Bfv.2001/2015/6 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.2001/2015/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Varga Zoltán, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: rablás bűntette Terhelt(ek): S. A. III. rendű Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 8.B.20.926/2013/86., ítélet, tárgyalás,
4. november
5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 28.Bf.5515/2015/29., ítélet, nyilvános ülés,
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: S. A. III. rendű terhelt védője útján Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 28.Bf.5515/2015/
8. számú ítéletét S. A. III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
9. november
10. napján kelt 8.B.20.926/2013/
11. számú [2] [3] ítéletével S. A. III. rendű terheltet társtettesként elkövetett rablás bűntette [Btk.
12. §

(1)bekezdés

(3)bekezdés c) pont] és zsarolás bűntette [Btk. 367. §

(1)bekezdés -

(2)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, emellett kötelezte 72.120 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ok megjelölése nélkül - terhelt-társai mellett - S. A. nyújtott be fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért. A Fővárosi Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. és a II. rendű terhelt vonatkozásában a bűncselekménynek bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének is minősítését, míg S. A. III. rendű terheltnél a zsarolás bűntettének is minősítését mellőzte. Ennek megfelelően S. A. III. rendű terhelt fennmaradó bűncselekményét a Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pontja és

(3)bekezdés c) pontja szerint minősítette. Ezért S. A. III. rendű terhelt szabadságvesztését 3 évre, közügyektől eltiltását ugyancsak 3 évre mérsékelte, egyben elrendelte a III. rendű terhelttel szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága 7.Fk.30.529/2006/

1. számú ítéletével jogerősen kiszabott 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogháza büntetés végrehajtását, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [4] [5] [6] [7] [8] [9] A jogerős ítélet ellen S. A. III. rendű terhelt nyújtott be védője útján felülvizsgálati indítványt elsősorban felmentésért, másodsorban a büntetés enyhítéséért. Az indítvány szerint a bíróság tévedett, amikor bűncselekményét csoportosan elkövetett rablásnak minősítette. Álláspontja szerint a sértettel szemben alkalmazott erőszak mindössze akaratot hajlító volt, amelyet az ítéleti tényállásban szereplő „megállapodás", illetve „alkudozás" szavak használata, illetve a sértett édesapjának az erőszak alkalmazásakori távolléte is igazol, ezért a rablás minősítésének nincs helye. Sérelmezi, hogy a bíróság a II. illetve III. rendű terhelt tudattartalmát a követelés jogtalan volta vonatkozásában nem vizsgálta, vagy legalábbis az a tényállásból sem derül ki. Tévesnek tartja a csoportos elkövetés megállapítását is, mivel a nem bizonyított tudattartalma miatt a II. rendű terhelt tettestárskénti minősítése megalapozatlan. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványnak a cselekmény minősítésével kapcsolatos jogi érveivel egyetértve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terheltek cselekményének helyes minősítése súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette, azonban a kiszabott büntetés a törvényes minősítésre is figyelemmel nem törvénysértő, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra a terhelt védője tett észrevételt, amelyben kifejtette, hogy az ítéletekből nem derül ki, hogy a III. rendű terheltnek tudomása volt-e a korábbi tartozás megfizetéséről vagy sem, ugyanis az ítéletből csupán az derül ki, hogy az I. rendű terheltnek volt tudomása a visszafizetésről, egyebekben a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta. III. [10] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben nem alapos. [11] A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be.
2. §

(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe. [12] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem vehetők figyelembe. [13] A Be. 423. §

(1)bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve, a bizonyítékok mérlegelésén keresztül nem támadható. Ekképpen nem sérelmezhető a tényállás megalapozottsága, a cselekmény bizonyítottsága, továbbá a bűnösség megállapítása, és a cselekmény minősítése is csak a jogerős ítéleti tényekkel összhangban álló tényállítások alapján vitatható. [14] Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárást nem alapozza meg a III. rendű terhelt tudattartalmára való hivatkozás, ugyanis az ítéleti tényállás tartalmazza az I. rendű terhelt irányában fennálló követelés sértett általi korábbi megfizetését és azt, hogy a terheltek együttesen léptek fel e tartozás újbóli megfizetésének követelése során. [15] Ezzel szemben a III. rendű terhelt tudattartalmának - a követelés jogtalanságának vonatkozásában hiányos voltára való utalás az ítéletben nem szerepel. [16] Ugyanakkor a felülvizsgálat során irányadó tényállás rögzítette, hogy a terheltek a már kifizetett tartozás megfizetését, illetve több tízezres tartozás megfizetését követelték. [17] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott „normál hangnemű", illetve „kulturált hangnemű" társalgással kapcsolatosan nem a tanúvallomások ismertetésének, hanem a bíróság által megállapított tényállásnak van meghatározó jelentősége, és e szerint a sértettet nem fizetés esetére „agyonveréssel" fenyegették meg, sőt a III. rendű terhelt egy alkalommal ököllel arcul is ütötte. [18] A felülvizsgálati indítvány vitatta a csoportos minősítést is arra hivatkozással, hogy B. G. II. rendű terhelt bűnsegédi magatartásának megállapítása téves ténybeli alapokon történt, és az ítéletek ezzel kapcsolatosan szűkszavú indokolást tartalmaznak. [19] A felülvizsgálati eljárás kizárólag arra a terheltre terjed ki, aki azt kezdeményezte, ezért nem vehető figyelembe az indítványnak a II. rendű terhelt bűnösségének megállapításával kapcsolatos jogi okfejtése sem, de megjegyzi a Kúria, hogy a tényálláshoz kötöttség ez esetben is érvényesül, vagyis az az ítéleti megállapítás, mely szerint a II. rendű terhelt a társai cselekményét mindvégig figyelemmel kísérte, és őket jelenlétével támogatta, egyébként sem kérdőjelezhető meg. [20] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §

(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Következésképp a büntetés törvényessége csak akkor vizsgálható felül, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [21] Figyelemmel a szóba jöhető - terhelt által is felhozott, illetve a legfőbb ügyészségi állásponttal egyező -, a jogerős ítélettől eltérő minősítés, vagyis a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének büntetési tételére (kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés), a másodfokú bíróság által kiszabott 3 év szabadságvesztés sem törvénysértő, sem eltúlzottan súlyos büntetésnek nem tekinthető, ezért annak felülvizsgálatára nincs lehetőség. [22] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, a felülvizsgálati indítványban nem szereplő eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdésében írtaknak megfelelően köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [23] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
2. §

(4)bekezdésén, illetve a 416. §

(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §

(3)bekezdésén és a 421. §

(2)és

(3)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. június
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ