Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.469/2016/6-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Czudar Balázs (fél címe 2.) ügyvéd által képviselt dr. felperes neve (felperes címe. ) felperesnek dr. Imre András (fél címe 1.) ügyvéd által képviselt Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (6000 Kecskemét, Izsáki út 10.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján meghozott 25.P.21.689/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére elektronikus úton a ....hu e-mail címre az alábbi közérdekű adatokat: az alperesi alapítvány által az alapítvány megalapításától,
- március
- napjától az adatigénylés
- március
- napjáig - az alapítványi vagyon felhasználása körében megkötött szerződések tekintetében a szerződő felek nevét, a szerződés tárgyát, az ellenszolgáltatás összegét és a szerződéskötés időpontját, - az alperesi alapítványi vagyon felhasználása körében kötött szerződések megkötéséről hozott döntést, a döntésre irányuló előterjesztést/javaslatot, a szerződéskötésre vonatkozó döntés megtárgyalásáról szóló jegyzőkönyvet azzal, hogy az alperes jogosult felismerhetetlenné tenni a személyes adatokat. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított alapítvány. A felperes közérdekű adat kéréssel fordult az alpereshez
- március 6-án, az alperes az adatok kiadását megtagadta arra hivatkozással, hogy az alapítvány szabályzatai, szerződései, iratai nem nyilvános iratok az alapító okirat és a beszámló kivételével. A felperes végleges keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy alapítvány alapításától,
- március
- napjától az adatigénylés előterjesztésének idejéig küldje meg részére elektronikus úton az alábbi közérdekű adatokat: - az alapítvány által az alapítványi vagyon felhasználása körében megkötött szerződések tekintetében a szerződő felek, a szerződés tárgya, az ellenszolgáltatás összege és a szerződéskötés időpontja, - az alapítványi vagyon felhasználása körében kötött szerződések megkötéséről hozott döntés, a döntésre irányuló előterjesztés/javaslat, jegyzőkönyv a szerződéskötésre vonatkozó döntés megtárgyalásáról. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az alperesi alapítvány az alapítótól elkülönült, az alperes részére rendelt és átadott vagyon a vagyonrendelést követően kikerült az alapító rendelkezése alól, ezért a vagyon közpénz jellegét is elvesztette. Álláspontja szerint a kereseti kérelem határozatlan, mivel a felperes nem jelölte meg, hogy mely időszakra vonatkozó, milyen tárgyú szerződés kiadását kéri, a kért adatokkal érintett szerződések tárgyköre a keresetpontosítást követően sem volt meghatározott. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget. Elsődlegesen az adatigénylés határozatlanságával kapcsolatos alperesi kifogást vizsgálta. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Info tv.) indokolására utalva arra következtetett, hogy az igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, amikor az igénylés részletei alapján megállapítható az igényelt adatok köre, pl. ha az igénylés az adatokat azok tárgyára, keletkezésük időpontjára, az adatot létrehozó személyre tekintettel jelöli meg. Vizsgálva fentiek alapján a felperesi adatkérés által igényelt adatkört arra az eredményre jutott, hogy az sem tárgyában, sem időtartamát tekintve nem volt határozott, a felperes a kért adatok körét általánosságban fogalmazta meg. Indokolása szerint a kérelem az alperes megalapításától kezdődően megkötött valamennyi szerződését érintette, az adatkérési igény teljesítése a közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét, valamint törvényességét érintő ellenőrzések lefolytatását jelentené, amelyre az Info tv.
- §
(7)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján külön törvényben meghatározott szervek jogosultak és nem az Info tv. szerinti adatigénylő. Ebből következően a felperest az a körülmény, hogy nem ismeri az adatkezelőként állított személy által kötött szerződéseket, nem mentesítette az adatigénye konkretizálása alól. Álláspontja szerint ez tárgybeli, illetve időbeli szűkítés alkalmazásával, adott esetben két lépcsőben történő adatigényléssel kivitelezhető. Elsőként az adott szerv által, a közpénzzel való gazdálkodás során kötött szerződések tárgykörének meghatározására, majd a közölt adatok alapján a tárgyköri pontosítás megjelölésével az adott tárgyú szerződések tekintetében meghatározott adatok kiadására kerülhetett volna sor, mely akár két alkalommal való perindítást is szükségessé tehet. Kifejtette, hogy a 25.P.21.690/
- számú ügyben hozott elutasító ítéletet követően történt keresetváltoztatás az adatigénylésnek csak látszólagos időbeli korlátozását jelentette, mivel a teljes időszakot felölelve kérte továbbra is a tárgykörében meg nem jelölt szerződések kapcsán az adatkiadást a felperes. Ténylegesen a konkrétan meg nem határozott adatok körét továbbra sem szűkítette le. Érvelése szerint az adat megismerése iránti kérelemben tág körben és általánosságban megjelölt adatok egyértelmű, konkrét meghatározására utóbb az adatkezelő szerv ellen indult perben nincsen lehetőség (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.962/2009/4.). Mindezek alapján a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében elsődlegesen indítványozta, hogy az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és alperes felperes keresetének megfelelő marasztalását. Vitatta, hogy a felperes közérdekű adat megismerése iránti kérelme nem volt kellőképpen egyértelmű és határozott. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben az adatigénylő az igényléskor nem rendelkezett semmilyen információval arról, hogy alperes, mint közpénzzel gazdálkodó szervezet az általa kezelt vagyon felhasználása körében milyen tárgyú, tartalmú szerződéseket kötött. Így az adatigénylésben megjelöltnél nem is tudta volna pontosabban meghatározni, hogy konkrétan mely szerződések adatait kéri kiadni. Érvelése szerint nem került sor keresetváltoztatásra sem. A tárgyaláson bírói kérdésre közölt intervallum megjelölése ugyanis pusztán az igényelt adatok eredeti kérelem alapján is pontosan meghatározható körének az azonosítását szolgálta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolatlanul szűkítette a megismerhető közérdekű adatok körét az Info tv. 30. §
(7)bekezdésére hivatkozással. Kifejtette, hogy az idézett jogszabályhely nem az adatigénylő jogait korlátozza, hanem elutasítás esetén igénybe vehető további jogvédelmet célzó intézkedési lehetőséget teremt meg (hatósági bejelentés). Rámutatott, hogy az adatkezelő egyértelműen megismerte az igényelt adatok körét, ugyanis az adatigénylés alapján a saját közérdekű adatként kezelt információi alapján a kért adatkör teljes pontossággal azonosítható volt számára. Az adatkezelő ezen információk alapján meg is hozta egyértelmű döntését azzal, hogy az adatigénylést nem teljesítette. Nem volt alapos ezért az a hivatkozás, hogy az adatigénylő a nem kellő határozottságú adatigény miatt nem volt abban a helyzetben, hogy az adatok kiadásáról vagy az igény megtagadásáról döntést hozzon. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság által, az adatigény további konkretizálásával kapcsolatosan támasztott követelménye teljesíthetetlen feltétel. Ez, és a több alkalommal történő perindítás összeegyeztethetetlen a peresített alapjognak az Alaptörvényben és az Info tv.-ben rögzített tartalmával, és a szabályozás lényegével is. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban kellően bizonyította igénye megalapozottságát. Amennyiben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye, a másodfokú bíróság az ügy érdemében dönthet az alapján, hogy bizonyította az alperes közérdekű adatkezelői minőségét és adatkiadási kötelezettségének fennállását. Ezen túlmenően az alperes maga sem vitatta, hogy a szerződéseket és az egyéb kapcsolódó dokumentumokat kezeli. Mivel közérdekű adatok kiadását kérte, a személyes adatok felismerhetetlenné tételére irányuló alperesi kérelem teljesítéséhez hozzájárult. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság jogosítsa fel az adatközlésben a személyes adatok kitakarására. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, döntésével és annak indokaival a másodfokú bíróság azonban nem értett egyet. Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás szabályait megtartotta, a felperes sem jelölt meg konkrétan olyan lényeges eljárási szabálysértést, ami miatt a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére lenne szükség. Az Info tv. 26. §, 30. §
(2)bekezdésének rendelkezéseiből következően a közérdekű adatot kezelő szerv az igénylésnek akkor tud közérthető formában eleget tenni, ha az igénylő a kért adatok körét egyértelműen meghatározza, az adatkezelő számára egyértelművé teszi, hogy mely adatokat kéri. A bíróságnak az Info tv. 31. §
(1)alapján kezdeményezett perben az adatkérés nem teljesítésének jogszerűségéről kell döntést hoznia, ezért a nem kellően határozott, nem egyértelmű adatkérés a kereset elutasítására vezet (vö: Pfv. IV. 20. 962/2009/4.). Az Info tv. 28. §
(3)bekezdése alapján azonban az adatkezelőnek az igénylőt az adatkérés egyértelműségének hiányában fel kell hívnia az adatkérése pontosítására. A kérelem határozatlanságára hivatkozással csak ezt követően tagadhatja meg az adatkezelő az adatkérés teljesítését. Az elsőfokú bíróság megállapításával szemben a fellebbező alappal hivatkozott arra, hogy az adatkérése mind az adatok időbeli terjedelmét, mind a körét tekintve kellően konkrét és egyértelmű volt, ezen felül az alperes a felperest az Info tv. 28. §
(3)bekezdése szerinti kérelem pontosítására sem hívta fel. A felperes az alperesi alapítvány által az alapítványi vagyon felhasználása körében kötött szerződések kapcsán kért adatokat. A vagyon felhasználására az alapítvány megalapításától kezdődően kerülhetett sor, ebből a meghatározásból az alperes számára is egyértelmű volt, hogy az alapítástól kezdődően kéri a felperes az adatokat. Azzal pedig az alperes is tisztában volt, hogy ha az adatkéréssel érintett időszak záró napja nincs külön meghatározva, akkor az adatkéréssel érintett időintervallumot lezáró napnak értelemszerűen az adatkérés előterjesztésének napját kell tekinteni. A felperes okszerűen hivatkozott ezért arra, hogy a keresetét az igénylés időszaka tekintetében nem módosította, hanem a meghatározott időszakot azonosította másként. Az adatkérésben megjelölt adatok: szerződő felek, szerződés tárgya, ellenszolgáltatás összege és szerződéskötés időpontja, illetve az előterjesztések/javaslatok, döntések jegyzőkönyvei kellően konkrét, meghatározható adatok. A kérelem utal arra, hogy a kérelemmel érintett szerződések alapítványi vagyon felhasználása körében keletkeztek és az alapítvány kötötte meg őket. Ez egyértelművé teszi, hogy az alapítvány vagyoni kötelezettségvállalásával, kifizetéseivel járó szerződéseinek meghatározott adatait kérte a felperes. Az alperes az adatkérést nem a kérelem határozatlansága miatt utasította el és a perben sem adott elő semmilyen olyan konkrét körülményt, szerződés típust, vagy szerződési kört amely folytán alappal merülhetett volna fel benne kétely, hogy mely szerződések adatait kellene kiadnia és melyekét nem. Márpedig - ahogy arra a fellebbező helytállóan utalt - az adatkérés teljesítése az adatkérés határozatlanságára hivatkozással csak akkor lett volna megtagadható, ha az adatkezelő azért nem tudja teljesíteni a kérelmet, mivel az adatkérés határozatlansága folytán nem tudja megítélni, hogy a birtokában lévő adatok közül melyekről kell tájékoztatást adnia, melyekről pedig nem. Az adatkérés elsőfokú bíróság által hivatkozott kért adatok tárgykörén keresztül történő meghatározása nem azonos azzal, hogy az adatkérőnek az adatok tárgykörén felül azoknak a szerződéseknek a tárgykörét is meg kellene határoznia, amire az adatkérés vonatkozik. Az adatkérő az alapítványi vagyon szerződéseken keresztüli felhasználásának egyes adatait kívánta megismerni az Info tv. 26. § alapján, így a szerződések tárgyköre szerinti megjelölése a kérelme szempontjából nem bír konkretizáló, illetve egyértelműsítő funkcióval. A felperes szerződések tárgykör szerinti meghatározására kötelezése a perbeli adatkérés indokolatlan szűkítéséhez vezet, amire az Info tv. 26. §-a és az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésének rendelkezése sem ad lehetőséget. Az adatkérés határozatlanságára hivatkozással ezért nem volt alapja a kereset elutasításának. Az Info tv. 30. §
(7)bekezdését helyesen értelmezte az elsőfokú bíróság akként, hogy az az általános, törvény által szabályozott állami szervek általi ellenőrzés szintjét elérő, ezért közérdekű adatkérésen túlmutató kérelem elutasítását teszi lehetővé. Az elutasítás lehetőségét támasztja alá az, hogy az elutasítással szemben a törvény az Info tv.
- § szerinti vizsgálat kezdeményezésének útját nyitja meg. Ugyanakkor a felperes szerződések meghatározott adatait, valamint a szerződés megkötésére vezető előterjesztések, jegyzőkönyvek adatait kérte, ami a gazdálkodásnak csak a szerződéskötésekre vonatkozó aspektusát érinti. Nyilvánvalóan nem minősül sem számla szintű, sem a gazdálkodás tételes ellenőrzésének, az Info tv.
- §
(7)bekezdése sem adott alapot ezért a kereset elutasítására. A 8/2016 (IV. 6.) AB határozat egyértelműen állást foglalt, hogy az MNB alapítványai, így az alperes is, a juttatott vagyon forrására tekintettel közpénzből gazdálkodik. Mivel az alapításukra a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 162. §
(2)bekezdése alapján kizárólag az MNB feladataival és elsődleges céljával összefüggésben kerülhet sor, közpénzből közfeladatot látnak el {8/
- (IV. 6.) AB határozat [27]}, ezért az Info tv. alapján az általuk kezelt közérdekű adatok kiadására kötelezettek. Alaptalan volt ezért az alperes közérdekű adatkiadásra kötelezettsége vitatására irányuló védekezése. Az alperes - egyéb megtagadási okra történő hivatkozás hiányában - az Info tv.
- §
(1)bekezdése, 31. §
(7)bekezdése alapján a kért közérdekű adat kiadására volt köteles. A felperes hozzájárulására figyelemmel - kérelemhez kötötten - a másodfokú bíróság feljogosította az alperest a közérdekű adatok kiadása mellett a személyes adatok felismerhetetlenné tételére. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a perköltségre is kiterjedően megváltoztatta és az alperest kötelezte a keresettel egyezően a kért közérdekű adatok kiadására, valamint a fellebbezés eredményességére tekintettel a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú és másodfokú eljárás perköltségeinek megfizetésére. A felperes első és másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdése alapján a tárgyalások, beadványok számára figyelemmel mérlegeléssel állapította meg 45.000 forintban áfával. Budapest,
- június
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró