Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.448/2016/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (1051 Budapest, Nádor utca 31.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján meghozott 69.P.23.786/2015/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a pontosított keresetnek helyt adva kötelezte az alperest arra, hogy küldje meg a felperes részére elektronikusan az alábbi dokumentumokat:
- Az Új Magyarország Kockázati Tőke Program („JEREMIE 1-es" program Co-Investment Alprogramban (KMOP-2009-1.3.3/2) és Közös Alap Alprogramban (GOP-2009-4.3/2) nyertes pályázók pályázati anyagát (beleértve a beadott pályázat összes mellékletét, kapott pontszámát, értékelési jegyzőkönyvét);
- Az Új Széchenyi Kockázati Tőke Program („JEREMIE 2-es" program) Közös Magvető Alap Alprogramban (GOP-2012-4.3/A) és a Közös Növekedési Alap Alprogramban (GOP-2012-4.3/B) nyertes pályázók pályázati anyagát (beleértve a beadott pályázat összes mellékletét, kapott pontszámait, értékelési jegyzőkönyvét);
- Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok („JEREMIE 3-as" program) Közös Növekedési Alap Alprogramban (GOP-2012-4.3/B) nyertes pályázók pályázati anyagát (beleértve a beadott pályázat összes mellékletét, kapott pontszámait, értékelési jegyzőkönyvét);
- Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok („JEREMIE 4-es" program) Közös Növekedési Alap Alprogramban (GOP-2013-4.3/B/2) győztes pályázók pályázati anyagát (beleértve a beadott pályázat összes mellékletét, kapott pontszámait, értékelési jegyzőkönyvét);
- Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja („JEREMIE 5ös" program) című (GOP-2014-4.3/B kódszámú) pályázaton
- decemberében nyertesnek ítélt Valor Capital pályázatát (beleértve a beadott pályázat összes mellékletét, kapott pontszámait, értékelési jegyzőkönyvét). Feljogosította az alperest, hogy az adatok közlése során az abban szereplő természetes személyek nevén kívül egyéb, természetes személyazonosító adataikat és lakcímadataikat, valamint munkabérét felismerhetetlenné tegye. A megállapított tényállás szerint az MV Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) egyedüli részvényese a Magyar Állam volt. Mint forráskezelőnek, feladatát képezte a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása során a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, így különösen a pénzügyi közvetítő kiválasztására irányuló felhívások elkészítése, és az irányító hatóság részére jóváhagyásra történő előterjesztése, a kiválasztott pénzügyi közvetítővel a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése, továbbá a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és az erről szóló beszámoló elkészítése az irányító hatóság részére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ), mint irányító hatósággal az MV Zrt., forráskezelő szervezetként több finanszírozási szerződést is kötött, az operatív programok keretében megvalósuló programok végrehajtása érdekében. A finanszírozási keretből forrást hívott le és helyezett ki. A
- szeptember
- napján kötött finanszírozási szerződést
- szeptember (helyesen december)
- napján módosították. A finanszírozási szerződés 3.3 pontja szerint a forráskezelő szervezet (Társaság) feladata volt a programok döntés előkészítés céljából történő kidolgozása, de a programok felülvizsgálata és a forráskezelő szervezet előterjesztéseinek jóváhagyása a finanszírozási szerződés 3.4 pontja szerint az Irányító Hatóság feladata és jogosultsága. A közvetítői szerződéseket a Társaság a finanszírozási szerződés 3.
- pontja alapján az Irányító Hatóság képviseletében kötötte meg. A finanszírozási szerződés
- pontja tartalmazta, hogy az Irányító Hatóság a finanszírozási szerződés teljesítésével összefüggésben jogosult volt a Társaságot utasítani, és az utasítást bármikor módosítani. A Társaság - a jogszabályba ütköző utasítás kivételével - az Irányító Hatóság minden utasítását köteles volt betartani, míg a szerződés 7.
- pontja szerint köteles volt minden hónapban beszámolni az Irányító Hatóságnak többek között a kockázatvállalás teljesítményéről és a kockázatvállalás szempontjából lényeges eseményekről. Az Irányító Hatóság jogosult volt a szerződő fél tevékenységét ellenőrizni. A finanszírozási szerződés
- (f) pontja szerint a szerződés felmondása esetén a Társaság arogramokkal kapcsolatos összes dokumentumot és jogokat közvetlenül köteles volt az Irányító Hatóságnak vagy az általa kijelölt személynek átadni. Az egyes alprogramok végrehajtására vonatkozó szerződéseket a pénzügyi közvetítőkkel (alapkezelőkkel) az MV Zrt. az NFÜ képviseletében eljárva, pályázat alapján kötötte meg. A KMOP-2009-1.3.3/
- kódszámú pályázati felhívás szerint (mely az adatigénylés
- pontjában jelölt pályázat) a NFÜ, mint Irányító Hatóság az alperes jogelődje, mint forráskezelő szervezet közreműködésével végrehajtandó műveletek finanszírozása céljából forrást biztosít a vonatkozó jogszabályok szerint címzett vállalkozások részére. A pályázat során az alperesi jogelőd, mint a program végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság képviselője jár el. A pályázat célja meghatározott kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása, az alperesi jogelőd kizárólagos tulajdonában álló, a pályázata során kiválasztandó alapkezelő és független befektetők által közösen végrehajtott kockázatvállalás útján. A pályázat nyertesével az alperesi jogelőd köt közvetítői szerződést. Az alperesi jogelőd feladata a pályázatok formai és tartalmi vizsgálata, a szükséges hiánypótlás elrendelése, tartalmi homályok tisztázása érdekében kérdések feltevése, esetleg annak elutasítása a hiányok pótlásának elmaradása vagy a kérdések megválaszolásának hiányosságai esetén. Ugyancsak az ő jogosult volt a pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha az oly mértékben hiányos vagy ellentmondásos, ami hiánypótlással sem rendezhető a pályázatértékelésre rendelkezésre álló határidő alatt. Ezekben az esetekben ugyan a pályázatot vissza kell küldeni, azonban annak egy példánya archiválásra kerül. Az alperesi jogelőd feladata a pályázat érdemi vizsgálata és minősítése is, melyről az előterjesztése alapján az Irányító Hatóság dönt. A pályázati kiírás azt is tartalmazta, hogy a Társaság (alperesi jogelőd), illetve az Irányító Hatóság a pályázatnyertes adatait, illetve a vele kötendő megállapodás részleteit a pályázó külön hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozhatja. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az Alaptörvény VI. cikkének
(2)bekezdése alapján a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog olyan alapvető jog, mely a 39. cikk
(2)bekezdésében írtak szerint különös védelmet élvez abban az esetben, ha közpénzekkel gazdálkodó szervezet gazdálkodásával kapcsolatos adatokról van szó. Az Alaptörvény szerint ugyanis a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Megállapította, hogy jelen perben nem a felperes által hivatkozott, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2001. évi CXCVI. törvény 1. §
(2)bekezdés c) pontja bír relevanciával, mert a per tárgya nem az állami vagyonnal történő gazdálkodás vagy a nemzeti vagyonnak minősülő részvénytársaság gazdálkodása, hanem az európai uniós forrásból származó, pályázat útján juttatott pénzbeli támogatással összefüggő adat. Ugyanakkor a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint a 3. §
(1)bekezdése szerint közérdekből nyilvános az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat. Ezen adatok megismerésére a
(2)bekezdés szerint a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adatok megismerhetőségét a
(3)bekezdés úgy korlátozza, hogy a fentiekben meghatározott adat nyilvánosságra hozatala nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A fentiek alapján - a felek által sem vitatottan - a
- évi CXII. törvény (Info tv.)
- §
- pontja szerint közérdekű adatnak minősül az alperesi jogelőd, mint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret; ami pedig nem vonható a közérdekű adat fogalma alá, az a
- évi CLXXXI. törvény hivatkozott rendelkezései, valamint az Info tv.
- §
- pontja szerint közérdekből nyilvános adat. Ekként a felperes által kiadni kért adatok olyan közérdekű és közérdekből nyilvános adatok halmazát alkotják, melyekre a
- évi CLXXXI. törvény
- §
(2)bekezdése alapján egységesen a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az alperesi állásponttal szemben az alperes adatkezelői minőségét megállapíthatónak találta. Helytállónak ítélte azt az alperesi hivatkozást, hogy a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet hivatkozott rendelkezéseiből az következik, hogy az alperesi jogelőd a NFÜ nevében és képviseletében eljárva kötötte meg a pályázatokon nyertes pénzügyi közvetítőkkel a szerződéseket. Ez azonban mind az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 219. §
(1)bekezdése, mind a
- évi V. törvény (új Ptk.) 6:
- §
(1)-
(2)bekezdései szerint csak a polgári anyagi jog szempontjából bír relevanciával. Az, hogy az így kötött szerződés a képviselt fél vonatkozásában hoz létre jogosultságokat és kötelezettségeket nem fosztja meg a képviselőt adatkezelői minőségétől. Az alperesi jogelőd az Info. tv.
- §
- pontja szerint adatkezelőnek minősül, ugyanis az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja. Ezt alátámasztja az alperes által
- sorszámon csatolt, az érzékenynek tekintett adatok kitakarásával benyújtott szerződés (
- számú melléklet), valamint a felperes által
- sorszámon csatolt pályázati felhívás. Az elsőfokú bíróság osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy az alperesi jogelőd adatfeldolgozó minősége, és az adatkiadás megtagadása nem merülhet fel, mert az adatfeldolgozó fogalmát a törvény kizárólag a II. fejezetben, a személyes adatok körében használja, ezért az a közérdekű adatok esetében nem alkalmazható. A jogi képviselővel eljárt alperes csupán állította, azonban kioktatás (2/II. sorszámú végzés) ellenére nem bizonyította, hogy az adatok kiadása akár az alperes, akár a pályázók tekintetében az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Egyrészt a kiadni kért adatok a Info törvény
- §
(3)bekezdés első mondata alapján nem minősülnek üzleti titoknak, másrészt - a bekezdés utolsó mondata alapján - az adatok kiadásának megtagadása, elmaradása ellehetetlenítené az adatok megismerhetőségét. A fentiekre tekintettel a Ptk. 3:39 §
(1)bekezdése szerint az alperes, mint jogutód köteles az MV Zrt. által kezelt adatokat kiadni. A felperesi keresettel szemben a „stb." kifejezés alkalmazását az elsőfokú bíróság mellőzte, ugyanis a kereseti kérelemből, mint példálózó felsorolásból kitűnik, hogy a felperes mely adatok kiadását kéri, így ezen szó mellőzése a bíróság álláspontja szerint nem minősül a kereset részbeni elutasításának. Ugyancsak a felperesi fogalomhasználatot tette egyértelművé azzal, hogy az
- pontbeli kereseti kérelem kapcsán a „tavaly" szó helyett a keresetlevél
- évi benyújtására tekintettel a „2014." évet pontosan megjelölte. Tekintettel, arra, hogy a felperes az elektronikus adatok fogadására szolgáló e-mail címet nem adott meg, az elsőfokú bíróság a felperesi jogi képviselő e-mail címére rendelte a kért adatokat megküldeni. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta azt a per során következetesen képviselt álláspontját, hogy a felperes által igényelt adatoknak nem kezelője, ezért az Infotv.
- §
(1)bekezdés alapján azok kiadására nem kötelezhető. Kifejtette, hogy az adatkezelői minőséget nem az adatok egyszerű birtoklása határozza meg, hanem az adatkezelési cél meghatározása, az adatkezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó döntési jogosultság és felelősség. Hivatkozott az Info tv. fogalommeghatározásai között szereplő 3.§ 9. és 18. pontjaira, továbbá a 4/2011. (I.28.) Korm. határozat 115. §
(1)bekezdésére és 18. §
(1)bekezdésére, valamint a Finanszírozási szerződés rendelkezéseire. Ezekből álláspontja szerint az következik, hogy az alperes csak a szerződés keretei között, az Irányító Hatóság irányítása és felügyelete mellett, annak utasítására jár el, mégpedig az Irányító Hatóság nevében és képviseletében. A programok irányítása, azok végrehajtásával kapcsolatos érdemi döntések meghozatala is a Hatóság jogosultsága. Iratellenesnek ítélte ezért a Fővárosi Törvényszék ítéletének azt a megállapítását, miszerint a perben érintett adatok kezelője. Továbbra is állította, hogy csak adatfeldolgozóként, az adatkezelő megbízásából birtokolja az adatokat. A felperesi állásponttal szemben fenntartotta, hogy az Info tv. értelmező rendelkezései a törvény rendelkezéseire egységesen irányadók, ezért nem lehet az adatfeldolgozó fogalmát kizárólag a személyes adatok esetében értelmezni, mert a törvény erre vonatkozó kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által igényelt adatok különböző jogi minősítésű (üzleti titok, személyes adat) adatok összessége. Ez az adathalmaz nem bontható meg úgy, hogy azok egy része tekintetében adatkezelőnek, más részében adatfeldolgozónak minősül. Olyan felosztás sem lehetséges, hogy egyes adatokat az Irányító Hatóság, másokat az alperes kezel. Álláspontja szerint a finanszírozási szerződés tekinthető az adatfeldolgozó és az adatkezelő között az adatok feldolgozására irányuló, az Infotv.
- §
- pontjában írt szerződésnek. Mivel a kért adatoknak az alperes nem kezelője nincs jelentősége annak, hogy ezek az adatok egyáltalán közérdekű adatoknak minősülnek-e. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezésben kifejtettekkel szemben hivatkozott az elsőfokú eljárásban kifejtettekre azzal, hogy az időközben született 6/
- (III.11.) AB határozat a jelen perben is kardinális kérdésben foglalt állást E szerint az adatvédelmi cél meghatározása csak a személyes adatokkal kapcsolatosan értelmezhető. Ebből a fogalomból nem lehet olyan következtetést levonni, ami alapvetően az információszabadsággal kapcsolatos adatkezelési fogalommal összefüggésben értelmezhető. Ezen túlmenően a jelen perben csatolt pályázati felhívás kifejezetten az adatok nyilvánosságra hozatalának lehetőségét közli a pályázókkal, megjelölve az alperest is, mint olyan szervezetet, amely erre jogosult. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet érdemi döntésével, az ítéletben kifejtett indokokkal teljes egészében egyetértett, az elsőfokú határozatot érdemben helyesnek találta, ezért azt a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben írtak és az ellenkérelemben előadottakkal kapcsolatosan rögzíti, hogy a közadat igénylés iránti perek elsődlegesen eldöntendő kérdése, hogy a felperes által igényelt adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat-e, azoknak az alperes kezelője-e, továbbá az alperes által az adatkiadás megtagadása tárgyában felhozott indokok megalapozottak-e. Jelen perben helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által igényel adatok a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. §
(1)bekezdés b) pontja, valamint a
(3)bekezdés
(1)és
(2)bekezdése alapján alkalmazandó
- évi CXII. törvény (Info tv.)
- §
- pontja szerint közérdekű adatok. A perben a felek között vita abban alakult ki, hogy ezen adatoknak az alperes kezelője-e. Az elsőfokú bíróság által kifejtett helyes indokokat a 6/
- (III.11) AB határozatban megfogalmazott indokok is alátámasztják. Az AB határozat [33] bekezdése szerint az Infotv.
- §
- pontja szerinti adatkezelő fogalom részeként az adatkezelési cél meghatározására utalás - a szabályozási környezetet is figyelembe véve - valójában csak a személyes adatok kezelésére irányadó. A célhoz kötött adatkezelés ugyanis kizárólag a személyes adatok kezelését érintően törvényi (pontosabban a személyes adatok védelméhez való jogból eredő, e jog indokolatlan korlátozása ellen garanciát jelentő törvényi) követelmény. Az Info tv. III. fejezete a közérdekű adatok kapcsán nem tartalmaz ilyen törvényi előírást, vagyis olyan követelményt, ami a közérdekű adatok célhoz kötött adatkezelését tenné kötelezővé. Dogmatikailag helytálló az alperesi hivatkozás arra, hogy a törvényben meghatározott értelmező rendelkezések az adott törvény eltérő rendelkezésének hiányában a törvényben rögzített minden § esetében alkalmazandók. Jelen esetben azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az Infotv. terminológiája alapvetően a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
- évi LXIII. törvény (Avtv.) fogalommeghatározásaira épül. Az Infotv.
- §hoz fűzött miniszteri indokolás szerint a törvény alapvetően követi az információs jogok magyar szabályozásában megszilárdult fogalomrendszert, de a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai, valamint a nemzeti és közösségi jogrendszer fejlődése nyomán egyes pontokon eltér az Avtv. szerinti értelmező rendelkezésektől. A sajátos magyar szabályozás egy jogszabályban határozza meg a személyes adatok kezelésére, ezen belül is a védelmére vonatkozó szabályokat és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket. Ebből viszont az következik - miután a két jogintézmény célja alapvetően eltérő hogy az értelmező rendelkezések ugyan összességében minden olyan fogalmat igyekeznek felölelni, amely a törvényszövegben megtalálható, az eltérő szabályozási környezet miatt azok a törvény nem minden fejezetében azonos módon irányadók. Ebből adódik, hogy az Info tv.
- §
(1)bekezdése szerint meghatározott szerveknek vagy személyeknek a kezelésükben lévő közérdekű adatok megismerését kell biztosítania. Ez nyelvtanilag megfelel az adatkezelő fogalmának tartalmilag azonban attól eltér. Közérdekű adat ugyanis csak az állami vagy egyéb szerv vagy személy meghatározott tevékenységével összefüggésben keletkezhet, ettől minősül ugyanis közérdekűnek az adott adat. Ebből viszont az is következik, hogy a közérdekű adat birtoklása ennek az adatnak egyben kezelését is jelenti, a célhoz kötöttség ebben a jogszabályi környezetben külön kritériumként nem feltétele az adatkezelői minőség megállapításának. Ezen túlmenően a perbeli esetben az alperesi jogelőd működése során keletkezett adatokról volt szó, mivel az ő törvényben meghatározott közfeladatát képezte a Jeremie programok során a pályázatok értékelése, felülbírálata, adott esetben érdemi bírálat nélküli elutasítása. Kifejezetten rögzíti a pályázati kiírás, hogy a nyertes pályázó adatait, a vele kötendő megállapodás részleteit külön hozzájárulás nélkül nyilvánosságra hozhatja. Ez a felhatalmazás nem csak az Irányító Hatóságot, de az alperesi jogelődöt is megillető jog, ami egyértelművé teszi adatkezelői minőségét. Ez a tevékenység semmi esetre sem olyan technikai jellegű feladat, amelynek minden elemét a finanszírozási szerződés szabályoz. Nem egy meglévő adaton végez kizárólag technikai műveletet, azaz nem pusztán azok feldolgozását végzi, ezért annak nincs perdöntő jelentősége, hogy ezen tevékenységét egyébként az Irányító hatóság által kötött finanszírozási szerződés keretein belül végzi. A pályázatot elbíráló döntést kétségkívül az Irányító Hatóság hozza, azonban a nyertes pályázóval a szerződést is az alperesi jogelőd kötötte meg, ebből viszont az is következik, hogy ezen pályázatok tekintetében is egyértelműen adatkezelőnek minősül. Helyes ezért az elsőfokú bíróság okfejtése arra vonatkozóan, hogy az alperes képviselői minősége nem zárja ki adatkezelői minőségét a szerződések megkötésével kapcsolatosan sem. Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért köteles a felperes részére a a Pp. 239. § utaló szabálya és a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján, az ügyvédi munkadíjból álló perköltséget megfizetni, melynek mértékét a bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
- május
- Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró Dr. Istenes Attila s.k. bíró