A határozat elvi tartalma: Azzal, hogy a villamosenergia elosztó a rendszerhasználó áramvételezési helyét tévesen minősítette és ennek következtében a rendszerhasználati díjat helytelen díjtétel alkalmazásával számlázta, a hálózathasználati szerződést megszegte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.809/2015/
- A tanács tagjai: . Molnár Ambrus a tanács elnöke Dr. Szűcs József előadó bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Nagy Zsolt ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 2.Gf.40.032/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Járásbíróság 16.G.40.113/2014/
- Rendelkező rész - A jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és a keresetet elutasítja. - Az alperes első és másodfokú perköltségben való marasztalását mellőzi. - Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek egy összegben megállapított 4.500.000 (négymillióötszázezer) forint első- másodfokú és felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint rendszerhasználó külön transzformátorról közvetlenül vételezte a villamosenergiát a villamos energia elosztó alperessel fennálló hálózathasználati szerződés alapján. A rendszerhasználati díjat és az elfogyasztott villamos energia díját is az energia szolgáltatónak fizette a felperes. A hálózathasználati díjról és az áram ellenértékéről az energia szolgáltató cég az alperes által közölt adatok felhasználásával állította ki a számlákat. A számlákat a felperes maradéktalanul kiegyenlítette. Az őt illető rendszerhasználati díjhoz az alperes az energia szolgáltatótól jutott hozzá. A rendszerhasználati díjat a kisfeszültségű transzformátorhoz való csatlakozásra irányadó díjtételek alkalmazásával fizette a felperes. Az alperesnek
- január
- napjától jogszabályváltozás folytán felül kellett vizsgálnia a csatlakozási pontokat és a rendszerhasználati díjakat a vizsgálat eredményéhez képest kellett ismét meghatároznia. Az alperes a felperes áramvételezési helyének besorolásán nem változtatott. A Kft. a felperes megbízásából 2013-ban a felperes csatlakozási pontjának besorolását megvizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy a helytelen; a rendszerhasználati díjat a közép/kisfeszültségű transzformátorhoz való csatlakozásra irányadó tarifa alkalmazásával kellett volna meghatározni. A Kft. a felperes nevében
- március 3-án majd ezt követően,
- augusztusáig több ízben is felszólította az alperest a kisfeszültségű és a közép/kisfeszültségű díjtarifa alkalmazásával kiszámított hálózathasználati díj különbözetének visszafizetésére. Az alperes kezdetben vitatta, hogy a díjbesorolást helytelenül végezte el, majd utóbb ezt az álláspontját megváltoztatta és nem tette vitássá, hogy a rendszerhasználati díjat a felperes a közép/kisfeszültségű transzformátorhoz való csatlakozásra irányadó tarifa szerint köteles fizetni. A megváltozott álláspontjának megfelelően a
- október
- napja és
- augusztus
- napja között keletkezett díjkülönbözetet visszafizette a felperesnek. A
- március
- napja és
- szeptember
- napja között keletkezett díjkülönbözet visszafizetését elévülésre hivatkozva megtagadta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében 17.839.505 forint és annak
- december 1től járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a téves díjbesorolással szerződésen kívül okozott neki kárt és a jogtalanul számlázott díjkülönbözetet a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján köteles visszafizetni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésül elévülésre hivatkozott. A villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI (Vet) 60. §
(3)bekezdése a hálózathasználati szerződésből eredő igények elévülési idejét egy ében állapítja meg. A Vet-nek ez a szabálya a Ptk. 324. §
(1)bekezdésének öt éves általános elévülési időhöz képest speciális, ezért a felperes követelésének elévülésére az vonatkozik. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Ítéletét a következőkkel indokolta: A Vet. 58. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy „a hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint írásban hálózatcsatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval”. A Vet. 58. [6] [7] §
(3)bekezdése pedig úgy szól, hogy a hálózathasználati szerződés tartalmi elemeit a kormány rendeletben állapítja meg. A villamosenergia rendszerhasználati díjakról szóló 119/2007.(XII.29.) GKM rendelet 8. §
(1)bekezdése az elosztó számára előírta:
- március
- napjáig köteles azonosítani a közép/kisfeszültségű transzformátorhoz való csatlakozásra jogosult rendszerhasználókat. Az elosztó ezen időpontig jogosult az érintett rendszerhasználóknak a kisfeszültségű csatlakozásra vonatkozó elosztási díjakat számlázni. A rendelet
- §
(2)bekezdése kimondja, hogy az azonosítást követően az elosztó a kiszámlázott kisfeszültségű csatlakozásra vonatkozó elosztási díjak és a közép/kisfeszültségű transzformátorhoz történő csatlakozásra vonatkozó elosztási díjak különbségét visszafizetni. Az alperes az azonosítást tévesen végezte el és továbbra is a kisfeszültségű transzformátorhoz való csatlakozásra megállapított rendszerhasználati díjakat szedte be a felperestől, s úgy
- március
- napja és
- szeptember
- napja közötti időben 17.839.505 forinttal több rendszerhasználati díjat szedett be a felperestől, mint amennyit helyes besorolás esetén a felperes fizetni lett volna köteles. Az alperes a 119/2007.(XII.29.) GKM rendelet
- §-ában megszabott kötelezettségét sértette meg azzal, hogy a felperes csatlakozási helyét nem sorolta át a közép/kisfeszültségű csatlakozási csoportba s a rendszerhasználati díjat ezért a magasabb díjtétel alkalmazásával számította ki és számlázta. Az alperes azzal, hogy nem a jogszabálynak megfelelően járt el szerződésen kívüli jogellenes magatartást tanúsított, ezért közvetlenül a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján tartozik kártérítési felelősséggel. Mivel az alperest nem szerződésszegéssel okozott kár megtérítéséért terheli a kártérítési felelősség, a felperes kártérítési követelésének elévülésére nem vonatkozik a Vet. 60. §
(3)bekezdésében meghatározott egyéves elévülési idő; arra a Ptk. 324. §-ának
(1)bekezdésében előírt ötéves elévülési idő az irányadó. Téves az alperes jogi álláspontja miszerint a felperes kártérítési követelése a hálózathasználati szerződés megszegéséből eredne, mert a 119/2007.(XII.29) GKM rendelet szabályai nem váltak a hálózathasználati szerződés részévé. Ha a rendszerhasználói kategóriába való besorolás a szerződés része lenne úgy az alperes téves besorolása vonatkozásában részlegesen semmis lenne. A Vet. 59. §
(6)bekezdése értelmében pedig a szerződés semmisségéből eredő igényekre a Ptk-ban meghatározott általános elévülési idők vonatkoznak. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette: Szerződésszegés az, „ha a fél nem jut hozzá a szerződés tartalma szerinti szolgáltatáshoz. Az alperes nem a szolgáltatási kötelezettségének teljesítését mulasztotta el, hanem a jogszabályban előírt kötelezettségének nem tett eleget. E mulasztása nem vonható a szerződésszegés előbb említett fogalma alá”. Helyesnek tartotta az elsőfokú bíróság hálózathasználati szerződés részleges érvénytelenségével kapcsolatos álláspontját is. Mindezért helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság az elévülés kérdésében úgy, hogy a felperes követelésének elévülésére az ötéves általános elévülési idő vonatkozik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a rendszerhasználati díjakról szóló 119/2007.(XII.29.) Kormányrendelet szabályai a Vet. 142. §-a és a végrehajtására kiadott 273/2007.(X.19.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének 16. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében a felek közötti hálózathasználati szerződés részévé váltak, így a felperes követelése a hálózathasználati szerződés megszegéséből ered, s annak elévülésére a Vet. 60. §
(3)bekezdésében megállapított egyéves elévülési idő vonatkozik, ehhez képest pedig a felperes kártérítési követelése elévült. Hivatkozott a Kúria Pfv.V.20.930/
- számú ügyben hozott ítéletére, amelyben a Kúria a perbelivel azonos jogvitában ekként foglalt állást. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem alapos. [11] A Pp.
- §-ának
(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Kúria a perbelivel azonos ügyben már állást foglalt. A döntését a BH.2016.
- szám alatt közzé is tette. Ebben a közzétett döntésében kifejtette: [12] A hálózathasználati díjat a felperes annak ellenére is szerződés alapján fizette, hogy annak mértékét jogszabály határozta meg. A díjjal kapcsolatos vita a szerződés teljesítésével kapcsolatos vita. Ha valamelyik fél a díjjal kapcsolatos kötelezettségét nem megfelelően teljesíti az szerződésszegésnek minősül és az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkért a szerződésszegő felet a Ptk.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel terheli a kártérítési felelősség a 339. §
(1)bekezdése alapján. Téves a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy ha a fél nem jut hozzá a szerződés tartalma szerint neki járó szolgáltatáshoz a szerződésben meghatározott szolgáltatási kötelezettségek mellett, a feleket a szerződésben ki nem kötött a törvényen alapuló mellékkötelezettségek is terhelik. Ezeket a szerződés teljesítésével kapcsolatos un. gondossági mellékkötelezettségeket a Ptk.
- §-a írja elő. Ilyen gondossági mellékkötelezettség terhelte az alperest a felperes áramvételezési helyének jogszabályváltozás folytán szükségessé váló díjosztályba sorolása tekintetében. A mellékkötelezettségek megsértése ugyancsak szerződésszegésnek minősül amelynek következménye kártérítési kötelezettség. Az alperes azzal, hogy a felperes áramvételezési helyét tévesen minősítette és ennek következtében a felperest terhelő rendszerhasználati díjat helytelen díjtétel alkalmazásával számlázta, a hálózathasználati szerződést szegte meg. A hálózathasználati szerződés megszegéséből eredő kártérítési igények elévülésére a Vet.
- §
(3)bekezdése az általánostól eltérő egyéves elévülési időt állapít meg, amely a felperes fizetési felszólításakor már eltelt, ezért a felperes a Ptk. 325. §
(1)bekezdése értelmében a követelésének bírósági úton már nem szerezhetett érvényt. Mivel a felek között érvényes hálózathasználati szerződés állt fenn s az alperest szerződésszegés címén azért terhelte a kártérítési felelősség, mert a szerződéses kötelezettségét nem megfelelően teljesítette, a szerződés részleges érvénytelensége jogkövetkezményeinek alkalmazására nem kerülhetett sor. A döntés elvi tartalma [13] A Kúria mindezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta s a keresetet elutasította. [14] Az alperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles megfizetni az első, másodfokú és felülvizsgálati költségeit. Budapest,
- június
- Dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke Dr. Szűcs József Madarász Anna előadó bíró Dr. bíró