← Magyarország

Kfv.35611/2015/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogszerű földhasználat elismeréséhez a földhasználati jogosultság igazolása mellett az is szükséges, hogy a felperes bejegyzett földhasználati jogosultsággal rendelkezzen, vagy bizonyítsa, hogy a bejegyzés elmaradásában nem vétkes. Nem tekinthető vétlennek az, akinek a földhivatal a bejegyzést megtagadja, mivel a bérbeadó nem tulajdonos (vagy nem vagyonkezelő), azonban a fél ennek tudatában nyújtja be agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatási igényét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.611/2015/7.szám A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, . Hörcherné Dr. Marosi Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Bacskai Edina ügyvéd Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Ivanovits Andrea ügyvéd A per tárgya: földhasználati jogosultság igazolása agrárkörnyezetgazdálkodási támogatás igénybevételénél A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.K.27.130/2014/

  1. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.K.27.130/2014/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.130/2014/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. július 22-én az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás igénybevételére támogatási kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz, amely a
  5. december
  6. napján meghozott határozatával helyt adott és az előzetesen jóváhagyott terület mértékét extenzív gyepgazdálkodási célprogramban összesen 227,48 hektárban határozta meg. [2] A felperes harmadéves - a 2011/
  7. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmét
  8. május
  9. napján terjesztette elő összesen 203,26 hektár nagyságú terület vonatkozásában, majd
  10. október
  11. napján vis maior bejelentéssel élt. Arra hivatkozott, hogy az 1.,
  12. és
  13. sorszámú táblák területei vonatkozásában önhibán kívül vis maior esemény következett be. Vis maior eseményként az érintett területeken „kettős igénylést, illetve birtokvitát” jelölt meg. [3] Az elsőfokú mezőgazdasági és vidékfejlesztési hatóság egybefoglalt döntésében a felperes harmadéves kifizetési kérelmének 114,83 hektár tekintetében részben helyt adott és összesen 2.780.488 Ft támogatási összeg kifizetéséről rendelkezett a 2011/2012 gazdálkodási évre vonatkozóan. A határozat szerint a támogatási kérelem 1.,
  14. és
  15. sorszámú táblái vonatkozásában a felperes jogosulatlanul igényelt támogatást. A hatóság a felperes vis maior kérelmét is elutasította. [4] A felperes az egybefoglalt döntés ellen fellebbezéssel élt, ebben előadta, hogy a kizárással érintett földterületeket folyamatosan használja, azokra földhasználati joggal rendelkezik. Csatolta az érintett területekre a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal megkötött haszonbérleti szerződés másolatát, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazolását arról, hogy a földhaszonbérleti szerződés felmondásáig az ingatlanokat legeltetéssel hasznosította. [5] A fellebbezés során eljárt alperes a
  16. október
  17. napján meghozott 269/1601/7789/40/
  18. számú egybefoglalt döntésével az elsőfokú döntés indokolását részben megváltoztatta. Az alperes e határozatában megállapította, hogy a Körzeti Földhivatal a felperes földhasználati bejegyzés iránti kérelmét elutasította, mert a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem volt a területek önálló vagyonkezelője, így nem adhatta bérbe a területeket. Az alperes szerint a felperes nem tudta igazolni a földhasználati jog bejelentésének elmaradása tekintetében az önhiba hiányát, így jogszerű földhasználónak nem minősül. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Hivatkozott a 61/
  19. (V.14.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet)
  20. §

(2)bekezdésben foglaltakra, melynek értelmében a hatóságnak hiánypótlásra kellett volna felszólítani a felperest a földhasználati jog nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében. Ez elmaradt, ezért az elsőfokú hatóság az ügy érdemére is kiterjedő eljárási szabálysértést vétett. Hivatkozott a 29/
  1. (III.24.) VM rendelet
  2. §
  3. pontjában szabályozott jogszerű földhasználó fogalmára. Álláspontja szerint ennek a fogalomnak megfelelt. A szerződés rögzítette, hogy a vitatott területek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében állnak, a szerződés alapján a bérleti díjat megfizette. Előadta, hogy földhasználati jogosultságát több ízben is próbálta az illetékes földhivatalnál bejegyeztetni, de az nem vezetett eredményre. Előadta, hogy
  4. június
  5. napján szerzett arról tudomást, hogy az általa bérelt területeket másnak is bérbe adták, ráadásul a bérbeadó a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet volt. Ezt követően nyújtott be vis maior kérelmet. [7] Az alperes ellenkérelmében fenntartását kérte. a jogerős határozatban foglaltak Az elsőfokú ítélet [8] Az ügyben eljárt Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.K.27.130/2014/
  6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az FVM rendelet
  7. §
(1)bekezdése, valamint a 29/
  1. (III.24.) VM rendelet
  2. §
(8)bekezdése, 4. §
(1)bekezdése és 5. §
(1)bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy a támogatás igénybevételének a feltétele, hogy a földhasználó
  1. szeptember
  2. napjától kezdődően a teljes támogatási időszak tartalma alatt be legyen jegyezve a földhasználati nyilvántartásba. [9] A hiánypótlás elmaradását illetően az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az nem hat ki az ügy érdemére, mivel a felperes bejegyzési kérelmét 2009 szeptemberében a földhivatal arra a hivatkozással utasította el, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem volt a területek önálló vagyonkezelője, így nem adhatta önállóan bérbe a területet; a felperes földhasználatának bejegyzése jogi akadályba ütközött. Hivatkozott a bíróság arra, hogy az FVM rendelet
  3. §
(1)bekezdése kifejezetten előírja, hogy a támogatás igénybevételének a feltétele, hogy a földhasználó a támogatási időszak teljes időtartalmára a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó kell hogy legyen. [10] Hivatkozott a bíróság a 29/
  1. (III.24.) VM rendelet
  2. §
  3. pontjára, melynek hatálya kiterjed az AKG jogcímre is. A bíróság nyomatékosította, hogy a felperes sem vitatta, hogy a perbeli ingatlanok vonatkozásában a földhasználati nyilvántartásban nem a teljes igényelt területre szerepelt bejegyzett földhasználóként. [11] A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a felperesnek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal megkötött haszonbérleti szerződése nem alkalmas a földhasználati jogosultság igazolására. [12] A felperes a haszonbérleti szerződést a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával
  4. július
  5. napján kötötte, a földhivatali bejegyzés iránti kérelmét
  6. szeptember
  7. napján azzal az indokolással utasították el, hogy a terület vagyonkezelője nem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, hanem a Kincstári Vagyonigazgatóság és ezen szervezettől származó meghatalmazást a felperes felhívás ellenére sem csatolta. Így helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes a földhasználati joggal kapcsolatos szabálytalanságról már 2009 szeptemberében értesült és ennek tudatában nyújtotta be a támogatási kérelmét 2012 májusában. Amennyiben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a perbeli területeknek nem volt önálló vagyonkezelője, úgy nem adhatta önállóan bérbe a területeket, ezért a felperes által hivatkozott haszonbérleti szerződés a földhasználati jogosultság igazolására nem alkalmas. [13] A bíróság álláspontja szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel később megkötött haszonbérleti szerződés azért nem teremti meg a jogosultsági feltételeket, mert a
  8. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
  9. §
(1)bekezdése az utólagosan készült okirat, mint bizonyíték figyelembevételét kizárja. A bíróság álláspontja, hogy a perbeli esetben az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. cikk
(1)bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn. A felperes az egységes kérelem 8.III/1/a) alpontjában foglalt nyilatkozata szerint kijelentette, hogy amennyiben a támogatás alapját képező területet nem tulajdonosként használja, úgy a területre vonatkozóan a támogatási időszak teljes időtartalmára a földhasználati nyilvántartásban bejegyzett földhasználóként jogosult a földterület használatára. A felperes ezen nyilatkozata a bíróság szerint nem felel meg a valóságnak, hiszen általa sem vitatottan a perbeli ingatlanok vonatkozásában a földhasználati nyilvántartásban földhasználóként nem került bejegyzésre, így a kérdéses EK rendelet 73. cikk
(1)bekezdésében foglalt sem az a feltétel, hogy a tényszerűen pontos információt nyújtott be, sem pedig az a feltétel, hogy nem vétkes, nem valósult meg. A 44/2007. FVM rendelet 3. §
(1)bekezdése szerint a felperes által jelölt esemény nem sorolható a vis maior események körébe. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet, illetve az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. [15] Előadta, hogy a felperes jóhiszeműen kötött haszonbérleti szerződést a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal. Az Igazgatóság azt nyilatkozta, hogy mint bérbeadó jogosult a területek bérbeadására, kezelésére. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére a bérleti díjat megfizette. [16] A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a hatóság és a bíróság felé becsatolt
  1. szeptember
  2. napi levelében azt nyilatkozta, hogy megszerezte ezen ingatlanok kezelői jogát a
  3. június
  4. napi okirattal és jogszerűen járt el a haszonbérleti szerződés megkötésekor. Álláspontja szerint a megkötött haszonbérleti szerződés alkalmas a földhasználati jog igazolására, ezen szerződés érvénytelensége nem lett megállapítva, de az érvénytelenség megállapítása iránt a szerződést kötő felek eljárást nem kezdeményeztek. Ugyanakkor még érvénytelenség esetén is lehetőség van arra, hogy a per tárgyát képező szerződés az érvénytelenséget kimondó ítélet kihirdetéséig hatályossá legyen nyilvánítva. [17] Utalt arra a felperes, hogy egyetlen jogszabály sem mondja ki, hogy a földhasználati jogosultságot csak olyan okirat igazol, amelyik a jogosulttól származik. Véleménye szerint abból, hogy a földhivatal eljárása során a hiánypótlást a felperes nem teljesítette, nem következik, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága jogosulatlanul adta bérbe a földterületet. A felperesi álláspont szerint nem megalapozott, hogy az Eljárási tv.
  5. §
(1)bekezdése megakadályozza, hogy a Nemzeti Földalappal később megkötött haszonbérleti szerződés létrehozza a jogosultsági feltételeket. [18] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően értelmezte az 1122/2009. EK bizottsági rendelet 73. cikk
(1)bekezdését. A felperes által tett tanúvallomás és a becsatolt levelezések is azt bizonyítják, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságát megkereste és kérte a helyzet rendezését, de nem történt semmi érdemi intézkedés a hatóságok részéről. Álláspontja szerint a felperestől nem várható el, hogy olyan helyzetet oldjon meg, amelyet két állami szervezet sem tudott megfelelően kezelni. Utalt arra, hogy nem tett valótlan tartalmú nyilatkozatot, hiszen már a 29/2012. (III.24.) VM rendelet 1. § 8. pontja is pontosan azt tette lehetővé, hogy bejegyzett földhasználat hiányában is lehet támogatást kérni. [19] Összegezve álláspontját a felperes szerint az elsőfokú bíróság hibásan értelmezte az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. §
(1)bekezdését. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Az alperes szerint nem vitatott, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2009-ben nem volt a támogatási kérelem 1.,
  1. és
  2. sorszámú táblák területének tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá nem rendelkezett az említett földterületek földhasználati jogával. Így a földhasználati jogot nem ruházhatta át érvényesen a felperesre. Véleménye szerint a felperes és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság között
  3. július
  4. napján megkötött haszonbérleti szerződés nem igazolhatja, hogy a 2011/2012-es gazdálkodási évben a felperes rendelkezett a támogatási kérelem 1.,
  5. és
  6. sorszámú táblák területének földhasználatával. [21] A Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel
  7. december
  8. napján kötött szerződés sem igazolja a földhasználatot, mivel ez úgy rendelkezik, hogy a szerződés a szerződéskötés napjától hatályos, amiből nem következik, hogy a felperes a 2011/2012-es gazdálkodási évben a vitatott területek jogszerű földhasználója volt. Az eljáró bíróság az Eljárási tv.
  9. §
(1)bekezdését helyesen alkalmazta. Az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. cikk
(1)bekezdésével összefüggésben az alperes előadta, hogy a Szolnoki Körzeti Földhivatal 2009-ben meghozott elutasító döntését a kérelem benyújtásakor a felperes három éve ismerte, mindez bizonyítja, hogy a felperes kérelmében tényszerűtlenül közölte a támogatás alapjául szolgáló terület nagyságát. Ezen hatósági határozat megtagadta a felperes földhasználati nyilvántartásban történő bejegyzését, az ettől eltérően közölt adatok nem csak bizonyítják, hogy a felperes a támogatás szempontjából releváns adatokat nem tényszerűen közölte, hanem azt is alátámasztják, hogy a valótlan információ közléséért a felperes felelős. A földhasználati jog bejegyzésére alkalmatlan dokumentum felhasználása egyenes cáfolja azt, hogy a felperest önhibán kívüli ok miatt nem tartalmazza a földhasználóként a földhasználati nyilvántartás. A 29/2012. (III.24.) VM rendelet 1. § 8. pontját idézte az alperes, mellyel összefüggésben arra utalt, hogy a felperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. [22] Az alperes véleménye szerint a jogerős ítélet nem sérti 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. cikk
(1)bekezdését sem. [23] A felperes az alperesi ellenkérelemre nyilatkozatot csatolt be. az A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. [25] Az ügy tényállása szerint a felperes a 2011/
  1. gazdálkodási évre kifizetési kérelmet nyújtott be AKG támogatási kérelemének
  2. december 11-én helyt adó határozat alapján. A felperesnek ez a harmadik kifizetési kérelme volt, amelyet
  3. május 11-én terjesztett elő. Az extenzív gyepgazdálkodási célprogramban igényelt támogatás során vitássá vált, hogy a felperes a támogatási kérelemben jelölt 1, 5 és 10 sorszámú táblái vonatkozásában jogszerű földhasználónak minősül-e. [26] A felperes a kérdéses területekre a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával
  4. július 14-én haszonbérleti szerződést kötött, azonban a Szolnoki Körzeti Földhivatal
  5. szeptember
  6. napján meghozott döntésével a felperes földhasználati jogosultságának bejegyzését elutasította. Az indokolás szerint a területek vagyonkezelője nem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, hanem a Kincstári Vagyonigazgatóság, s ezen szervezettől a meghatalmazást a felperes felhívás ellenére sem csatolta. [27] A felperes kifizetési kérelmének a hatóság csak részben adott helyt az adott táblákra vonatkozó jogszerű földhasználat hiánya miatt, a közigazgatási határozatokat felülvizsgáló bíróság lényegében arra a következtetésre jutott, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a perbeli területeknek nem volt önálló vagyonkezelője, így az adott területeket nem adhatta bérbe, ezért a felperes által hivatkozott haszonbérleti szerződés a földhasználati jogosultság igazolására nem alkalmas. [28] Az FVM rendelet
  7. §
(1)bekezdése szerint a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási időszak teljes időtartamára a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó legyen. A 29/
  1. (III. 24.) VM rendelet
  2. §
  3. pontja határozza meg a jogszerű földhasználó fogalmát. E szerint feltétel, hogy a fél a tárgyév június 9-ei dátum szerinti állapotnak megfelelően földhasználóként legyen bejegyezve, vagy az is jogszerű földhasználó, akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik. [29] A Kúria gyakorlatában a jogszerű földhasználó fogalma több ügyben is értelmezésre került, a Kúria tartalmi vizsgálat során - többek között - a következő megállapításokra jutott. [30] A Kfv.IV.35.719/2013/
  4. számú ügyben megállapításra került, hogy a jogszerű földhasználó mezőgazdasági támogatásra jogosultsága nem szűnik meg önmagában azzal, ha polgári bíróság később egy más ügyben megállapítja, hogy az adott területet érintő földhaszonbérleti szerződés jogosultja más. Ebben az ügyben azonban a fél a földhasználati nyilvántartásban szerepelt, ezért jelen ügyre e megállapítások nem vonatkoztathatók. [31] A Kfv. IV. 35.449/2012/
  5. számú határozat szerint amennyiben a kérelmezőnek a jogerős bírósági ítélet értelmében nincs jogszerű jogcíme, önmagában a földhasználat ténye nem eredményezheti a támogatás megszerzését. Részben ezzel rokon a Kfv.III.38.185/2014/
  6. számú ítélet elvi lényege, amely megállapította, hogy a földhasználati nyilvántartásban szereplő jogcím nélküli földhasználat sem tekinthető a mezőgazdasági támogatások alapjául szolgáló jogszerű földhasználatnak. [32] A Kúria a Kfv.III.35.377/2014/
  7. számú ügyben lényegében arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet vétlennek tekinteni azt a felet, aki úgy nyújtott be kérelmet, hogy tudatában volt: a jogszerű földhasználóként való bejegyzésnek akadálya van. [33] Mindazonáltal a Kfv.IV.35.260/2015/3.számú ítélet azt rögzítette, hogy a bíróság esetről-esetre dönti el, hogy önhibán kívüli okból maradt-e el a mezőgazdasági támogatás alapjául szolgáló terület földnyilvántartásba történő bejegyzése. Az önhiba hiányának absztrakt meghatározására a bíróság nem köteles. [34] Jelen ügyben a következőket kell figyelembe venni: az FVM rendelet
  8. §
(1)bekezdése a támogatás feltételeként azt írja elő, hogy a földhasználónak a támogatási időszak teljes időtartamára a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóként kell szerepelnie. Ez jelen ügyben tényszerűen nem valósult meg. E szabály mellett a 29/
  1. (III. 24.) VM rendelet
  2. §
  3. pontja jogszerű földhasználónak nemcsak azt tekinti, aki a földhasználati nyilvántartásban be van jegyezve, hanem azt is, akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik. Jelen ügy tényállása szerint a felperes és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága között
  4. július 14-én megkötött haszonbérleti szerződés alapján a földhivatal - a benyújtást követően,
  5. szeptember 7-én megtagadta a felperes bejegyzését arra hivatkozva, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az adott területeknek nem vagyonkezelője. A felperes így tudatában volt annak, hogy a jogszerű földhasználóként való bejegyzésnek akadálya van. Ebben az esetben tehát nem önhibán kívüli okból maradt el a bejegyzés, hanem azért mert a felperes által becsatolt szerződés alapján a bejegyzésnek jogszabályi gátja volt. A földhivatali döntést követően a felperes tudomással bírt arról, hogy nincs (a haszonbérleti szerződés alapján nem lehet) bejegyezve jogszerű földhasználóként, azaz a támogatás feltételének nem felel meg. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a földhivatal a benyújtáskori vagyonkezelőt - a Kincstári Vagyonigazgatóságot - meg is nevezte, s felhívta felperest meghatalmazás csatolására, aminek felperes nem tett eleget. Tehát jelen ügyben a felperes földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzése önhibából maradt el, így sem az FVM rendelet
  6. §
(1)bekezdésében, sem a 29/
  1. (III. 24.) VM rendelet
  2. §
  3. pontjába foglalt követelménynek nem felelt meg. [35] A Kúria osztja a felperes felülvizsgálati kérelmének azon állítását, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal kötött szerződése alkalmas (lehet) a földhasználati jog igazolására és akkor is alkalmas lenne a vonatkozó ítélet kihirdetéséig, ha a bíróság később érvénytelenítené (ezt erősíti a Kúria korábbi, fentebb bemutatott Kfv.IV.35.719/2013/
  4. számú ügyben követett gyakorlata is). A 29/
  5. (III. 24.) VM rendelet
  6. §
  7. pontjába foglalt követelménynek azonban csak egyik eleme, hogy a fél a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik. Ez önmagában nem teremt jogosultságot a támogatásra, az okirat mellett az is szükséges, hogy a fél földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre. Ahogy a Kúria Kfv.IV.35.426/2015/
  8. számú határozata is megállapította: a jogszerű földhasználat földhasználati lapon kívül igazolható egyéb okirattal is, ha a földhasználati nyilvántartásba a fél önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre. Jelen ügyben ez utóbbi feltétel felperes esetében nem áll fenn, nem lehet önhibán kívüli okra hivatkozni, ha a felperes bár tudatában van annak, hogy az általa kötött haszonbérleti szerződés alapján a bejegyzés nem lehetséges - nem gondoskodik a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésről. Helytálló ezért az elsőfokú bíróság azon döntése, amelyben a felperes keresetét elutasította. [36] A felperes szerint az elsőfokú bíróság az 1122/2009/EK bizottsági rendelet
  9. cikk
(1)bekezdését hibásan értelmezte. E szabály értelmében nem kell alkalmazni a támogatáscsökkentésre, vagy támogatásból való kizárásra vonatkozó szabályokat, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másként bizonyítja, hogy nem vétkes. A támogatáshoz szükséges információk körét a hazai jog részben a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzéshez köti. A Kúria több döntésében, elsőként a Kfv.IV.35.069/2014/
  1. számú ítéletében vizsgálta ezen hazai előírásnak az Európai Unió jogával való összhangját, s megállapította, hogy nem áll ellentétben az uniós jogi kötelezettségekkel az, ha a támogatás megszerzéséhez igazolni kellett a jogszerű földhasználatot. A felperes a hazai jog szerint - a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés hiánya miatt nem minősül jogszerű földhasználónak, az így benyújtott kérelem nem tekinthető tényszerűen pontos információt tartalmazó kérelemnek, s mivel a felperes a Szolnoki Körzeti Földhivatal
  2. szeptember 7én kelt elutasító döntését követően tudta - s ezt követően sem intézkedett hogy a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzésének akadálya van, azonban a kérelmet mégis benyújtotta, nem tekinthető az 1122/2009/EK bizottsági rendelet
  3. cikk
(1)bekezdés alapján vétlennek. [37] A Kúria mindezek miatt nem találta megalapozottnak azt a felperesi érvet sem, hogy az elsőfokú bíróság az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. cikk
(1)bekezdését helytelenül értelmezte. [38] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma [39] A jogszerű földhasználat elismeréséhez a földhasználati jogosultság igazolása mellett az is szükséges, hogy a felperes bejegyzett földhasználati jogosultsággal rendelkezzen, vagy bizonyítsa, hogy a bejegyzés elmaradásában nem vétkes. Nem tekinthető vétlennek az, akinek a földhivatal a bejegyzést megtagadja mert a bérbeadó nem tulajdonos (vagy nem vagyonkezelő), azonban a fél ennek tudatában nyújtja be agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatási igényét. Alkalmazott jogszabályok: [40] 29/2012. (III.24.) VM rendelet 1. § 8. pontja, 4. §
(1)bekezdése és 5. §
(1)bekezdése 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. §
(1)bekezdése Záró rész A Kúria az ügyet a felperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)és
(2)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. § alapján kötelezte a pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.