Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.356/2015/5-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Fehér Zsolt ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Tordai Csaba ügyvéd (fél címe 2) által képviselt I.rendű alperes neve(I.rendű alperes címe) I. rendű és II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- augusztus
- napján meghozott 62.P.23.351/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és kötelezi az I. rendű alperest, hogy a <http://....hu/> internetes portálon
- július 28-án „... helyett a felesége csapott össze a ...-ultrákkal” címmel megjelent cikkhez hasonló módon és terjedelemben 5 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: A
- július 28-án a „... helyett a felesége csapott össze a ...-ultrákkal” címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy ... és a ... vezetése az ...et (...) is bevetve közbelépett és megakadályozta, hogy a saját szurkolói bemenjenek a meccsre. A valóság ezzel szemben az, hogy ebben a kérdésben nem ők döntöttek.” A felperes által a II. rendű alperesnek fizetendő elsőfokú perköltséget 25.000 (Huszonötezer) forintra, az államnak fizetendő kereseti illetéket 30.000 (Harmincezer) forintra leszállítja és megállapítja, hogy 6.000 (Hatezer) forint le nem rótt kereseti illetéket az állam visel. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 nap alatt 20.000 (Húszezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a felperes a szükségtelenül lerótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetékből visszaigényelhet 9.600 (Kilencezer-hatszáz) forint illetéket. A le nem rótt 9.600 (Kilencezer-hatszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű alperes által szerkesztett ....hu internetes portálon
- július
- napján a felperes neveelnöke, ... és a klub keményvonalas szurkolói közötti konfliktust bemutató tényfeltáró cikksorozat részeként „... helyett a felesége csapott össze a ...-ultrákkal” címmel cikk jelent meg. A konfliktus az ... új labdarúgó stadionjába, a ...ba való beléptetés módja miatt alakult ki. A cikk beszámol arról, hogy hiába kezdte két győzelemmel a hazai futball bajnokságban a ..., a mérkőzéseket a stadion méretéhez viszonyítva kevesen nézik meg, a bérletesek száma is jelentősen csökkent. Az ... elnöke és az ultrák közötti konfliktus egy éves időtartama alatt az ultrák beszámolói szerint olyan eset is történt, hogy hiába rendelkeztek érvényes jegyekkel a ...i ... csapata elleni ... meccsre, mégsem tudtak bejutni, mert azt az ... vezetésének közbelépése nyomán az ... megakadályozta. A cikk beszámol arról is, hogy a ... ultrái a ... elleni bajnoki meccs után ...ra, ... elnök háza elé mentek tüntetni. A tüntetést követően a ... labdarúgó csapatának német edzője, valamint ... felesége is elítélte a szurkolók magatartását. Az ... elnökének felesége nyílt levélben fordult a szurkolókhoz. A ...i szurkolók ugyancsak nyílt levélben válaszoltak. A cikk következtetésként rögzíti, hogy a ... vezetése elszámította magát a szurkolók ellenállását illetően és új szurkolók sem özönlenek a stadionba. A cikkben foglaltak miatt a felperes
- július
- napján sajtó-helyreigazítási kérelemmel élt. A levelet követően az alperes az internetes portálon
- augusztus
- napján újabb cikket jelentetett meg, amely egyrészt reagált a helyreigazítási kérelemben foglaltakra, másrészt az olvasók számára elérhetővé tette a felperes helyreigazítási kérelmét. A felperes
- augusztus
- napján kérte sajtó-helyreigazítási közlemény közzétételét. A cikk alábbi mondatai miatt kért helyreigazítást:
- „A 15 milliárdos ... elkezdett ürülni: a szezon első hazai bajnokiján a hivatalos adatok szerint hatezren voltak kint, de ha hatezer ember így el tud bújni a stadionban, akkor lehet, hogy nem is csak húszezren férnek bele.”
- „A ... bérleteseinek a fele nem újította meg az éves jegyét.”
- „... és a ... vezetése azonban az ...et (...) is bevetve közbelépett, és megakadályozta, hogy a saját szurkolói bemenjenek a meccsre.”
- „Az ultrák a ... elnökkel szembeni sérelmeik mellett azt is hangsúlyozzák, a politikus feleségét nem zavarja-e, hogy szemtanúk szerint ..., a biztonsági szolgálat egyik szurkolói koordinátora is ...ék házában tartózkodott. ... ugyanis tíz évet ölt emberölésben való bűnrészességért.”
- „Most már egyértelmű, a ... vezetése elszámította magát keményvonalas szurkolóinak ellenállását illetően.”
- „Először abban tévedtek, hogy mennyien maradtak kint a stadionon kívül az ultrák ágálása miatt, majd a kitartásukat becsülték alá.” A felperes az I. rendű alperes alábbi helyreigazító közlemény közzétételére kötelezését kérte: A http://....hu internetes portál
- július 28-i kiadásában megjelent cikkünkben:
- Valótlanul sugalmaztuk, hogy a ... elleni szezonnyitó mérkőzésen kevesebben voltak mint hatezer néző; a valóság ezzel szemben az, hogy a nézők száma 6.027 volt;
- Valótlanul állítottuk, hogy a ... bérleteseinek fele nem újította meg éves jegyét; a valóság ezzel szemben az, hogy eddig a nem VIP bérletesek 64%-a újította meg éves jegyét, a VIP-et beszámítva ez az arány pedig még magasabb;
- Valótlanul állítottuk, hogy ... és a ... vezetése azonban az ...et (...) is bevetve közbelépett, és megakadályozta, hogy a saját szurkolói bemenjenek a meccsre; ezzel szemben a valóság az, hogy ebben a kérdésben nem ők döntöttek;
- Valótlanul állítottuk, hogy ..., ...ék házában tartózkodott a tüntetés napján; ezzel szemben a valóság az, hogy nem tartózkodott ott; 5-
- Valótlanul állítottuk, hogy most már egyértelmű, a ... vezetése elszámította magát keményvonalas szurkolóinak ellenállását illetően, vagy a kint maradó nézők számát illetően; ezzel szemben a valóság az, hogy ilyen számítások nem készültek és így „elszámítás” sem történhetett. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az
- sérelmezett mondatra vonatkozóan állították, hogy az nem a felperesre, hanem a nemzeti első osztályú bajnokságban játszó ... Zrt.-re vonatkozik, így a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Hivatkoztak arra is, hogy a kifogásolt rész a nézőszámmal kapcsolatos hivatalos tájékoztatásról alkotott értékítélet, a felperes egy állítólagos sugalmazást kíván helyreigazítani, amely sajtóhelyreigazításnak nem lehet a tárgya. A felperes egyébként sem igazolta a helyreigazító közleményben szereplő tények valóságát. A
- és
- kifogásolt rész körében az alperesek a kereshetőségi jog hiányára hivatkoztak, mert az első osztályú labdarúgó bajnokságban az ... Zrt. játszik, amely a felperestől elkülönült jogi személy. A
- sérelmezett mondat az alperesek szerint nem vonatkozik a felperesre, így sajtó-helyreigazítást nem kérhet. Az
- és
- kifogásolt rész pedig a labdarúgó csapat, az ... Zrt. vezetésére, vagyis egy felperestől elkülönülő jogi személyre vonatkozik. A kijelentések pedig nem tényállítások, hanem értékítéletek, ezért sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhatnak. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletében az Alaptörvény IX. cikk
(1)
(2)és
(6)bekezdésére, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1)bekezdésére, – a Pp. 342. §
(1)és
(2)bekezdésére, a 343. §
(1)bekezdésére, a 206. §
(1)bekezdésére és a 164. §
(1)bekezdésére, – valamint a Legfelsőbb Bíróság 12., 13.,
- számú polgári kollégiumi állásfoglalásaira hivatkozott. Nem fogadta el az alperesnek azt a védekezését, amely szerint a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert a magyar labdarúgó bajnokságban nem sportegyesületek, hanem gazdasági társaságok indulnak; vagyis nem a felperes neve, hanem a felperes neveZrt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint annak ellenére kereshetőségi joga van a felperesnek a ...i labdarúgó csapatot érintő cikkek vonatkozásában, hogy az ... Zrt. önálló személy. A sajtóperekben ugyanis az érvényesíthet igényt, akinek személyére a sajtóközlemény utal. Ez pedig egyértelműen megvalósul a felperes esetében is, mert a ... labdarúgó csapata az ...-hez, mint sportegyesülethez kapcsolódik. A per tárgyát képező cikket egy tényfeltáró írásnak minősítette, amely az ... elnöke, ... és a klub keményvonalas szurkolói közötti konfliktust bemutató cikksorozat részeként jelent meg. A szerző ismertette a vita előzményeit, az ügyre vonatkozó releváns információkat és ezeket értékelte. A cikket az újságíró a tudomására jutott információkból, adatokból, okiratokból, nyilatkozatokból állította össze, ezekből vont le okszerű következtetéseket, amelyek véleménynek minősülnek. Vélemény miatt viszont sajtó-helyreigazításra még akkor sem kerülhet sor, ha a vélemény az esetleges rendelkezésre álló tényekkel ellentétes vagy téves értékelés. Az
- sérelmezett mondatra azt állapította meg, hogy a szerző tényekből levont következtetéseit tartalmazza, amelyek véleménynek minősülnek és sajtó-helyreigazításra nem adnak alapot. Sajtó- helyreigazítás tárgya nem lehet az, hogy egy írás mit sugall. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a hazai labdarúgó mérkőzésekkel kapcsolatban a különböző helyeken megjelenő, sokszor ellentmondásos adatok miatt alappal alakulhat ki az a vélemény, hogy a tényleges nézőszámot nem pontosan tükrözik a hivatalos adatok. A
- sérelmezett mondat sem ad alapot a helyreigazításra, mert a bérletesek számát a cikk csupán 14%-os eltéréssel, lényegtelen pontatlansággal tartalmazza. A 3.,
- és
- sérelmezett mondatok esetén azért nincs lehetőség helyreigazításra, mert a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Egy jogi személy ugyanis nem kérhet helyreigazítást a tagja, tisztségviselője nevében akkor, ha a sérelmezett közlés a tagra vonatkozóan tartalmaz állításokat. Ezen túlmenően az
- és
- kifogásolt cikkrészlet azért sem ad alapot helyreigazításra, mert véleménynek minősül. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága alapján a sajtónak joga és lehetősége van még kritikus hangvételű cikkek megírására is. Véleménynyilvánítás miatt legfeljebb személyiségi jog megsértése jogcímén előterjesztett keresetnek lehet helye, ha ennek további feltételei is fennállnak. A felperesnek, mint az ország talán legjelentősebb, világszerte ismert sportklubjának, az átlagosnál fokozottabban kell tűrnie a tevékenységét érintő kritikákat, bírálatokat, véleményeket. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben változtassa meg és rendelje el az 1., 2., 3.,
- és
- sérelmezett közlések helyreigazítását. Álláspontja szerint a helyreigazítani kért cikk teljes terjedelmében tendenciózus, ... ellenes propaganda céljából valótlanságokat, torzításokat tartalmaz, célja az ... lejáratása, rossz színben való feltüntetése. Vitatta, hogy az
- sérelmezett állítás véleménynek minősül. A valós tény az, hogy a mérkőzésen 6.027 néző volt, a stadion pedig 22.000 néző befogadására alkalmas. A cikk gúnyosan feltételezi, hogy valójában nem volt 6.000 néző a stadionban, hanem ennél kevesebb, ezért a hivatalos adatok valótlanok. Az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást arra, hogy ellentmondásos adatok jelentek meg a nézőszámmal kapcsolatban. Téves az elsőfokú bíróságnak az a következtetése, hogy alappal alakulhat ki olyan vélemény, amely szerint a tényleges nézőszámot nem pontosan tükrözik a hivatalos adatok. Ilyen köztudomású ténynek az ... esetében semmilyen alapja nincs. A bírói következtetés bizonyítatlan és az ítéletben megállapított köztudomású tény nem létezik. A
- sérelmezett állítás a felperes álláspontja szerint nem lényegtelen pontatlanságot tartalmaz, hanem erős tévedést, valótlanságot, amely a felperes személyének megítélése szempontjából nem közömbös. A 14%-os tévedés ugyanis több, mint 600 bérletest jelent. Vitatta az elsőfokú bíróságnak a 3.,
- és
- sérelmezett részekre vonatkozó azt az álláspontját, hogy nincs a felperesnek kereshetőségi joga. ... ugyanis a felperes neveelnöke és a „... vezetése” elsősorban őt és a klub további képviselőit jelenti. A klub elnöke a klub törvényes képviselője, aki a klub képviseletében jognyilatkozatokat tesz. A képviselő által tett nyilatkozatok a képviseltre kötelezőek, tehát azokat úgy kell tekinteni, mintha azokat a képviselt klub tette volna. Köznapi értelemben az átlag olvasó szempontjából azok a cselekmények, amelyeket ..., mint a felperes elnöke és a felperes vezetése tesz, a felperes cselekményeinek minősülnek, a felperesre engednek következtetést levonni. Fenntartotta az az állítását is, hogy a ... vezetése nem készített és nem is kellett, hogy készítsen semmilyen számítást a keményvonalas szurkolói ellenállást illetően, így nem is lehetnek a nem létező számítások tévesek. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Fenntartották azt az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontjukat, hogy a per tárgyát képező cikk az ... Liga elnevezésű, nemzeti első osztályú labdarúgó-bajnokság 2015/
- bajnoki évadában résztvevő jogi személlyel foglalkozik. A labdarúgó bajnokságban nem a felperes, hanem a felperes kizárólagos tulajdonában álló ... Zrt. indult el, ezért a kifogásolt állítások nem a felperesre, hanem a felperes tulajdonában álló, tőle elkülönült jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra vonatkoznak. Ezért a felperes ezen állításokkal összefüggésben kereshetőségi joggal nem rendelkezik, ezen ok miatt a kereset elutasításának volt helye. Az
- kifogásolt mondatra vonatkozóan fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a cikkrészlet a nézőszámmal kapcsolatos hivatalos tájékoztatásról alkotott értékítélet, amely sajtó-helyreigazításnak nem lehet tárgya. A bérlet megújítás arányára vonatkozó
- mondat a teljes cikk szövegösszefüggésében vizsgálva azt fejezi ki, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent a bérletesek száma, erre tekintettel a 14%os eltérés a lényeget nem érintő pontatlanságnak minősül. Helyes az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja is, hogy a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal a tagja vagy vezető tisztségviselője vonatkozásában akkor, ha az állítás kifejezetten a tagra vagy a vezető tisztségviselőre vonatkozik. Az
- és
- kifogásolt mondatban az „elszámította magát” kifejezés a szavak köznapi értelme szerint az érintett személy szubjektív tudatállapotát fejezi ki, ezért annak valósága objektíven nem igazolható vagy cáfolható, ezért az nem minősül ténynek. Helyreigazítás közzétételének pedig csak tényekkel összefüggésben van helye. A fellebbezés részben alapos. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmében kifejtett az a jogi álláspont, hogy a felperes nem rendelkezett kereshetőségi joggal, mert a labdarúgó bajnokságban nem a felperes, hanem a felperes kizárólagos tulajdonában álló ... Zrt. indult el, olyan hivatkozás, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletében elbírált és alaptalannak tartott. Az alperesek az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását, hogy a felperes annak ellenére kereshetőségi joggal rendelkezett a ...i labdarúgó csapatot érintő cikkek vonatkozásában, hogy az ... Zrt. önálló jogi személy, az alperesek nem támadták fellebbezéssel, ezért az ítéletnek ez a része jogerőre emelkedett. Az ezzel szembeni fellebbezési ellenkérelemben kifejtett álláspontot ezért az ítélőtábla érdemben nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállást helyesen állapította meg és a jogvita elbírálása szempontjából irányadó jogszabályokat helyesen alkalmazta. Az ítélőtábla túlnyomórészt osztja az elsőfokú bíróságnak a jogi álláspontját is. Az
- kifogásolt mondat lényegében pontosan (4,5 ezrelékes eltéréssel) tartalmazza a hivatalos adatok szerint nézőszámot. A szerző a mondat második felében nem állította, hogy a hivatalos adatként közöltnél kevesebb néző volt a stadionban. A szerző csak feltételezi, hogy a nézők száma kevesebbnek tűnt. Ez a kijelentés azonban mint vélemény, mint sugalmazás, helyreigazításnak nem lehet alapja. Alapos azonban a felperesnek az a fellebbezési érvelése, amely szerint az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozik olyan köztudomású tényre, amely szerint alappal alakulhat ki olyan vélemény, hogy a tényleges nézőszámot nem pontosan tükrözik a hivatalos adatok. Az elsőfokú eljárás adataiból nem vonható le az a következtetés, amely szerint a hazai labdarúgó mérkőzésekkel kapcsolatban a különböző helyeken megjelenő, sokszor ellentmondásos adatok miatt a szerzőben alappal alakulhatott ki az a vélemény, hogy a tényleges nézőszámot nem pontosan tükrözik a hivatalos adatok. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete indokolásából ezt a mondatot (ítélet
- oldal,
- bekezdés
- mondata) – mint szükségtelent, – mellőzte. A
- kifogásolt mondat a teljes cikket összefüggésében vizsgálva kizárólag arra utal, hogy a korábbihoz képest jelentősen csökkent a bérletesek száma. Egyetért az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával is, hogy ebben a tekintetben a 14%-os eltérés nem jelent lényeges, a helyreigazítást megalapozó valótlanságot. Nem osztja azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a
- és
- kifogásolt mondatok esetében a felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert helyreigazítási kérelmet csak az érintett személyek jogosultak előterjeszteni, jogi személy pedig nem kérhet a jogi személy tagját érintő helyreigazítást akkor, amikor a sérelmezett közlés a tagra vonatkozó állításokat tartalmaz. Ez az álláspont akkor lenne helyes, ha az állítás kizárólag ... személyére vonatkozna. A
- kifogásolt mondat azonban ... személye mellett a „... vezetésére” is utal, míg az
- mondat kizárólag a „... vezetését” nevesíti. A „... vezetése”, illetőleg a „... vezetése” konkrétan meg nem határozott személyi kör, nem közvetlenül egy meghatározott személyre vonatkozik, nem kizárólag a felperes valamelyik tagját, alkalmazottját érinti, hanem több, pontosan meg nem határozott személyt. Az elsőfokú bíróság álláspontjának elfogadása esetén nem is lenne olyan személy, aki a „... vezetése”ként sajtó-helyreigazítási per megindítására jogosult lenne, aki ilyen megnevezés alatt igényérvényesítéssel felléphetne. A kialakult bírói gyakorlat szerint ha a valótlan tény saját tevékenységére vonatkozik, működését, érdekkörét érinti, a jogi személy kérhet; abban az esetben pedig, ha a közlemény név szerint vagy közvetett utalással kizárólag valamelyik alkalmazottját, tagját, tisztségviselőjét jelöli meg, de magát a jogi személyt nem, akkor a jogi személy nem kérhet helyreigazítást. (BH
- 22., BH
- 108.). Konkrét személyek meghatározásának hiányában a ... vezetésére vonatkozó állítás – ha közvetetten is –, de a felperesre vonatkozik, ezért az ítélőtábla álláspontja szerint a felperest megillette a keresetindítás joga a
- és
- kifogásolt mondatra is. A
- kifogásolt mondat tényállítást tartalmaz: azt, hogy ... és a ... vezetése megakadályozta, hogy saját szurkolói bemenjenek a meccsre. Ennek a tényállításának a valóságát az alperes nem bizonyította, ezért azt valótlan ténynek kell tekinteni, amely miatt helyreigazításnak van helye az Smtv.
- §
(1)bekezdés alapján. Teljes mértékben osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az
- és
- mondatban sérelmezett állítások olyan vélemények, amely miatt nincs helye helyreigazításnak. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján részben megváltoztatta és elrendelte a sérelmezett
- állítás kereset szerinti helyreigazítását. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása folytán módosult a pernyertesség-pervesztesség aránya. Az ítélőtábla ezért ennek megfelelően részben megváltoztatta a perköltség viselésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést; a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján a felperes által fizetendő perköltség és kereseti illeték összegét leszállította, és megállapította, hogy a II. rendű alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 15. §
(1)bekezdése, 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. A felperes fellebbezése csak kis mértékben – az öt előterjesztett igényből kizárólag egy igényre – volt eredményes. Ezért ezen pernyertesség-pervesztes aránya alapján a Pp.
- § és Pp.
- §
(1)bekezdés alkalmazásával kötelezte az ítélőtábla a felperest a II. rendű alperes részére másodfokú részperköltség megfizetésére, amelynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapított meg. Az Itv. 62. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben – így a sajtó-helyreigazítási perben is – a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg. Ezért az Itv. 59. §
(1)bekezdés alapján a felperes mentesült az illeték előzetes megfizetése alól. A felperes ezen jogszabályi rendelkezés ellenére fellebbezésén lerótta a 48.000 forint fellebbezési illetéket. A pernyertesség-pervesztes aránya alapján a felperes 38.400 forint fellebbezési illeték viselésére köteles, ezért a további 9.600 forint szükségtelenül lerótt fellebbezési illetéket az Itv. 80. §
(1)bekezdés f) pontja alapján az illetékhivataltól visszaigényelheti. Az így le nem rótt 9.600 forint fellebbezési illetéket pedig a II. rendű alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- május
- . Lukács Zsuzsanna s. k. a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kepesné dr. Bekő Borbála s. k. bíró