A határozat elvi tartalma: Ha a LEADER HACS nem minden tagja él jogorvoslati kérelemmel, az még nem zárja ki, hogy a HACS-ban szereplő, jogaiban sérelmet szenvedett fél jogorvoslati eljárásban érvényesítse igényét. Ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy rendelkezéseit a jogorvoslati eljárásban is alkalmazni kell, úgy az a felülvizsgálati eljárásban alkalmazandó. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.548/2015/5.szám A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. L. Sz. elnök Az alperes: Miniszterelnökséget vezető Miniszter (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Ivanovits Andrea ügyvéd A per tárgya: LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatás igénybevétele A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.27.400/2014/
- számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.27.400/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - - a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.400/2014/
- számú ítéletét és az alperes 284/0501/106/8/
- számú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi; kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 /harmincezer/ forint elsőfokú- és /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. 30.000 A kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatások jogcímre
- november 27-én a B. T. LEADER egyesület koordináló ügyfélként támogatási kérelmet nyújtott be. Az együttműködésben részt vevő részkérelmeket előterjesztő szervezetek a következők voltak: B. T. LEADER Egyesület, a Sz. F. a V. Egyesület, D. Udvarház Kft., B. h. M. E. I. Alapítványa. A megvalósíthatósági tanulmányban az ügyfelek vállalták, hogy térségenként egy-egy megyei napilapban való megjelenéssel valósítják meg a marketing tevékenységet, valamint, hogy a rendezvények és a workshopok időpontjában a térségi rádióban élő bejelentkezéssel teljesítik ezen tevékenységet. A megvalósíthatósági tanulmányban az együttműködő partnerek azt vállalták, hogy marketing tevékenységre 350.000 Ft-ot fordítanak, azonban a benyújtott részkérelmek egyikében sem szerepelt a 350.000 Ft ráfordítással feltüntetett marketing tevékenység. [2] A fenti ellentmondás tisztázására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) hiánypótlási végzésben felszólította a B. T. LEADER Egyesületet, mint koordináló szervezetet, hogy vizsgálja felül a benyújtott részkérelmeket. A LEADER Egyesület
- január
- napján közölte, hogy a projekt költségvetés módosítása a 10%-os határon belül maradt, viszont a marketing kiadás összege átcsoportosításra került egy másik kiadási sorhoz. [3] Ezt követően az Igazgatóság mind a részkérelmet előterjesztők, mind pedig a B. T. LEADER Egyesület (mint koordináló szervezet) kérelmét elutasította. Valamennyi elutasító határozat a 11/
- (III.5.) rendelet (a továbbiakban: VM rendelet)
- §
(14)bekezdésén alapult. [4] A részkérelmet benyújtók közül a Sz. F. a V. Egyesület, valamint a B. T. LEADER Egyesület élt fellebbezési jogával, a többi együttműködő szervezet vonatkozásában az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A B. Térségi LEADER Egyesület fellebbezése folytán eljárt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve az elsőfokú határozatot helybenhagyta, bírósági felülvizsgálati kérelmet B. T. LEADER Egyesület nem nyújtott be. A Sz. F. a V. Egyesület fellebbezését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve
- június 2-án kelt 284/0501/106/8/
- iktatószámú határozatával bírálta el. A másodfokú hatóság a fellebbezésben foglaltaknak részben helyt adott, ezen túlmenően az elsőfokú határozat rendelkező részét, illetve az indokolás változtatással nem érintett részeit helybenhagyta. A másodfokú határozatnak a felülvizsgálati kérelem szempontjából fontos megállapítása szerint a partnerek a megvalósíthatósági tanulmányban tervezett tevékenységek között szerepeltették a marketing kiadásokat, amelyre vonatkozóan 350.000 Ft összeget terveztek fordítani. Mivel a részkérelmek egyikében sem szerepelt olyan önálló költségként feltüntetett (és két árajánlattal alátámasztott) marketing tevékenység, amely a költségvetésben szereplő marketing kiadással azonosítható lenne, és mivel a B. T. LEADER Egyesületnek a hiánypótlásra felhívó végzésére adott válaszlevelében foglaltakat az elsőfokú hatóság megalapozottan értékelte, a másodfokú hatóság is úgy ítélte meg, hogy a támogatási kérelem elutasításának van helye. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes kérte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. Ebben - többek között - előadta, hogy a pályázóktól nem várható el, hogy amennyiben a megvalósíthatósági tanulmányban rögzített költségekkel szerepeltetett tevékenységet ingyenesen el tudja látni, akkor is költséget kelljen beállítania a támogatási kérelmében. Szerinte jogszabálysértő az alperes határozatának azon következtetése, hogy a felperes által a megvalósíthatósági tanulmányban vállalt tevékenység módosul. [6] Az alperes ellenkérelmében elsősorban a VM rendelet
- §
(6)bekezdése alapján vitatta a keresetben foglaltakat, ugyanis az együttműködési projekt végrehajtásával érintett ügyfelek egyikénél sem került jóváhagyásra a részkérelem, ezért a felperes támogatási kérelmének nem adott helyt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hatóság. Az elsőfokú ítélet [7] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.27.400/2014/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság szerint helyesen foglalt állást az alperes elsőfokú szerve, amikor a hiánypótló felhívást csak a koordináló szervnek adta ki, mivel a hiányosság olyan természetű volt, amely az együttműködési projekt egészét érintette, valamint helyesen értelmezte a VM rendelet
- §
(5)bekezdésében felsorolt feladatokat a koordináló szervezet. Utalt arra, hogy ha még el is fogadjuk azt, hogy valamennyi részelemet beterjesztő ügyfélnek ki kellett volna kézbesíteni a hiánypótló felhívást, ennek elmaradása az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek nem tekinthető, hiszen a felperes a jogorvoslati jogával élni tudott, a fellebbezésében elő tudta terjeszteni azon bizonyítékait, amelyeket a hiánypótló felhívásra is elő terjesztett volna. [8] A bíróság idézte a VM rendelet 2. §
(6)bekezdését, kiemelve azt a szövegrészt, hogy a támogatási kérelemre támogatás csak akkor ítélhető meg, ha minden abban szereplő részkérelem jóváhagyásra került. A bíróság rögzítette, hogy a részkérelmet előterjesztők közül kizárólag a felperes, illetve a B. T. LEADER Egyesület nyújtott be jogorvoslati kérelmet, a többi részkérelmet előterjesztő vonatkozásában az elsőfokú határozat jogerőre emelkedett. Figyelemmel a kérelmezők részkérelmeinek az elutasítására, a felperes részére sem ítélhető meg támogatás a vonatkozó jogszabályok alapján. [9] A bíróság nyomatékosította, hogy az alperes elutasító döntésének az indoka a kiadások átcsoportosítása volt. [10] Nem helytálló a bíróság szerint az a felperesi állítás sem, hogy az ingyenességet igazoló dokumentumokat figyelmen kívül hagyta a hatóság a döntésének a meghozatala során (a bíróság szerint az alperes ezeket) értékelte, másrészt pedig ismételten utalt a bíróság arra, hogy az alperes elutasító döntésének indoka nem az volt, hogy a felperes a megvalósíthatósági tanulmányban 350.000 Ftos költséggel szereplő marketing tevékenységet utóbb ingyenes ellenszolgáltatás nélküli tevékenység keretében kívánta megvalósítani, hanem az, hogy ezt az összeget a koordináló szervezet nyilatkozata szerint utóbb átcsoportosították. [11] A bíróság álláspontja értelmében helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a támogatási rendelet 2. §
(14)bekezdése lehetőséget nyújt a 10%-ot meg nem haladó eltérésre, vagyis elfogadható lett volna az is, hogyha a felperes utóbb ingyenes tevékenység keretében valósítja meg a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő marketing tevékenységet, ha az 10%-on belül van, azonban ingyenesség miatt felszabaduló összeg nem kerülhetett volna utóbb átcsoportosításra. [12] A bíróság végül kitért arra, hogy a felperes által a tárgyaláson becsatolt, a V. K. Egyesület pályázatával kapcsolatos dokumentumok nem alkalmasak az alperesi határozat jogszabálysértő voltának bizonyítására. Nem hagyható figyelmen kívül jelen ügyben, hogy a felperes pályázata nyertes pályázat volt, illetve az sem, hogy a V. K. Egyesület esetében az iratanyagból nem derült ki, hogy a felszabadult összeg átcsoportosításra került-e vagy sem. [13] Az eljárási határidő túllépésével kapcsolatosan rögzítette, hogy az az ügy érdemére nem hatott ki. a bíróság A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az ügyben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérte a jogerős ítélet, valamint az elsőés másodfokú közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára kötelezését. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében több indokot hozott fel a következők szerint: [16] a) Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 339/A. §-át. A jogerős ítélet a VM rendelet alperesi határozat meghozatalakor hatályos 2. §
(6)bekezdésére hivatkozik. Az említett jogszabályhelyet azonban módosította a 8/
- (XI.19.) MVM rendelet (a továbbiakban: MVM rendelet). A módosító rendelettel megállapított szöveg értelmében a támogatási kérelemre támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a minden abban szereplő részkérelem jóváhagyásra kerül. A módosított rendeletben a VM rendelet
- §
(6)bekezdésének bíróság által hivatkozott szövegrésze nem szerepel. Az MVM rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a jogorvoslati eljárásban is alkalmazni kellett, tehát a bíróság döntése rossz jogszabályi rendelkezésen alapult. [17] b) A jogerős ítéletben a VM rendelet 2. §
(6)bekezdésére való hivatkozás jogszabálysértő a felperes szerint azért is, mert a VM rendelet 2. §
(6)bekezdését a hatóság sem az első-, sem pedig az alperesi határozatban nem értékelte elutasítási indokként. Elsőként ez a jogszabályi hivatkozás csak az alperesi ellenkérelemben merült fel. [18] c) A VM rendelet 2. §
(6)bekezdésének alkalmazásával összefüggésben a felperes kiemelte, hogy a VM rendelettel biztosított térségek közötti együttműködés keretében nyújtott támogatás egy speciális, a normál közigazgatási hatósági eljárásokra nem jellemző egyedi feltételek meglétét igényelte. Ezen különös feltétel, hogy az eljárásban részt vevő ügyfelek egy közös kérelmet nyújtanak be, amely egyes ügyfelekre vonatkozóan részkérelmekre bonthatók. A részkérelmekről az eljáró hatóság a VM rendelet 2. §
(6)bekezdése értelmében külön-külön döntést hoz. Az ügyben a
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján a Ket. rendelkezései alkalmazhatóak. Ezáltal egyértelmű, hogy a részkérelmet benyújtó ügyfelek jogosultak dönteni, hogy az eljáró hatóság által a részkérelem tárgyában meghozott hatósági döntés ellen jogorvoslattal kívánnak-e élni. Hivatkozott a felperes az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogra, illetve a bírósághoz fordulás jogára, majd azt a következtetést vonta le, hogy a VM rendelet 2. §
(6)bekezdésére, mint elutasítási okra való hivatkozás sérti ezen jogokat, ha a részkérelmek előterjesztői közül csupán egy ügyfél kíván élni jogorvoslati, majd a bírói felülvizsgálati jogával. Amennyiben a részkérelem tárgyában hozott döntés vonatkozásában akár a másodfokú közigazgatási hatóság, akár a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az jogszabálysértő, akkor az ugyanazon tényállás miatt elutasított további részkérelmeket, amelyek ugyanolyan támogatási kérelemhez tartoznak, a Ket. 115. §
(2)bekezdése alapján - hivatalból indított eljárás keretében - a hatóság köteles felülvizsgálni. [19] d) Az ügyben alkalmazásra került a VM rendelet 2. §
(14)bekezdése, amelyet az MVM rendelet szintén módosított. A módosító szöveg alapján „amennyiben több mint 10% a teljes költségvetés tekintetében az eltérés, úgy az ügyfél által vállalt tevékenységek módosulnak, abban az esetben a támogatási kérelem elutasításra kerül” szövegrészt a jogalkotó hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróságnak a VM rendelet módosított 2. §
(14)bekezdését kellett volna alkalmazni az ügyben. Amennyiben a Kúria nem adna helyt annak a kérelmének, hogy a VM rendelet 2. §
(14)bekezdése módosított szövegrészét kell alkalmazni, a felperes előadta, hogy a bíróság téves következtetést vont le, mivel ha a támogatási kérelemben a megvalósíthatósági tanulmányhoz képest 10%-nál kevesebb az eltérés a teljes költségvetés összege vonatkozásában, akkor függetlenül attól, hogy átcsoportosítható-e, vagy sem a költség, az eltérés megengedett. Ebben az esetben a támogatást megítélő hatóság legfeljebb csökkentett összegben ad helyt a támogatási kérelemnek. A felperes véleménye szerint a VM rendelet 2. §
(14)bekezdésében meghatározott 10%-os eltérés kétféleképpen is értelmezhető. Értelmezhető úgy is, hogy nem csökken a támogatás összege, csak eltér az egyes tevékenységekre fordítható összeg, de értelmezhető úgy is, hogy maximum 10% mértékig már csökkenhet a támogatási összeg. Ebben az összefüggésben a jogerős ítélet jogszabálysértő, sérti a Pp. 206. §
(1)és a Pp.
- §-ában foglaltakat. [20] e) A felperes szerint a jogerős ítéletben okszerűtlen, iratellenes és jogszabálysértő az a következtetés, amely szerint az alperesi határozat elutasításának indoka nem a két árajánlat csatolásának a hiánya, hanem a kiadások átcsoportosítása volt. A felperes előadta, hogy sem az alperesi határozat, sem az alperesi ellenkérelem nem hivatkozott arra, hogy a kiadásokat nem lehet átcsoportosítani, olyan jogszabályi rendelkezés sincs, ami tiltaná ennek a lehetőségét. Mindezek miatt a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §-át, valamint
- §
(1)bekezdését. [21]
- f)A felperes szerint az elsőfokú bíróság helytelen következtetést vont le a V. K. Egyesület támogatási kérelmével összefüggésben is. Előadta, hogy a felperes annak érdekében csatolta ezt a bizonyítékot, hogy alátámassza érvelését, miszerint nem kell valamennyi marketing tevékenységhez kapcsolódó altevékenységet megvalósítani, amely a megvalósíthatósági tanulmányban szerepel, elegendő, ha a marketing tevékenység bármely altevékenysége megvalósul. A két kérelem között ott van különbség, hogy a V. K. Egyesület a támogatási kérelemben ellenérték fejében, a felperes pedig ingyenesen kívánta megvalósítani a marketing tevékenységet, de ezt az ingyenes megvalósítást a jogerős ítélet 9. oldal utolsó mondata nem tartotta önmagában jogszabálysértésnek. [22]
- g)A felperesnek az az álláspontja, hogy az eljárási határidő túllépése egyéb jogszabálysértések esetén az ügy érdemére kiható jellegű, ezt a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a bíróságnak értékelnie kellett volna. [23]
- h)A felperes szerint a bíróság helytelen következtetést vont le, amikor azt állapította meg, hogy nem tekinthető az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek az a hatósági mulasztás, hogy csak a koordináló szervezetnek küldte el a hiánypótlás felhívást és nem pedig valamennyi részelemet megvalósító szervezetnek. [24]
- i)Az alperesi határozat és a felperesi ingyenes marketing tevékenység nem egészében mutat átfedést, a bíróság nem indokolta megfelelően azt az álláspontját, amely szerint „elfogadható lett volna az is, ha a felperes utóbb ingyenes tevékenység keretében valósítja meg a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő marketing tevékenységet”. A bíróság ezzel elsődlegesen megsértette a Pp. 213. §-át, másodlagosan nem tett eleget a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak sem. [25] Az ügyben az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Ebben kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Az MVM rendelettel történő módosítás kapcsán az alperes előadta, hogy a módosított jogszabály alkalmazására abban az esetben kerülhetett volna sor, ha az együttműködési projekt végrehajtásában érintett valamennyi szervezet részkérelmével kapcsolatban folyamatban van jogorvoslati eljárás. Ez a feltétel jelen esetben nem teljesült, mert csak a felperes kereseti kérelme alapján van bírósági felülvizsgálati eljárás folyamatban. Az alperes szerint azért fontos, hogy az együttműködési projekt végrehajtásában érintett valamennyi szervezet esetén alkalmazható legyen a módosított jogszabály, mert az érintett szervezeteknek közösen kell megvalósítania az együttműködési intézkedés keretében vállaltakat. A módosított jogszabály is kimondja, hogy támogatás csak „jóváhagyásra alkalmas részkérelmek” alapján ítélhető meg, vagyis az együttműködési intézkedésre benyújtott valamennyi részkérelem elfogadása esetén. A módosítás azt is kimondja, hogy a támogatás feltétele az együttműködési projekt teljesülése, azaz az együttműködési intézkedés keretében vállalt „tevékenységek összességének” megvalósulása. [26] Jelen ügyben három részkérelem alkalmatlan volt a jóváhagyásra és a kérelmezők az elutasító határozatok ellen jogorvoslattal nem éltek, tehát nem teljesültek a támogatásik feltételek: nem voltak és a perbeli jogorvoslati eljárásban sem lesznek jóváhagyhatóak a részkérelmek, valamint a kérelmezők nem a támogatás során valósították meg a vállalt tevékenységek összességét. [27] A módosított VM rendelet 2. §
(6)bekezdésével összefüggésben az alperes arra kérte a Kúriát, hogy hagyja helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, mivel az az ügy érdemére kihatóan nem sért eljárási szabályokat. [28] A felülvizsgálati ellenkérelem vitatta, hogy a VM rendelet módosított 2. §
(14)bekezdését is sérti a jogerős ítélet. Az alperes rögzítette, hogy a perbeli esetben az együttműködési intézkedésben érintett felek átcsoportosították egy másik kiadási sorhoz a marketinghez kapott támogatást. Az említett jogszabály a támogatási kérelemben megjelölt teljes költségvetés és a megvalósíthatósági tanulmányban jóváhagyott költségvetés bizonyos mértékű eltérését engedi meg. Az alperes előadta, hogy a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza sem a támogatási kérelem teljes költségvetésének összegét, sem a megvalósíthatósági tanulmányban elfogadott költségvetés összegét, így a jogszabályban említett számadatok hiányában a felülvizsgálati kérelem tényadattal nem bizonyította a 10%-os eltérést. Az alperes szerint a felperes téves adatokat használt fel érvelésével a 10%-os eltérés megítélésekor. A jogszabály rendelkezése szerint csak az a támogatási kérelem fogadható el, amelyben a kérelmezők támogatási kérelme maximum 10%-kal kisebb összegű támogatást tartalmaz annál, mint amit részükre a megvalósíthatósági tanulmányban a hatóság jóváhagyott. Mivel jelen ügyben a kérelmezők nem csökkentett összegű támogatási kérelmet nyújtottak be, a módosított jogszabályok alkalmazása esetén sincs jogszabályi lehetőség a felperes támogatási kérelmének jóváhagyására a VM rendelet 2. §
(14)bekezdése alapján. [29] A határidő túllépése kapcsán az alperes hangsúlyozta, hogy miután a felperes határozathozatal után hatályos jogszabályokat hívott fel felülvizsgálati kérelmének alátámasztására, a felperest nem érte és nem érhette joghátrány, ugyanis gyorsabb döntéshozatal esetén a felperes nem hivatkozhatna utóbb hatályba lépett, számára kedvezőbb jogszabályok sérelmére. [30] Az alperes szerint az ügy érdemére kihatóan nem sértette meg a jogszabályokat és az elsőfokú ítélet ezt helytállóan állapította meg. [31] A felperes az alperes ellenkérelmére újabb beadványt nyújtott be a Kúriára. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [33] A jogerős ítélet a VM rendelet 2. §
(6)bekezdésén és 2. §
(14)bekezdésén alapul. A Pp. 339/A. §-a értelmében „A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.” A Pp. e rendelkezése alapján az elsőfokú bíróság a VM rendelet 2014. június 2-án hatályba lévő szövegét vette alapul. [34] A VM rendelet jogerős ítéletben alkalmazott 2. §
(6)bekezdésének az ügyben releváns szövege értelmében: „
(6)… A támogatási kérelemre támogatás csak akkor ítélhető meg, ha minden abban szereplő részkérelem jóváhagyásra kerül. ....” A VM rendelet jogerős ítéletben alkalmazott 2. §
(14)bekezdése értelmében: „
(14)Az e rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemben megjelölt teljes költségvetés a benyújtott megvalósíthatósági tanulmányban jóváhagyott teljes költségvetéstől legfeljebb 10% mértékéig térhet el. Amennyiben több mint 10% a teljes költségvetés tekintetében az eltérés, vagy az ügyfél által vállalt tevékenységek módosulnak, abban az esetben a támogatási kérelem elutasításra kerül.” [35] A VM rendeletet módosította a 2014. november 19-én kihirdetett, és 2014. november 20-án hatályba lépett MvM rendelet. Az MvM rendelet 15. §
(1)bekezdése által megállapított (módosult) szöveg értelmében: „
(6)... A támogatási kérelemre támogatás akkor ítélhető meg, ha a jóváhagyásra alkalmas részkérelmekkel az IH előzetes véleménye alapján teljesül az 1. §
(1)bekezdés 5. pontja szerinti projekt és az
(1)bekezdésben meghatározott feltétel. ...” Az MvM rendelet 15. §
(2)bekezdés által megállapított rendelkezés szerint: „
(14)Az e rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemben megjelölt teljes költségvetés a benyújtott megvalósíthatósági tanulmányban jóváhagyott teljes költségvetéstől legfeljebb 10% mértékéig térhet el.” [36] Megállapítható, hogy a módosítás érdemi, hiszen a módosítás oldotta azt a szabályt, hogy támogatás csak akkor ítélhető meg, ha minden abban szereplő részkérelem jóváhagyásra kerül, illetve elhagyta azt a feltételt, hogy akkor is elutasításra kerül a támogatási kérelem, ha több mint 10% a teljes költségvetés tekintetében az eltérés, vagy az ügyfél által vállalt tevékenységek módosulnak. [37] Az MvM rendelet 15. §
(6)bekezdése a VM rendeletet kiegészítette a következő
- §-sal: „Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 8/
- (XI. 19.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 8/
- (XI. 19.) MvM rendelet] megállapított
- §
(6),
(6a)és
(6b)bekezdést, 2. §
(14)bekezdést, 7. §
(7)és
(10)bekezdést, valamint 11. §
(1)bekezdést a 8/
- (XI. 19.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell.” [38] Megállapítható, hogy a jogerős ítélet a VM rendelet
- §
(6)és
(14)bekezdése alkalmazása során nem vette figyelembe az MvM rendelet általi módosítást. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás jogorvoslati eljárás, így az MvM rendelet rendelkezései az ügyben alkalmazandóak. [39] A felperes felülvizsgálati kérelme részben arra épül fel, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelő jogot alkalmazott az ügyben, helyes jog alkalmazása esetén más tartalmú döntés született volna. Az alperes fülvizsgálati ellenkérelmében érdemben nem cáfolta, hogy az MvM rendelet által módosított szöveg a bírósági eljárásban, mint jogorvoslati eljárásban alkalmazandó. Az alperes azzal érvelt, hogy a módosított jogszabály alkalmazhatóságára jelen ügyben csak akkor kerülhetne sor, ha az együttműködési projekt végrehajtásában érintett valamennyi szervezet részkérelmével kapcsolatban
- november 20-án (az MvM rendelet hatályba lépésekor) eljárás, vagy jogorvoslati eljárás lett volna folyamatban. Az alperes ezt a következtetést abból vonta le, hogy az együttműködési projektben részt vevő szervezeteket csak akkor illeti meg támogatás ha az érintett szervezetek közösön valósítják meg az együttműködési projektben vállat tevékenységet. Megállapítható, hogy az MvM rendelet tételes rendelkezése a jogorvoslati eljárásban való alkalmazhatóság vonatkozásában nem tesz kivételt az együttműködési projekt alperes által exponált fenti specialitására tekintettel, nincs olyan kikötés, hogy a fél jogorvoslati jogával csak akkor élhet, ha valamennyi érintett szervezet vonatkozásában jogorvoslati eljárás van folyamatban. [40] A Pp. 339/A. §-a a közigazgatási határozatok meghozatalakor alkalmazható jog tekintetében kivételt enged akkor, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Jelen ügyben jogszabály elérően rendelkezett, az MvM rendelet rendelkezései a jogorvoslati eljárásban is alkalmazandóak. [41] Megjegyzendő továbbá, hogy a Kúria megalapozottnak ítélte a felperes azon érvét is, hogy az ügyében született döntések nem adták jogszabályi alapját annak, hogy jelen ügyben a 350.000 Ft költséggel szereplő marketing tevékenység ingyenes elvégzése során felszabaduló összeg átcsoportosításának tilalma milyen jogszabályi rendelkezések alapján állnak fenn. Ebben a körben a Pp.
- §
(1)bekezdése sérült. [42] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a Pp. 275. §
(4)bekezdése, valamint 339. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. [43] A Kúria az új eljárásra azt az iránymutatást adja, hogy a hatóságnak immár a VM rendelet 2. §
(6)és
(14)bekezdésének az MvM rendelet által módosított szövegét kell alkalmaznia, valamint ha arra a következtetésre jut, hogy a kiadások átcsoportosítása - ha ennek relevanciája van - jelen ügyben nem megengedett, akkor meg kell jelölnie ennek jogszabályi alapját. Alkalmazott jogszabályok: [44] 11/2013. (III.5.) rendelet 2. §
(6)bekezdés és 2. §
(14)bekezdés Záró rész [45] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest az együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. [46] A kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről szóló rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-án alapul. Budapest,
- június
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk.előadó