A határozat elvi tartalma: Valótlan tényállítás, illetve való tény hamis színben való feltüntetésének hiányában a jóhírnév sérelme nem állapítható meg.
- IV. Tv.
- §,
- IV. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.218/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperesek: I. és II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Pohánka Béla ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Papp János ügyvéd A per tárgya: személyhez fűződő jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.289/2014/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.20.903/2012/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 50.800 (ötvenezernyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes és a vele szerződéses jogviszonyban álló alperes között az alperes teljesítését követően kiállított számla késedelmes fizetése miatt a felek között nézeteltérés alakult ki. Ezzel összefüggésben az alperes a Facebook közösségi portálon
- szeptember 29-én bejegyzést tett közzé. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] Az I. és II. rendű felperesek keresetükben kérték megállapítani: az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő jogukat azon bejegyzésével, hogy „nemzetközi szélhámosok viselkednek így", a II. rendű felperes jóhírnevét pedig azon bejegyzéssel, hogy „...perrel fenyeget. Kitöltött számlákkal az asztalán. Jesolo-ból. Korunk hőse", továbbá megsértette a II. rendű felperes magántitokhoz fűződő jogát azzal, hogy a Facebook üzenőfalon közzétette a titkos, személyesen használt mobiltelefon hívószámot. A felperesek kérték az alperes további jogsértéstől való eltiltását, elégtétel adására, valamint a II. rendű felperes részére 250.000 forint nem vagyoni kár és annak kamatai megfizetésére kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta és az elsőfokú bíróság által megállapított kereseti illeték összegét leszállította, a felpereseket az alperes részére másodfokú perköltség és az államnak illeték megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság - egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával - megállapította, hogy a sérelmezett kitételek nem hordoznak jogsértő jelleget. A bejegyzésben az alperes a nemtetszésének adott hangot, amiért az elvégzett munkájáért nem kapta meg az ellenszolgáltatást. A közlés ténybeli alapja a felek között nem volt vitatott, az értékítélet, vélemény pedig szoros összefüggésben állt a késedelmes fizetésben megnyilvánuló magatartással. A felperes magatartásának minősítésére használt kifejezések az objektív megítélés szerint sem túlzóak, indokolatlanul sértőek vagy bántóak. A Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a magántitok megsértése nem volt megállapítható azzal, hogy az alperes a Facebook oldalon a II. rendű felperes mobiltelefonszámát közzétette. A felperesnek a távközlési szolgáltató felé tett rendelkezése, mely szerint harmadik személyek részére nem teheti megismerhetővé a hívó számot, kifejezetten a szolgáltató társaság magatartását korlátozza. A per adataiból ugyanakkor nem vonható le olyan következtetés, hogy a felperes - a rendelkezésre álló technikai lehetőség mellett - senki előtt nem tette nyilvánossá a hívó számot vagy kizárólag az általa meghatározott személyek zárt köre számára tartotta fenn irányában a híváskezdeményezésre a lehetőséget. Az a tény, hogy az alperes is rendelkezett a telefonszámmal és a perben csatolt lista tanúsága szerint az korábban már mások számára is rendelkezésre állt, azt bizonyítja, hogy a felperesek állításával ellentétben a nyilvánosság elől nem volt elzárva olyan mértékben, hogy annak a magántitok minősége megállapítható lenne. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A jogerős ítélet ellen, a Ptk.
- és
- §-ának megsértésére hivatkozással az I. és II. rendű felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helytadás érdekében. A felperesek felülvizsgálati álláspontja szerint az, hogy az alperes felé késedelmesen teljesítette az I. rendű felperes a fizetési kötelezettségét, nem hatalmazza fel az alperest az indokolatlanul lealázó kijelentés megtételére. A felek közötti szerződés nem nyilvános adat, üzleti titoknak minősül. Amennyiben a kifogásolt közlésekkel a jóhírnév sérelme a Ptk.
- §-a alapján nem állapítható meg, az üzleti titkot és magánéleti titkot tartalmazó információ nyilvánosság elé tárásával - figyelemmel a személyiségi jogi perekben a kereseti kérelemhez kötöttség kevésbé szigorú jellegére - a Ptk.
- és
- §-a alapján állapítható meg a jogsértés. A telefonszám közzététele a II. rendű felperes akaratával, szándékával kifejezetten ellentétes volt, az ilyen beavatkozás önkényes. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben is fenntartott álláspontjával szemben az I. rendű felperes bírálat tárgyává tett magatartása, amelyet az alperes a „nemzetközi szélhámosok" magatartásához hasonlított, és az I. rendű felperes „korunk hőse"ként történt említése a való tényekből levont következtetés, illetve az I. rendű felperes eljárásának minősítése. Ezért valótlan tényállítás, illetve való tény hamis színben való feltüntetésének hiányában a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a kifogásolt közlések a Ptk.
- §-a alapján a jóhírnév sérelmének megállapítását nem alapozzák meg. [10] A személyhez fűződő jog megsértése iránt indult perekben adott tényállás mellett lehetséges a jogsértés jogi megítélésének a keresettől részben eltérő megállapítása, ennyiben a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglalt kérelemhez kötöttség elve valóban nem szigorúan érvényesül. Hangsúlyozza azonban a Kúria, hogy a személyiségi jogi perekben is csak a kereset tárgyává tett és az eljárt bíróságok által feltárt tényállás alapján van lehetőség a keresetben megjelölt jogsértés eltérő jogi minősítésére. A felperesek azonban azt a tényállítást, hogy az alperes a II. rendű felperes érdekeltségi körébe tartozó, I. rendű felperessel fennálló szerződést nyilvánosságra hozta, a kereset tárgyává nem tették, így az eljárt bíróságok az üzleti titoksértés Ptk. 81. §
(2)bekezdésében írt feltételeit nem vizsgálhatták. [11] Nem kétséges, hogy az I. rendű felperes fizetési késedelme nem hatalmazta fel az alperest a mobiltelefon hívószám nyilvános közlésére. A magántitok - felperesek terhére értékelhető bizonyítottságának hiányában azonban nem lehet azt megállapítani, hogy a telefonszám közösségi oldalon való közlése a Ptk. 81. §alapján a személyhez fűződő jog sérelmét okozta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [12] Ptk. 78. §, 81. § Záró rész [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az eredménytelen felülvizsgálattal élő felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)és
(2)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [14] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperesek kötelesek az államnak megtéríteni. Budapest,
- június
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő