllyel rendelkezett. A terhelt a
- számú Kft. vezető tisztségviselőjeként
- május, június, július, augusztus és szeptember hónapokban az üzemelő pénznyerő automata játékhely után nem tett eleget az Szjtv.-ben előírt tételes játékadó-bevallási és fizetési kötelezettségének, ezzel 2.500.000 költségvetésnek. Ft vagyoni hátrányt okozott a központi A terhelt
- október
- napján leadta a NAV Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályára a pénznyerő automata engedélyt. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Heves Megyei Főügyészség nyújtott be a terhelt javára a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, melyben kifejtette, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására - mivel az elbírálás idején a jogszabály változása következtében már megszűnt a tételes játékadó-fizetési kötelezettség - a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel. A Legfőbb Ügyészség átiratában fenntartotta (BF.406/2016). a főügyészség indítványát .-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítványt alapján tanácsülésen bírálta el. a Be. 424. §
(1)bekezdése A felülvizsgálati indítvány alapos. Az elkövetéskor hatályos, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 33. §
(1)bekezdése alapján a pénznyerő automata üzemeltetője (a szerencsejáték-szervező) az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata után havonta és pénznyerő automata játékhelyenként 500.000 forint tételes játékadó fizetésére volt köteles. Az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény
- számú mellékletének 6.
- pontja szerint a játékadót pénznyerő automata esetében a tárgyhót követő hónap
- napjáig kellett bevallani és megfizetni. A szerencsejáték szervezéséről szóló
- évi XXXIV. törvényt
- október
- napjával kezdődő hatállyal módosította a
- évi CXLIV. törvény; a játéktermek és az elektronikus kaszinók megszüntetésre kerültek, és ezen időponttól kezdve a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinóban üzemeltethetőek. A módosító törvény
- § p) pontja az Szjtv.
- §-át hatályon kívül helyezte, így
- október
- napjától megszűnt a tételes játékadó-fizetési kötelezettség. Ahogy azt a Kúria az 1/
- Büntető jogegységi határozatában kifejtette: amennyiben a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk.
- § második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. Ezért arra tekintettel, hogy a költségvetési csalás keretdiszpozícióját kitöltő jogszabály megváltozott és a cselekmény elbírálásának időpontjában a tételes játékadó-fizetési kötelezettség már nem állt fenn, az Egri Járásbíróság a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a tételes játékadóra elkövetett költségvetési csalás bűntettében. Ezért a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján az Egri Járásbíróság 26.B.147/2014/
- sorszámú ítéletét megváltoztatta, és a terheltet a költségvetési csalás bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] vádja alól a Be. 331. §
(3)bekezdés alkalmazásával bűncselekmény hiányában felmentette. A felmentő rendelkezésre figyelemmel az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 339. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő