A határozat elvi tartalma: A kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a visszterhes szerződés alapján szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.892/2015/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Farkas Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Pataky Tibor Csaba ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Czakó Károly ügyvéd A per tárgya: Vállalkozói díj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 9.Gf.20.133/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Ceglédi Járásbíróság 10.P.20.821/2011/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 150.000 (Százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 961.800 (Kilencszázhatvanegyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek között
- február 16-án adásvételi és vállalkozási elemeket tartalmazó szerződés jött létre 1 db szarvasmarha hígtrágya szivattyú megvásárlására, beépítésére, helyszíni szerelésére és beüzemelésére. A vételárat és a vállalkozói díjat [2] [3] [4] [5] [6] [7] összesen 2.782.000 forint + áfa összegben határozták meg. A szivattyúra a felperes 1 év, a szerelési munkára ½ év jótállást vállalt. 2010 áprilisában megtörtént a szivattyú üzembe helyezése, az alperes pedig megfizette a vételárat és a vállalkozói díjat a felperes részére.
- április 13-án az alperes további két szarvasmarha hígtrágya szivattyút rendelt meg a felperestől a beépítéssel, helyszíni szereléssel és beüzemeléssel együtt. A vételárat és a vállalkozói díjat összesen 5.007.600 forint + áfa összegben határozták meg, a szivattyúkra pedig a felperes 1 év, míg a szerelési munkára ½ év jótállást vállalt.
- június 8-án a felperes az egyik szivattyút beépítette. Az alperes mindhárom szivattyút előzetesen a perben nem szereplő, az ilyen termékek forgalmazásával foglalkozó ... Kft-nél választotta ki, a felperesnek pedig a szerződések alapján az így kiválasztott szivattyúkat kellett leszállítania és beépítenie az alperes telephelyén. Az alperes
- június 12-én bejelentette az ... Kft-nek, hogy az elsőként megvásárolt szivattyú meghibásodott. Ennek alapján a szivattyút
- június 13-án kicserélték a
- április 13-án megrendelt, még be nem épített másik szivattyúra. A meghibásodott szivattyút elszállították az ... Kft. telephelyére,
- július 8án azonban a társaság arról tájékoztatta az alperest, hogy a szivattyú javítása a jótállási kötelezettségvállalás terhére nem történhet meg, a meghibásodás ugyanis külső behatás folytán keletkezett. A
- április 13-án létrejött szerződés alapján nyújtott szolgáltatások ellenértékéből az alperes
- december 2-án 2.503.800 forint + áfát megfizetett a felperes részére. További 3.004.750 forint megfizetésére nem került sor. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] [9] A felperes keresetében hátralékos vételár és vállalkozói díj címén 3.004.750 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben 6.613.500 forint és járulékai megfizetésére tartott igényt. Arra hivatkozott, hogy mindhárom szivattyú alkalmatlannak bizonyult a kívánt felhasználási célra, ezért a felperes hibás teljesítése miatt eláll a szerződésektől és kéri a vételár és a vállalkozói díj visszafizetését. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 3.004.750 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a viszontkeresetet pedig elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [11] A jogerős ítélet indokolása értelmében a szivattyúk megvásárlásával és beszerelésével kapcsolatban a peres felek és az ... Kft. között háromoldalú jogviszony jött létre, amelynek keretében az alperes a szivattyúk garanciális hibái miatt az ... Kft-vel, a szerelési munka hibái miatt pedig a felperessel szemben érvényesíthetett igényt. A per során beszerzett szakértői vélemény szerint azonban a szivattyúk beépítését, szerelését és beüzemelését a felperes szakszerűen végezte el, és az elsőként beépített szivattyú meghibásodása sem garanciális jellegű volt. A másik két szivattyúval kapcsolatban pedig az alperes nem tett hibabejelentést, sem a felperest, sem az ... Kft-t nem kereste meg hibás teljesítésre hivatkozással. A meghibásodások oka ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg. A részére nyújtott szolgáltatás ellenértékének megfizetésétől ezért az alperes megalapozottan nem zárkózhat el. [12] A bíróság a viszontkeresetet hibás teljesítés hiányára hivatkozva utasította el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, a kereset elutasítása és a viszontkeresetének helyt adó döntés meghozatala iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. [14] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §-át és
- §-át, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdését és
- §-át. [15] Érvelése szerint a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a közte, a felperes és az ... Kft. között létrejött háromoldalú jogviszony keretében a felperes és az ... Kft. milyen szerződést kötöttek egymással, fel kellett volna tárnia, hogy a hibás teljesítés e szerződés tekintetében is megállapítható-e, és le kellett volna vonnia mindezek következményeit. [16] Állította, hogy a hibás teljesítés mindhárom szivattyú esetében bekövetkezett. Az első szivattyú ugyanis azért hibásodott meg, mert kívülről idegen test került a szerkezetbe, ezt azonban a felperes megelőzhette volna azzal, hogy egy szűrőt szerel a szivattyúra, a felperes hibás teljesítése ezért megállapítható. A másik két szivattyú pedig eleve alkalmatlan volt az adott feladatra és szakszerűtlenül is szerelték be őket, így tartósan nem tudtak hatékonyan üzemelni, az elvárt célt hosszabb távon nem tudták teljesíteni. Mindezeket az álláspontja szerint a rendelkezésre álló igazságügyi szakértői vélemény megfelelően alátámasztja. [17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [19] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [20] A felperes a felek között
- február 16-án és
- április 13án létrejött szerződések alapján az alperes által előzetesen harmadik személynél, az ... Kft-nél kiválasztott szivattyúk leszállítására és beépítésére vállalt kötelezettséget, az alperes pedig a vételár és a szerelési, beüzemelési díj felperes részére történő megfizetését vállalta. A szerződéseknek az ... Kft. nem volt alanya, így a hátralékos vételár és vállalkozói díj megfizetését a felperes volt jogosult az alperestől követelni és annak sem volt elvi akadálya, hogy az alperes a szerződések hibás teljesítéséből eredő igényét a felperessel szemben érvényesítse. A jogvita elbírálásához az ... Kft. perben állására nem volt szükség. [21] Hibás teljesítés a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében akkor következik be, ha a visszterhes szerződés alapján szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Jótállási kötelezettség esetében a jótállásra kötelezett a jótállási helytállás alól a Ptk. 248. §
(1)bekezdése szerint csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a jótállási idő alatt bejelentett hiba oka a teljesítés után keletkezett. [22] A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján - noha a szakvélemény kétségkívül tartalmaz félreérthető megfogalmazásokat is - egyértelműen megállapítható, hogy az alperes által megvásárolt mindhárom szivattyú alkalmas volt a kívánt felhasználási célra és a felperes a beépítést is szakszerűen végezte el. Az első szivattyú esetében a meghibásodás konkrét oka a szakértő megállapítása szerint külső behatás volt, amellyel összefüggésben a felperes terhére - a meghallgatott tanúk vallomásaira is figyelemmel szerződésszegés nem róható, a másik két szivattyú nem az előzetesen elvártaknak megfelelő működését pedig a szakvéleményből kitűnően alapvetően az üzemeltetési környezet, a működtetés nem kellő gondossága idézte elő, mulasztást a felperes e vonatkozásban sem követett el. A bíróság mindezekre figyelemmel a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály, a Pp. 206. §
(1)bekezdésének helyes alkalmazásával állapította meg, hogy a felperes nem teljesített hibásan, és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a hátralékos díj megfizetésére és utasította el a viszontkeresetet. [23] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [25] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint szintén az alperes viseli. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró