Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.044/2016/5/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Soos László Károly ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Németi Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen jótállási igény érvényesítése iránt indított perében, amely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a Pintér és Pintér Ügyvédi Iroda által képviselt beavatkozó a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 28.G.40.263/2013/
- számú ítéletével szemben az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes
- március
- napjától
- június
- napjáig minden késedelemmel érintett naptári félév teljes idejére az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékű,
- július
- napjától a kifizetés napjáig minden késedelemmel érintett naptári félév teljes idejére az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékének megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 286.000 (kettőszáznyolcvanhatezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes módosított keresetében 12.418.572 forint javítással felmerült költség és ezen összeg után
- március
- napjától a kifizetés napjáig járó, a régi Ptk. 301/A. §-a szerinti kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest jótállás címén. Az alperes a kereset elutasítását kérte, annak mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatta. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.418.572 Ft-ot, valamint ezen összeg után
- március
- napjától 13%, majd ezt követően a kifizetés napjáig járó, félévente számított a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű kamatát,
- július 1-jétől a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal felnövelt mértékű kamatát, továbbá 1.990.825 Ft perköltséget. Megállapította, hogy a peres felek egyéb felmerült költségeiket maguk viselik. Tényként rögzítette, hogy a felperes
- augusztus
- napján generálkivitelezőként vállalkozási szerződést kötött az alperessel a D.... Rt. alsómocsoládi üzeme területén létesülő csomagoló és utóérlelő üzem festő-mázoló munkálatainak kivitelezésére. A szerződés 5.
- pontja szerint a teljesítés során felmerülő műszaki vita esetén a felek kölcsönösen a BME illetékes tanszéke vagy az ... szakvéleményét fogadják el. A szerződés részét képező
- számú melléklet tartalmazta a mennyezeti hézagok bandázsolását, felületek kétszeri glettelését, a felületek kétszeri festését ... 77 festékkel, alapozással, további felületek kétszeri festését diszperzittel. A munkálatokhoz az ... 77 festéket, valamint a mély-alapozót a felperes biztosította. A szerződés alapján a részteljesítés-igazolás és a munkák elvégzését követő teljesítésigazolás kiállításra került.
- november
- napja a felperes teljesítésének időpontja. A munkákat ténylegesen az alperes alvállalkozója, a ... Társa Bt. végezte. A felperes jótállási időn belül, 2005 őszén észlelte mind a hat csarnokban a falfelületek festésének meghibásodását. Az észlelt hibákról
- október
- napján értesítette az alperest, és kérte a kijavítást. A felek között ezt követően több levélváltás történt, közös szemlére került sor
- május 10-én és
- augusztus 5-én. Az ... Kht. szakvéleményt készített, amelyben a hiba elsődleges okaként a helytelen technológiát, a gondatlan munkavégzést, másodlagos okaként pedig a nem megfelelő glett és alapozó használatát jelölte meg. A hibás felület mindösszesen 1831 nm volt. Miután az alperes a hibát nem ismerte el és nem vállalt kijavítást, a felperes a perindítást megelőző 3 nappal,
- január
- napján az ... Ház Kft.-t bízta meg a hiba kijavításával, az ... Kht. által készített javítástechnológia alapján, amely a hibás falfelületek teljes levakarását is tartalmazta. A kijavításhoz szükséges anyagokat az ... Ház Kft. biztosította. A per folyamatban léte alatt a javítási munka elkészült, a felperes az ... Ház Kft. részére 12.418.572 forintot megfizetett. Az elsőfokú bíróság utalt rá, hogy a jelen ügyben korábban hozott ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban a felperesnek 200.000 Ft + áfa, az alperesnek 200.000 Ft + áfa és 993.500 Ft költsége merült fel. Határozata indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg és helytelenül jutott arra az álláspontra, hogy a hiba tényleges okát mintavétel hiányában ma már csak vélelmezni lehet. A megismételt eljárásban az alperest fel kell hívni a szakértői díj előlegezésére és ennek függvényében kell a már egyszer kirendelt ... Endrét, vagy a felek közös indítványára másik igazságügyi szakértőt kirendelni annak vizsgálatára, hogy a hiba oka az alperesi teljesítés után keletkezett-e. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény tartalmától és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékoktól függően lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alperest terheli-e fizetési kötelezettség. Az elsőfokú bíróság jogi indokolásában idézte Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(1),
(4)és
(5)bekezdésében, valamint a Pp. 3. §
(1)bekezdésében foglaltakat és utalt rá, hogy a másodfokú bíróság iránymutatása szerint folytatta le a megismételt eljárást. A bizonyítékokat értékelve megállapította, hogy a felperes jótállási időn belül közölte a hiba tényét az alperessel, igényét az általános elévülési és jótállási időn belül érvényesítette, ezért a perben az alperest terhelte annak a bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítést, azaz
- november
- napját követően keletkezett. Az alperes az őt terhelő bizonyítási teherről történő tájékoztatás ellenére olyan bizonyítékkal, illetve bizonyítási indítvánnyal szolgálni nem tudott, amely a felelősség alóli mentesülését megalapozta volna. Az alapeljárásban tanúként meghallgatott M. F. - aki a javításra vonatkozó szakértői véleményt készítette - előadta, hogy a hibák keletkezése több okra vezethető vissza, azonban - álláspontja szerint - ezek közül a nedvesedés, vizesedés lehetett a legvalószínűbb. Ezt támasztotta alá az építési napló, amely szerint az alperesi munkavégzés alatt több alkalommal volt leázás. Az alperesi alvállalkozó nyilatkozatai alapján hígítás is megvalósult, amely az ... szakértői véleménye szerint messze meghaladta a lehetségest, a bevonat tapadása nem volt megfelelő. A perben kirendelt ... Endre és N. A. igazságügyi szakértők véleménye alapján a hiba oka nem állapítható meg. ... Endre szerint mind a két fél hibázott. N. A. tárgyaláson tett nyilatkozatai értelmében pedig az, hogy nem a gyártási útmutató szerint került felvitelre a festék, nem teszi kizárhatóvá az alperes felelősségét. Ebből okszerűen következik, hogy nem lehet teljes körűen igazolni, hogy a hiba oka az alperesi teljesítést követően következett be. A tárgyaláson a szakértő az írásbeli szakvéleményét fenntartotta, azonban azok a vélelmek, amelyekre azt alapozta, a feltárt tényekkel ellentétesek voltak. A vegyszeres tisztításnak ellentmondó tanúvallomás állt rendelkezésre, továbbá a becsatolásra került fotók igazolták, hogy a 220 cm magasság feletti rész vegyszeres lemosása szükségtelen. A szakértő elismerte, hogy az általa hivatkozott ÁNTSZ előírást, amelyre a vegyszeres lemosás tényét alapította, nem tanulmányozta át. Nem tudott választ adni arra, hogy a szabályzat alkalmazását mire alapítja. Vélelemre alapított volt a szakértőnek az átadás után vizesedéssel kapcsolatos okfejtése is, hiszen a vizesedést az építési naplóban rögzített időpontokra határozta meg, de az építési napló lezárása még az átadás előtt történt. A peres iratok, a tanúvallomások, a gyártástechnológiai vizsgálat kapcsán készült fényképek, a pert megelőzően készített vélemények, tervek, a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyv, a lefolytatott szakértői vizsgálatok eredménye és N. A. szakértő
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben tett nyilatkozata alapján a perrel érintett hiba oka, bekövetkeztének időpontja egyértelműen nem állapítható meg. Az a tény, hogy 15 és nagyobb százalékos hígítással és korongecsettel került felvitelre a szórópisztollyal felvihető és nem hígítható festék, már önmagában megalapozza, hogy nem zárható ki az alperesi felelősség. N. A. szakértő e tekintetben aggálytalan véleménye alapján utóbb már nem állapítható meg és nem pótolható az ... Kht. elmulasztott analitikai vizsgálata. Az alperes a mentesülését igazolni nem tudta, ezért jótállási kötelezettsége körében felmerült javíttatási költség megtérítésére köteles. A felperes számára megnyílt a kijavítás lehetősége azáltal, hogy az alperes azt nem vállalta. A szakértői vélelmek megdöntésére vonatkozó, a felperes által indítványozott tanúbizonyítást az elsőfokú bíróság azért mellőzte, mert az alperesnek volt bizonyítási kötelezettsége, és a szakértő felállított vélelmei iratellenesek voltak. Az összegszerűségre vonatkozó bizonyítási indítványt pedig azért mellőzte, mert a felület nagyságát az alperes jelölte meg, a javítás költségének összegszerűségét és a kifizetés tényét pedig a felperes okiratokkal igazolta. Utalt rá az elsőfokú bíróság, hogy az alperes vállalkozási szerződésben foglalt díjazása a munkadíjat foglalja magában, az anyagot a felperes biztosította. Ezzel szemben a javítást végző ...ház Kft. számára a három rétegből álló rétegrend kézi erővel történő lekaparása is a munkadíj része, továbbá az anyagköltségeket is a javítást végző biztosította, amelyek egyértelműen többletként jelennek meg az alperesi díjazáshoz képest. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását, valamint perköltségben marasztalását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság téves ténybeli és jogi következtetések alapján hozta meg az ítéletét. Helytelenül értékelte ... Csabának, az alperesi alvállalkozó törvényes képviselőjének a
- augusztus
- napján tartott helyszíni bejáráson állítólagosan tett nyilatkozatát. Ehhez képest ... Csaba a tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy az ... 77 festék hígítására nem került sor, hígítás kizárólag a diszperzit típusú festékkel kapcsolatban történt. Téves az elsőfokú ítélet azon megállapítása is, hogy nem lehet állást foglalni a hiba okának keletkezési időpontját illetően. Az elsőfokú bíróság nem tett eleget a másodfokú bíróság azon utasításának, hogy szakértő közreműködése mellett vizsgálja meg, hogy a hiba oka az alperesi teljesítéskor, vagy azután következett-e be. A lefolytatott bizonyítási eredményeként nem megfelelően értékelte ... Endre, illetőleg N. A. szakvéleményét, mert ezek alapján a felelőssége minden kétséget kizáró módon nem áll fenn. ... Endre megállapította, hogy a hiba oka bekövetkezését kizárólag a vegyszeres tisztítás okozta. N. A. is úgy nyilatkozott, hogy a hiba bekövetkezésének oka a vegyszeres tisztításra volt visszavezethető, a hiba oka egyértelműen a mű átadását követően következett be, a felhasznált anyag megfelelő minőségű volt. Hangsúlyozta, hogy az alperes megfelelő szakmai gondossággal járt el. Lényeges, hogy az ... 77 festék hígítására nem került sor, hiszen az nem műgyanta, hanem oldószer bázisú festék, melyet, ha vízzel hígítanak, egyáltalán nem lehet felhordani. Alaptalan és iratellenes azon ítéleti megállapítás is, hogy az ... 77 festék korongecsettel került felhordásra, mivel ún. gördülő hengert alkalmaztak. A régi Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezés értelmében ha a hiba oka esetlegesen az időmúlás következtében nem behatárolható, azonban az ügyben kirendelt igazságügyi szakértők egyértelműen a mű átadása után bekövetkezett okokat jelölnek meg - mint jelen esetben a leázást, vegyszeres tisztítást, szakszerűtlen üzemeltetést -, ez önmagában a jótállásra kötelezett mentesülését eredményezi. Nem helytálló az a megállapítás, hogy a rétegrendet, a teljes festékbevonatot el kellett távolítani, le kellett kaparni a kijavítás során, hiszen az elsőfokú ítélet szerint is a glett megfelelő volt, a kiszáradás után történt meg a festék felvitele. Alaptalanul utasította el az elsőfokú bíróság a további szakértő kirendelésére irányuló indítványt, hiszen a javítási technológia maghatározása, a felhasznált anyagok szükségessége és minősége, az, hogy ténylegesen milyen anyag került utólag felhordásra, kizárólag szakértői kompetenciába tartozik. A felperes által benyújtott dokumentumokhoz képest ellenbizonyítást a szakértő kirendelése útján kívánt foganatosítani. Az ... 77 típusú festéket a mai napig használják, abból a D.... Zrt.-nél és a P... Zrt.-nél jelentős készletek vannak jelenleg is raktáron, melyből következően más festék, más anyag felhasználását semmi nem indokolta, az eredetihez képest négyszeres költség minden alapot nélkülöz. Az alperes kérte a korábbi indítványa alapján a Budapesti Műszaki Egyetem megkeresését, hogy helyszíni bejárás keretében végezzen analitikát arra vonatkozóan, hogy a felperes által hivatkozott anyag, festék ténylegesen felhordásra került-e, a rétegrend a felperesi állításnak megfelel-e. A másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy egy megismételt eljárás során a javítás költségeinek meghatározása körében a szakértő kirendelése nem mellőzhető. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a tényeknek megfelelően rögzítette, hogy a felek között több közös szemlére is sor került. Ezt igazolta az ... Kht.
- július 8-ai keltezésű szakértői véleménye, amelyből kiderül, hogy az érdekeltek részvételével
- március 18-án utófelülvizsgálati helyszíni bejárásra került sor. Ugyancsak a szakértői vélemény rögzíti, hogy
- május 10-én az üzemeltető megrendelő felhívására a generálkivitelező és a festő vállalkozó részvételével közös helyszíni bejárásra került sor. Helyszíni szemlére került sor
- augusztus 5-én is, amelyen a festő alvállalkozó, az alperes, ... Sándor, valamint ... Csaba voltak jelen. ... Csaba egyrészt nem tekinthető elfogulatlan tanúnak, mivel az alperes alvállalkozója, másrészt az ... Kht. szakértői helyesen rögzítették, hogy a helyszíni bejáráson a festők elmondták, a festéket pontos mérés nélkül, találomra hígították, megközelítőleg 15%-ot, amit a számítás is igazolt. Az alperes nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy a hiányzó ... 77 festékmennyiséget saját maga szerezte be, mert azt korábban nem állította, és erről a számlát nem mutatta be, megtérítését nem kérte. Azon nyilatkozatával, mely szerint maga is vásárolt ... 77 falfestéket elismerte, hogy a felperes által beszerzett és átadott 744 kg hígítás nélkül nem lehetett elég a 2134 m2 falfelület festéséhez. Az alperes ügyvezetője által készített felmérési naplóban megjelölt 2134 m2 alapterület két rétegben történő átfestéséhez 874 kg festékre lett volna szükség. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a beszerzett igazságügyi szakértői véleményeket. N. A. vélelmekre alapította a véleményét, amelyek alaptalannak bizonyultak. ... Endre véleményéből nem lehet megállapítani, hogy kizárta volna az alperes felelősségét, és azt sem, hogy a hiba oka - az amúgy vélelmezett és nem bizonyított - vegyszeres tisztításban került volna megjelölésre. ... Endre szakértő az
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben a falak vegyszeres lemosásával kapcsolatos kérdésre úgy nyilatkozott, hogy azt az ... véleményéből vette át. Abban azonban nem szerepelt olyan véleménynyilvánítás, hogy a festékréteg a vegyszeres lemosás miatt vált le. Az a feltételezés, hogy a teljesítés után bekövetkezett nedvesedés miatt vált le a festékréteg, szintén nem állja meg a helyét, hiszen az esetleges nedvesedés még az építés munkák közben keletkezhetett, amit páraelszívóval szárítottak. Az alperes kifejezetten nyilatkozott, hogy a kiszárított falfelületekre végezte a festési munkákat, ha ez nem így történt, az az ő terhére esne. Az elsőfokú ítéletnek jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, ezért azt az ítélőtábla teljes terjedelmében vizsgálta felül. A fellebbezés megalapozatlan. A fellebbezése hatályon kívül helyezésre is irányult, az ítélőtáblának először ezt az indítványt kellett vizsgálnia, mert ennek megalapozottsága esetén az érdemi felülbírálatra nem nyílik lehetőség. Az alperes nem jelölte meg, hogy a Pp.
- §-ának
(2)vagy
(3)bekezdése alapján kéri-e a hatályon kívül helyezést. Eljárási szabálysértésként kellett vizsgálni azt a kifogását, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a korábbi hatályon kívül helyező végzésben leírt utasításnak, mert nem értékelte a szakvéleményeket. A fellebbezésben foglaltakkal szemben azonban a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben szakértői bizonyítás lefolytatására adott utasítást, és ennek az elsőfokú bíróság eleget tett. Két szakértőt is kirendelt a megismételt eljárásban és a beszerzett szakvéleményeket részletesen értékelte. Az adott esetben a Pp. 252. §-ának
(3)bekezdése alapján sem volt indokolt a hatályon kívül helyezés, mert a bizonyítási eljárás megismétlése vagy kiegészítése nem szükséges. A perben a Pp. 164. §-ának
(2)bekezdése alapján hivatalból nem folytathat le bizonyítást a bíróság, az alperes pedig a javítási technológia meghatározására, a felhasznált anyagok szükségességére, a ténylegesen felhasznált anyagok, a megvalósult rétegrend, és mindezek alapján a javítási költség megállapítására terjesztett elő bizonyítási indítványt. A tárgyalás berekesztése előtt úgy nyilatkozott, hogy az összegszerűség vonatkozásában kérte szakértő kirendelését, korábbi perbeli előadását is figyelembe véve a kijavításra elszámolt összeg megalapozottságát vitatta. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványt megalapozottan utasította el, helyesen mutatott rá, hogy a javítási költség összegét és a kifizetésnek a tényét a felperes okiratokkal bizonyította. Az alperes a további, a kijavítást végző cég díjára vonatkozóan maga is kifejtette a perben, hogy az miért térhetett el az általa elvégzett munka díjától. Az alapeljárásban előterjesztett,
- sorszám alatti előkészítő iratában előadta, hogy a „mi vállalásunkban a csarnokok, illetve az ... festékkel festett felületek anyagárban nem szerepeltek, ezt az építkezés folyamán a K... Zrt. biztosította a mélyalapozóval együtt. Másrészt a javítás során felhasznált anyag nem volt a kivitelezés során felhasznált anyaggal sem árfekvésben, sem fajtájában azonos, illetve egyenértékű. Mindkét esetben más technológiai sorrendet kellett alkalmazni, illetve a felhasznált anyagok tulajdonságaiból, felhordásuk eltérő voltából adódóan a kivitelezés is eltérő volt. Az eredeti kivitelezés során szűz felületet kellett glettelni, festeni, míg a javítás során minden csarnokban be volt szerelve a szellőzőrendszer és a csarnokvilágítás, melyet egyrészt festés előtt le kellett takarni, esetleg le kellett szerelni, másrészt a felületen nem lehetett telibe festeni, előbb ezek környékét kis hengerrel, ecsettel körbe kellett festeni. Tehát a javítás nem ugyanazzal az anyaggal és technológiával történt". Maga az alperes adott magyarázatot tehát az eltérő díjra. A fentieket meghaladóan, a javítási technológia és az annak megfelelő megvalósítás azért sem vitatható, mert erről M. F. előzetes szakvéleményt készített a D.... Zrt. megbízása alapján és a munka elkészültét követően a megvalósulást is ellenőrizte. Mindezek alapján hatályon kívül helyezésnek további bizonyítás lefolytatása végett sem volt helye, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet érdemben vizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az érdemi döntésének alapjául szolgáló releváns tényállást helyesen rögzítette, érdemi döntésével és lényegében annak indokolásával az ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel mutat rá a következőkre. Az alperes a tényállást annyiban vitatta, hogy történt-e hígítás, illetőleg korongecsettel valósult-e meg a festés. Ebben a körben a festést végző ... Társa Bt. részéről nyilatkozó ... Csaba tanúként kifejezetten hangsúlyozta, hogy a kijavításra vonatkozó nyilatkozata nem az ... festékre vonatkozott. Az ... szakvéleménye pedig rögzíti, hogy a festék felhordása hengerrel történt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból az ítélőtábla mellőzi a higításra és a festékfelvitelre vonatkozó megállapításokat. Ennek azonban az érdemi döntésre vonatkozóan nincsen kihatása. Az elsőfokú bíróság ugyanis helyesen mutatott rá a régi Ptk.
- §-a, illetőleg az 1/
- PK véleményben foglaltak alapján arra, hogy az alperest terhelte annak a bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, és csak ennek igazolása esetén mentesült volna a hibás teljesítésért való felelősség alól. Ezt a fellebbezésben foglaltakkal szemben a szakértői vélemények az ítélőtábla álláspontja szerint sem támasztották alá. ... Endre lehetséges okként a helytelen kivitelezést, a leázást és a vegyszeres tisztítást, illetve ezek együttes hatását jelölte meg az alapszakvéleményében és annak kiegészítésében is, de azt már nem tudta megmondani, hogy a vegyszeres mosásnak a tényét mire alapítja. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy e körben peradat nincsen. N. A. szintén több lehetséges okot megjelölt, de a tárgyalás során úgy nyilatkozott, hogy pontosan nem lehet megállapítani a hiba okát. (
- sorszámú jegyzőkönyv 8., illetőleg
- oldal) Azt is előadta, hogy csak vélelmezte a vegyszeres tisztítás megvalósulását. Mindezek alapján a döntés meghozatalánál kétséget kizáró bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy a hiba oka, illetőleg a lehetséges okok mindegyike a teljesítés után következett volna be, ezért nem bír jelentőséggel az sem, hogy ténylegesen volt-e hígítás, illetőleg a felhordás hogyan történt. Az elsőfokú bíróság a fentiekkel kapcsolatosan helyesen értékelte a szakvéleményeket, így az ítélőtábla meglátása szerint is helyesen következtetett arra, hogy az alperes nem tudott eleget tenni a bizonyítási kötelezettségének. A törvényi vélelmet nem döntötte meg, nem adott elő és nem bizonyított olyan tényállást, amely a mentesülését eredményezné. A fellebbezésben megjelölt okok, a leázás, vegyszeres tisztítás, szakszerűtlen üzemeltetés megvalósulása a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg. Mindezek alapján a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a kamat tekintetében a rendelkező rész szerinti pontosítással. A pontosításra azért volt szükséges, mert a késedelmi kamat mértéke, a késedelemmel érintett időszak nem a régi Ptk. 301/A. §-ában foglaltaknak megfelelően került rögzítésre. Az eredménytelenül fellebbező alperes köteles a másodfokú perköltség megfizetésére a Pp. 78. §nak
(1)bekezdésében foglaltak alapján. A perköltség részét képezte a felperes jogi képviselőjének az ügyvédi munkadíja, amelyet az ítélőtábla a 32/2003 (VIII.22.) IM. Rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdéseiben foglaltak alapján határozott meg. Budapest,
- év május hó
- napján . Sándor Ottó s.k. a tanács elnöke dr. Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Buglyó Gabriella s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő