Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.14/2016/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság a Budapesten,
- április
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt I.r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa
- december
- napján kihirdetett KB.I.10/2015/27/I. számú ítéletét megváltoztatja. I.r. vádlott cselekményeit 26 rendbeli - 2 esetben folytatólagosan, 24 esetben bűnsegédként elkövetett - hamis magánokirat felhasználása -vétségének (Btk.345.§.) minősíti. A vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 4.500,- (négyezer-ötszáz) forintban állapítja meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a
- december
- napján kihirdetett Kb.I.10/2015/27/I. számú ítéletével I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.345.§-ba ütköző 29 rb. 2 esetben folytatólagosan, 27 esetben bűnsegédként elkövetett - hamis magánokirat felhasználása vétségében. Ezért 120 napi tétel, napi tételenként 1.500,- ft, összesen 180.000,- ft pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 12 havi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Az I.r. vádlottal szemben 58.500,- ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az eljárás során lefoglalt készpénzfizetési számlák és elszámoló lapok lefoglalását megszüntette, és az iratokhoz csatolását rendelte el. Az ügyben elítélt valamennyi vádlottat egyetemlegesen kötelezte az eljárás során felmerült 137.160,- ft bűnügyi költség megfizetésére. A törvényszék katonai tanácsa az ügyben elbírálta még II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r. , VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r., XX.r., XXI.r., XXII.r., XXIII.r., XXIV.r., XXV.r., XXVI.r., XXVII.r., XXVIII.r., XXIX.r., XXX.r., XXXI.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXIV.r., XXXV.r. és XXXVI.r. bűncselekményeit. A II.-XXXVI.r. vádlottak esetében azonban az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezések hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett. Az I.r. vádlott a részére kézbesített ítélet ellen a törvényes határidőben belül fellebbezést jelentett be irányának és indokának megjelölése nélkül. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.103/2016/
- számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét tanácsülésen változtassa meg, és az I.r. vádlottat 25 rb. - 2 rb. folytatólagosan, 23 rb. bűnsegédként elkövetett, a Btk.345.§.-a szerinti hamis magánokirat felhasználása vétségében mondja ki bűnösnek, és vagyonelkobzást csak 4.500,- ft erejéig rendeljen el. Egyebekben az elsőfokú ítéletét hagyja helyben. A másodfokú ügyészi álláspont szerint az egyébként helyesen megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I.r. vádlott cselekményeit tévesen minősítette 29 rb. - 2 esetben folytatólagosan, 27 esetben bűnsegédként elkövetett - hamis magánokirat felhasználása vétségének, mert az ő bűnössége 25 rb. - 2 rb. folytatólagosan, 23 rb. bűnsegédként elkövetett - hamis magánokirat felhasználása vétségében állapítható meg. Utalt arra, hogy téves a vagyonelkobzásra vonatkozó ítéleti rendelkezés is. Ugyanis a tényállások közül csak az
- és a
- tényállási pont tartalmaz olyan összegeket, amelyet az I.r. vádlott bűncselekmény elkövetésével szerzett, így a vagyonelkobzás csak ezek vonatkozásában rendelhető el. Az I.r. vádlott az ügyben előterjesztette fellebbezésének részletes, írásbeli indokolását, melyben arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vele szemben kiszabott pénzbüntetést enyhítse. Kifogásolta, hogy az elsőfokú katonai tanács a
- tényállási ponthoz kapcsolódóan is megállapította a bűnösségét, holott ő XVII.r. vádlott részére a számlán szereplő tételeket ténylegesen megvásárolta, és átadta. Ezen számla tehát nem volt fíktív, tényleges árumozgást takart. Indítványozta a büntetés kiszabásánál figyelembe venni, hogy ilyen számlaügyek a Magyar Honvédségnél tömegesen kerülnek elkövetésre azt, hogy azonos elkövetői minőségben ugyanilyen bűncselekményeket megvalósító vádlottak más ügyekben nem kerültek leszerelésre a honvédség állományából, azt, hogy a számlát felhasználó személyek tudták, hogy fiktív számlákról van szó és mégis csak intézkedéseket alkalmaztak velük szemben. Kifogásolta, hogy vagyonelkobzás alkalmazására került sor vele szemben, pedig ő ebből a cselekménysorozatból nem gazdagodott, nem is az anyagi haszonszerzés vezérelte. Végül kifogásolta, hogy a havi jövedelme a tényállás személyi részében 120.000,- ft -ban került megállapításra, pedig az havi átlagban csak 85.000,- ft. Az I.r. vádlott által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján felülbírálta. A Be.349.§
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel azonban mellőzte a felülbírálatot a II-XXXVI.r. vádlottakkal szemben, mert az ő tekintetükben az elsőfokú ítéletet már jogerőre emelkedett. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat megtartotta. A tényállást részben mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I.r. vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni. Rövid nyilatkozatot tett, melyben vitatta, hogy a
- vádpontban írt bűncselekményt elkövette volna. A többi cselekményben a bűnösségét elismerte. Az I.r. vádlott a nyomozás során nem kívánt vallomást tenni, majd rövid írásbeli vallomást tett, melyben a felelősségét egyetlen cselekmény kivételével elismerte. Előadta azonban, hogy a XVII.r. vádlott részére kiállított 12.990,- ft összegű vásárlást igazoló számla tényleges vásárlást takar. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I.r. vádlott bűnösségét valamennyi terhére rótt bűncselekményben megállapította. A XVII.r. vádlott a nyomozás során nem tett vallomást, a tárgyaláson azonban az I.r. vádlott vallomását alátámasztó, bűnösségét tagadó vallomást tett. Az elsőfokú bíróság ítélete
- -
- oldalán értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem az I.r. és XVII.r. vádlottak védekezését fogadta el a tényállás alapjául. Helytállóan hivatkozott arra, hogy az igazságügyi írásszakértői vélemény szerint az adott számla egyértelműen az I.r. vádlott kézírását hordozza, továbbá a számlán feltüntetett cég képviselője átiratában határozottan cáfolta azt, hogy ilyen sorszámú számlát kibocsátottak volna. Az I.r. vádlott terhére rótt további cselekmények tekintetében a katonai tanács a tényállást a vádlott bűnösséget elismerő nyilatkozata, a vádlottársaknak az I.r. vádlottra, valamint önmagukra nézve terhelő nyilatkozatai, az okirati bizonyítékok, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, valamint az igazságügyi írásszakértői vélemény megállapításai alapján, lényegében egymással összhangban álló bizonyítékok alapján állapította meg. A másodfokú bíróság nem látta indokoltnak az I.r. vádlott személyi körülményei tekintetében havi jövedelmére vonatkozó ítéleti megállapítás helyesbítését sem, mivel az a tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan az I.r. vádlott nyilatkozatán alapszik. Megállapítható, hogy a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést az I.r. vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmények jogi minősítése is, tévedett azonban a cselekmények rendbeliségét illetően. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletében az I.r. vádlottat a vádiratban írtaknak megfelelően - 29 rb. - 2 esetben folytatólagosan, 27 esetben bűnsegédként elkövetett - hamis magánokirat felhasználása vétségében mondta ki bűnösnek. Megállapítható azonban, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított történeti tényállás szám szerint nem ennyi bűncselekményt tartalmaz. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és I.r. vádlott cselekményeit 26 rb. a Btk.345.§ -ba ütköző, - 2 esetben folytatólagosan, 24 esetben bűnsegédként elkövetett - hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette. A folytatólagosság megállapítása megfelel a Legfelsőbb Bíróság BH.2002/210. számú eseti döntésében kifejtett álláspontnak. Az enyhítésre irányuló I.r. vádlotti fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel az I.r. vádlott tekintetében figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor halmazati büntetésül - a Btk.33.§
(4)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával a rendelkező részben írt pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés esetében a napi tételek száma inkább méltányosnak tekinthető., míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. A bűncselekményeket többszörösen halmazatban elkövető vádlottal szemben az elsőfokú bíróság méltányos pénzbüntetést határozott meg, amely a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem enyhíthető, mert az már nem lenne alkalmas a Btk.79.§-ban írt büntetési célok elérésére. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a nagyszámú közbizalom elleni bűncselekményt elkövető I.r. vádlott esetében arra a következtetésre jutott, hogy méltatlan a rendfokozat viselésére, és lefokozás katonai büntetést szabott ki vele szemben. Az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben 58.500,- ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el a Btk.74.§
(1)bekezdés a) pontja alapján, mely szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetésétől eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggéssel szerzett. A másodfokú katonai tanácsa a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával egyetértve, a vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 4.500,- ft-ban állapította meg. Az elsőfokú katonai tanács által helyesen rögzített tényállás szerint is az I.r. vádlott az
- és
- tényállási pontokban írt cselekmények kapcsán gazdagodott a bűncselekménye által, ezekben az esetekben adott el pénzért hamis, valótlan tartalmú számlát kollégáinak. A vagyonelkobzás szempontjából nem vehetők figyelembe azok az összegek, amelyeket a vádlottak a ruházati illetmény normaként ruházat vásárlására fordíthattak. Ez a vádlottak részére egy olyan járandóság volt, amelynek csupán az adómentessége függött attól, hogy számlát mutattak be róla. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság I.r. vádlott tekintetében - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- április
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r. vádlott tekintetében a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- április
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző