A határozat elvi tartalma: A Jöt. alkalmazásában átalakításnak minősül a nem végleges, csak ideiglenes jelleggel történő üléssor kivétele is, ha annak célzata jövedéki törvénysértés elkövetése. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.808/2015/
- szám A tanács tagjai: . Hajnal Péter tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes A felperes képviselője: Dr. Kármán Judit (fél címe) Az alperes: alperes neve, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vámés Pénzügyőri Főigazgatósága jogutódja Az alperes képviselője: Dr. Kádár Mihály jogtanácsos A per tárgya: vámhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.392/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi 15.K.27.392/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes bérbe adta egy magánszemély részére a tulajdonát képező Fiat Panda 1.3 multijet típusú gépjárművét 7 napi időtartamra. A bérbevevő a gépkocsiból a hátsó üléssor ülőfelületét eltávolította, annak helyére 2476 doboz, zárjegy nélküli Feszt márkájú cigarettát rakodott be, majd álcázásként egy nagy testű kaukázusi kutyát ültetett azokra.
- február 25-i közúti ellenőrzés során a jövedéki terméket megtalálták, ezért a gépjárművet vezető bérbevevővel szemben jövedéki törvénysértés elkövetése miatt 2.472.236 Ft jövedéki bírságot szabtak ki, míg egy másik határozattal a felperes tulajdonárt képező lefoglalt gépjármű és a hozzá tartozó forgalmi engedély, indítókulcs elkobzásról rendelkezett a vámhatóság. Az elkobzás alapját a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt.)
- §
(2)bekezdése képezte. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- július
- napján kelt 3099798623 ÉARV PFIG számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát annak helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. Álláspontja szerint az üléspárnák eltávolításával, az utastér térfogatának növelésével nagyobb mennyiségű jövedéki termékek szállítására vált alkalmassá, ez megalapozza a Jöt.
- §
(2)bekezdésében írtak alkalmazását. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetet terjesztett elő, melyben azt állította, hogy a hátsó üléssor kivétele nem valósított meg jövedéki törvénysértést célzó átalakítást, nem állnak fenn a Jöt. 120. §
(2)bekezdésében az elkobzás feltételeként előírt követelmények. Hivatkozott arra is, hogy nem igazolható, hogy a magánszemély mi célból vette ki a hátsó üléssort. Annak esetleges célja nem az volt-e, hogy az üléssor ne piszkolódjon, a kutya ne hullajtsa a szőrét az ülésre, mivel a bérlő tudatában volt annak, hogy az autót kitakarítva kell visszaadnia. Kifejtette, hogy a jogszabály nem határozza meg, hogy a Jöt. alkalmazásában mi minősül átalakításnak, így kizárólag az átalakítás nyelvtani értelmezéséből lehet kiindulni. Erre tekintettel álláspontja szerint átalakításnak kizárólag az olyan, vissza nem fordítható átalakítás minősül, amely szerkezeti átalakítást, illetve a gépjármű karosszériájába történő beavatkozást jelent. [4] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását indítványozta arra hivatkozva, hogy nincs jelentősége, hogy a szállításra használt eszköz kinek a tulajdonát képezi, azt el kell kobozni, amennyiben a Jöt. 120. §
(2)bekezdés alapján a jármű átalakított. Nézete szerint az irányadó bírói gyakorlatra tekintettel a jövedéki jogsértést célzó átalakítás megállapítható abból, hogy az átalakított helyen jövedéki termék kerül előtalálásra. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a Jöt. alkalmazásában az átalakítás fogalma alatt nem kizárólag egy végleges jellegű, műszaki szempontból történő olyan átalakítás értendő, amely már nem visszafordítható. A Jöt. nem tesz különbséget ideiglenes vagy végleges átalakítás között, jogkövetkezmények szempontjából ennek nincs jelentősége. A gépjármű hátsó üléspárnái kivételével a jármű alkalmas volt arra, hogy abban nagyobb mennyiségben cigarettát helyezzenek el és szállítsanak. A kérdés megítélése nem szakkérdés, hanem jogkérdés, erre figyelemmel a szakértő kirendelésére irányuló felperesi indítványt elutasította. Nézete szerint okszerűtlenül hivatkozott a felperes a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet előírásaira is, mivel a perbeli esetben nem a jármű műszaki paramétereinek műszaki szempontból való megfelelőségének volt jelentősége. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és keresetének teljesítése érdekében. Álláspontja szerint az alperesnek a Jöt. 119. §
(6)bekezdés e) pontja alapján a lefoglalást meg kellett volna szüntetnie, továbbá tagadta azt is, hogy a gépjármű jövedéki törvénysértést célzó átalakítása megtörtént volna. Álláspontja szerint az alperes és a bíróság a Jöt. jogellenes kiterjesztő értelmezésével visszaélésszerűen gyakorolta az elkobzás jogintézményét, ezáltal megsértette a Jöt. 119. §
(2),
(6)és a Jöt. 120. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Hiányolta, hogy a bíróság nem vizsgálta az ülések kivételeinek célzatát, pedig a célzatnak az elkobzás szempontjából jelentősége van. A perbeli esetben a magánszemély az autót már korábban is kutyaszállításra bérelte ki, így a célzat időbeli eltéréseire tekintettel a jövedéki törvénysértést célzó átalakítás nem állapítható meg. [7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Változatlanul fenntartotta azt a jogi álláspontját, hogy a gépjármű hátsó üléseinek kivétele, az azok helyéről előtalált adózatlan cigaretta okán a Jöt. alkalmazásában átalakítottnak tekintendő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [9] A Jöt-ben a Jövedéki ellenőrzés és jogkövetkezményekcímű XVII. fejezet tartalmazza, a Lefoglalás és elkobzás alcím alatt, a 120.§-t. A /2/ bekezdése szerint a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a /3/ bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. [10] A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az elkobzás mellőzésére a Jöt. 120.§
(2)bekezdése szerinti törvényi tényállás megvalósulása esetén nincs lehetőség, e körben a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre. Az elkobzáshoz a hatóságnak és a bíróságnak ezért azt kellett vizsgálnia, hogy az eszközön (gépjárművön) jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek-e vagy sem, tehát az átalakítás során a jármű objektíve alkalmas volt-e vagy sem jövedéki törvénysértés elkövetésére. [11] Azáltal, hogy a gépjármű hátsó üléssorának ülőfelülete eltávolításra került megnövekedett a tárolásra szolgáló felület, továbbá az elrejtés is lehetővé vált, hiszen az ülőpárnák helyére kerültek behelyezésre a zárjegy nélküli cigaretták, melyeket pokróccal takarva, nagy testű kutyát ráültetve álcáztak. Egyértelműen megállapítható a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítás, annak ellenére, hogy az nem járt a gépjármű végleges átalakításával, megváltoztatásával. Azonban annak célzata alapot teremtett a Jöt. 120. §
(2)bekezdésében írt jogkövetkezmény alkalmazására. [12] Egyetértett a Kúria az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával is, hogy a perbeli eset, átalakítás megítélésekor nem a felperes által hivatkozott KÖHÉM rendelet előírásait kellett vizsgálni, hanem a Jöt. alkalmazásában arról kellett dönteni, hogy olyan átalakítás valósult-e meg, amelyet jövedéki törvénysértés elkövetése céljából végeztek el. [13] Nem osztotta a Kúria a gépjármű tisztítását elkerülő célzatra vonatkozó felperesi magyarázatot, hiszen a kutya beültetésével nem csupán az ülőfelület, hanem a háttámla is szennyeződhetett szőrrel, melynek kiemelésére nem került sor. [14] Mindezek alapján a felperes alaptalanul kifogásolta azt, hogy mivel a gépjármű nem az elkövető tulajdona volt, az nem volt elkobozható, továbbá azt, hogy a gépjárműve elkobzása a magántulajdon sérthetetlenségéhez fűződő jogát sérti. Nem sért alkotmányos rendelkezéseket olyan jogszabályi előírás, amely jogsértés elkövetésének eszközeként használt tárgy elkobzásáról rendelkezik. A döntés elvi tartalma [15] A Jöt. alkalmazásában átalakításnak minősül, a nem végleges, csak ideiglenes jelleggel történő üléssor kivétele is, ha annak célzata jövedéki törvénysértés elkövetése. Záró rész [16] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. [17] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) bekezdése alapján köteles megfizetni. IM rendelet 13. §
(2)[18] A felperes kérelmére a Kúria a pert tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- június
- dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró