← Magyarország

Bf.64/2014/87 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.64/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. január
  3. napján és a
  4. február
  5. napján - a XXIV.r. vádlott távollétében - megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A bűnszövetségben és üzletszerűen, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt a I.r. vádlott és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Törvényszék
  6. október
  7. napján kihirdetett 15.B.1210/2011/
  8. számú ítéletét megváltoztatja. ... II.r. vádlottal szemben 14 rb., ... III.r. vádlottal szemben 14 rb., ... IV.r. vádlottal szemben 7 rb., ... V.r. vádlottal szemben 1 rb., ... VI.r. vádlottal szemben 7 rb., ... VII.r. vádlottal szemben 6 rb., ... VIII.r. vádlottal szemben 5 rb.,... IX.r. vádlottal szemben 4 rb., X.r. vádlottal szemben 12 rb., XI.r. vádlottal szemben 8 rb.,XII.r. vádlottal szemben 2 rb., XIII.r. vádlottal szemben 7 rb., XIV.r. vádlottal szemben 1 rb., ... XV.r. vádlottal szemben 7 rb., ... XVI.r. vádlottal szemben 3 rb., ... XVIII.r. vádlottal szemben 2 rb., ... XXI.r. vádlottal szemben 7 rb., XXII.r. vádlottal szemben 1 rb., XXIII.r. vádlottal szemben 1 rb., ... XXV.r. vádlottal szemben 1 rb. magánlaksértés bűntette (X.r. vádlottnál
  9. évi IV. törvény
  10. §

(4)bekezdés, többi vádlottnál Btk. 221. §
(1)és
(4)bekezdése) miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszünteti. a I.r. vádlott 1-2., 5-25. tényállásokban írt cselekményeit 36 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./, d./ pontjaiba ütköző bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének, a 3. tényállásban írt cselekményeit 4 rb. a Btk. 370. §
(1),
(2)ba./ bb./ pontjába ütköző és a
(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének, és 4 rb. a Btk. 370. §
(1),
(2)bekezdés ba./ bb./ pontjába ütköző és a
(3)bekezdés b./ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének, ... II.r. vádlott 7., 8. és 12. tényállásban írt cselekményeit 5 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének, és a Btk. 325. §
(1)bekezdés a./ pontjába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének, III.r. vádlott 7., 8. és 12. tényállásban írt cselekményeit 5 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének, és a Btk. 325. §
(1)bekezdés a./ pontjába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének, ... IV.r. vádlott
  1. és
  2. tényállási pontban írt cselekményeit 3 rb. a Btk.
  3. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövett zsarolás bűntettének, ... V.r. vádlott 8. tényállásban írt cselekményeit 2 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, ... VI.r. vádlott 7. és 8. tényállásban írt cselekményeit 3 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, ... VII.r. vádlott 7. tényállásban írt cselekményét a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, ... VIII.r. vádlott 10. tényállásban írt cselekményét a Btk. 365. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, a
(3)bekezdés c./ és d./ pontjai szerint minősülő, társtettesként elkövetett rablás bűntettének, a 12. tényállásban írt cselekményét 2 rb. a Btk. 367. §
(1)
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, ... IX.r. vádlott 11. tényállásban írt cselekményét a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző zsarolás bűntette kísérletének, X.r. vádlott
  1. tényállásban írt cselekményét 1 rb. az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)
(4)bekezdés c./ pontjába ütköző társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 4 rb. az 1978. évi IV. törvény 175. §
(1)
(3)bekezdés c./ pontjába ütköző személyi szabadság megsértése bűntettének,
  1. tényállásban írt cselekményét az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1),
(2)bekezdés a./ c./ pontjába ütköző zsarolás bűntette kísérletének, az 1978. évi IV. törvény 229. §
(1),
(2)bekezdésébe ütköző hivatalos személy elleni erőszak bűntettének,
  1. tényállásban írt cselekményét az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1),
(3)bekezdés c./ pontjába ütköző rablás bűntettének,
  1. és
  2. tényállásban írt cselekményeit 3 rb. az
  3. évi IV. törvény
  4. §
(1),
(2)bekezdés a./ c./ pontjaiba ütköző társtettesként elkvöetett zsarolás bűntettének,
  1. tényállásban írt cselekményeit 4 rb. az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1),
(2)bekezdés a./,
(5)bekezdés b./ pontjába ütköző társtettesként elkövetett lopás bűntettének, és 4 rb. az 1978. évi IV. törvény 316. §
(1),
(2)bekezdés a./ pontjába ütköző
(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntettének, az 5., 6., 14., 16., 17., 18., 21., 22., 24., 25. tényállásban írt cselekményeit 18 rb. az 1978. évi IV. törvény 323. §
(1),
(2)bekezdés a./ c./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, a
  1. tényállásban írt cselekményét 2 rb. az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1),
(3)bekezdés b./ pontjába ütköző személyi szabadság megsértése bűntettének, XI.r. vádlott 16. tényállásban írt cselekményeit a Btk. 365. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, a
(3)bekezdés c./ és d./ pontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 11. tényállásban írt cselekményét a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ és d./ pontjaiba ütköző zsarolás bűntette kísérletének, XIII.r. vádlott 16. tényállásban írt cselekményét a Btk. 365. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, a
(3)bekezdés c./ és d./ pontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének, a 26. tényállásban írt cselekményét a Btk. 310. §
(1)bekezdés a./ pontjába ütköző hivatalos személy elleni erőszak bűntettének, a Btk. 234. §
(1)bekezdésébe ütköző közúti veszélyeztetés bűntettének, XIV.r. vádlott köznyugalom elleni bűncselekményét a Btk. 339. §
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségének, XV.r. vádlott 10.,
  1. és
  2. tényállásban írt cselekményeit 4 rb. a Btk.
  3. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, a
(3)bekezdés c./ és d./ pontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 12. tényállásban írt cselekményeit 2 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, ... XVI.r. vádlott 19. és 23. tényállásban írt cselekményeit 3 rb. a Btk. 365. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, a
(3)bekezdés c./ és d./ pontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 12. tényállásban írt cselekményét a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, XVII.r. vádlott 12. tényállásban írt cselekményét 2 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének, XVIII.r. vádlott 4. tényállásban írt cselekményét 1 rb. a Btk. 365. §
(1)bekezdés a./ pontjába és
(3)bekezdés c./ d./ pontjába ütköző és a
(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének, XIX.r. vádlott és XX.r. vádlott 8. tényállásban írt cselekményét 2-2 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének, XXI.r. vádlott 10., 19. és 23. tényállásokban írt cselekményeit 4 rb. a Btk. 365. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző, a
(3)bekezdés c./ és d./ pontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 12. tényállásban írt cselekményét 2 rb. a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, XXII.r. vádlott 4. tényállásban írt cselekményét 1 rb. a Btk. 365. §
(1)bekezdés a./ pontjába és a
(3)bekezdés c./ d./ pontjába ütköző és a
(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének minősíti. ... II.r., ... VIII.r., XI.r., XIII.r., ... XV.r., XXI.r. vádlottak büntetéseit 6-6 (hat-hat) év fegyházbüntetésre és 6-6 (hat-hat) év közügyektől eltiltásra, III.r. és XVIII.r. vádlottak büntetéseit 7-7 (hét-hét) év fegyházbüntetésre és 7-7 (hét-hét) év közügyektől eltiltásra, ... XVI.r. vádlott büntetését 5 (öt) év fegyházbüntetésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra, ... V.r. vádlott büntetését 2 (kettő) év 8 (nyolc) hó börtönbüntetésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra súlyosítja. ... V.r. és ... XVI.r. vádlottaknál a szabadságvesztés próbaidőre felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. ... II.r., ... XVI.r. és XXII.r. vádlottak a szabadságvesztés büntetés kitöltésének 2/3-ad, XIII.r. és ... XVIII.r. vádlottak a szabadságvesztés büntetés kitöltésének ¾-ed részét követően, ... XII.r., XXIII.r., .r. és ... XXV.r. vádlottak a szabadságvesztés végrehajtása esetén a szabadságvesztés büntetés ¾-ed részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra. X.r. vádlott tekintetében a feltételes szabadság kedvezményéből való kizárásra vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzi, és megállapítja, hogy legkorábban a szabadságvesztés 4/5-öd részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. ... IX.r. vádlottal szemben a Fővárosi Bíróság 11.B.233/2004/
  1. számú ítéletével kiszabott 1 (egy) év börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését mellőzi. Vagyonelkobzás címén ... IV.r. vádlottat 30.000 (harmincezer) forint, ... VI.r. vádlottat 140.000 (egyszáznegyvenezer) forint, ... VII.r. vádlottat 30.000 (harmincezer) forint, ... VIII.r. vádlottat 810.000 (nyolcszáztízezer) forint, X.r. vádlottat 400.000 (négyszázezer) forint, XI.r. vádlottat 600.000 (hatszázezer) forint, XII.r. vádlottat 50.000 (ötvenezer) forint, XIV.r. vádlottat 50.000 (ötvenezer) forint, ... XV.r. vádlottat 130.000 (egyszázharmincezer) forint, a XVI.r. vádlottat 25.000 (huszonötezer) forint, XVII.r. vádlottat 192.000 (egyszázkilencvenkettőezer) forint, XIX.r. vádlottat 30.000 (harmincezer) forint megfizetésére kötelezi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a I.r., ... II.r., ... III.r., ... IV.r., ... V.r., ... VI.r., ... VII.r., ... VIII.r., ... IX.r., ... X.r., ... XI.r., ... XII.r., ... XIII.r., ... XIV.r., ... XV.r., ... XVI.r., ... XVII.r., ... XVIII.r., ... XIX.r., ... XX.r., ... XXI.r., ... XXII.r., ... XXIII.r., ... XXIV.r., ... XXV.r., ... .... vádlottak tekintetében helybenhagyja azzal, hogy a zsarolás bűntettében marasztalt vádlottak tekintetében a bűncselekmény helyes megnevezése a Btk.
  2. §
(1),
(2)bekezdés a./ d./ pontja. Kötelezi I.r. vádlott v. r. ftőrm. I.r. vádlottat 39.960,- (harminckilencezer-kilencszázhatvan) forint, ... III.r. vádlottat 39.960,- (harminckilencezer-kilencszázhatvan) forint, ... V.r. vádlottat 36.720,(harminchatezer-hétszázhúsz) forint, ... IX.r. vádlottat 36.000,- (harminchatezer) forint, ... X.r. vádlottat 49.680,- (negyvenkilencezer-hatszáznyolcvan)forint, ... XI.r. vádlottat 49.680,(negyvenkilencezer-hatszáznyolcvan) forint, ... XII.r. vádlottat 19.320,- (tizenkilencezerháromszázhúsz) forint, ... XIII.r. vádlottat 49.680,- (negyvenkilencezer-hatszáznyolcvan) forint, ... XIV.r. vádlottat 49.680,- (negyvenkilencezer-hatszáznyolcvan) forint, ... XV.r. vádlottat 19.320,(tizenkilencezer-háromszázhúsz) forint, ... XVI.r. vádlottat 49.680,- (negyvenkilencezerhatszáznyolcvan) forint, ... XVII.r. vádlottat 36.720,- (harminchatezer-hétszázhúsz) forint, ... XIX.r. vádlottat 36.720,- (harminchatezer-hétszázhúsz) forint, ... XXI.r. vádlottat 39.960,(harminckilencezer-kilencszázhatvan) forint, ... XXII.r. vádlottat 39.960,- (harminckilencezerkilencszázhatvan) forint, ... XXIII.r. vádlottat 39.960,- (harminckilencezer-kilencszázhatvan) forint, ... XXIV.r. vádlottat 49.680,- (negyvenkilencezer-hatszáznyolcvan) forint, ... XXV.r. vádlottat 36.720,- (harminchatezer-hétszázhúsz) forint, másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére, míg a másodfokú eljárás során felmerült további 39.960,- (harminckilencezerkilencszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék a 2013. október 14-én kihirdetett 15.B.1210/2011/173. számú ítéletével ... I.r. vádlottat a Btk. 294. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés b./ pontja szerint minősülő bűnszövetségben és üzletszerűen, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás vétsége,16 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, 22 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba) és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő bűnsegédként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, és 5 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, az
(5)bekezdés b/ pontja szerint minősülő bűnsegédként, jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 4 (négy) év börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... II.r. vádlottat 11 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő felbujtóként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, 2 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett csalás bűntette, 3 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő társtettesként, kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő felbujtóként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette és a Btk. 325. §
(1)bekezdés a/ pontjába ütköző lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 5 (öt) év fegyházbüntetésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra, ... III.r. vádlottat a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő felbujtóként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, 2 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként elkövettt csalás bűntette, 3 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő társtettesként, kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő felbujtóként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, és a Btk. 325. §
(1)bekezdés a/ pontjába ütköző lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 5 (öt) év 6 (hat) hónap fegyházbüntetésre és 6 (hat) év közügyektől eltiltásra, ... IV.r. vádlottat 13 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontjai szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette, 2 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, és 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő társtettesként, kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 3 (három) év 8 (nyolc) hónap börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... V.r. vádlottat 2 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 1 (egy) év - végrehajtásában 3 (három) évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, ... VI.r. vádlottat 12 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette,2 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette,4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő társtettesként, kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette és a Btk. 342. §
(1)bekezdés b/ pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 3 (három) év 8 (nyolc) hónap börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... VII.r. vádlottat 12 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző, a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő társtettesként, kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, és a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette miatt - halmazati büntetésül - 3 (három) év 8 (nyolc) hónap börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... VIII.r. vádlottat 5 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontjába ütköző társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette és a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 3 (három) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... IX.r. vádlottat 10 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő - 8 rendben társtettesként, 2 rendben bűnsegédként - bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövettt zsarolás bűntette, és 2 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt - halmazati büntetésül - 3 (három) év 8 (nyolc) hónap börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... X.r. vádlottat 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő társtettesként, kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, 4 rb. a Btk. 365. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő társtettesként, jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás bűntette, 4 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c./ pontja szerint minősülő társtettesként, a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette, 18 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a./ és c./ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, a Btk. 310. §
(1)bekezdés c/ pontjába ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette és 3 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 8 (nyolc) év fegyházbüntetésre és 8 (nyolc) év közügyektől eltiltásra, ... XI.r. vádlottat 14 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontjai szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, 3 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette és a Btk. 178. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 4 (négy) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra, ... XII.r. vádlottat 4 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő - egy rendben bűnsegédként, három rendben társtettesként - bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év végrehajtásában 5 (öt) évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, ... XIII.r. vádlottat 10 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, 3 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és a Btk. 310. §
(1)bekezdés c/ pontjába ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 4 (négy) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra, ... XIVr. vádlottat a Btk. 379. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés a/ pontja szerint minősülő nagyobb értékre elkövetett orgazdaság bűntette, 6 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő - három rendben mint bűnsegéd, egy rendben felbujtó és 2 rendben mint társtettes - bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 339. §
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság bűntette, a Btk. 164. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétsége, a Btk. 237. §
(1)bekezdésébe ütköző bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségének kísérlete és a Btk. 178. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra, ... XV.r. vádlottat 7 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, 4 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette, a Btk. 342. §
(1)bekezdés b/ pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette és a Btk. 178. §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a/ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 3 (három) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... XVI.r. vádlottat 4 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, és 2 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év - végrehajtásában 4 (négy) évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, ... XVII.r. vádlottat 2 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő felbujtóként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett csalás bűntette, és a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként, nagyobb kárt okozó üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra, ... XVIII.r. vádlottat 4 rb. a Btk. 365. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás bűntette, 4 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c/ pontja szerint büntetendő társtettesként, a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette, és 3 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő - egy esetben bűnsegédként, két esetben felbujtóként - bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette miatt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 6 (hat) év fegyházbüntetésre és 6 (hat) év közügyektől eltiltásra, ... XIX.r. vádlottat 2 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő felbujtóként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, 2 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év 8 (nyolc) hónap börtönbüntetésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra, ... XX.r. vádlottat 2 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő felbujtóként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, 2 rb. a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő felbujtóként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 3 (három) év közügyektől eltiltásra, ... XXI.r. vádlottat 7 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontjai szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ és bc/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette, 3 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt - halmazati büntetésül - 3 (három) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, ... XXII.r. vádlottat 4 rb. a Btk. 365. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, jelentős értékre, csoportosan elkövetett rablás bűntette, 4 rb. a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c/ pontja szerint minősülő társtettesként, a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt - halmazati büntetésül 6 (hat) év fegyházbüntetésre és 6 (hat) év közügyektől eltiltásra, ... XXIII.r. vádlottat a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő bűnsegédként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zarolás bűntette miatt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 2 (kettő) év - végrehajtásában 5 (öt) évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, ... XXIV.r. vádlottat a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő felbujtóként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zarolás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év - végrehajtásában 4 (négy) évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, ... XXV.r. vádlottat 2 rb. a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zarolás bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év - végrehajtásában 4 (négy) évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte Az elsőfokú bíróság ... IX.r. vádlottal szemben a Fővárosi Bíróság 11.B.233/2004/
  1. számú ítéletével kiszabott 1 (egy) év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. Megállapította, hogy ... X.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az elsőfokú bíróság ... XIX.r. vádlottal szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.Bk.44.870/
  2. számú végzésében kiszabott 7 (hét) hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ... XXIII.r. vádlott a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Az elsőfokú bíróság a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az általuk előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította, a házi őrizetben töltött időt akként, hogy 4 (négy) nap házi őrizet helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A II., III., XVIII. és XXII.r. vádlottak tekintetében úgy rendelkezett, hogy a kiszabott szabadságvesztésből annak hármnegyed része letöltését követően, míg az I., IV., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XIX., XX., XXI., XXIII., XXIV. és XXV.r. vádlottak a kétharmad letöltését követően feltételes szabadságra bocsáthatóak. Az elsőfokú bíróság rendelkezett a nyomozás során lefoglalt tárgyakról, valamint a vádlottakat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú bíróság ... II.r. vádlottat az ellene 14 rb. a Btk.
  3. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövettt magánlaksértés bűntette, ... III.r. vádlottat az ellene 14 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... IV.r. vádlottat az ellene 7 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... V.r. vádlottat az ellene a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... VI.r. vádlottat az ellene 7 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... VII.r. vádlottat az ellene 6 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő társtettesként, hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... VIII.r. vádlottat az ellene a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és 5 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... IX.r. vádlottat az ellene 4 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... X.r. vádlottat az ellene a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő erőszakkal, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette és 12 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XI.r. vádlottat az ellene 8 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XII.r. vádlottat az ellene 2 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XIII.r. vádlottat az ellene 7 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XIV.r. vádlottat az ellene a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XV.r. vádlottat az ellene 7 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XVI.r. vádlottat az ellene 3 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, és a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint büntetendő hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette, ... XVII.r. vádlottat az ellene 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette és 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, ... XVIII.r. vádlottat az ellene a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő erőszakkal, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, és a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XXI.r. vádlottat az ellene 7 rb. a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette és a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés h/ pontja szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésnek bűntette, ... XXII.r. vádlottat az ellene 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, 4 rb. a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés ba/ pontjára figyelemmel, a
(3)bekezdés ba/ pontja szerint minősülő kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette és a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő erőszakkal, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XXIII.r. vádlottat az ellene a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... XXV.r. vádlottat az ellene a Btk. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette, ... .... vádlottat az ellene a Btk. 294. §
(1)bekezdésébe ütköző hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a/ és c/ pontja szerint minősülő bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő ügyész az elsőfokú ítéletet ... XXVI.r. vádlott tekintetében tudomásul vette. ... .... vádlott vonatkozásában bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása, a többi vádlott tekintetében pedig büntetésük súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A Budapesti Nyomozó Ügyészség mellékelte fellebbezése írásbeli indokolását is. .... terhére bejelentett fellebbezéssel kapcsolatban előadta, hogy az elsőfokú bíróság lényegében a vádirattal egyezően állapította meg a tényállást, kivéve a
  1. vádpontot, ami .... XXVII.r. vádlottat érintette. Kiemelte, hogy ....ra ... III.r. vádlott tett terhelő vallomást, mely szerint XXVII.. tudott I.r. vádlott által nyújtott segítségről, továbbá előadta azt is, hogy az I.r. vádlott arról is tájékoztatta, hogy amikor nem ért rá, akkor XXVII.. vállalta a rendőrségi rádió figyelését. Álláspontja szerint a terhelő bizonyítékra figyelemmel megalapozottan lehet állást foglalni .... bűnösségét illetően. E körben utalt arra, hogy I.r. vádlott vallomása nem minősíthető teljes körűnek, ezért nem várható el tőle, hogy ....ra is terhelő vallomást tegyen. Véleménye szerint amennyiben az nem is lenne bizonyítható, hogy XXVII.. ellenszolgáltatásban részesült a segítségéért, azt mindenképpen értékelni kell, hogy bűntársai által elkövetett bűncselekményekről tudomással bírt. Ezért legkevesebb hivatali visszaélés bűntettében megáll a bűnössége a
  2. vádpont alapján. A fellebbezés további irányát illetően nem értett egyet azzal az első bírói állásponttal, amikor a 7., 8.,
  3. vádpont alapján I.r. vádlott esetében zsarolás helyett csalást állapított meg. Álláspontja szerint továbbra is a vádirati minősítés irányadó e körben. Vitatta a vádlottak felmentését magánlaksértés vádja alól. Indoklásul előadta, hogy az elbírált cselekmény során az elkövetők magukat rendőrnek adták ki, ezzel megfosztották a sértetteket attól a lehetőségtől, hogy a bejutást megtagadják. Álláspontja szerint amellett, hogy ezzel elkövették a magánlaksértés bűncselekményét, e mozzanat minősíti cselekményüket zsarolás bűntettének is. Vitatta továbbá az elsőfokú bíróság döntésének helyességét, amikor az új Btk. szabályait alkalmazta a vádlottak cselekményeinek elbírálásakor kifejtette, hogy az
  4. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. A vádlottal szemben kiszabott büntetéseket eltúlzottan enyhének találta. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a szabadságvesztés büntetés kiszabásakor a középmértékből indult volna ki. Ezzel összefüggésben utalt az ítélet belső aránytalanságaira is, amely megfigyelhető ... XII., és ... büntetését összevetve is. Indítványozta ezért, hogy a másodfokú bíróság XXVII. r. vádlott bűnösségét állapítsa meg, vele szemben szabadságvesztést szabjon ki míg a többi vádlott esetében jelentősen súlyosabb szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A vádlottak és védőik V.r., XVI.r., XXVI.r. és .... vádlottak és védőik kivételével fellebbezést jelentettek be az elsőfokú ítélettel szemben. A III.r. vádlott védője felmentés érdekében, IV.r. és VIII.r. vádlott védője eltérő minősítés megállapításáért, IX.r. , XVII. és XIX.r., XXI.r., vádlottak és védőik enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Többiek irány nélkül jelentették be jogorvoslati nyilatkozatukat. ... VIII.r. vádlott előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását. E szerint elsősorban hatályon kívül helyezés, másodsorban enyhítés érdekében bejelentett fellebbezésként kérte értékelni jogorvoslati nyilatkozatát. Hivatkozott arra, hogy későn kapta meg a teljes iratanyagot, ekkor a bizonyítási eljárás nagyobb részt lezajlott ezért nem tudott megfelelően felkészülni a tárgyalásra. Kifogásolta, hogy az előterjesztett indítványait folyamatosan elutasították, igy nem került sor elmeorvos-szakértő bevonására sem. Állítása szerint két terhére rótt cselekményben nem követett el erőszakot. Álláspontja szerint tévedett a bíróság, amikor bűnszövetségben mondta ki bűnösségét, mivel a bűncselekményeket nem beszélték meg előre, hanem spontán elkövetésről volt szó. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. ... XVII.r. vádlott szintén előterjesztette fellebbezése indokolását. Ebben az elsőfokú ítélet rá vonatkozó részének helybenhagyását kérte. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet indokolása helytálló, a másodfokú ügyészség indítványa azonban nem alapos, mivel eltérő tényállás megállapítását kéri a Fővárosi Ítélőtáblától. Véleménye szerint az ügyészi indítvány a felülmérlegelés tilalmába ütközik. ... XX.r. vádlott védője szintén előterjesztette fellebbezése részletes indokolását. Ebben az elsőfokú ítélet megváltoztatására tett indítványt, amelynek keretében védence bizonyítottság hiányában történő felmentését kérte a
  5. vádpontban írt bűnszövetségben, hivatalos minőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntettének vádja alól. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság védence bűnösségét az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérően a Btk.371.§ -ba ütköző lopásnak minősítse, és a vele szemben kiszabott büntetést enyhítse. A
  6. tényállás tekintetében vitatta az ítélet megalapozottságát, mivel az álláspontja szerint iratellenes. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tévesen jutott arra a következtetésre, hogy védence elkövette a terhére rótt bűncselekményt. E körben utalt arra, hogy a címek átadásakor védence nem tudott arról, hogy ...ék rendőri eljárást színlelve mennek be a házba és visznek el értékeket. Kifogásolta, hogy a bíróság a tényállás tekintetében indokolási kötelezettségének sem tett eleget teljes körűen. Amennyiben a bíróság álláspontját nem fogadná el, úgy az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A 6., 8.,
  7. tényállások tekintetében kifejtette, hogy vélemény szerint védence terhére a bűnszövetség, mint minősítő körülmény nem róható, mivel nem volt tudomása a cselekmények szervezett elkövetéséről. Véleménye szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok sem támasztják alá, hogy ... XX.r. vádlott a terhére rótt bűncselekményeket bűnszövetségben követte volna el. Vitatta, hogy a felbujtói elkövetés védence terhére lenne felróható, mivel nem ő volt az, aki kiváltotta a tettesek elkövetésre irányuló szándékát. Azzal, hogy tippadóként működött közre a bűncselekmény elkövetésében legfeljebb bűnsegédi magatartásként értékelhető. Kifogásolta, hogy a vagyon elleni bűncselekmények kapcsán a kárértékek nem kellő mértékben kerültek megállapításra, az elkövetési értékek nem kellően tisztáztak. Erre figyelemmel ítéleti bizonyossággal csak az állapítható meg, hogy a kár nagyobb értéket meghaladta, ezen túlmenően a kárra következtetést levonni nem lehet. Álláspontja szerint mivel arról nem volt tudomása védencének, hogy az általa adott tippek alapján az elkövetők álrendőrnek adják ki magukat, és sértettekkel szemben fenyegetést alkalmaznak, e minőségi túllépés védence terhére nem róható, ezért legfeljebb csak lopásban való közreműködés róható terhére. Amennyiben indítványát elfogadja a másodfokú bíróság, az a büntetés jelentős enyhítésére vezethet. Indítványozta ezért, hogy védence cselekményét a másodfokú bíróság a Btk.371.§1-ba ütköző bűnsegédként elkövetett lopásként értékelje. Abban az esetben, ha a másodfokú bíróság indítványának nem adna helyt, az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A büntetés kiszabásával kapcsolatban - előző indítványai elutasítása esetén - a büntetés enyhítését, védencével szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Nem értett egyet a Fővárosi fellebbviteli Főügyészség a büntetés súlyosítására vonatkozó indítványával. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.294/2012/
  8. számú átiratában az ügyész fellebbezését IXXV.r. vádlottak vonatkozásában kiegészítéssel, míg .... XXVII.r. vádlott tekintetében módosítással tartotta fenn, ugyanakkor a vádlott és védői fellebbezéseket megalapozatlannak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és a bűnügyben releváns bizonyítékokat megvizsgálva mérlegeléssel állapította meg ítéletének tényállását. Ugyanakkor álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy amikor I.r. vádlott nem teljesített vezényelt kapitánysági ügyeletesi tiszthelyettesi szolgálatot, akkor XXVII... .... vádlott volt-e közrendvédelmi szolgálatba beosztva, ekként az elsőfokú bíróság nem ellenőrizte ... III.r. vádlott terhelő vallomását. E miatt a tényállás részben hiányos, amelyre alapítottan tévesen mentette fel az elsőfokú bíróság .... vádlottat az ellene korrupciós és erőszakos vagyonelleni bűncselekmény vádja alól. Véleménye szerint az ítélet megalapozatlansága XXVII.. .... vádlott tekintetében nem küszöbölhető ki, az ítélet e vonatkozásban a Be.
  9. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja alapján felülbírálatra alkalmatlan. Utalt az elsőfokú ítélet pontatlanságaira, azokat megjelölte, és indítványozta a pontatlanságok helyesbítését, melyet követően az elsőfokú ítélet már felülbírálatra alkalmassá vált. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett, helyesen következtetett I.-XXV.r. vádlottak tudattartamára azon keresztül bűnösségére, egyetértett az elsőfokú bírósággal, amikor ... X. XVIII. és XXII.r. vádlottak kivételével a cselekmény elbírálásakor a hatályos büntető kódexet alkalmazta. A vádlottak cselekményeinek jogi minősítéseivel nagyrészt egyetértett, azonban vitatta ... XVIII.r. ... XIV.r., ... XV.r. vádlottak cselekményeinek jogi megnevezését. II., III.r. vádlottak tekintetében a közbiztonság elleni bűncselekmény minősítése körében kifejtette, hogy a lőfegyver és lőszerrel visszaélés bűntette bűnszövetségben, és üzletszerűen elkövetettnek minősül. Nem értett egyet az elsőfokú tanács eljárásával, amely során nem minősítette az egyes vádlottaknak azon cselekményét, amikor hamis rendőri szolgálati igazolványokat és hamis házkutatási parancsokat használtak fel. Ugyancsak vitatta az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezéseit, amikor II.-XVI.r. vádlottakat XVIII.r. vádlottat XXI-XXIII. r. vádlottakat és XXV.r. vádlottakat az ellenük magánlaksértés bűntettének vádja alól felmentette. Álláspontja szerint e bűncselekmény az erőszakos vagyonelleni bűncselekményekkel valóságos anyagi halmazatot alkot. Az elsőfokú bíróság további felmentő rendelkezéseit - VIII. XVI. ... XVII. ... XXII., ... X. és ... XVIII.r. vádlottak vonatkozásában - nem vitatta. Egyetértett továbbá a bíróság által kifejtett jogi állásponttal, melyben a zsarolás és csalást egymástól elhatárolta. Álláspontja szerint ugyanakkor a vádlottakkal szemben súlyosabb büntetés kiszabása indokolt. Indítványozta, hogy a Fővárosi ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék 15.B.1210/2011/173. sz. elsőfokú ügydöntő határozata személyi és történeti tényállási részét, továbbá bűnősségi körülmények körét az indítványa szerint a Be. 352. §
(1)beK. a./ pontja alapián egészítse ki, pontosítsa, maid az ítéletet a Be. 372. §
(1)bek, szerint változtassa meg. Ennek keretében: I.r. vádlottat mondja ki bűnösnek 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. a./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (2. tényállás), majd vele szemben súlyosításul szabjon ki felemelt tartamú börtönbüntetést és-közügyektől eltiltás mellékbüntetést, ... II. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 14 rb. a Btk. 221.§
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, 3 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. a./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (ítélet történeti tényállás bevezető rész 40. old. 3. bek.), valamint 6 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (2., 5., 9., 13., 15.,
  1. tényállás), egyben e vádlott ítéleti
  2. tényállási részben rögzített közbiztonság elleni bűncselekményét minősítse a Btk.
  3. §
(1)bek. a./ pontjába ütköző, és a
(3)bek. szerint minősülő bűnszövetségben, és üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének, majd vele szemben súlyosításul szabjon ki felemelt tartamú fegyházbüntetést, és közügyektől eltiltás mellékbüntetést azzal, hogy nála a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk. 38. §
(2)bek. a./ pontja szerint határozza meg a fellebbviteli tanács, ... III. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 14 rb. a Btk. 221. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, és bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (2., 3., 5., 6., 7., 9., 12., 20., és 23. tényállás), valamint 6 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (2., 5., 9., 13., 15., és
  1. tényállás), továbbá e vádlott ítéleti
  2. tényállási részben rögzített közbiztonság elleni bűncselekményét minősítse a Btk.
  3. §
(1)bek. a./pontjába ütköző, és a
(3)bek. szerint minősülő bűnszövetségben, és üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének, majd vele szemben súlyosításul szabjon ki felemelt tartamú fegyházbüntetést, és közügyektől eltiltás mellékbüntetést, ... IV. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 7 rb. a Btk. 221. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző részben folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (2., 3., 5., 6., 7., 9. tényállás), és 3 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (2., 5.,
  1. tényállás), majd vele szemben súlyosításul szabjon ki felemelt tartamú börtönbüntetést, és közügyektől eltiltás mellékbüntetést, egyben nála a Btk.
  2. §
(1)bek. a./ pontjára alapítottan 30.000.-Ft összegre (
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... V. r. vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, majd őt halmazati büntetésül súlyosításul ítélje a Btk. 37. §
(2)bek. a./ pontja szerinti végrehajtandó börtönbüntetésre, és a Btk.
  1. § és
  2. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, ... VI. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 7 rb. a Btk.
  3. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (2., 3., 5., 6., 7. tényállás), 2 rb. a 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (2., 5. tényállás), illetve a 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében, mint tettest (
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk.
  2. §
(1)bek. a./ pontjára alapítottan összesen 140.000.-Ft összegre (
  1. és
  2. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... VII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 6 rb. a Btk.
  3. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző részben folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (2., 3., 5., 6., 7., 9. tényállás), 3 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (2., 5.,
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk.
  2. §
(1)bek. a./ pontjára alapítottan 30.000.-Ft összegre (
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... VIII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 5 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, a Btk. 342.§
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében, mint tettest (13. tényállás), és 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
  2. tényállás), illetve az ítéleti 12., tényálláshoz kapcsolódóan a Btk.
  3. §
(1)bek. a./ pontjába ütköző, és
(3)bek. szerint minősülő bűnszövetségben, és üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel, és lőszerrel visszaélés bűntettében, majd őt ítélje - a Btk. 37. §
(3)bek. ac./ pontja szerinti fegyház fokozatú - felemelt tartamú szabadságvesztés büntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk. 74. §
(1)bek. a./ pontjára alapítottan összesen 810.000.-Ft összegre (10., 12.,
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... IX. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 4 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (11., 17., 18., 22., 25. tényállás), és a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, ... X. r. vádlott ítéleti rendelkező részben írt bűncselekményeit minősítse az
  2. évi IV. tv. alapján 4 rb. a
  3. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. b./ pontja szerint minősülő jelentős értékre, bűnszövetségben, és csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 4 rb. a 175. §
(1)bek-be ütköző és a
(3)bek. c./ pontja szerint minősülő a sértett sanyargatásával, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének, 3 rb. a 175. §
(1)bek-be ütköző és a
(3)bek. h./ pontja szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének, 18 rb. a 323. §
(1)bek-be ütköző, és a
(2)bek. a./ és c./ pontja szerint minősülő bűnszövetségben, és hivatalos minőség színlelésével társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének, 4 rb. a 316. §
(1)bek-be ütköző, és
(5)bek. b./ pontja szerint minősülő nagyobb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, és társtettesként elkövetett lopás bűntettének, 4 rb. a 316. §
(1)bek-be ütköző és
(4)bek. b./ pontja szerint minősülő kisebb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, és társtettesként elkövetett lopás bűntettének, a 317. §
(1)bek-be ütköző és
(5)bek. b./ pontja szerint minősülő nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen, és társtettesként elkövetett csalás bűntettnek, a 317. §
(1)bek-be ütköző és
(4)bek. b./ pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen és társtettesként elkövetett csalás bűntettének, és a 229. §
(1)bek-be ütköző és az
(1)bek. szerint minősülő felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének, továbbá a X. r. vádlottat a
  1. § 16./ pontja szerint minősítse többszörös visszaesőnek. Indítványozta, hogy e vádlottat mondja ki bűnösnek az
  2. évi IV. tv. alapján 12 rb. a
  3. §
(1)bek-be ütköző és
(2)bek. d./ pontja szerit minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, továbbá 2 rb. a 274. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (3., 5., 6., 7., 11., 14., 17., 18., 22., 25. tényállás), és 3 rb. a 274. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (5., 14.,
  1. tényállás), majd őt - a feltételes szabadságra bocsátásból kizáró ítéleti rendelkezés mellőzése mellett - súlyosításul ítélje az
  2. évi IV. tv.
  3. §
(2)bek. b/2. pontjában és
(3)bek-ben írt fegyház fokozatú, felemelt tartamú szabadságvesztés büntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála e büntetőkódex 77/B. §
(1)bek. a./ pontja szerint összesen 400.000.Ft összegre (
  1. és
  2. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... XI. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 8 rb. a Btk.
  3. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (11., 14., 17., 18., 22. tényállás), és 3 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (14., 24.,
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk.
  2. §
(1)bek. a./ pontja szerint 600.000.-Ft összegre (
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... XII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 2 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, és 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (24.,
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú, végrehajtandó börtönbüntetésre, és a Btk.
  2. § és
  3. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk.
  4. §
(1)bek. a./ pontja alapján 50.000.-Ft összegre (
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... XIII. r. vádlottat mondja ki á bűnösnek 7 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (17., 18., 22., 25. tényállás), és a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre azzal, hogy e különös visszaeső vádlott feltételes szabadságra bocsátásnak legkorábbi időpontját a Btk.
  2. §
(2)bek. b./ pontja szerint a börtönbüntetés % részének letöltése időpontjaként kell megjelölni, ... XIV. r. vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk. 221. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (14. tényállás) és 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (14.,
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk.
  2. §
(1)bek. a./ pontja szerint 50.000.- Ft összegre (
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is. Mindezen túl e vádlott ítéleti rendelkező részben írt garázdaság bűncselekménye megnevezését javítsa vétségre a fellebbviteli tanács, ... XV. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 7 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, továbbá az ítélet 12. tényállásához kapcsolódóan a Btk. 325. §
(1)bek. a./ pontjába ütköző, és
(3)bek. szerint minősülő bűnszövetségben, és üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel, és lőszerrel visszaélés bűntettében, továbbá a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (12., 13., 20. tényállás), és 3 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (13., 15., 23. tényállás), majd őt ítélje a Btk. 37. §
(3)bek. ac./ pontja szerinti fegyház fokozatú, felemelt tartamú szabadságvesztés büntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk. 74. §
(1)bek. a./ pontja szerint összesen 130.000.-Ft összegre (10., 12.,
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... XVI. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 3 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, az ítélet 12. tényállásához kapcsolódóan a Btk. 325. §
(1)bek. a./ pontjába ütköző, és
(3)bek. szerint minősülő bűnszövetségben, és üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel, és lőszerrel visszaélés bűntettében, továbbá 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (12., 23. tényállás), és 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (13., 23. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje a Btk. 37. §
(2)bek. ac./ pontja szerinti fegyház fokozatú, és felemelt tartamú szabadságvesztés büntetésre, és a Btk.
  1. § és
  2. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk.
  3. §
(1)bek. a./ pontja szerint 25.000.-Ft összegre (12. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... XVII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 2 rb,- a Btk. 221.§
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, mint felbujtót, majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk. 74. §
(1)bek. a./ pontja szerint 192.000.-Ft összegre (
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... XVIII. r. vádlottat ítéleti rendelkezésben írt bűncselekményeit az
  2. évi IV. tv. alapján minősítse 4 rb. a
  3. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. b./ pontja szerint minősülő jelentős értékre, bűnszövetségben, és csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 4 rb. a 175. §
(1)bekbe ütköző és a
(3)bek. c./ pontja szerint minősülő a sértett sanyargatásával, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének, 3 rb. a 323. §
(1)bek-be ütköző és
(2)bek. a./ és c./ pontja szerint minősülő bűnszövetségben, és hivatalos minőség színlelésével - két esetben bűnsegédként, egy esetben felbujtóként elkövetett - zsarolás bűntettének, egyben e vádlottat a
  1. § 15./ pontjára alapítottan minősítse különös visszaesőnek, Indítványozta, hogy e vádlottat mondja ki bűnösnek 2 rb. az
  2. évi IV. tv. alapján a
  3. §
(1)bek-be ütköző és
(2)bek. áj pontja szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, és csoportosan egy esetben felbujtóként - elkövetett magánlaksértés bűntettében, 2 rb. a 274. §
(1)bek. b/ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (17.,
  1. tényállás), majd őt súlyosításul az
  2. évi IV. tv.
  3. §
(2)bek. b/
  1. pontja szerinti fegyház fokozatú, felemelt tartamú szabadságvesztés büntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje, ... XIX. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 3 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, mint felbujtót, majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben nála a Btk. 74. §
(1)bek. a./ pontja szerint 30.000.-Ft összegre (
  1. tényállás) rendeljen el vagyonelkobzást is, ... XX. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 3 rb. a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, mint felbujtót, majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú börtönbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, ... XXI. r. vádlottat mondja ki bűnösnek 2 rb. a Btk. 221. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, az ítélet 12. tényállásához kapcsolódóan a Btk. 325. §
(1)bek. a./ pontjába ütköző, és
(3)bek. szerint minősülő bűnszövetségben, és üzletszerűen elkövetett lőfegyverrel, és lőszerrel visszaélés bűntettében, a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző folytatólagosan, és bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (12., 20., 23. tényállás), valamint 3 rb. Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (13., 15., 25. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje a Btk. 37. §
(1)bek. ac./ pontja szerinti fegyház fokozatú, felemelt tartamú szabadságvesztés büntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, ... XXII. r. vádlott ítéleti rendelkező részben írt bűncselekményeit minősítse az 1978. évi IV. tv. alapján 4 rb. a 321. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. b./ pontja szerint minősülő jelentős értékre, bűnszövetségben, és csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntettének, 4 rb. a 175. §
(1)bekbe ütköző és a
(3)bek. c./ pontja szerint minősülő a sértett sanyargatásával, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének, majd vele szemben súlyosításul szabjon ki a 42. §
(2)bek. b/
  1. pontjára alapított felemelt tartamú fegyházbüntetést, és közügyektől eltiltás mellékbüntetést, ... XXIII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk.
  2. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, majd vele, mint különös visszaesővel szemben halmazati büntetésül szabjon ki felemelt tartamú, végrehajtandó börtönbüntetést, és a Btk.
  1. § és
  2. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetést, ... XXIV. r. vádlottra kiszabott börtönbüntetését a Btk.
  3. §- ában írtak mellőzésével súlyosítsa, és egyben súlyosításul e vádlottat a Btk.
  4. § és
  5. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is ítélje azzal, hogy az ítélet rendelkező részéből a büntetés halmazati jellegre utalást a másodfokú tanács mellőzze, ... XXV. r. vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk.
  6. §
(1)bek-be ütköző, és
(4)bek. szerint minősülő hivatalos eljárás színlelésével, csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében, valamint 2 rb. a Btk. 342. §
(1)bek. b./ pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében (
  1. tényállás), majd őt súlyosításul ítélje felemelt tartamú végrehajtandó börtönbüntetésre, és a Btk.
  2. § és
  3. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, II-IV. r. vádlottaknak, VI-IX. r. vádlottak, XI-XVII. r. vádlottaknak, XIX- XXI. r. vádlottaknak, valamint XXIII-XXV. r. vádlottaknak az ítéleti rendelkező részben rögzített zsarolás bűntettei törvényi hely megjelölésében a/ pontra utalást a fellebbviteli tanács javítsa d./ pontra, ellenben a Fővárosi Törvényszék 15.B.1210/2011/
  4. sz. ítéletét XXVII. r. vádlott vonatkozásában, a Be.
  5. §
(1)bek. alapján helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Fővárosi Törvényszéket új elsőfokú eljárás lefolytatására. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú nyilvános ülésen jelenlévő képviselője perbeszédében az általa írásban előterjesztett indítványt változtatás nélkül fenntartotta. a I.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta, mivel az álláspontja szerint iratellenes, ezért megalapozatlan. Továbbra is fenntartotta az elsőfokú eljárásban a perbeszéd során kifejtett véleményét. Álláspontja szerint ítéleti bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy védence a rádióforgalmazás figyelésével segítette volna az alapbűncselekmény elkövetőit, valamint azt, hogy részesedett a bűncselekmény nyereségéből, mivel erre vonatkozó egyértelmű bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Kifejtette, hogy I.r. vádlott pontos szerepe továbbra sem tisztázott, és az sem, hogy magatartásával milyen bűncselekmény törvényi tényállását valósította meg. Kifogásolta, hogy nem került beszerzésre, hogy milyen időpontokban dolgozott, egyáltalán figyelhette-e a rádióforgalmazását. Mivel nyolc olyan eset van, hogy amikor szolgálatban volt bűncselekményt követtek el, a többi bűncselekmény elkövetése tekintetében fel sem merülhetett részesi közreműködése. Az, hogy eszközök, formanyomtatványok biztosításával segítette volna a bűncselekmény elkövetését, véleménye szerint szintén nem bizonyított. Mivel az elsőfokú eljárás során a szükséges bizonyítékok nem álltak rendelkezésre a bűnösség megállapításához jogi álláspontja szerint nem kizárt az ítélet tényállásának felülmérlegelése. Amennyiben erre a másodfokú bíróság nem látna lehetőséget, indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését. ... II.r. vádlott védője perbeszédében elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. Indoklásul előadta, hogy az elsőfokú bíróság az esetek többségében zsarolást rótt védence terhére, ugyanakkor nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, mely szerint II.r. vádlott tudott volna arról, hogy a bűncselekményt miként hajtják végre. Érvelése szerint bár utal arra, hogy az elkövetés során tartotta a kapcsolatot a bűncselekmény elkövetőivel, ugyanakkor ez a tényállásban nem szerepel. A bíróság nem utalt a mobilszolgáltatók által megküldött híváslisták adataira, és az egyéb bizonyítékok sem támasztják alá e kapcsolattartást. Álláspontja szerint a bíróság nem indokolta meg, hogy miből tudott védence a tettesek által tanúsított magatartásról. Álláspontja szerint ezt tanúvallomás nem támasztja alá. A védence terhére rótt felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettével kapcsolatban kifejtette, hogy bizonyítékok hijján nem vonható le következtetés, hogy II.r. vádlott zsarolás felbujtója lett volna. Amennyiben a másodfokú bíróság nem értene egyet hatályon kívül helyezésre irányuló indítványával, kérte, hogy a másodfokú bíróság zsarolás helyett felbujtóként elkövetett csalást állapítson meg védence terhére. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az elkövetési értéket mérlegeléssel állapította meg. Álláspontja szerint elengedhetetlenül szükség lett volna szakértő kirendelésére, annál is inkább, mivel a megállapított értékek az értékhatár váltáshoz közeliek. Amennyiben a másodfokú bíróság nem helyezné hatályon kívül az ítéletet, a legkedvezőbb értékek megállapítását indítványozta. A
  1. tényállásban védence terhére rótt lopási cselekményt indítványozta kisebb értékre elkövetett lopásként minősíteni. Ugyanezen álláspontját fejtette ki védence terhére rótt csalás bűncselekményei tekintetében is. Az ügyészi indítvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a magánlaksértés megállapíthatóságát illetően a bíróság álláspontjával ért egyet. Vitatta a lőszerrel visszaélés bűnszövetségben történő minősítését, mivel álláspontja szerint az a kétszeres értékelés tilalmába ütközne. Mivel a közokirat-hamisítással összefüggésben nem fűzött indokolást a bíróság ítéletéhez, szintén nem látta megállapíthatónak védence terhére a másodfokú eljárásban e bűncselekmény elkövetését. Álláspontja szerint erre csak egy megismételt eljárásban nyílna lehetőség, mivel a másodfokú bíróság nem veheti át az elsőfokú bíróság teljes indokolási kötelezettségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíróságnak egyébként is lehetősége van a csekélyebb súlyú bűncselekmény miatt az eljárás megszüntetésére. Osztotta az ügyészi álláspontot, mely szerint az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett a feltételes szabadság kedvezményéről, ezért ahhoz csatlakozott. Amennyiben az elsőfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, úgy a kiszabott szabadságvesztés enyhítésére tett indítványt. ... III.r. vádlott védője perbeszédében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által mérlegelt tényállást nem vitatja, álláspontja szerint a bíróság ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének eleget tett. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a csalás és zsarolás elhatárolásakor tévedett, amikor nem minősítette valamennyi cselekményt csalásként, mivel a sértettekben nem alakult ki olyan félelem, amely a zsarolás megállapítására alapot szolgáltatott volna. Amennyiben a bíróság ezt az álláspontot nem osztaná, abban az esetben felhívta a figyelmet arra, hogy vizsgálni kell, hogy III.r. vádlott felbujtói magatartása mire irányult. Véleménye szerint nem állapítható meg, hogy folyamatosan tartotta volna a kapcsolatot az elkövetésük során a tettesekkel, ezért nem tudhatott arról sem, hogy a tettesek a bűncselekményt miként hajtják végre, milyen fenyegetést alkalmaznak, ami miatt az zsarolásként minősülhet. A magánlaksértés tekintetében nem osztotta a fellebbviteli ügyészség álláspontját és az elsőfokú ítéletben kifejtettekkel értett egyet. Vitatta továbbá az ügyész súlyosításra irányuló indítványát is, mivel a kiszabott büntetés inkább súlyosnak, mint enyhének tekinthető védencével szemben, aki a bűncselekmények részese volt. Indítványozta ezért III.r. vádlott büntetésének enyhítését, illetve annak helybenhagyását. ... IV.r. vádlott védője perbeszédében kiemelendőnek tartotta, hogy védence a bűncselekmény elkövetésekor alig töltötte be
  2. életévét. Véleménye szerint ezt a körülményt a bíróság nem vette figyelembe. További enyhítő körülményként kérte figyelembe venni IV.r. vádlott feltáró, beismerő vallomását, az időmúlást, amely miatt a büntetés enyhítését látta indokoltnak. Álláspontja szerint védencével szemben elegendő felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása. ... V.r. vádlott védője perbeszédében előadta, hogy az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, mivel álláspontja szerint a bíróság a tényállást felderítette, és helyesen minősítette védence cselekményét. Nem értett egyet az ügyész büntetés súlyosítására irányuló indítványával. Az enyhítő körülményekre figyelemmel nem tartotta szükségesnek a büntetés középmértékének alkalmazását, ezért az ítélet helybenhagyására tett indítványt. ... XXV.r. vádlott védelmében védője a fellebbezést továbbra is fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság bár feltárta a lehetséges bizonyítékokat, azonban azokat nem súlyuknak megfelelően értékelte. E körben arra utalt, hogy társai által adott személyleírás nem illik rá. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a terhére rótt cselekményt is. E körben kifejtette, hogy sem az erőszak, sem a fenyegetés mértéke nem elegendő a zsarolás megállapításához. Utalt a sértett azon vallomására, hogy nyugodt volt, semmi rosszra nem gondolt. Ezért véleménye szerint védence terhére legfeljebb csalás róható. Egyetértett a bíróság azon álláspontjával, hogy a magánlaksértés bűncselekménye nem állapítható meg. Indítványozta ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását, védence cselekményének eltérő minősítését, és a vele szemben kiszabott büntetés enyhítését. Az eltelt időre, az elkövetési értékre is figyelemmel véleménye szerint nem szükséges védencével szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása. ... VI.r. vádlott védője perbeszédében fellebbezésének irányát fenntartva a cselekmény minősítésének megváltoztatását és védencével szemben kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe védence azon vallomását, hogy ki akart szállni a bűncselekmények elkövetéséből, ami miatt társai bántalmazták. Erről az ítélet indokolása nem tesz említést. Indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és védencével szemben kiszabott büntetés enyhítését. ... VII.r. vádlott védője perbeszédében fellebbezését és az elsőfokú eljárásban előterjesztett perbeszédét továbbra is fenntartotta. Elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását indítványozta. Csatlakozott II.r. vádlott védőjéhez, mely szerint az elsőfokú bíróság az elkövetési értékeket nem derítette fel, mivel nem rendelt ki szakértőt ennek megállapítása érdekében. Védence ténybeli beismerő vallomást tett, ezért az elsőfokú bíróság által megállapított tényeket nem vitatta. Amennyiben a másodfokú bíróság nem helyezné hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, úgy a jelentős időmúlásra figyelemmel a kiszabott büntetés enyhítését kérte. ... VIII.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet tényállását és a jogi minősítést alapvetően nem vitatta. Az ítélet egyik tényállási pontjában foglaltakkal azonban nem értett egyet, mivel álláspontja szerint nem bizonyítható, hogy védence jelen volt a bűncselekmény elkövetésekor. Felhívta a figyelmet arra, hogy védence minden bűncselekményt elismert, kivéve ezt az egyet. Az elsőfokú bíróság más vádlottak vallomására alapozta védence bűnösségének megállapítását, azonban álláspontja szerint e vádlottak valószínűleg védencét összekeverték egy másik személlyel. Egyetértett az elsőfokú bíróság jogi következtetésével, amikor a csalást és a zsarolást egymástól elhatárolta, és a kiszabott büntetések arányait sem vitatta. Indítványozta védence részbeni felmentését, és a vele szemben kiszabott büntetés enyhítését. ... IX.r. vádlott védője fellebbezését fenntartotta azzal, hogy egyúttal csatlakozott az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló védői indítványokhoz. Másodlagosan a büntetés enyhítését kérte. Az ügyészi indítvánnyal kapcsolatban az elsőfokú bíróság álláspontjával értett egyet, mely szerint magánlaksértés nem állapítható meg védence terhére. Közokirat-hamisítás vonatkozásában pedig II.r. vádlott védőjéhez csatlakozva kifejtette, hogy az eddig vád tárgyává nem tett bűncselekmény a másodfokú eljárásban nem róható védence terhére. E vonatkozásban ugyanis bizonyítás nem folyt, a bíróság e cselekmény körében ítéletét nem indokolta, és a másodfokú eljárásban sem került e bűncselekményekkel kapcsolatban további bizonyítás felvételre. Felhívta a figyelmet arra, hogy védencét először tanúként hallgatták ki, mely vallomását gyanúsítottként is fenntartotta, ezért a kihallgatás körülményeit aggályosnak tartotta, amivel az ítélet nem foglalkozott. Utalt az enyhítő körülményekre, az időmúlásra, védence beismerő vallomására, megbánására, és két kiskorú gyermekére. Amennyiben a bíróság az ítéletet nem helyezné hatályon kívül, úgy a kiszabott büntetés enyhítését, és az ügyészi indítvány elutasítását, harmadlagosan az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. ... X.r. vádlott védője perbeszédében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta csatlakozva védő társai által korábban kifejtettekhez. Csatlakozott továbbá védő társaihoz a csalás és zsarolás elhatárolása körében elmondottakhoz is. Indítványozta figyelembe venni védence beismerő vallomását, az időmúlást és azt, hogy kiskorú gyermek eltartására köteles. Amennyiben hatályon kívül helyezésre irányuló indítványa eredményre nem vezetne, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. ... XI.r. vádlott védője perbeszédében az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését továbbra is fenntartotta. Felhívta a figyelmet védence beismerő vallomására, amely segítette az ügy felderítését. Véleménye szerint védencével szemben alkalmazott büntetés nem tükrözi az ítélet belső arányait. A bíróság azt sem értékelte megfelelően, hogy védence kezdetben csak a figyelésre vállalkozott, és sajnálatosan sodródott bele a bűncselekmény elkövetésébe. Mindezek alapján a kiszabott büntetés enyhítését tartotta indokoltnak. ... XIII.r. vádlott védője fellebbezését továbbra is fenntartotta, amely védence részbeni felmentésére, illetve a kiszabott büntetés enyhítésére vonatkozott. Nem tartotta indokoltnak az ítélet hatályon kívül helyezését. A felmentésre irányuló indítványa a
  3. tényállásban írt hivatalos személy elleni erőszak bűntette alóli felmentésre irányult. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem foglalkozott védence azon védekezésével, hogy nem tudta, hogy rendőri intézkedés van folyamatban vele szemben. Ennek hiányában ugyanakkor nem lehet megállapítani a bűncselekményt védence terhére. Álláspontja szerint a kamera felvételek nem igazolják az ítélet azon megállapítását, hogy a XIII.r. vádlottal szemben a a rendőrök láthatósági mellényben intézkedtek volna. Véleménye szerint védence védekezése nem került megcáfolásra, mely szerint azt gondolta, hogy az életére törnek. Álláspontja szerint az okirat hamisítás nem állapítható meg a vádlottak terhére, hiszen az a hivatalos eljárás színlelésének eszköze volt, ezért az a kettős értékelés tilalmába ütközne. Indítványozta tehát, hogy a másodfokú bíróság védencét mentse fel a hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól, a további bűncselekmények tekintetében pedig vegye figyelembe beismerő vallomását, és ezért vele szemben kiszabott büntetést a másodfokú bíróság jelentősen enyhítse. ... XIV.r. vádlott védője perbeszédében a felmentés, illetve az enyhébb minősítés érdekében előterjesztett fellebbezését a továbbiakban az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében tartotta fenn. Álláspontja szerint hiányos az elsőfokú bíróság indokolása. Védence tagadta a 6., 14., 21.,
  4. vádpontban írt bűncselekmény elkövetését, ugyanakkor a bíróság nem indokolta meg, hogy a tagadtást miért nem fogadta el. Felhívta a figyelmet arra, hogy eltérő terhelti nyilatkozatok álltak rendelkezésre, amelyek miatt szintén nem róható védence terhére a vádban írt bűncselekmények. Nem értett egyet továbbá a büntetőügyek egyesítésével. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a garázdaságot bűntettnek, továbbá nem értett egyet a vagyon elleni bűncselekmények minősítésével sem, amelyeket már a Csemeri Kódex is csalásként értékelt. Véleménye szerint XIV.r. vádlottal szemben kiszabott büntetés nem tekinthető eltúlzottan enyhének. ... XII.r. vádlott, illetve XV.r. vádlottak védője a bejelentett fellebbezést továbbra is fenntartotta. ... XII.r. vádlott tekintetében az ítélet helybenhagyását indítványozta, míg XV.r. vádlott tekintetében kifejtette, hogy a megállapított büntetés sérti az ítélet belső arányosságát, ezért vele szemben a büntetés lényeges enyhítése indokolt. Kérte figyelembe venni a jelentős időmúlást. a XVI.r. vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében kiszabott büntetés súlyosítása nem indokolt. Utalt védence beismerő vallomására, arra, hogy védence folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, és időközben gyermeke született, akit élettársával együtt nevel. ... XVII. és ... XIX.r. vádlottak védője perbeszédében a fellebbezés irányát megváltoztatta, és azt védenceivel szemben kiszabott büntetés enyhítése érdekében tartotta fenn a továbbiakban. A zsarolás és a csalás elhatárolása tekintetében csatlakozott védő társaihoz. II.r. vádlott védőjéhez pedig abban, hogy ő is hiányosnak tartja az ítélet indokolását. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy védencei tudták, hogy a tettesek milyen magatartást fognak tanúsítani. Erre vonatkozóan álláspontja szerint nincs az ítéletben indokolás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság maga is eltérően minősítette a vádlottak cselekményeit akkor, amikor fenyegetést alkalmaztak. Ebből álláspontja szerint az is következik, hogy védencei nem tudhattak, hogy a tettesek milyen magatartást fognak tanúsítani, a helyszínen csalást, vagy zsarolást fognak elkövetni. Álláspontja szerint a felbujtó nem felel a tettes minőségi túllépéséért, ezért legfeljebb csalás róható védencei terhére. A magánlaksértés tekintetében egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal, mely szerint az nem állapítható a vagyon elleni bűncselekménnyel halmazatban. Álláspontja szerint védenceivel szemben kiszabott büntetés az ítélet belső arányainak sem felel meg. ... XIX.r. vádlott vonatkozásában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság mellőzze a felfüggesztett szabadságvesztés elrendelését, mivel az időközben elévült. Kérte védenceivel szemben kiszabott büntetés jelentős enyhítését. ... XVIII.r. vádlott védője perbeszédében fellebbezését elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezése, másodlagosan védence felmentése, harmadlagosan pedig a kiszabott büntetés enyhítése érdekében tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete hiányos, ezért megalapozatlan, illetve a bíróság indokolási kötelezettségéhez sem tett teljes körűen eleget. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem derítette fel védence tekintetében azt a kapcsolatrendszert, amely a bűnszövetség megállapításához elengedhetetlen. A bíróság továbbá nem derítette fel, hogy védence terhére valló vádlottakat milyen érdekek vezérelték vallomásuk megváltoztatásakor. E körben utalt arra, hogy XXII.r. vádlott lánya több vádlottal is kapcsolatot tartott. Elsősorban a Be.
  5. § III/a. pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, mivel a bíróság nem indokolta meg, hogy milyen körülmények között elkövetett cselekmény miatt látta megállapíthatónak védence terhére a bűnsegédi, illetve felbujtói magatartást a zsarolás bűncselekménye tekintetében. Amennyiben a bíróság nem látná indokoltnak az ítélet hatályon kívül helyezését, abban az esetben eltérő tényállás megállapítását, és védence bizonyítékok hiányában történő felmentését indítványozta. Enyhítés érdekében előterjesztett fellebbezésével kapcsolatban az ítélet belső arányaira utalva kérte védence büntetésének enyhítését. ... XX.r. vádlott védője perbeszédében az írásbeli indítványát továbbra is fenntartotta. Védence felmentését, illetve cselekményének eltérő minősítését indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének teljes körűen nem tett eleget, mivel nem indokolta meg, hogy miért III.r. vádlott terhelő vallomását fogadta el védence tagadásával szemben. Álláspontja szerint nem merült fel arra adat, hogy védence bűnszövetség részese lenne és nem értett egyet a felbujtói minőséggel sem, mivel nem ő bírta rá a tetteseket a bűncselekmény elkövetésére. Álláspontja szerint legfeljebb bűnsegédi magatartás róható terhére. A
  6. és
  7. tényállások tekintetében fenntartva korábbi álláspontját felhívta a figyelmet arra, hogy védence nem tudott arról, hogy miként valósítják meg a bűncselekményt, ezért a minőségi túllépésért védence felelőssége súlyosabb nem lehet. Mivel a kiszabott büntetés az ítélet belső arányainak nem felel meg részesként az egyik legsúlyosabb büntetést kapta - ezért annak a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. A magánlaksértés megállapíthatóságával kapcsolatban az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal értett egyet. ... XXI.r. vádlott védője az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését továbbra is fenntartotta. Álláspontja szerint az ítélet alkalmas a felülbírálatra, ennyiben XIII.r. vádlott védőjéhez csatlakozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen minősítette védence cselekményeit, azzal, hogy csupán a jogszabály megjelölésében tévedett. Álláspontja szerint nem állapítható meg védence terhére a lőfegyverrel visszaélés, hiszen az ügyészség sem vádolta meg e bűncselekmény elkövetésével. Ugyanígy nem tartotta lehetségesnek a másodfokú eljárásban, hogy a bíróság a közokirat-hamisítás bűntettét is védence terhére rója, mivel az beleolvad az alapbűncselekménybe. Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint a magánlaksértés nem állt halmazatban sem a csalással, sem a zsarolással, mivel mind a kettő megtévesztéssel valósult meg. Nyomatékos enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni védence beismerő vallomását, ezért nem tartotta indokoltnak a büntetés középmértékének figyelembevételét a büntetés kiszabásakor. Utalt arra, hogy hat éve nem indult védencével szemben büntetőeljárás, és három kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Indítványozta az ügyészi fellebbezés elutasítását, mivel az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nem tekinthető enyhének. ... XXII.r. vádlott védője fellebbezését továbbra is fenntartva elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, mivel az megalapozatlan. Álláspontja szerint nem került felderítésre az elkövetési érték, továbbá a bíróság nem indokolta meg, hogy miért a sértett állítását fogadta el annak meghatározásakor. Emiatt véleménye szerint az ítélet
  8. tényállása felülbírálatra alkalmatlan. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem tisztázta a vádlottak közötti személyi és rokoni kapcsolatokat, emiatt nem volt tekintettel arra, hogy ... X.r. vádlott védencére tett terhelő vallomása aggályosnak tekinthető. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság a tényállás megállapításakor csak a terhelő vallomásokat fogadta el. Amennyiben a másodfokú bíróság az ítéletet felülbírálatra alkalmasnak tartaná, úgy a kiszabott büntetés enyhítését, az ügyész büntetés súlyosítására irányuló fellebbezés elutasítását kérte. ... XXIII.r. vádlott védője védence felmentése érdekében bejelentett fellebbezést fenntartotta. Ennek alátámasztásaként előadta, hogy védencére csak a vádlott társai tettek terhelő vallomást, akik többször megváltoztatták vallomásukat, a sértettek azonban ilyen vallomást nem tettek. Véleménye szerint e bizonyítékok bűnösség megállapítására nem alkalmasak. Indítványozta ezért eltérő tényállás megállapítása mellett védence felmentését. ... XXIV.r. vádlott védője védence felmentését indítványozta. Álláspontja szerint védence következetes tagadó vallomásával szemben csak közvetett, és hiányos bizonyítékok állnak rendelkezésre a bűnösség megállapításához. Ezért elsődlegesen bizonyítékok hiányában történő felmentését, másodlagosan az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint nem kizárt, hogy nem is álltak tippadók a cselekmények mögött, hanem ezt csak a vádlottak közül néhányan állították, hogy nagyobb részesedést kapjanak a bűncselekmény során szerzett értékekből. A cselekmény minősítésével kapcsolatban álláspontja szerint legfeljebb bűnsegédi magatartás róható védence terhére. .... XXVII.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint csak III.r. vádlott vallomása utal védence bűnösségére, de ez sem tartalmaz konkrét tényeket. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet megalapozottan mentette fel védencét a terhére rótt bűncselekmény vádja alól, mivel a vádhatóság nem tudott megfelelő bizonyítékokkal szolgálni, amely alátámasztaná védence bűnösségét. az I.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában előadta, hogy csak II., III. és X.r. vádlottakkal tartotta a kapcsolatot, a többi vádlottat nem ismerte, ezért indítványozta, hogy a bíróság csak e vádlottak vallomását vegye figyelembe. Előadta, hogy nem volt tudomása az összes bűncselekményről, és tárgyi segítséget csak egy alkalommal nyújtott. Tagadta, hogy figyelte volna a rádiót, erre senki nem kérte meg, de nem is lett volna erre módja. Megbánta a bűncselekmények elkövetését, a büntetés enyhítését kérte. II., III., IV., V., VII., Szvetkov VIII., IX., ... X., ... XI., ... XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII.,XVIII., ... XIX., ... XX., XXI., XXII.r. vádlottak csatlakoztak védőjükhöz. IV.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy megbánta a terhére rótt bűncselekményt. VIII.r. vádlott előadta, hogy nem ért egyet az ügyészi indítvánnyal, mivel lőfegyver visszaélés bűntette miatt már korábban megvádolhatták volna, e cselekménnyel kapcsolatban védekezést nem terjeszthetett elő. Továbbra is fenntartotta, hogy a
  9. tényállási pontban írt cselekményeknél nem volt jelen. A kiszabott büntetés enyhítését kérte. XXVII.. .... vádlott az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
  10. §
(1)és
(2), továbbá a Be. 349. §
(1)bekezdése alapján bírálta felül. Felülbírálata nem terjedt ki az ítéletnek ... XXVI.r. vádlottra vonatkozó rendelkezéseire, mivel az ő vonatkozásában az elsőfokú ítélet a kihirdetés napján jogerőre emelkedett. Az ügyész nem támadta továbbá az elsőfokú ítéletnek azon rendelkezéseit, amelyekben ... VIII.r. és a XVI.r. vádlottakat a hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettének vádja alól, ... XVII.r. és ... XXII.r. vádlottakat 4 rb. nagyobb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette és 4 rb. kisebb értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt emelt vád alól, továbbá a
  1. tényálláshoz kapcsolódóan ... X.r. és ... XVIII.r. vádlottakat az 1-1 rb. erőszakkal, és csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettének vádja alól felmentette, ezért a másodfokú felülbírálat az elsőfokú ítélet ezen részeit nem érintette. A másodfokú bíróság felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta. Törvényesen egyesítette az ügyeket ... XIV.r. vádlott tekintetében és helyesen járt el, amikor a II. és XIII.r. vádlottak vonatkozásában az ügyek egyesítését mellőzte. Törvényesen folytatta le az eljárást a Be. XXV. fejezete alapján a XV. és XXIV.r. vádlottak távollétében, mivel annak törvényi előfeltételei fennálltak. Az elfogatóparancs kibocsátásra került, az ügyészi indítvány rendelkezésre állt és megtörtént a vádlottak hirdetményi idézése a tárgyalásokra. Az elsőfokú bíróság egyéb vonatkozásban is betartotta tárgyalásán az eljárási szabályokat, a Be. előírásai szerint teljesítette kioktatási kötelezettségét és abban az esetben, amikor valamelyik érdekelt távol volt a tárgyalásról megismételte az eljárás során felvett bizonyítást. Azon vádlottak tekintetében, akik a tárgyaláson nem kívántak vallomást tenni, törvényesen olvasta fel a nyomozás során tett vallomásaikat a Be.
  2. §
(1)bekezdésében írtak alapján. Az elsőfokú bíróság lényegében a vádirattal egyezően állapította meg ítéletének tényállását, amely a nyomozás során kihallgatott vádlottak vallomásain, és az ezt alátámasztó tanúk vallomásain alapul. A vádlottak önmagukat, és vádlott társaikat is terhelő vallomást tettek, kivéve ... XVI.r., ... XVII.r., ... XVIII.r., ..., ... XXII.r., ... XIII.r., ... XXIV.r., XXV.r., ...., vádlottak, akik nem vagy csak részben ismerték el bűnösségüket. II. és XVII.r. vádlottak a tárgyaláson - annak későbbi szakában - vallomást tettek. A többi vádlott élt mentességi jogával, vallomásaikat felolvasással tette a bíróság a bizonyítás részévé. Az elsőfokú bíróság kihallgatta az ügy sértettjeit, a bizonyítás részévé tette a szakértői véleményeket, és ismertette a releváns okiratokat. Ítéletének III. pontjában foglalkozott a vádlottak vallomásának lényegével, majd ítéletének
  1. oldalától a bizonyítékokat az egyes tényállási pontokhoz kapcsolódóan értékelte, amelyeket összevetett a vádlottak védekezésével. Álláspontját megindokolta, amikor nem fogadta el a vádlottak tagadásban megnyilvánuló védekezését. Az elsőfokú bíróság ítéletének 39-
  2. oldalán a bizonyítékok mérlegelése útján állapította meg ítéletének tényállását. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése során a logika szabályait betartotta, ítélete ki nem küszöbölhető megalapozatlansági okoktól mentes. A másodfokú bíróság ezért nem tartotta alaposnak az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványokat. A másodfokú bíróság a beszerzett iratok alapján azonban észlelte, hogy az elsőfokú ítélet a vádlottak személyi körülményeiben bekövetkezett változások miatt pontosításra szorul, illetve alaposnak találta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azon megállapítását, hogy XXVII.r..... .... vádlott tekintetében az ítélet
  3. tényállási pontjában írtak iratellenes megállapításokat tartalmaznak. Az előzőekre figyelemmel a Be.
  4. §
(1)bekezdés a./ pontja alapján a másodfokú bíróság által beszerzett bűnügyi kérdőjegyek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a következőkkel egészíti ki, illetve pontosítja az ítélet tényállását: „a vádlottal szemben a Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt folytat eljárást, melynek során jelenleg előzetes letartóztatását tölti. ... II.r. vádlottat a Budapesti XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság a
  1. november 27-én jogerős 11.B.XXI.1833/2011/
  2. számú ítéletével önbíráskodás bűntette miatt 1 évi végrehajtásában 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  3. január 24-én jogerős 20.B.3843/2008/
  4. számú ítéletével kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 1 évi végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Jelenleg más ügyben előzetes letartóztatását tölti. ... III.r. vádlott ellen jelenleg több büntetőeljárás van folyamatban, melynek során előzetes letartóztatását tölti. ... VI.r. vádlottat a Budapesti IV-XV. Kerületi Bíróság a
  5. szeptember 03-án jogerőre emelkedett 9.B.1010/2014/
  6. számú ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt 100.000 forint pénzbüntetésre és 6 hónapi járművezetéstől eltiltásra ítélte. ... VIII.r. vádlottat a Budapesti XX-XXI. Kerületi Bíróság 3.B.XXI.959/2009/112., illetve a Fővárosi Törvényszék
  7. április 18-án jogerős 21.Bf.10.988/2013/
  8. számú ítéletével kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 8 hónap fogházbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra, a Budapesti XXXXI. Kerületi Bíróság 5.B.XXI.860/2008., illetve a Fővárosi Bíróság 22.Bf.10.102/2009/
  9. számú ítéletével lopás bűntette miatt 9 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. ... XIII.r. vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.36.619/2008/
  10. számú, illetve a Fővárosi Bíróság 26.Bf.10.114/2009/
  11. számú ítéletével jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt 1 év 3 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Monori Városi Bíróság 14.B.4/2008/
  12. és a Pest Megyei Bíróság
  13. november 28-án jogerős 3.Bf.780/2010/
  14. számú ítéletével üzletszerűen, nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt kiszabott börtönbüntetést, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság
  15. március 28-án jogerős 4.B.26.763/2008/
  16. számú ítéletével nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetést a Pesti Központi Kerületi Bíróság
  17. szeptember 10-én jogerős 4.B.25.864/2012/
  18. számú ítéletével összbüntetésbe foglalta, melynek tartamát 1 év 10 hónap börtönbüntetésben és 2 év közügyektől eltiltásban állapította meg. ... XV.r. vádlottat a Budapesti XX-XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.XXI.1687/2009/99., a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.8639/2012/4., illetve a Fővárosi Ítélőtábla
  19. november 28-án jogerős 2.Bhar.178/2013/
  20. számú ítéletével tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 1 év fogházbüntetésre ítélte, és elrendelte a Budapesti XX-XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.1270/2001/
  21. számú ítéletével kiszabott 1 évi fogházbüntetés végrehajtását. ... XVII.r. vádlottat a Budapesti XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság 11.B.XXI.1833/2011/66., illetve a Fővárosi Törvényszék
  22. október 14-én jogerős 20.Bf.5093/2014/
  23. számú ítéletével súlyos testi sértés bűntette miatt 1 évi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a Budapesti XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság 11.B.448/2010/
  24. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék
  25. november 26-án jogerős 21.Bf.6989/2014/
  26. számú ítéletével üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt mint különös visszaesőt 540.000 forint pénzbüntetésre ítélte. ... XVIII.r. vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság
  27. január 16-án jogerőre emelkedett 12.B.XIII.34.011/2012/
  28. számú ítéletével lopás bűntette miatt 2 évi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. ... XIX.r. vádlottat a Fővárosi Törvényszék 5.B.261/2010/122., a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.255/2012/
  29. számú, illetve a Kúria
  30. november 19-én jogerős Bhar.1889/2013/
  31. számú ítéletével csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmény miatt 5 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. ... XXI.r. vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság
  32. szeptember 08-án jogerős 8.B.38.075/2008/
  33. számú ítéletével sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónapi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a Budapesti XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság
  34. augusztus 30-án jogerős 11.B.XXI.1203/2007/
  35. számú ítéletével hitelsértés vétsége miatt 10 hónapi, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte. ... XXIII.r. vádlottat a Szeghalmi Városi Bíróság 9.B.74/2009/
  36. számú, illetve a Békés Megyei Bíróság
  37. október 07-én jogerős 2.Bf.122/2010/
  38. számú ítéletével lopás bűntette miatt 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre. A Berettyóújfalusi Járásbíróság 1.B.226/2010/
  39. számú, illetve a Debreceni Törvényszék
  40. március 17-én jogerős 1.Bf.684/2013/
  41. számú határozataival lopás bűntette miatt 7 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet
  42. tényállási pontjában írtakat a rendelkezésre álló bűnügyi iratok alapján azzal pontosítja, hogy mellőzi a tényállásból, hogy XXVII.r... vádlott a ...i Rendőrségnél teljesített szolgálatot." Az előzőekben írt kiegészítésekkel és pontosításokkal az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.
  43. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla elfogadta felülbírálata alapjául. A másodfokú bíróság nem találta alaposnak az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló ügyészi fellebbezést XXVII.r. rendőr főtörzsőrmester .... vádlott tekintetében. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének
  1. oldalán a logika szabályainak megfelelően értékelte a bizonyítékokat a
  2. tényállás vonatkozásában. Minden lehetséges bizonyítékot e körben számba vett. Megállapítható, hogy ....sal szemben egyetlen terhelő bizonyíték, ... III.r. vádlott vallomása állt rendelkezésre, mely szerint amikor az I.r. vádlott nem volt szolgálatban, akkor egy T. nevű kollégája figyelte a rádió forgalmazást, így nyújtva segítséget a bűncselekmények elkövetéséhez. .... vádlott a bűncselekmény elkövetését tagadta, az I.r. vádlott rá vonatkozóan nem tett terhelő vallomást. Lényegében egyetlen, .... vádlott bűnösségét alátámasztó közvetett bizonyíték állt rendelkezésre, amelyet egyéb közvetett bizonyítékok nem támasztottak alá, így nem is merülhetett fel a közvetett bizonyítékok zárt logikai lánca. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság okszerűen jutott mérlegelése során arra a következtetésre, hogy nem állapítható meg .... XXVII.r. vádlott büntetőjogi felelőssége és ezért helyesen mentette fel a Be.
  3. §-ra is figyelemmel bizonyítottság hiányában az ellene emelt vád alól. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nemcsak a vád tárgyává tett vesztegetés bűntette, illetve a bűnsegédként, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, de a hivatali visszaélés bűntette sem állapítható meg megfelelő bizonyítékok hiányában a terhére, és egy esetleg megismételt eljárás sem alapozhatná meg ítéleti bizonyossággal a bűnösségét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint tehát XXVII.r. vádlott.... tekintetében sem megalapozatlan az elsőfokú ítélet, ezért nem értett egyet a másodfokú bíróság a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség hatályon kívül helyezésre irányuló indítványával. A vádlottak védői kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelt ki tárgyszakértőt annak megállapítása érdekében, hogy a csalást pontosan milyen összegű kárértékre valósították meg a vádlottak. A másodfokú bíróság e körben arra kíván rámutatni, hogy a helyes jogi minősítés mellett a kárösszegnek nincs a bűncselekmény minősítésére kiható hatása, továbbá megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottakra nézve, a legkedvezőbb értékeket állapította meg azokban a tényállásokban, amikor a vádlottak különböző értékeket vittek magukkal színlelt rendőri intézkedés során, és nem tévedett, amikor a
  4. tényállás tekintetében elfogadta a sértett által megjelölt kárösszeget. Ezért a másodfokú bíróság nem értett egyet azzal a védői állásponttal, hogy emiatt az elsőfokú bíróság ítélete olyan mértékben megalapozatlan, hogy emiatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, miként nem vezethetett az ítélet hatályon kívül helyezésére az a tény sem, amikor az előterjesztett indítványok ellenére nem rendelt ki elmeorvos szakértőt. Ugyanakkor a bizonyítás kiegészítésre irányuló indítványok elutasítását az ítélet indokolásában nem adta meg, amely eljárási szabálysértést a másodfokú bíróság nem találta olyan súlyúnak, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezetett volna. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét tényállási pontonként teljesítette, így nem kerülhetett sor a Be.
  5. §
(1)bekezdése, vagy 373. §
(1)bekezdés III/a. pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére. A másodfokú bíróság a nyilvános ülés előkészítése során ugyanakkor megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása nem teljes, mivel nem jelölte meg ítéletének rendelkező részében, hogy a marasztaló, illetve felmentő rendelkezések mely vádirati, illetve ítéleti tényálláshoz kapcsolódnak. A másodfokú bíróság ezért megkereste a Be. 358. §
(1)bekezdés a./ pontja alapján az elsőfokú bíróságot a felvilágosítás érdekében, melynek az elsőfokú bíróság eleget tett. A másodfokú bíróság a felmentés érdekében bejelentett fellebbezéseket nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság - miként arra a másodfokú bíróság korábban utalt - a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg ítéletének tényállását. Ítélete megalapozott, új bizonyítékok a másodfokú eljárásban nem merültek fel, ilyenre a vádlottak és védőik nem hivatkoztak. A másodfokú bíróság szintén nem tartotta szükségesnek, hogy hivatalból további bizonyítási eljárást folytasson le. Lényegében a felmentésre irányuló indítványok az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadták, ezért azok a Be. 351. §
(1)és Be. 352. §
(3)bekezdése alapján, figyelemmel a felülmérlegelés tilalmára, eredményre nem vezethettek. A .... vádlott kivételével a rendelkezésre álló bizonyítékok megalapozottan támasztják alá a vádlottak bűnösségét, eltérő tényállás megállapítására és a vádlottak felmentésére ezért nem kerülhetett sor a másodfokú eljárásban. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállások alapján okszerűen következtetett I-XXV.r. vádlottak bűnösségére. ... X.r. vádlott kivételével nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Btk.
  1. §-ára figyelemmel a cselekmények elbírálásakor hatályos büntető jogszabályokat alkalmazta a vádlottakkal szemben. E szabályok ugyanis a vádlottakra nézve kedvezőbb elbírálást tettek lehetővé, a feltételes szabadságra bocsátás megváltozott szabályaira figyelemmel. X.r. vádlott vonatkozásában, aki többszörös visszaesőnek minősül, az elbíráláskor hatályos Btk. súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazását tenné lehetővé. Ebben az esetben a feltételes szabadság kedvezményéből kizárt, míg az
  2. évi IV. tv alapján feltételes szabadságra bocsátható. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az ő cselekményeinek elbírálásakor a Btk. 2.§-a alapján a cselekmények elkövetésekor hatályos
  3. évi IV. törvény rendelkezéseit vette alapul. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlottak vagyon elleni bűncselekményeiket bűnszövetségben követték el. A vádlottak előzetes megbeszélés alapján bűncselekmények elkövetésére szövetkeztek, a vagyon elleni bűncselekmények elkövetését megszervezték. Biztosították az elkövetéshez szükséges kellékeket, gondoskodtak a lebonyolítás zavartalanságáról, amikor rendőri segítséget vettek igénybe a rádióforgalmazás figyelése érdekében. A bűnszövetség megállapításának Btk.
  4. §
(1)bekezdés 2/ pontjában írt törvényi előfeltételei, tehát maradéktalanul fennálltak, akárcsak a Btk. 459. §
(1)bekezdés 28/ pontjában meghatározott üzletszerűségé is, mivel az érintett vádlottak rendszeres anyagi haszonszerzés végett követték el a bűncselekményeket. Az elsőfokú bíróság azonban részben tévesen minősítette a vádlottak vagyon elleni bűncselekményeit, illetve tévedett, amikor a vádban terhükre rótt magánlaksértés bűntette megállapíthatóságával kapcsolatban foglalt állást. A másodfokú büntető tanács nem értett egyet XIII.r. vádlott
  1. tényállási pontjában irt cselekményének jogi minősítésével, és részben osztotta a fellebbviteli ügyészség álláspontját a vád tárgyává tett lőszerrel és lőfegyverrel visszaélés bűntettének minősítésével kapcsolatban is. A vádlottak terhére rótt tényállások lényege szerint, előzetes megbeszélés alapján, a szükséges és megtévesztésre alkalmas felszerelések biztosítása után úgy szerezték meg a sértettek értékeit, -
  2. és
  3. tényállási pontok kivételével - hogy rendőri eljárást, ezen belül házkutatást színleltek, amely során felszólították a sértetteket értékeik bemutatására, amelyeket ezután eltulajdonítás szándékával a helyszínről elhoztak. A vádhatóság Nyom.1017/
  4. számú vádiratában e cselekményeket egységesen bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntetteként értékelte a vádlottak terhére, és a cselekményekben való közreműködésük alapján, bűnsegédi, felbujtói, vagy társtettesi minőségben indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását. Az elsőfokú bíróság ítéletének
  5. és
  6. oldalain azonban úgy foglalt állást, hogy az ügyészség által zsarolásként értékelt cselekmények közül a 7.,
  7. és
  8. tényállási pontokban írt cselekmények csalás megállapítására és nem zsarolás megállapítására alkalmasak. Ugyanakkor I.r. vádlott I.r. vádlott vonatkozásában kifejtette, hogy az ő terhére csak az enyhébben minősülő csalás bűnsegédi alakzata róható, mivel nem állapítható meg, hogy tudata átfogta volna, hogy a tettesek zsarolási cselekményéhez nyújt segítséget. Ítéletének indokolása szerint azokat a vád tárgyává tett cselekményeket értékelte zsarolásként, és rótta a tettesek, valamint az elkövetés módjáról is tudomással bíró részesek terhére, amikor az elkövetés helyszínén a sértetteket fenyegették, megbilincselték, falhoz állították, illetve fegyvert fogtak rájuk. Zsarolásként értékelte ezért az ítélet 1., 2., 5., 6., 9., 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24.,
  9. tényállásaiban írt vádlotti cselekményeket. A másodfokú bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottak 7., 8., és
  10. tényállási pontban írt cselekményeit zsarolás helyett csalásként értékelte, illetve amikor a részesek bűnösségét csalás bűncselekményében látta megállapíthatónak. Tévedett továbbá akkor, amikor az ítélet 10, 16, 19, és
  11. tényállásaiban írt bűncselekményeknél, a váddal egyezően a rablás helyett zsarolást rótt a vádlottak terhére. A csalás és zsarolás elhatárolásának kérdése: A másodfokú bíróság a csalás és a zsarolás bűncselekményének elhatárolásakor maradéktalanul egyetértett a BH.2014/
  12. számon közzétett Kúria Bfv.II.1138/
  13. számú ítéletében kifejtett elvekkel. A Btk.
  14. §
(1)bekezdésébe ütköző zsarolást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. A Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző csalás elkövetője pedig jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A zsarolás vagyoni elleni erőszakos bűncselekmény, elkövetési módja az erőszak és a fenyegetés. Nem csak vagyoni érdeket sért, hanem a személyiségi jogokat is támadja. A csalás ugyanakkor vagyon elleni bűncselekmény, melynek elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. Csalás esetén a megtévesztett személy az elkövető csalárd ráhatása következtében kialakult téves valóságtudata alapján végez vagyoni joghatású cselekményt, ezzel szemben a zsarolás esetében a tényállásszerű ráhatás - akarathajlító erőszak, vagy fenyegetés - következtében a kényszerített nem saját akaratának, hanem a kényszerítő akaratának megfelelően tanúsít joghatású cselekményt. A tényállásokban írt cselekmények során az elkövetők azzal állítottak be a sértettekhez, hogy rendőrök, és házkutatást tartanak. A házkutatás egy kényszerintézkedés, tehát annak elszenvedői nem önszántukból vetik alá magukat az eljárási cselekménynek. Esetleges ellenállásuk esetén okszerűen számíthatnak arra, hogy a hatóság kényszerrel is eleget tehet a házkutatás végrehajtásának. A Be. 158.§
(3)bekezdése szerint, aki a házkutatást akadályozza ennek tűrésére kényszeríthető, rendbírsággal sújtható. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az előbbiekben írtak miatt a házkutatás jogszerű hatósági fellépés esetén is fenyegetést jelent annak elszenvedőjének, mert, ha nem működik közre, okszerűen számíthat ellenállásának letörésére. Ezért a színlelt rendőri fellépés során tartott házkutatás már önmagában olyan fenyegetést jelent, amely büntetőjogi értelemben akarathajlító fenyegetésként értékelendő, és amely következtében a sértett a tettes akaratának megfelelő magatartást tanúsít. Az adott esetben tehát az elkövetők, amikor hivatali rendőri fellépés látszatával fiktív kényszerintézkedést foganatosítanak, e fenyegetéssel érték el, hogy a sértettek tevékenységüket eltűrjék. Céljuk a sértettek értékeinek eltulajdonítása révén jogtalan haszonszerzés volt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezért a vádlottak a 7., 8. és 12. tényállási pontokban írt magatartásukkal is maradéktalanul megvalósították a zsarolás bűntettének törvényi tényállási elemeit. Magatartásukat hivatali megbízás színlelésével valósították meg, előzetes megállapodásuk szerint több hasonló bűncselekményt is megvalósítottak, ezért a tettesek cselekménye a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ és d./ pontjai szerint társtettesként, bűnszövetségben, hivatalos megbízás színlelésével elkövetett zsarolás bűntettének minősül, akik ehhez segítséget nyújtottak, vagy tipp adók voltak szintén e bűncselekmény részesei. Az irányadó tényállás szerint a I.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy a bűncselekmények tettesei milyen módon szerzik meg az értékeket a sértettektől. Tisztában volt azzal, hogy rendőri eljárás színelésével, ezen belül házkutatás, tehát egy kényszerintézkedés foganatosításával hajtják végre a tettesek cselekményeiket. E magatartásukhoz nyújtott szándékosan segítséget, ezért cselekménye nem csaláshoz nyújtott bűnsegély, hanem a Btk. 367. §
(1),
(2)bekezdés a./ és d./ pontjába ütköző zsarolás bűntettéhez nyújtott bűnsegélynek minősül. Az előzőekben kifejtettek alapján a másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú ítélet
  1. oldalán kifejtett érveléssel, mely szerint magatartása az enyhébben minősülő csalás bűncselekményéhez nyújtott bűnsegélynek minősül. A másodfokú bíróság ugyanígy értékelte az ehhez a tevékenységhez segítséget nyújtó többi bűnsegéd, illetve felbujtó magatartását is. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a felbujtók tippadók - is tisztában voltak az elkövetés módjával, tehát tudatuk átfogta a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit. Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel a bírói gyakorlatot, mely szerint a tipp adás felbujtói és nem bűnsegédi magatartásként értékelendő. A másodfokú bíróság egyetértett a Fővárosi Törvényszék jogi álláspontjával, mely szerint a zsarolás rendbelisége a sértettek számához igazodik, amit annyiban kíván pontosítani a már idézett BH.2014/
  2. számú eseti döntés alapján, hogy a zsarolás passzív alanya az a személy, akivel szemben az erőszakot, vagy fenyegetést alkalmazzák, míg sértettje az is, akinek a bűncselekmény eredményeként kára keletkezik. Az elsőfokú bíróság egyebekben tehát helyesen állapította meg a zsarolás rendbeliségét a vádlottak terhére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a 10., 16.,
  3. és
  4. tényállási pontokban írt cselekményeket zsarolásként és személyi szabadság megsértéseként rótta a vádlottak terhére. E tényállások lényege szerint az ott szereplő tettesek rendőri eljárást színlelve házkutatást tartottak a sértetteknél, akiket a nagyobb nyomaték kedvéért meg is bilincseltek. A másodfokú bíróság figyelemmel a BH.2014/
  5. számon közzétett a Kúria Bfv.III.228/
  6. számú határozatában foglaltakra e cselekményeket a tettesek terhére a Btk.
  7. §
(1)bekezdés b./ pontjába ütköző és a
(3)bekezdés c./ és d./ pontja szerint minősülő társtettesként, bűnszövetségben, csoportosan elkövetett rablás bűntetteként értékelte, ezzel együtt azonban mellőzte a személyi szabadság megsértése bűntettének megállapítását az alábbi indokokra figyelemmel. A cselekményeket tehát egységesen rablásként értékelte. Amikor az elkövetők hivatalos eljárás színlelésével fiktív kényszerintézkedést alkalmaznak, és a sértetteket megbilincselik, majd az értékeiket eltulajdonítják, maradéktalanul megvalósítják a Btk. 365. §
(1)bekezdés b./ pontjában írt rablás törvényi tényállási elemeit. Ez akkor is igaz, ha a megbilincselésnek a sértett nem áll ellent, arra ellenkezése nélkül került sor. Ilyen esetben ugyanis a sértett kezének megbilincselése nem a megtévesztés része, hanem a bűncselekmény esetleges későbbi felismerését követő ellenállás megakadályozásának eszközcselekménye. A vádlottak a bilincseléssel védekezésre képtelen állapotba helyezik a sértettet és így tulajdonítják el értékeiket. A másodfokú bíróság ezért ahol a tettesek az előbbiek szerint jártak el, a sértetteket megbilincselték, csoportosan elköv

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.