← Magyarország

Pf.20255/2016/8 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.255/2016/8.szám A Szegedi Ítélőtábla Mészárosné dr. Deák Erika ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Csizmadia Zoltán ügyvéd által képviselt I. r., a személyesen eljárt II. r. és dr. Malatinszki Iván ügyvéd által képviselt III. r. alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése és egyéb iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék

  1. február
  2. napján kelt 5.P.22.157/2012/
  3. számú ítélete ellen a felperes
  4. és
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő R É S Z Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekinti, azt részben megváltoztatja, a felperes és az I. r. alperes között fennálló közös tulajdont megszünteti akként, hogy az I. r. alperes tulajdonát képező, a (település neve)-i (ingatlan
  6. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 48469/116607, a (ingatlan
  7. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 48469/116607 , a (ingatlan
  8. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 48469/116607, a (ingatlan
  9. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 2/6, a (ingatlan
  10. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 2/6, (ingatlan
  11. hrsz.-a). hrszú ingatlan 2/6, a (ingatlan
  12. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 2/6, (ingatlan
  13. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 2/6, a (ingatlan
  14. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 2/6 és a (ingatlan
  15. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 2/6 tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 1 486 406 (egymilliónégyszáznyolcvanhatezer-négyszázhat) Ft-ot. Megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a fenti ingatlanok tulajdoni lapjáról törölje I. r. alperes (I. r. alperes személyes adatai) fent megjelölt hányadokra bejegyzett tulajdonjogát, és egyidejűleg ugyanezen tulajdoni hányadokra jegyezze be a felperes (felperes személyes adatai) tulajdonjogát közös tulajdon megszüntetése jogcímén 1 486 406 (egymillió-négyszáznyolcvanhatezernégyszázhat) Ft megváltási ár megfizetésének igazolása esetén, a (ingatlan
  16. hrsz.-a), (ingatlan
  17. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanokat érintően az EDF DÉMÁSZ javára bejegyzett vezetékjoggal terhelten. Mellőzi a felperes perköltség fizetésére kötelezését és megállapítja, hogy a felperes és az I. r. alperes a fentiekben megjelölt ingatlanokat érintő közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset kapcsán költségeiket maguk viselik. Felperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 33 600 (harmincháromezer-hatszáz) Ft-ra leszállítja. Kötelezi az I. r. alperest, hogy az állami adóhatóság felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 33 600 (harmincháromezer-hatszáz) Ft elsőfokú eljárási illetéket. Kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 37 000 (harminchétezer) Ft másodfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak 118 900 (egyszáztizennyolcezer-kilencszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS A (település neve)-i (ingatlan
  18. hrsz.-a). hrsz-ú szántó és rét, a (ingatlan
  19. hrsz.-a)., a (ingatlan
  20. hrsz.-a)., a (ingatlan
  21. hrsz.-a)., a (ingatlan
  22. hrsz.-a)., a (ingatlan
  23. hrsz.-a). és a (ingatlan
  24. hrsz.-a). hrsz-ú szántó, a (ingatlan
  25. hrsz.-a). és a (ingatlan
  26. hrsz.-a). hrsz-ú szántó és legelő, a (ingatlan
  27. hrsz.-a). hrsz-ú szántó, valamint a (ingatlan
  28. hrsz.-a). hrsz-ú szántó, rét, kivett vízállás megjelölésű ingatlanok a III. r. alperes, néhai (személy
  29. neve) és a perben nem álló (személy
  30. neve) osztatlan közös tulajdonát képezték az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett hányadok szerint. A tulajdonosok és a felperes által
  31. február
  32. napján a fenti ingatlanokra határozatlan időtartamú termőföld-használati szerződés jött létre, amelynek alapján az ingatlanok a felperes használatába kerültek. A földhivatal a szántó művelési ágú földrészletekre a
  33. január
  34. napjától
  35. január
  36. napjáig terjedő időre bejegyezte a felperes földhasználati jogát a földhasználati nyilvántartásba. A felperes a
  37. december
  38. napján kelt csereszerződéssel megszerezte a (személy
  39. neve) tulajdonában álló ingatlanhányadokat, majd a
  40. június
  41. napján kelt adásvételi szerződéssel az időközben elhunyt (személy
  42. neve) jogutódai által öröklés folytán megszerzett ingatlanilletőségeket. A III. r. alperes a (ingatlan
  43. hrsz.-a), (ingatlan 2-3 hrsz.-a) hrsz-ú ingatlanok tulajdonában álló, egyenként 48469/116607 illetőségeit, a (ingatlan
  44. hrsz.-a), (ingatlan
  45. hrsz.-a), a (ingatlan
  46. hrsz.-a), (ingatlan 7-
  47. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanok 2/6 - 2/6 hányadát, valamint a (ingatlan
  48. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 60704/116607 tulajdoni illetőségét a
  49. szeptember
  50. napján kelt csereszerződéssel az I. r. alperesre ruházta a (település neve)-i (ingatlan
  51. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében. A III. r. alperes a
  52. szeptember
  53. napján kelt írásbeli nyilatkozatával a
  54. február 19-én kelt földhasználati szerződést a
  55. gazdasági évtől felmondta. A felperes keresete alapján a Kiskunfélegyházi Városi Bíróság a 4.P.20.242/2007/
  56. számú ítéletével megállapította a felmondás jogellenességét. Az I. r. alperes a
  57. január
  58. napján kelt levelében közölte a felperessel, hogy a III. r. alperes
  59. szeptember 25-én kelt felmondását
  60. szeptember 1-től érvényesnek kell tekinteni, és felszólította a felperest, hogy újabb gazdasági tevékenységbe ne kezdjen, a földterületeket adja a birtokába. A (ingatlan
  61. hrsz.-a). és a (ingatlan
  62. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanok tulajdoni lapjára a II. r. alperes javára 1 300 000 Ft és járulékai erejéig egyetemleges jelzálogjog került bejegyzésre. A felperes többször módosított keresetében kérte az I. r. alperes
  63. január
  64. napján kelt felmondása „érvénytelenségének" megállapítását és az ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetését akként, hogy a bíróság összesen 1 000 000 Ft megváltási ár ellenében adja a tulajdonába az I. r. alperes tulajdonában álló ingatlanilletőségeket. A II. r. alperest ennek tűrésére kérte kötelezni. Kérte továbbá az I. és a III. r. alperes között létrejött csereszerződés érvénytelenségére alapítottan az eredeti állapot helyreállításaként az átruházott ingatlanhányadok vonatkozásában a III. r. alperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését és az így keletkezett közös tulajdon fentiekkel megegyező feltételekkel történő megszüntetését. Az alperesek a kereset elutasítását kérték az egyes kereseti kérelmek kapcsán kifejtett védekezésük alapján. Az I. r. alperes a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset teljesítését nem ellenezte. Kérte, hogy a (település neve)-i (ingatlan
  65. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan felperesi tulajdoni hányadát a bíróság adja az ő tulajdonába, a II. r. alperes javára bejegyzett jelzálogjog pedig a felperes tulajdonában lévő másik ingatlanra kerüljön átjegyzésre. A II. r. alperes nem járult hozzá, hogy az ingatlanon fennálló jelzálogjoga a másik ingatlanra kerüljön átvezetésre. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 900 000 Ft eljárási illetéket, továbbá az I. r. alperesnek 200 000 Ft, a III. r. alperesnek 500 000 Ft perköltséget. Határozatának részletesen kifejtett indokai szerint mind a felmondás, mind pedig a csereszerződés tárgyában előterjesztett keresetet alaptalannak ítélte. Alaptalannak találta a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet is. Megállapította, a közös tulajdon megszüntetésének keresetben kért módjához a felperesnek érdeke fűződik, hiszen a közös tulajdonban álló ingatlanok beékelődnek a felperes tulajdonában és használatában lévő további ingatlanok közé. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása érdekében beszerzett Nagy István által készített szakértői véleményt ítélkezése alapjául fogadta el, ennek alapulvételével megállapította, hogy a felperest megváltási árként 3 625 102 Ft terheli, aki azonban a bíróság felhívása ellenére nem igazolta erre vonatkozóan a teljesítőképességét. Alaptalannak találta a (ingatlan
  66. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan értékére vonatkozó szakértői megállapítással kapcsolatos felperesi kifogásokat. Rámutatott, az ingatlanok természetbeni megosztására a jogszabályi feltételek hiányában nincs lehetőség, és nem szolgálná az a felperes által elérni kívánt célt sem, nevezetesen az ingatlanok gazdaságosabb megművelhetőségét, az árverési értékesítés elrendelését pedig egyik tulajdonostárs sem tartotta megfelelő megoldásnak, ezért nem látott lehetőséget a közös tulajdon megszüntetésére. Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a felperes annak módosított keresete szerinti megváltoztatását kérte. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet elutasító ítéleti rendelkezés kapcsán rámutatott, a (ingatlan
  67. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan kivételével utóbb elfogadta a szakértő által megjelölt értékeket, és vállalta az így meghatározott megváltási ár megfizetését. Álláspontja szerint nem akadálya a közös tulajdon megszüntetésének, hogy a II. r. alperes azt „nem támogatta", hiszen jelzálogjoga nem csak másik ingatlanra történő átterheléssel lenne biztosítható, hanem egyéb módon, így a tartozás kiegyenlítése útján is. A (ingatlan
  68. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan értékmeghatározásával kapcsolatos kifogásait változatlanul fenntartotta. A felperes a másodfokú eljárásban a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelmét akként módosította, hogy a (ingatlan
  69. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanon fennálló közös tulajdon természetben történő megosztását kérte. Igazolta a telekalakítás engedélyezési eljárás megindítását, erre tekintettel a per tárgyalását az ítélőtábla a Pf.II.20.707/2014/
  70. számú végzésével a telekalakítás engedélyezési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A felfüggesztést követően folytatódó másodfokú eljárásban a felperes a felmondás jogellenességének megállapítására, az I. és a II. r. alperes közötti csereszerződés érvénytelenségének megállapítására, valamint a (ingatlan
  71. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetétől elállt. Utalt arra, az eredeti keresetben érvényesített kártérítési igényétől már az elsőfokú eljárásban elállt, e tekintetben azonban a per megszüntetése nem történt meg. Csatolta az I. r. alperessel
  72. VI.
  73. napján kötött megállapodást, amelyben rögzítették, hogy a telekalakítás engedményeként a Kiskunfélegyháza, külterület (ingatlan
  74. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanból kialakított (ingatlan
  75. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 1/1 arányban az I. r. alperes, míg a (ingatlan
  76. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányada a felperes tulajdonába került, a megállapodás alapján tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzést nyert. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét akként kérte megváltoztatni, hogy az ítélőtábla a per tárgyát képező ingatlanokon - a (ingatlan
  77. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan kivételével - fennálló közös tulajdont szüntesse meg akként, hogy az I. r. alperes a tulajdoni hányadait adja a felperes tulajdonába összesen 1 486 406 Ft megváltási ár ellenében és a tulajdonosváltozás átvezetése végett keresse meg a földhivatalt. Igazolta, hogy a megváltási árat ügyvédi letétbe helyezte. Az I. r. alperes ellenkérelmében a közös tulajdon megszüntetését változatlanul nem ellenezte, azt azonban akként kérte, hogy a Kiskunfélegyháza, külterület (ingatlan
  78. hrsz.-a)., (ingatlan
  79. hrsz.-a)., (ingatlan
  80. hrsz.-a)., (ingatlan
  81. hrsz.-a)., (ingatlan
  82. hrsz.-a)., (ingatlan
  83. hrsz.a). hrsz-ú ingatlanok természetben kerüljenek megosztásra, a (ingatlan
  84. hrsz.-a)., (ingatlan
  85. hrsz.-a). és a (ingatlan
  86. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanokon a bíróság cserével szüntesse meg a közös tulajdont oly módon, hogy a (ingatlan
  87. hrsz.-a). és (ingatlan
  88. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanok a felperes, a (ingatlan
  89. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlan az ő (I. r. alperes) kizárólagos tulajdonába kerüljön, a (település neve)-i külterület (ingatlan
  90. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanban őt megillető 2/6 tulajdoni hányadot pedig a bíróság az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői véleményben meghatározott értéken adja a felperes tulajdonába. A felperes egyes kereseti kérelmeitől való elállására tekintettel az ítélőtáblának a másodfokú eljárásban a (település neve)-i (ingatlan
  91. hrsz.-a)., (ingatlan
  92. hrsz.-a)., (ingatlan
  93. hrsz.-a)., (ingatlan
  94. hrsz.-a)., (ingatlan
  95. hrsz.-a)., (ingatlan
  96. hrsz.-a)., (ingatlan
  97. hrsz.-a)., (ingatlan
  98. hrsz.-a)., (ingatlan
  99. hrsz.-a). és (ingatlan
  100. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelmet elutasító ítéleti rendelkezést kellett felülbírálnia. E tekintetben a fellebbezés alapos. A közös tulajdon megszüntetésének szabályait a perben alkalmazandó
  101. évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 147-
  102. §-ai rendezik. Az 1959-es Ptk.
  103. §-a értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti. A közös tulajdon megszüntetésére az 1959-es Ptk.
  104. §

(1)-
(3)bekezdésének rendelkezései értelmében természetbeni megosztással, magához váltással és a közös tulajdon tárgyainak értékesítésével kerülhet sor. A jogszabály értelmében a megszüntetés módjának törvényi rangsora van, a sorrendiség szem előtt tartásával azonban a bíróság szabadon mérlegelheti, hogy az adott esetben a közös tulajdon melyik módon szüntethető meg a legmegfelelőbben. A bíróság a közös tulajdon megszüntetése során az 1959-es Ptk. 148. §
(4)bekezdése értelmében a megszüntetésnek csak azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik, egyébként valamennyi körülmény együttes mérlegelésével meggyőződése szerint bírálja el a rendezés véglegességét és az érdekegyensúly megteremtését a legjobban szolgáló szempontokat, és ezek figyelembevételével rendelkezik a megszüntetés módjáról (BH1996. 359). A másodfokú eljárás tárgyát képező ingatlanokat érintően az elsőfokú eljárásban az I. r. alperes maga is akként kérte a közös tulajdon megszüntetését, hogy a bíróság az ingatlanok őt megillető tulajdoni hányadát a perben beszerzett szakvélemény alapján meghatározott megváltási ár ellenében adja a felperes tulajdonába. A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a kereseti kérelemhez kötöttség (Pp. 215. §) általános szabálya nem érvényesül, ezért nem ütközik a másodfokú eljárásban a keresetváltoztatás tilalmába (Pp. 247. §), ha a fél a fellebbezési szakban olyan megszüntetési módot kér, amelyre az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott. Ebből következően annak sincs akadálya, hogy az alperes erre vonatkozó korábbi ellenkérelmét megváltoztassa. Lényeges azonban, hogy az I. r. alperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott arra, hogy a (ingatlan 1. hrsz.-a)., (ingatlan 4. hrsz.-a), (ingatlan 6. hrsz.-a), (ingatlan 8-10. hrsz.-
  1. a)hrsz-ú ingatlanok természetben megoszthatók. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az ingatlanon fennálló közös tulajdon természetbeni megosztása iránti kérelem alaposságát a bíróság csak akkor vizsgálhatja, ha a fél csatolta az építésügyi hatóság telekalakítást engedélyező jogerős határozatát, és a földhivatal által záradékolt telekalakítási tervet. Az I. r. alperes azonban ezen okiratokat nem csatolta, nem is utalt arra, hogy az ezzel kapcsolatos eljárást kezdeményezte volna. Azt csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy az ellenkérelemben feltüntetett 0550/50. hrsz-ú ingatlan nem képezi a per tárgyát. Az 1959-es Ptk. a közös tulajdon bíróság által csere útján történő megszüntetését nem ismeri. A közös tulajdon ily módon történő megszüntetése az 1959-es Ptk. 378. §-ában szabályozott csereszerződés megkötésével lehetséges, a bíróság azonban szerződést nem hozhat létre. Az ítélőtábla mindezekre figyelemmel megalapozottnak ítélte a közös tulajdon megszüntetésének felperes által kért módját figyelemmel arra is, hogy az érintett ingatlanokban a felperes rendelkezik nagyobb tulajdoni hányaddal, s miután a szakértő által megállapított megváltási árat ügyvédi letétbe helyezte - ezzel teljesítőképességét megfelelően igazolva -, az ítélőtábla a perbeli ingatlanok I. r. alperest megillető tulajdoni hányadát 1 486 406 Ft megváltási ár ellenében a felperes tulajdonába adta. Észlelte, hogy a (ingatlan 1. hrsz.-a). és a (ingatlan 3. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanokat az EDF DÉMÁSZ javára bejegyzett vezetékjog terheli, a vezetékjog jogosultjának perben állását azonban nem tartotta szükségesnek az alábbiakra figyelemmel: A kötelező perben állás kérdése a Pp. 51. §
  2. a)pontjában szabályozott ún. kényszerű pertársasággal függ össze. E szerint kötelező a perben állás, ha a per tárgya olyan közös jog illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne. A Legfelsőbb Bíróság közös tulajdon megszüntetése iránti perekben irányadó 1/2008. PK véleményének VIII.c. pontja szerint a tulajdonjogot érintő perekben valamennyi tulajdonostárs kötelező perben állása mellett a szükséghez képest perbe kell vonni az érvényesített tulajdoni igénnyel kapcsolatban érintett dologi jogi jogosultakat és más érdekelteket is. A jogvita a bejegyzett vezetékjog jogosultjának perben állása nélkül is eldönthető, mivel a közös tulajdon megszüntetése a bejegyzett jogát nem érinti. A II. r. alperes jelzálogjoga a (ingatlan 1. hrsz.-a). hrsz-ú ingatlanról a másodfokú eljárás során törlésre került, ezért erre vonatkozó rendelkezést az ítélőtáblának hoznia nem kellett. A felperes I. r. alperessel szemben 14 854 735 Ft összegű kártérítési igényt is érvényesített. E kereseti kérelmétől utóbb elállt (P.22.157/2012/8.), az elsőfokú bíróság azonban ennek kapcsán a szükséges intézkedéseket nem tette meg: nem került sor sem a per megszüntetésére, sem a kereset érdemi elbírálására. Erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 213. §
(1)bekezdése alapján részítéletnek tekintette, és ugyancsak részítéletével azt részben megváltoztatta akként, hogy a perbeli ingatlanokon a felperes és az I. r. alperes között fennálló közös tulajdont a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette, és kötelezte a felperest 1 486 406 Ft megváltási ár megfizetésére, továbbá intézkedett a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése iránt. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad (1/
  1. (V. 19.) PK vélemény VIII.g. pont). A per tárgyának értéke a részítélettel érintett ingatlanok tekintetében 1 486 406 Ft, a felperes által magához váltani kívánt tulajdoni hányad értéke (1/
  2. (V. 19.) PK vélemény VIII.f. pont). Az elsőfokú eljárásban a perérték 19 895 337 Ft ((14 854 735 Ft (kártérítés) + 74 000 Ft (felmondás jogellenessége) + 1 341 500 Ft (csereszerződés érvénytelensége) + 1 486 406 Ft (másodfokú eljárás tárgyát képező ingatlanok közös tulajdonának megszüntetése) + 2 138 696 Ft ((ingatlan
  3. hrsz.a). hrsz-ú ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése)). Az ehhez igazodó eljárási illeték összege 900 000 Ft a perindításkor hatályos Itv.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, amelyből a részítélettel elbírált keresethez igazodó eljárási illeték összege 67 200 Ft, amelyet a felperes és az I. r. alperes a PK véleményben írtak szerint megosztva kötelesek viselni. Erre tekintettel az ítélőtábla a felperes által fizetendő eljárási illeték összegét 33 600 Ft-ra leszállította és kötelezte az I. r. alperest ugyanilyen összegű elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. A PK vélemény perköltség viselésére vonatkozó iránymutatása alapján mellőzte a felperes perköltség fizetésére kötelezését és megállapította, hogy a felperes és az I. r. alperes a fenti ingatlanokat érintő közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset kapcsán költségeiket maguk viselik. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta részítéletével (Pp. 213. §
(2)bekezdés). A felperes fellebbezése eredményesnek bizonyult, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az ítélőtábla az I. r. alperest a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségének, valamint az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
  1. (VI. 28.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján a feljegyzett másodfokú eljárási illeték megfizetésére 1 486 406 Ft fellebbezési perérték alapulvételével. S z e g e d ,
  1. május
  2. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.