← Magyarország

Pf.20352/2016/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.352/2016/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és ifj. II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Balsai Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (uo.) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 66.P.23.219/2015/
  4. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az III. rendű felpereseknek személyenként 15.000 (Tizenötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget, míg az államnak - felhívásra - 96.000 (Kilencvenhatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
  6. végén,
  7. év elején a „bróker botrányok"-ról írt cikkek jellemezték a magyar sajtót, többek között a ... Kft. és ...né nevével elhíresült ügy. A kft. ügynöki tevékenységet folytatott, a befektetők megtakarításait devizára váltotta, és határidős szerződéseket kötött az ügyfelekkel. A vállalkozás az átlagosnál magasabb kamatot ígért, így az ügyfelek száma gyorsan gyarapodott. Egy idő után azonban a ...on köztiszteletben álló ...né nevéhez köthető gazdasági társaság a kifizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni. ...né ismeretlen helyre távozott, a rendőrség sikkasztás gyanúja miatt kezdett nyomozni ellene. Az I. rendű alperes a II. rendű alperes által írt cikket jelentetett meg
  8. április 21-én a ... oldalán „...?" címmel, a cikket követően leközölte a II. rendű felperesnek feltett írásbeli kérdéseikre adott válaszát. A II. rendű felperes már a válaszában jelezte, hogy bírósághoz fordul, ha bármely cikk az I. rendű felperes és a ... Kft. között kapcsolatot próbál teremteni. A válaszokból egyértelmű, és a II. rendű alperes előadása is azt támasztotta alá, hogy ...nét ...on szinte mindenki ismerte. A II. rendű felperes édesapja - aki azonos nevű a II. rendű felperessel - állhatott ismeretségben ...néval, aki azonban a cikk írásakor nem volt az I. rendű felperes vezérigazgatója. Az I. rendű felperes és a ... Kft.
  9. február 18-án kötött bérleti szerződést az I. rendű felperes tulajdonában álló ... szám alatti ingatlan földszintjén található 42 m2-es helyiségre. A szerződés közös megegyezéssel történő felbontását ...né vezető tisztségviselő
  10. május 3-án kelt levelében kérte. A II. rendű alperes azt tapasztalta, hogy a ... Kft. a honlapjáról, mint elérhetőséget nem távolíttatta el ezt a címet. Az I. rendű alperes
  11. április 30-án ismét a II. rendű alperes által írt cikket közölt „..." címmel, amelyben egy ...i társasházban lévő, ... hrsz. alatti 617,25 m2 alapterületű ingatlanra vonatkozó vételi jogot biztosító bérleti szerződés kapcsán foglalkozott az I. rendű felperes, valamint ... és ... kapcsolatával. Az I. felperes mint a társasház tulajdonosa, ...val és ...val, valamint a vezetésükkel működő ... Bt.-vel és az ... Bt.-vel négy, a ... által elnökölt ... Zrt.-vel egy „opciós bérleti szerződést" kötött. A ... hrsz. alatti ingatlan opciós vételárát 15.000.000 forintban, a ... hrsz. alatti 207,38 m2 alapterületű ingatlanét ugyancsak 15.000.000 forintban, a ... hrsz. alatti 647,94 m2 alapterületű ingatlanét 20.000.000 forintban, a ... hrsz. alatti 412,02 m2 alapterületű ingatlanét szintén 20.000.000 forintban, míg a ... hrsz. alatti 159,56 m2 alapterületű ingatlanét 13.000.000 forintban határozták meg a szerződő felek. A II. rendű alperes az ingatlan-nyilvántartási adatok ellenőrzése nélkül egyetlen ingatlannak vélte a területet és a felépítményt. Az I-II. rendű felperesek a
  12. június 24-én kelt levelükben kérték az I. rendű alperest, hogy a cikkeiben állított valótlanságok miatt adjon elégtételt, továbbá az I-II. rendű felperesek becsületének és jóhírnevének megsértése miatt fizessen meg személyenként 1.000.000 forint sérelemdíjat. Az I-II. rendű felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű alperes mint kiadó, a II. rendű alperes mint a cikk írója, a „..." című cikkében annak közlésével, hogy: „Úgy tudjuk, az ügyfelek pénzével lelépett „sufnibróker", ...né a közeli hölgyismerőse volt az ... vezérigazgatójának" - valótlanul híresztelte, hogy a sikkasztással gyanúsított ...né közeli ismerőse a II. rendű felperesnek; azon közléseivel pedig, miszerint: „...a két üzleti csoport szálai pedig több ponton is keresztezik egymást."; „...a nagybefektetők is futnak a ...i ...nál fialtatott pénzük után, miközben a sikkasztással gyanúsított, szökésben lévő ''bróker", ...né tevékenysége több ponton is keresztezi egy másik, kezdetben a baloldal, majd mára a ... sikerében érdekelt nagy cég üzleti tevékenységét. Egy mondatban így foglalható össze, milyen cégkapcsolatokkal, politikai szálakkal bír a nagy port kavart ...-ügy ... a portálunk által összerakott kép pedig több érdekességgel is gazdagítja a milliárdos kárértékű ügy hátterét."; „A ...iak eközben rejtélyes cégkapcsolatokat és politikai szálakat emlegetnek az ügy háttereként. A ... utóbbiaknak is utánanézett és kiderült, korántsem légből kapottak a városiak információi..."; „...Annak ellenére, hogy az ... cáfolja, hogy köze lenne a sikkasztó céghez, a két cég üzleti tevékenysége több ponton is keresztezi egymást. A ... utánanézett, és kiderült, az ... honlapján feltüntetett elérhetőségi cím megegyezik a ... Iroda ... alatt található székhelyével."; „A két cég tulajdonosi köre ugyanakkor nem csak a ... úti ingatlannál kapcsolódik, hanem ...on is, az ugyancsak Szeivolt érdekeltségbe tartozó ...i ... rendezvényközpontnál. ...on, a ... alatti ingatlan is az ..., ahol ...né ... két lánya, ... és ... bérel irodát."; „...on közismert tényként kezelik, hogy a 2002-es és 2006-os parlamenti választásokon ... komoly segítséget kapott attól az üzleti csoporttól, amelynek a ... is része." valótlanul állította, hogy az I. rendű felperes és a ... Kft. egy üzleti csoportba tartoznak, illetőleg hogy ...né, valamint a ... tevékenysége több ponton keresztezi az I. rendű felperes ténykedését, és annak hamis látszatát keltette, hogy az I-II. rendű felpereseknek közük van a brókerbotrányhoz, illetve a ... viselt dolgaihoz, az I-II. rendű felperesek személye köti össze a sikkasztásos ügyet a politikával. Annak közlésével, miszerint „Pikáns, hogy a ...iak szerint az ... korábban a DK-s ... kampányaiban is főszerepet kapott, mára azonban a ... szekértolójaként emlegetik a céget."; „...kezdetben a baloldal, majd mára a ... sikerében érdekelt nagy cég..."; „A baloldal ugyanis 2010 előtt rendszerint és előszeretettel a ...ban tartotta rendezvényeit, a helyiek csak ellenzéki tűzfészeknek nevezték a központot. A ...ban ... és ... is tartott fórumot, de a baloldal más vezető alakjai is megfordultak a ...i hotel, étterem és rendezvényközpontban."; "...on közismert tényként kezelik, hogy a 2002-es és 2006-os parlamenti választásokon ... komoly segítséget kapott attól az üzleti csoporttól, amelynek a ... is része"; „...a 2010-es nagy baloldali választási zakók után az ... a ... szekértolójaként lett ismert ...on. Érdekesség, hogy 2014-ben már az a ... lett a ... ...i országgyűlési képviselőjelöltje, akinek édesapja, ... és édesanyja, ... is ügyvéd ...on és akik ügyvédi irodájukon keresztül egy időben az ...-ral és így ...nal is kapcsolatban álltak."; "Azt természetesen nem tudni, hogy az ...-nak milyen szerepe volt ... politikai karrierjében, de tény, hogy tavaly az Európa Parlamenti mandátumot nyert jobbikos ... parlamenti helyét nem a párt országos listáján soron következő 24., és nem a
  13. politikus, hanem a
  14. ... vette át."; „...az ... támogatta a ... kampányát, és az interpelláció nagy károkat okozhat a következő versenytárgyalások során." - valótlanul állította, hogy az I. rendű felperes ..., majd a ... kampányát támogatta, illetőleg annak hamis látszatát keltette, hogy ... az I. rendű felperes támogatásának köszönheti, hogy a ... ...i országgyűlési képviselőjelöltje, majd parlamenti képviselője lett. Azon közlésével pedig, miszerint „Az ... és a ...hátterében meghúzódó kapcsolatára utalhat az a ...i eset is, amikor a pártból éppen a cég miatt zárták ki a ... ...i elnökét ...t...azért lehetetlenítették el, mert „nem voltam hajlandó részt venni a korrupcióban", és mert egy, az ... által elvégzett munkát szeretett volna górcső alá venni." valótlanul híresztelte, hogy ...t az I. rendű felperes miatt zárták ki a ...ból; hogy az ... által elvégzett bármely munka során felmerült a korrupció gyanúja, és ezzel megsértette az I. és a II. rendű felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I-II. rendű alpereseket a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el őket a további jogsértéstől, továbbá kötelezze megfelelő elégtétel adására oly módon, hogy a megállapított jogsértéseknek a ... oldalon saját költségükön való közzétételével kérjenek bocsánatot az I-II. rendű felperesektől. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze I. rendű alperest felperesenként 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére azzal, hogy a II. rendű alperes vonatkozásában sérelemdíjat attól függően kértek, hogy az I. rendű alperes alkalmazásában áll-e. A „..." című cikk kapcsán annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű alperes, mint kiadó, a II. rendű alperes, mint a cikk írója annak közlésével, hogy „Szoros bizalmi viszonyt feltételező üzleti kapcsolatban állt az ... a szökésben lévő ...i sufnibróker ...né lányaival, és lányainak cégeivel..."; „Utóbbi azért is érdekes, mert a szerződéssel kapcsolatban több ügyvédet is felhívtunk, akik egyöntetűen nyomatékosították, nem mindennapos és nem gyakori szerződéstípus a vételi jogot biztosító szerződés..."; "Egyáltalán nem gyakori, hogy két fél ilyen szerződést ír alá, általánosságban olyanok szoktak ilyet kötni egymással, akik szoros, bizalmi viszonyban állnak egymással."; „... általánosságban véve elmondta, olyan erős jogosultság a vételi jog biztosítása, hogy „a tulajdonosok ilyenbe nem mennek bele, kivéve akkor, ha erős, bizalmi kapcsolatban áll a másik féllel" - valótlanul híresztelte, hogy a sikkasztással gyanúsított ...né lányai közeli ismerősei, bizalmasai a II. rendű felperesnek. A „..."; "...ék vételi jogát a tulajdoni lapra is bejegyezték. Pikáns, hogy a több mint 600 négyzetméteres ingatlan aprópénzért, 15 millió forintért kerülhet a ...-féle piramisjátékot irányító „bróker" családjának tulajdonába."; „A szerződés azért is kuriózum, mert bebizonyosodott, ...né lányai is haszonélvezői voltak a brókerbotránynak. Portálunk ugyanis úgy értesült, ...né lányai annak köszönhették a cégeiknek biztosító előnyöket, hogy a ... botrány kirobbanása óta bujkáló „bróker,, köztiszteletben álló személynek számított ...on, így az ajtók is könnyebben nyíltak meg előtte és lányai előtt."; „A két fél által
  15. március 28-án aláírt szerződésben szembetűnő az is, hogy a ...i ingatlant kétmilliárd forint értékű keretbiztosítéki jelzálog terhelte, amelynek a ... Bank volt a jogosultja, de a kontraktus aláírásakor az ... vezérigazgatója, ... vállalta, hogy
  16. szeptember 1-jéig tehermentesíti az ingatlant"; „Kérdésünkre, hogy mi az oka annak, hogy ...né lányai aprópénzért, a piaci ár alatti összegért, mindössze 15 millió forintért szerezhetik meg a szállodát, az ... vezérigazgatója úgy válaszolt, „szó nincs 15 milliós vételárról...A 15 millió forint csak a vételi jogra vonatkozik, amelyen felül még több mint 90 millió forintot kell kifizetni az ingatlanért, igaz, ez nincs benne ebben a szerződésben" fogalmazott..."; „Utóbbi azért is érdekes, mert a szerződéssel kapcsolatban több ügyvédet is felhívtunk, akik egyöntetűen nyomatékosították, nem mindennapos és nem gyakori szerződéstípus a vételi jogot biztosító szerződés, és a vételár megállapítását sem lehet egy másik szerződésben kikötni, megállapítani." - közléseivel valótlanul állította, hogy az I-II. rendű felperesek az I. rendű felperes tulajdonában álló ...i szállodát ...néra figyelemmel a tényleges érték töredékéért, 15 millió forintért ékesítették, továbbá valótlanul állította, hogy ..., ..., illetőleg a tulajdonukban álló cégek ...nénak köszönhetik, hogy az I. rendű felperes a tulajdonában lévő szálloda értékesítésére velük kötött szerződést; valótlanul állította, hogy a II. rendű felperes azt nyilatkozta, hogy a ...i szállodára alapított vételi jogról szóló szerződésbe nem került bele a teljes vételár; annak hamis látszatát keltette, hogy a II. rendű felperes hazudott akkor, amikor azt állította, hogy az ... a ...i szállodát nem 15 millió forintért értékesítette; valótlanul állította, hogy a sikkasztással gyanúsított ...né tevékenysége több ponton keresztezte az I. rendű felperes tevékenységét; annak hamis látszatát keltette, hogy azzal, hogy a ... Kft. és az I. rendű felperes székhelye egy címen volt, továbbá az I. rendű felperes a tulajdonában álló ingatlan értékesítésére ...val és ...val szerződést kötött, az I-II. rendű felpereseknek közük volt a ...né által a gyanú szerint elkövetett bűncselekményhez, és ezzel megsértették az I-II. rendű felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I-II. rendű alpereseket a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el őket további jogsértéstől, valamint kötelezze az I-II. rendű alpereseket megfelelő elégtétel adására oly módon, hogy a megállapított jogsértéseknek a ... oldalon saját költségükön való közzétételével kérjenek az I-II. rendű felperesektől bocsánatot. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze I. rendű alperest felperesenként 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére azzal, hogy a II. rendű alperes vonatkozásában sérelemdíjat attól függően kértek, hogy az I. rendű alperes alkalmazásában áll-e. Az I-II. rendű alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadták, hogy a II. rendű alperes az I. rendű alperes munkavállalója, ezért vele szemben a kereset elutasításának, illetőleg a per megszüntetésének van helye. Érdemi hivatkozásuk szerint a kritika megengedhetőségének határai tágabbak a közéleti szereplők esetében, mint magánszemélyek esetében, a közügyekre vonatkozó szólások mindegyike fokozott védelem alá tartozik, és ezáltal korlátozza az általa érintett személyek személyiségi jogait. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette az I-II. rendű felperesek személyiségi jogait: A „..." című cikkében az alábbi közlésekkel: „Úgy tudjuk, az ügyfelek pénzeivel lelépett „sufnibróker", ...né a közeli hölgyismerőse volt az ...vezérigazgatójának." „...Annak ellenére, hogy az ... cáfolja, hogy köze lenne a sikkasztó céghez, a két cég üzleti tevékenysége több ponton is keresztezi egymást. A ... utánanézett, és kiderült, az ... honlapján feltüntetett elérhetőségi cím megegyezik a ... Iroda ... alatt található székhelyével." „A két cég tulajdonosi köre ugyanakkor nem csak a ... úti ingatlannál kapcsolódik, hanem ...on is, az ugyancsak Szeivolt érdekeltségbe tartozó ...i ... rendezvényközpontnál. ...on, a ... alatti ingatlan is az ... tulajdonában áll, ahol ...né ... két lánya, ... és ... bérel irodát." „Pikáns, hogy a ...iak szerint az ... korábban a DK-s ... kampányaiban is főszerepet kapott, mára azonban a ... szekértolójaként emlegetik a céget." „...kezdetben a baloldal, majd mára a ... sikerében érdekelt nagy cég..." „...a 2010-es nagy baloldali választási zakók után az ... a ... szekértolójaként lett ismert ...on. Érdekesség, hogy 2014-ben már az a ... lett a ... ...i ország gyűlési képviselőjelöltje, akinek édesapja, ... és édesanyja, ... is ügyvéd ...on, és akik ügyvédi irodájukon keresztül egy időben az ...-ral és így ...nal is kapcsolatban álltak." „Az ... és a ... hátterében meghúzódó kapcsolatra utalhat az a ...i eset is, amikor a pártból éppen a cég miatt zárták ki a ... ...i elnökét ...t… azért lehetetlenítették el, mert „nem voltam hajlandó részt venni a korrupcióban", és mert egy, az ... által elvégzett munkát szeretett volna górcső alá venni." Az elsőfokú bíróság további megállapítása szerint a „..." című cikkben az I. rendű alperes az I-II. rendű felperesek személyiségi jogait a következő közlésekkel sértette meg: „Szoros, bizalmi viszonyt feltételező üzleti kapcsolatban állt az ... a szökésben lévő ...i sufnibróker ...né lányaival, és lányainak cégeivel..." "Egyáltalán nem gyakori, hogy két fél ilyen szerződést ír alá, általánosságban olyanok szoktak ilyet kötni egymással, akik szoros, bizalmi viszonyban állnak egymással." „...." Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését a ... oldalon tegye közzé 15 napon belül. Kötelezte továbbá az I. rendű alperest, hogy fizessen meg I-II. rendű felpereseknek személyenként 500.000 forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az I-II. rendű felpereseknek 200.000 forint plusz áfa összegű perköltséget. Kötelezte az I-II. rendű felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a II. rendű alperesnek 100.000 forint plusz áfa összegű perköltséget. Kötelezte az I-II. rendű felpereseket egyetemlegesen, hogy a le nem rótt eljárási illetékből - az adóhatóság felhívására fizessenek meg 60.000 forintot. Kötelezte továbbá az I. rendű alperest, hogy a le nem rótt eljárási illetékből - az adóhatóság felhívására fizessen meg 60.000 forintot. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában kifejtette, hogy a „...?" című cikkben az a megjegyzés, amely szerint ...né a közeli hölgyismerőse volt az ... vezérigazgatójának, sérti a II. rendű felperes jóhírnevét, különös tekintettel arra, hogy a II. rendű alperes annak ismeretében írta meg a cikket, hogy nem a jelenlegi vezérigazgatóról, hanem ténylegesen a
  17. év előtti vezérigazgatóról van szó. Álláspontja szerint ez az állítás negatívan befolyásolta az II. rendű felperes megítélését, ugyanis olyan személlyel kapcsolták össze a személyét, aki esetlegesen felelőssé tehető a 2014-
  18. évben kirobbant brókerbotrányért. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a cikk másik, azzal kapcsolatos két részlete, miszerint a két cég üzleti tevékenysége több ponton, így a ... szám alatt található székhely, illetőleg a ...i ... rendezvényközpont kapcsán is keresztezi egymást, azt a valós tényt, miszerint a ... Kft. székhelye a II. rendű felperes által vezetett I. rendű felperesi ingatlanban van, valamint azt, hogy ...né lányai szintén az I. rendű felperes tulajdonában lévő ingatlanokban bérelnek irodát, abban a hamis színben tüntette fel, hogy egyéb üzleti kapcsolatban is állnak egymással, illetőleg a tulajdonosi körök kapcsolódnak egymáshoz, ezt azonban a közhiteles nyilvántartás nem támasztja alá. Az I. rendű alperes terhére rótta, hogy elítélő szövegkörnyezetben, pusztán a ...i szóbeszéd alapulvételével írta azt, hogy az ... korábban a DK-s ... kampányában játszott főszerepet, mára azonban a ... szekértolójaként emlegetik a céget. A cikk azon részleteit, amely azt a tényt, hogy ... ügyvédi tevékenységet végzett az I. rendű felperesnek vagy a korábbi vezérigazgatójának, azzal hozta összefüggésbe, hogy ..., ... ügyvéd fia lett a ... ...i országgyűlési képviselője, ugyancsak felrótta az I. rendű alperesnek, akár csak azt, hogy azt a valós tényt, miszerint ...t a bejelentés után valóban kizárták a pártból, abban a hamis színben tüntette fel, hogy ehhez a tényhez a II. rendű felperesnek bármilyen köze lenne. Kiemelte: mindezek az olvasóban azt a hamis képet jelenítették meg, hogy az I. rendű felperes és ma az I. rendű felperest vezető II. rendű felperes a sikkasztással gyanúsított ...néval, és meg nem engedhető módon egyes pártokkal olyan kapcsolatot ápol, amely társadalmilag elítélendő. Az I. rendű alperes valótlanul állította, hogy az I. rendű felperes és a ... Kft. egy üzleti csoportba tartoznak, illetőleg, hogy ...né, valamint a ... Kft. tevékenysége több ponton keresztezi az I. rendű felperes ténykedését, és annak hamis látszatát keltette, hogy az I-II. rendű felpereseknek közük van a brókerbotrányhoz, illetőleg a ... viselt dolgaihoz, az I-II. rendű felperesek személye köti össze a sikkasztásos ügyet a politikával, és ezzel az I-II. rendű felperesek személye társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas állításokat tett. A „..." című cikkben az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az I. rendű alperes ugyancsak megsértette az I-II. rendű felperesek jóhírnevét. Ugyanis a szoros bizalmi viszony, illetve az erre alapuló üzleti kapcsolat nem feltétlenül alapja egy bérleti szerződésnek, amely vételi jogot biztosít a bérlőnek. Az I. rendű alperes valós tényekre alapítva azt a hamis látszatot keltette, hogy csak a bizalmas és szoros üzleti kapcsolat tisztességtelen eredménye lehet egy ilyen szerződés. Az elsőfokú bíróság az ezt meghaladóan kifogásolt kitételek kapcsán úgy foglalt állást, hogy azok az I-II. rendű felperesek személyiségi jogait nem sértették meg. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a 7/
  19. (III. 7.) AB határozat és a 13/
  20. (IV. 18.) AB határozatban foglaltak az adott ügyben nem alkalmazhatók, tekintetbe véve, hogy az I-II. rendű felperesek nem minősülnek közszereplőnek, az I. rendű alperes nem igazolta, hogy az I-II. rendű felperesek a közügyeket alakították volna ...on. Utalt arra is, hogy jelen per nem sajtóhelyreigazítási per, így a PK
  21. számú állásfoglalásban írtak az adott esetben nem alkalmazhatók. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset teljes egészében történő elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérve. Állítása szerint az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást úgy, hogy ne lenne helye a perben a hivatkozott AB határozatok, illetőleg a PK
  22. számú állásfoglalás alkalmazásának. A releváns kérdés ugyanis a perben nem az, hogy az I-II. rendű felperesek közéleti szereplők-e, hanem az, hogy a per alapját képező közlések közéleti vitában hangzottak-e el vagy sem. Álláspontja szerint a sérelmezett cikkek teljes körűen mutatták be az I-II. rendű felperesek által előadottakat, azt a társadalmi, politikai közeget, amelyben a cikk megjelenésére sor került. A cikkekben írtak nem tekinthetők valótlan tény rosszhiszemű közlésének, híresztelésének, az I. rendű alperes újságírója ugyanis a foglalkozása szabályai által előírt pontosságot tanúsította a cikkek megírása során. Kiemelte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére állapította meg a személyiségi jogsértést, hogy az I. rendű alperes a való tényekből vont le okszerűtlennek nem minősíthető következtetéseket, ami véleménynyilvánításnak minősül. Sérelmezte ezen túlmenően, hogy az elsőfokú bíróság nem adott megfelelő mértékben számot arról, hogy megállapításait az egyes kereseti kérelmek vonatkozásában milyen indokokra és bizonyítékokra alapította. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság arról sem adott számot, hogy az I-II. rendű felperesek részére megállapított sérelemdíj mértékét a köztudomású tényekre hivatkozással vagy konkrét sérelem bekövetkezése miatt találta megalapozottnak. Az I-II. rendű felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezési kérelem korlátaihoz igazodóan a Fővárosi Ítélőtáblának csupán azt kellett vizsgálnia, hogy az elsőfokú bíróság helyesen döntötte az I. rendű alperes terhére megállapított jogsértést illetően, ugyanis az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperes ellen előterjesztett keresetet részben elutasító, illetőleg a II. rendű alperes ellen előterjesztett keresetet elutasító rendelkezése a Pp.
  23. §

(4)bekezdése értelmében fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az I. rendű alperes fellebbezése megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság hiánytalanul felderítette a releváns tényállást, arra alapított, ítéletének fellebbezéssel támadott érdemi rendelkezésével a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetértett, okfejtését a fellebbezésre tekintettel egészíti ki a következőkkel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §
(1)bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A
(2)bekezdés szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 2:43. § d) pontja alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti a becsület és a jóhírnév megsértése. A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése értelmében a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla általánosságban azt emeli ki, hogy a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése szerinti jóhírnév védelme azt kívánja biztosítani, hogy a társadalom tagjait a valóságos értékük alapján ítéljék meg, amely úgy érvényesülhet, ha az adott személyről az objektív valóságot kifejező tényállítások, értékelések jelennek meg. A valóságot meghamisító tényállások, közlések, amelyek hátrányosan befolyásolják a személy társadalom részéről megnyilvánuló értékelését, jóhírnevet sértenek. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság mindenben helytállóan állapította meg, hogy az I. rendű alperes valótlanul állította: ...né közeli hölgyismerőse volt az I. rendű felperes vezérigazgatójának, továbbá azokat a valós tényeket, miszerint az I. rendű felperes elérhetőségi címe megegyezik a ... Kft....i székhelyével, illetőleg, hogy ...né lányai az I. rendű felperes tulajdonában álló irodákat bérelnek, továbbá, hogy ... ügyvédi szolgáltatást nyújtott az I. rendű felperesnek, illetve korábbi vezérigazgatójának, illetve azt, hogy ...t az I. rendű felperessel kapcsolatos bejelentése után zárták ki a pártból, oly módon elferdítve közölte, hogy az az olvasók félretájékoztatására adott lehetőséget. E közlések azt a hamis képet jelenítették meg az olvasó előtt - amint arra az elsőfokú bíróság mindenben helytállóan utalt -, miszerint az I-II. rendű felperesek a sikkasztással gyanúsított ...néval, és egyes politikai pártokkal társadalmilag meg nem engedhető kapcsolatokat ápolnak, az I. rendű felperes egy üzleti csoportba tartozik a ... Kft.-vel, továbbá, hogy az I-II. rendű felpereseknek közük van a „bróker-botrányhoz", az I-II. rendű felperesek személye köti össze a sikkasztásos ügyet a politikával. Kétségtelen - és ennyiben helytálló az I. rendű alperes fellebbezésében kifejtett álláspont -, hogy az állandó bírói gyakorlat az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza a Legfelsőbb Bíróság által eredetileg a sajtó-helyreigazítási eljárásra nézve kidolgozott kollégiumi állásfoglalásokban rögzített vizsgálati szempontokat. Ennek megfelelően a PK
  1. számú állásfoglalás értelmében véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet jogsértés megállapításának alapja. A sértő, gyalázkodó tartalmat nem hordozó véleménynyilvánítás annak értéktartalmától függetlenül védelmet élvez, személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. Az I. rendű alperesi fellebbezési érvelésre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, bár a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül alapelvként védett jog, annak a demokratikus társadalom életében kiemelkedő szerepe van, a tényállítások tekintetében a véleménynyilvánítási szabadság nem korlátozhatatlan. A véleménynyilvánítás szabadsága a közügyek vitatása során sem terjed ki a jóhírnév megsértésére alkalmas valótlan tények közlésére, a valóság hamis színben történő feltüntetésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlése valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabálya szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, és a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, a nézet szabadságát foglalja magában, de az alapjogi védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jóhírnév megsértésére alkalmas valótlan tények közlésére, és a valóság elferdített bemutatására. Valótlan tények állítása, illetőleg való tények hamis színben való feltüntetése a közügyek vitatása során is megalapozhatja a személyiségi jogvédelmet. Kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható, a valótlan tények közlésének, a valóság elferdítésének elkerülése érdekében a közvélemény alakításában hivatásszerűen résztvevő személyek, így az újságírók esetében bizonyos kötelezettséggel jár. A kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság tehát helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az I. rendű alperes megsértette az I-II. rendű felperesek jóhírnevét, és a személyiségi jogsértés Ptk. 2:
  2. §
(1)bekezdés a)-c) pontjaiban írt, felróhatóságtól független, objektív szankcióit is a törvényben meghatározott céljukkal összhangban alkalmazta. A peres felek jogvitájában alkalmazandó Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A
(2)bekezdés szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A
(3)bekezdés alapján a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg. Ezekkel a rendelkezésekkel az új Ptk. a személyiségi jog védelme körébe vonta a sérelemdíjat. A törvény miniszteri indokolása szerint a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése. A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/
  1. (VI. 17.) számú határozatával elfogadott kollégiumi vélemény
  2. pontjában kifejtettek szerint a sérelemdíjjal szembeni követelmény, hogy alanyi jogvédelmet nyújtson, egyúttal a jogsértőket visszatartsa a sérelmet okozó magatartástól. A sérelemdíj intézménye a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel való közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetés. A kompenzációra és elégtételre való törekvés a jogvédelemre szoruló sértettnek, míg a büntetés a jogsértésnek szól (visszatartási cél). A sérelemdíjjal elérni kívánt vagyoni elégtétel tágabb kategória, mint a kompenzáció, mert az a sérelmet szenvedett félben a jogsértő magatartás miatt elszenvedett hiányérzeten, veszteségérzésen túl magában foglalja a jogsértés társadalmi elítélését is. Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy mi alapján határozta meg az I-II. rendű felperesek javára megítélt sérelemdíj összegét, ezzel azonban nem követett el olyan lényeges eljárási szabálysértést, amely a Pp.
  3. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a tárgyalás megismétlését, tenné szükségessé. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint ugyanis köztudomású tényként bizonyítottnak fogadható el, hogy a sérelmet szenvedett I-II. rendű felperesek társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolták a jogsértés megállapításával érintett perbeli kitételek. A sérelemdíj mértékének megállapítása során a mérlegelés körébe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére, környezetére gyakorolt hatását, továbbá az eset egyéb körülményeit. A sérelemdíj összegének megállapításánál a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, mértéke, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása kap jelentőséget. Minderre tekintettel megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a sérelem súlyához igazodóan határozta meg az I-II. rendű felpereseket személyenként 500.000 forintban megillető sérelemdíj összegét, tekintetbe véve azt is, hogy az I. rendű alperes fellebbezésében nem jelölt meg olyan okot, tényt, körülményt, amely a megítélt sérelemdíj leszállítására alapot adhatott volna. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - az indokolás előzőek szerinti kiegészítésével helybenhagyta. A másodfokú eljárásban is irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében az eredménytelenül fellebbező I. rendű alperes köteles megtéríteni az I-II. rendű felperesek részére a jogi képviseletük ellátásával felmerült fellebbezési eljárási költséget, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5),
(6)bekezdései alapján - a 4/A. § értelmében áfa figyelembevételével határozta meg. A fellebbezési eljárási illetékről szóló rendelkezés a Pp. 78. §
(1)bekezdésén, az Itv. 46. §
(1)bekezdésein, valamint a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdésén, és 15. §
(1)és
(3)bekezdésein alapul, tekintetbe véve, hogy a személyiségvédelmi perben több polgári jogi igény együttes érvényesítésekor az eljárási illeték alapjául a meg nem határozható pertárgyérték akkor vehető figyelembe, ha az így számított érték meghaladja - mint az adott esetben - a kártérítési követelést, az objektív igények tekintetében való pernyertesség arányát azonban a perköltség viselésénél értékelni kell. Budapest, 2016. május 20. Dr. Sághy Mária s.k. a tanács elnöke Dr. Kincses Attila s.k. előadó bíró Dr. Csordás Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.