← Magyarország

Mfv.10440/2015/1 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felmondási ok világosságának követelménye azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló az okokat ellenőrizhesse, ezért az indokolásnak a munkavállaló számára kell világosnak lennie. Ha a felmondás egy vizsgálat megállapítására utal, de azokat a munkavállalóval nem közölték, a felmondási indok nem világos. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.440/2015/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Bene András ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Galambos Péter jogtanácsos A per tárgya: azonnali jogkövetkezményei hatályú felmondás jogellenességének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni Törvényszék kért jogerős határozat: Budapest Környéki 8.Mf.20.667/2014/
  2. Az elsőfokú bíróság Közigazgatási és határozatának száma: Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság - 2.M.836/2012/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.667/2014/
  4. számú ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 100.000 (egyszázezer) forint és 27.000 (huszonhétezer) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 600.000 (hatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes
  5. február 15-étől állt az alperes alkalmazásában
  6. július 1-jétől a munkaköre üzleti megoldások értékesítő volt. Feladatát képezte az ügyfelek igényeinek feltérképezése, számukra ajánlatok kidolgozása, velük folyamatos kapcsolattartás, a potenciális ügyfelek felkutatása, szerződések kidolgozása és megoldások értékesítése a társosztályokkal együttműködve. A felperes üzletkörébe tartozott az M. Kft., amely az ipari előfizetéseit úgy vásárolta meg az alperestől, hogy az ügylet során közreműködő ügynökként a M. H. Zrt. járt el. A M.H. Zrt.
  7. január
  8. és
  9. május
  10. között összesen 23.478 Telenor ipari előfizetést értékesített a saját tulajdonában lévő M. Kft. részére, amelyek után darabonként 18.500 forint jutalékot vett fel. Az előfizetések közül 21.256 egyszer sem jelentkezett fel a T. hálózatára. Az M. Kft. az alperes felé fennálló számlatartozásait
  11. második feléig kiegyenlítette. Ezt követően késedelembe esett, a számlákat a továbbiakban nem fizette, azok rendezésére sorozatosan fizetési haladékot kért. Az alperes és az M. Kft.
  12. január 19-én megállapodást kötött a fennálló tartozás két részletben történő megfizetésére. A megállapodást az alperes részéről a felperes írta alá. Az alperes és a Sz.D. Zrt, mint az M. Kft. kezese készfizető kezességi megállapodást írt alá
  13. március 14-én, melynek alapján az alperes
  14. március 28-án felszólította a kezest a tartozás megfizetésére, majd
  15. április 24-én az M. Kft-vel fennálló szolgáltatási szerződést rendkívüli felmondással megszüntette, és kezdeményezte a M.H. Zrt-nél a kifizetett jutalékok visszafizetését. Az alperes belső vizsgálatot rendelt el, majd feljelentést tett az illetékes nyomozóhatóságnál bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. A feljelentés szerint a 21.256 darab előfizetés esetén nem volt valós szándék a szolgáltatás igénybevételére, az előfizetői szerződéseket a M.H. Zrt. azért értékesítette a saját tulajdonában álló M. Kft-nek, hogy a 18.500 forint darabonkénti jutalékot felvegye. Az alperes a belső vizsgálat eredménye alapján a felperes munkahelyi felettesei, dr. P.G. csoportvezető és Cs.G. osztályvezető munkaviszonyának megszüntetéséről intézkedett. A felperes munkaviszonyát az alperes
  16. július 5-én kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette. Az indokolás tartalmazza, hogy az M. Kft. részére nyújtott szolgáltatások értékesítése során a M.H. Zrt-nek 437.000.000 forintot fizettek ki, és hogy az M. Kft. 200.000.000 forintot meghaladó tartozást halmozott fel
  17. óta, továbbá hogy a részére értékesített előfizetésekből közel 20.000 előfizetést nem vettek használatba, csak a jutalékot fizették ki azokra. A felperes feladata volt többek között az M. Kft-vel mint előfizetővel történő kapcsolattartás, a szerződéses kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, a felmerülő problémák megoldásában való közreműködés. A felperes közreműködött abban, hogy az M. Kft.
  18. augusztusa óta folyamatos fizetési haladékot kapjon, és nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kár elhárítása, vagy minimalizálása érdekében. A vizsgálat megállapításai alapján a felperes a munkakörével szembeni elvárásokat oly mértékben hagyta figyelmen kívül, hogy a munkáltató bizalma megszűnt, és e bizalomvesztés okán a munkaviszonya a továbbikban nem tartható fenn. A kereseti kérelem, az alperes védekezése [5] A felperes pontosított kereseti kérelmében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte, mert annak indokai nem világosak, valótlanok és nem okszerűek. Nem állapítható meg, hogy milyen belső szabályt szegett meg, mulasztása miben állt, miként működött közre a munkáltatót sértő módon a fizetési haladékokban, mit kellett volna tennie a munkáltatót ért kár minimalizálása érdekében. Nem volt döntési helyzetben az ügyféllel történt szerződéskötés, a fizetési haladék adása során. Feladata a kapcsolattartásra, ajánlattételre, a felettesek és az ügyfél tájékoztatására terjedt ki. Arról nem volt ismerete, hogy az előfizetések hány százaléka jelentkezik fel a hálózatra, a fennálló szerződés alapján pedig nem is volt aktiválási kötelezettsége az M. Kft-nek. Az alperesnek tudomása volt arról, hogy a M.H. Zrt. mint az M. Kft. tulajdonosa az ügyletben ügynökként közreműködik. Az alperes által állított kár már a jutalék kifizetésekor, a szerződés megkötésekor jelentkezett. A részletfizetési és készfizető kezesi megállapodással a kár csökkenthető volt. Bizalomvesztés csak felmondás indokául szolgálhat. Az alperes azonnali hatályú felmondásában minősített kötelezettségszegést, vagy olyan magatartást, amellyel összefüggésben a munkaviszony fenntartása lehetetlenné vált volna, nem említett. [6] A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következtében a
  19. évi I. törvény (Mt.)
  20. §

(1)bekezdés alapján 4 havi bruttó alapbérének megfelelő távolléti díj, éves bónusz arányos része, cafeteria, telefonköltség, önkéntes nyugdíjpénztári és étkezési hozzájárulás, gépkocsihasználat ellenértéke, továbbá 3 havi végkielégítés megfizetését kérte kamatokkal növelt összegben. [7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [8] A felperes közreműködésével kapta meg a portfoliójába tartozó M. Kft. a sorozatos fizetési haladékokat, amelynek engedélyezését megelőzően S.J. marketing igazgató több alkalommal konzultált vele. A felperesnek fel kellett volna ismernie, hogy az M. Kft. anyagi lehetőségeit túlvállalva fizetési kötelezettségeit tartósan nem képes teljesíteni. Módja lett volna tájékoztatni a döntéshozót arról, hogy jelentős számban vannak nem használt előfizetések az M. Kft. birtokában. Tudomása volt arról is, hogy a M.H. Zrt. az érdekeltségébe tartozó M. Kft-nek teljesít értékesítéseket, így a visszaélést fel kellett volna ismernie. Az M. Kft. előfizetési szerződését a felperes készítette el, amely eltért a szokásos szolgáltatási keretszerződéstől, annak aláírását megelőzően mégsem konzultált jogásszal. A felperes arról is tudott, hogy az M. Kft. nem használja az előfizetéseket, és hogy folyamatosan kiegyenlítetlen számlái vannak. Az M. Kft. helyzetének rendezése azonnali beavatkozást igényelt volna, ehelyett az ügyféllel kapcsolatot tartók, köztük a felperes, megállapodásra vártak, amely a kár összegét növelte. A felperesnek kötelessége lett volna a feletteseinél jelezni az M. Kft. kockázatos tevékenységét, továbbá azonnali értékesítési tilalom bevezetését, de legalább a jutalék kifizetésének beszüntetését kellett volna kezdeményeznie. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.836/2012/24. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes a 2012. július 5-én kelt azonnali hatályú felmondással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Marasztalta az alperest a felperes pontosított keresete szerint. Kötelezte továbbá a felperes javára perköltség, az állam javára kereseti illeték megfizetésére. [10] Az elsőfokú bíróság a jogalap vonatkozásában az Mt. 78. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja,
(2)bekezdése,
  1. évi III. törvény (Pp.)
  2. §
(1)bekezdése, míg az összegszerűség vonatkozásában az Mt. 82. §
(1),
(2),
(3)bekezdése, 169. §
(1)bekezdése, 77. §
(2)bekezdése, Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján döntött. [11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondásban nem szerepel az alperes által perben hivatkozott ok, miszerint a felperes felelős azért, hogy 23.000 darab előfizetés után jutalékot fizetett ki az alperes. A peres eljárásban nincs helye olyan ok bizonyításának, amelynek közlése a felmondásban nem történt meg. A felperesnek azonban az aránytalanul magas jutalék kifizetésében a felelőssége nem állapítható meg, mivel azt a szerződést, amelynek alapján a M. Zrt. az M. Kft-nek értékesített szolgáltatások után a jutalékot felvette, nem a felperes kötötte, felhatalmazása pedig arra nem volt, hogy az üzleti konstrukciót, vagy a kifizetett jutalék összegét felülbírálja. Azt a szolgáltatási szerződést, amellyel kapcsolatban a felperes felelősségét az alperes állította,
  1. március 10-én kötötték, az azonnali hatályú felmondást az alperes pedig
  2. július 5-én adta ki, ezért a felperes terhére rótt cselekmény bekövetkezéséhez képest az egy éves objektív határidő eltelt. [12] Az alperesnél belső vizsgálatot folytató Gy.A. tanú vallomása alapján az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes felelőssége abban nem állapítható meg, hogy az M. Kft. részére folyamatos fizetési haladékot biztosítottak. A felperes azzal, hogy az M. Kftvel visszafizetési megállapodást, illetve a S.D. Zrt-vel készfizető kezesi megállapodást kötöttek, az M. Kft-nél meglévő kintlévőségek behajtásának megkönnyítése érdekében intézkedett. [13] Az alperes az azonnali hatályú felmondásban olyan munkaszerződésben, vagy alperesi belső szabályzatban foglalt kötelezettséget nem jelölt meg, amelyet a felperes megsértett volna. A felmondás azon indoka, hogy a munkakörével szembeni elvárásokat olyan mértékben hagyta figyelmen kívül, amely miatt a munkáltató bizalma megszűnt, valamint az, hogy nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a munkáltatót ne érje kár, avagy az csökkenthető legyen, túl általános, így nem felel meg a világosság követelményének. [14] Az alperes az azonnali hatályú felmondását elsődlegesen bizalomvesztésre alapította, azonban a bírói gyakorlat szerint ez rendes felmondás indoka lehet. Az azonnali hatályú felmondás törvényi feltételeinek a munkáltató intézkedése nem felelt meg, ezért az jogellenes. [15] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.667/2014/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Marasztalta az alperest a felperes javára másodfokú perköltségben, az állam javára fellebbezési illetékben. [16] Egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, miszerint az azonnali hatályú felmondás nem tartalmazta azt az indokot, amely szerint a felperest a 23.000 előfizetés utáni jutalék kifizetésében felelősség terheli. Így - figyelemmel a továbbra is irányadó MK.
  4. számú állásfoglalás III. pontjára - azt a munkaügyi jogvitában bizonyítani nem lehetett. A munkáltató intézkedése valóban tartalmaz leírást az M. Kft. és a M.H. Zrt. tevékenységéről, ezek azonban a belső vizsgálat megállapításai voltak, a felperes ezzel kapcsolatos felelősségére vonatkozó utalást az azonnali hatályú felmondás nem rögzített. [17] Az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolása nem felelt meg teljes mértékben a világosság követelményének az MK.
  5. számú állásfoglalás II. pontja szerint. Az alperest ért kár megelőzése, illetve minimalizálása tekintetében elmulasztott intézkedésekre vonatkozó indok túl általános, közhelyszerű, abból nem volt megállapítható, hogy az alperes milyen intézkedéseket várt el a felperestől, illetve milyen mulasztásokat rótt a terhére. Ezt az is alátámasztja, hogy az elsőfokú eljárás során az erre vonatkozó indokokat többször bővítette. [18] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az első felmondási indok fizetési haladékra vonatkozó része nem valós, mivel a felperesnek a haladék nyújtásában döntési joga nem volt. Ezt a belső vizsgálatot készítő Gy.A. tanú is megerősítette a jegyzőkönyvben foglalt vallomásával. [19] Az azonnali hatályú felmondás második indokaként az alperes a belső vizsgálat megállapításaira utalt, amely szerint a felperes a munkakörével kapcsolatos elvárásokat figyelmen kívül hagyta. Ezen ok sem felel meg a világosság követelményének, mert ebből nem derül ki, hogy az alperes milyen mulasztásokat kifogásolt. A vizsgálat megállapításait tartalmazó jelentés nem képezte az azonnali hatályú felmondás részét, és csak a felmondás felperessel való közlését követően készült el, így a vizsgálat megállapításairól a felperesnek nem lehetett tudomása. A belső vizsgálatról készült jelentés (beadvány melléklete) szerint a felperes személye a haladék engedélyeztetési folyamat megszegéséért, az okozott kár csökkentéséért való felelősség tekintetében fel sem merült. E körben a felperes feletteseit jelölték meg felelősként. A jelentés alapján a felperes felelőssége az M. Kft-vel
  6. március 11-én kötött szerződés előkészítésében állapítható meg, mivel az ajánlatban szereplő kötelmek, kalkulációk nem kerültek át a végleges szerződésbe, a hűségnyilatkozatot abból törölte, és nem kért ellenőrzést a jogi osztálytól. A szerződést az alperes nevében az osztályvezető írta alá, a felperes tevékenysége annak előkészítésével befejeződött, így mulasztása nem tekinthető folyamatosnak. [20] Jogszerű az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy önmagában a bizalomvesztés azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka nem lehet. Az alperes fellebbezésében hivatkozott eseti döntésekből megállapítható, hogy a munkáltató bizalomvesztése az azonnali hatályú felmondásnak nem az indoka, hanem az okozata volt mindegyik esetben, vagyis valamilyen súlyos kötelezettségszegés következménye. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a Pp.
  7. §
(1)bekezdésének, az Mt. 64. §
(2)bekezdésének, 78. §
(1)és
(2)bekezdésének a megsértését, az MK.
  1. számú állásfoglalás jogsértő alkalmazását állítva a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú határozat megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. Másodlagos kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az első- és másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasításra irányult. Kérte a felperes perköltségben marasztalását. [22] Álláspontja szerint alaptalan és iratellenes azon megállapítás, hogy a felmondás indokai között nem lelhető fel hivatkozás a felperes azon felelősségére, hogy a M.H. Zrt. ügynök a saját tulajdonában álló M. Kft. előfizető részére értékesített nagy számú, nem használt előfizetést , amelynek ellenében jelentős összegű jutalék kifizetésére került sor. [23] Amennyiben az M. Kft-vel kötött szerződést (melynek szerkesztésében és belső jóváhagyásában a felperes személyesen részt vett) az előzetes megtérülési kalkuláció szerint készíti el a felperes, a szerződés teljesítése eredményes lett volna az alperes számára. A felperes mulasztását erre vonatkozóan a munkahelyi felettese, Cs.G. osztályvezető is kiemelte a vallomásában. Jogellenes a bíróságok álláspontja, hogy a szerződéses okirat szerkesztése kapcsán megvalósuló kötelezettségszegésnél az objektív felmondási határidő eltelt. A felperes mulasztása a szerződés megkötésénél olyan jogsértő állapotot hozott létre, amely az alperes számára folyamatosan veszteséges szolgáltatás teljesítésében állt. Azon felperesi jogsértés is folyamatosan fennállt, hogy a jogi igazgatósággal nem konzultált a sablonszerződéstől eltérő feltételek miatt. Megalapozatlan a bíróságok álláspontja a fizetési haladékkal kapcsolatos felmondási indok vonatkozásában. Következtetésüket a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelésével vonták le. [24] A bizonyítás alapján megállapítható, hogy a sorozatos fizetési haladék egyrészt azáltal okozott kárt az alperesnek, hogy az M. Kft. részére biztosított folyamatos póthatáridő ellenére a számlák kifizetésére nem került sor, másrészt a felperes egy készfizető kezes bevonásán dolgozott annak ellenére, hogy egy általa megrendelt hitelképességi vizsgálat alapján a kezes vállalkozás nem volt képes a számlák kifizetéséről gondoskodni. [25] A bíróságok nem vették figyelembe, hogy a
  2. január 19-én létrejött részletfizetésről és fizetési haladékról szóló megállapodást a felperes személyesen írta alá. Gy.A. vallomása alapján a felperes felelőssége a haladékadás tekintetében fennállt, mert nem tájékoztatta a munkahelyi feletteseit a kezesként bevont S. Zrt. rendkívül rossz fizetési helyzetéről. Ezt S.J. és Cs.G. igazgatók vallomása is igazolja. A kezesi megállapodás aláírásával eltöltött idő alatt a kintlévőség tovább növekedett. [26] Az eljáró bíróságok elmulasztották értékelni a bizalomvesztést az azonnali hatályú felmondás indokai között. Az alperes álláspontja, hogy a fent körülírt, a felperes hanyag, szakszerűtlen és célszerűtlen döntések sorozatával együtt járó kifogásolható ügykezelése miatt az alperestől nem volt elvárható, hogy a felperesre bízzon jelentős értékkel rendelkező előfizetőket. [27] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására, az alperes perköltségben marasztalására irányult. Szerinte az alperes változatlanul olyan indokokra hivatkozik, amelyek az azonnali hatályú felmondásban nem szerepeltek. Az eljáró bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperesnek a fizetési haladék nyújtásában döntési jogköre nem volt. A szerződéses partnerekkel történő szerződéskötések során mintát alkalmazott, amelyet a felettesei készítettek, és hagytak jóvá. Azt a szerződést, amelynek alapján a M. Zrt. a jutalékot felvette, nem a felperes kötötte, ezért nem is tehető felelőssé. Az M. Kft-vel kötött szerződés jelentősen nem tért el az alperes mintaszerződésétől, és jóval kedvezőbb feltételeket tartalmazott. Ezért a felperes elegendőnek találta Cs.G. felettese jóváhagyását. A haladékot egyetlen esetben sem a felperes hagyta jóvá, legtöbb esetben arról nem is tudott. A kezesi megállapodás előkészítésében a jogi osztály segítségét is kérte, és az általuk megfogalmazott kezesi szerződést íratták alá, amely egy többletbiztosíték a tartozás megfizetésére. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [29] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Pp.
  3. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újraértékelésének, azaz felülmérlegelésének. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH 2001.197., BH 2002.29.]. A felülvizsgálati kérelemben az alperes alaptalanul hivatkozott a Pp. 206. §
(1)bekezdésének a megsértésére, mert a fenti jogszabálysértés az eljáró bíróságok részéről nem volt megállapítható. [30] Alaptalanul állított iratellenességet az alperes a felmondás indokainak megállapítása során. A keresetlevél mellékleteként csatolt azonnali hatályú felmondást az eljáró bíróságok helyesen értelmezték, és helytálló azon következtetésük, hogy az azonnali hatályú felmondás egyik indoka a fizetési haladékban történő felperesi közreműködés, és a kár elhárítására, vagy minimalizálására vonatkozó felperesi mulasztás, a másik pedig a belső vizsgálat megállapításai alapján történt munkáltatói bizalomvesztés volt. Az M. Kft-vel és a M.H. Zrt-vel kötött megállapodások és azok veszteségessége szerepel ugyan az indokolásban azzal összefüggésben, hogy a felperes portfoliójába tartozott az M. Kft-vel történő kapcsolattartás. Az M. Kft. szolgáltatási szerződéseivel összefüggésben az alperes következtetést az azonnali hatályú felmondás csak a fizetési haladékra és a kárelhárításban jelentkező felperesi mulasztásra vonatkozóan vont le. [31] Az azonnali hatályú felmondás indokainak vizsgálata során az eljáró bíróságok helyesen hivatkoztak az MK.
  1. számú állásfoglalás III. pontján alapuló következetes ítélkezési gyakorlatra, miszerint a munkáltató által írásba foglalt eredetileg közölt felmondási okokon felül további okot a munkaügyi jogvita során bizonyítani nem lehet. [32] Helyesen alkalmazták az eljáró bíróságok az MK.
  2. számú állásfoglalás II. pontjában foglaltakat is, és állapították meg, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolása akkor felel meg a világosság követelmények, ha megjelölte azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekből megállapítható, hogy miért nincs a munkavállaló munkájára a továbbiakban szükség. Az alperest ért kár elhárítására vonatkozó mulasztásban megjelölt indok a világosság követelményének nem felel meg, ezért az alperes utólag erre vonatkozó konkrétumként a perben már nem hivatkozhatott a jutalék kifizetés, valamint az M. Kft-vel kötött szolgáltatási szerződés megkötéséből eredő kár jelentkezésében történő felperesi kötelezettségszegésre. [33] Az azonnali hatályú felmondásban a munkáltató a bizalomvesztés okaként a vizsgálat megállapításaira utalt, amely szerint a felperes a munkakörével szembeni elvárásokat figyelmen kívül hagyta. Azon túl, hogy „az elvárásoknak meg nem felelő munkavégzés" megfogalmazás közhelyszerű, a vizsgálati megállapítások ismeretének hiányában a bizalomvesztés alapjául szolgáló okok nem tekinthetők a felperessel közöltnek. A világosság követelménye azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló az okokat ellenőrizhesse, a munkaügyi jogvitára felkészülhessen [MK.
  3. számú állásfoglalás II. pont
(2)bekezdés)], ezért az indokolásnak a munkavállaló számára kell világosnak lennie. Mindezek alapján a bizalomvesztés alapjául hivatkozott vizsgálati megállapítások nem képezhették jogszerűen a felmondás alapját, és a perben nem voltak értékelhetők [Mt. 64. §
(2)bekezdés]. [34] Az azonnali hatályú felmondás világosan közölt indokaként azon felperesi magatartás volt csak vizsgálható, hogy közreműködött az M. Kft. részére
  1. augusztusa óta folyamatosan történő fizetési haladék adásában. A felperes csatolta az általa T. képviseletében
  2. január 19-én aláírt megállapodást, amely szerint az M. Kftnek két részletben történő fizetést engedélyeztek, ezt az elsőfokú ítélet tényállása is tartalmazza. Ugyanakkor a felperes e-mail üzenetváltást is csatolt a keresetlevél mellékleteként, amelyből megállapítható, miszerint a megállapodás aláírását megelőzően feletteseivel egyeztetett, azt S.J. engedélyezte. A megállapodásban foglalt ütemezésről a felperes
  3. január 23-án valamennyi felettesét tájékoztatta. A felperes tanúvallomásokkal igazolta azon hivatkozását, hogy a fizetési haladékról döntési jogosultsága nem volt, ezt Gy.A. jegyzőkönyvben, S.J. jegyzőkönyvben tett vallomásával alátámasztotta. Gy.A. a tanúvallomásában hivatkozott valóban arra, hogy a felperest mint ügyfélmenedzsert a haladékadás tekintetében akkor terheli felelősség, ha elhallgat olyan információt az alperes elől, mely a haladékadás engedélyezését befolyásolhatja, de ilyen információként az alperes a felülvizsgálati kérelmében is a kezesként bevont S.D. Zrt. teljesítőképtelenségét jelölte meg. A készfizető kezesi szerződést pedig
  4. március 14-én kötötték meg. Az, hogy ezt megelőzően két alkalommal a kezes hitelképességére vonatkozóan megrendelt vizsgálat eredményének ismerete nélkül írták volna alá a szerződést a döntést hozók, életszerűtlen. S.J. és Cs.G. igazgatók erre vonatkozó vallomása súlytalan, mert S.J. igazgató a S.D. Zrt. készfizető kezesi megállapodására sem emlékezett (jegyzőkönyv
  5. oldal), míg Cs.G. igazgató vallomása szerint tudott a S.D. hitelképességi vizsgálatáról, és azon nyilatkozata, hogy nem emlékszik arra, hogy egyik döntési jogosultként azt megkapta volna, nem igazolja a felperes mulasztását. [35] A fizetési haladék vonatkozásában az alperes a perben nem tudott olyan lényeges, jelentős mértékű, szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegést vagy egyéb olyan magatartást igazolni, amely az azonnali hatályú felmondást megalapozná az Mt.
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)vagy
  2. b)pontja alapján. Ezért az eljáró bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg az azonnali hatályú felmondás jogellenességét. [36] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [37] A Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a Kúria a pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költsége viselésére. [38] A pervesztes alperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján köteles az
  1. évi XCIII. törvény (Itv.)
  2. §
(1)bekezdésben foglalt felülvizsgálati eljárási illetéket viselni. [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson bírálta el. a Pp. 274. §
(1)bekezdés Budapest,
  1. március
  2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.