← Magyarország

Gf.30157/2016/4 – Debreceni Ítélőtábla

Gf.IV.30.157/2016/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Fodor Ákos Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME, ügyintéző: dr. Fodor Ákos ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME) felperesnek -, a Hirka & Pazár Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME., ügyintéző: DR. H.Z. ügyvéd) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME, Cg...., adószám: ...) alperes ellen taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében az Egri Törvényszék
  2. február
  3. napján meghozott 4.G.20.429/2015/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a
  6. május
  7. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy elrendeli a jogerős ítélet megküldését a cégbíróságnak a szükséges intézkedések megtétele végett. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 76 200 (Hetvenhatezerkettőszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság
  8. sorszámon meghozott ítéletében a felperes keresetének helyt adott, az alperes 1/
  9. (IX.7.) számú - 10/
  10. (IX.7.) számú határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 74 100 Ft perköltséget. Az ítéletében megállapított tényállás szerint az alperes székhelye a
  11. július
  12. napján módosított társasági szerződése alapján CÍM1 alatt található. Tagjai V.I., K.Jné, valamint a felperes és DR. P.S.. A jegyzett tőkéje 500 000 Ft. A tagok közül V.I.nak 300 000 Ft, K.Jnének 100 000 Ft, a felperesnek és DR. P.S.nak 100 000 Ft a közös tulajdonú üzletrésze, melynek közös képviselője a felperes. Az alperes ügyvezetője a taggyűlést
  13. szeptember
  14. napjára az alperes székhelyére, míg a megismételt taggyűlést
  15. szeptember
  16. napjának 10.00 órája az alperes székhelyétől eltérő helyre (a jogi képviselő CÍM2 alatti irodájába) hívta össze az eredeti taggyűlési meghívóban megjelölt feltételekkel. A megismételt taggyűlésen V.I. tag, valamint DR. P.S. vettek részt, akik az 1/
  17. (IX.7.) számú határozattal levezető elnöknek V.I. tagot, jegyzőkönyv hitelesítőként DR. P.S. tagot, míg jegyzőkönyvezetőnek DR. H.Z. jogi képviselőt választották meg. A 2/
  18. (IX.7.) számú határozattal elfogadták az ügyvezető beszámolóját a társaság pénzügyi helyzetéről, míg a 3/
  19. (IX.7.) számú határozatával a taggyűlés tudomásul vette V.I. bejelentését az állandó lakóhelyének megváltozásáról. A 4/
  20. (IX.7.) számú határozattal az alperes székhelyének a CÍM3 alatti ingatlanba való áthelyezéséről, az 5/
  21. (XI.7.) számú határozattal a CÍM
  22. és a CÍM5., valamint a CÍM6 alatti fióktelepek törléséről és új fióktelepek bejegyzéséről döntöttek. A 6/
  23. (IX.7.) számú határozattal „A Polgári Törvénykönyvről szóló
  24. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről" szóló
  25. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
  26. §-ában foglaltak alapján a törzstőke 10 000 000 Ft-ra történő felemeléséről, V.I. tag üzletrészének 6 000 000 Ft, FELPERES NEVE és DR. P.S. közös tulajdonú üzletrészének 2 000 000 Ft, míg K.Jné tag üzletrészének 2 000 000 Ft-ra történő felemeléséről határoztak. A taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy V.I. és DR. P.S. - a közös tulajdonú üzletrészre eső teljes összeget - a jegyzett tőke felemelése folytán szükséges befizetési kötelezettségét a házi pénztárba teljesítette. A 7/
  27. (IX.7.) számú határozattal a taggyűlés hozzájárult a közös tulajdonú üzletrész felosztásához két 1 000 000 Ft névértékű üzletrészre, majd DR. P.S. bejelentette, hogy a felosztott üzletrészét V.I.ra átruházza. A 8/
  28. (IX.7.) számú határozattal megállapították, hogy az elővásárlásra jogosultak nem éltek ezen jogosítványukkal, valamint hozzájárultak az üzletrész adásvételi szerződések miatt szükséges adatváltozásoknak a létesítő okiratban való átvezetéséhez. A 9/
  29. (IX.7.) számú határozatban 10 000 000 Ft-ig elrendelhető pótbefizetésről rendelkeztek, míg a taggyűlés a 10/
  30. (IX.7.) számú határozattal hatályon kívül helyezte a korábbi a társasági szerződését és elfogadta „A Polgári Törvénykönyvről" szóló
  31. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló létesítő okiratát, melyet V.I. levezető elnök, DR. P.S. jegyzőkönyv hitelesítő írt alá, azt a jogi képviselő készítette és ellenjegyezte. A taggyűlés valamennyi határozatot egyhangúan, tartózkodás nélkül hozta meg. A felperes az elsőfokú bíróságnál
  32. november
  33. napján előterjesztett keresetében az alperes 1/
  34. (IX.7.) - 10/
  35. (IX.7.) számú taggyűlési határozatainak a hatályon kívül helyezését, a határozatok végrehajtásának a felfüggesztését és az alperes perköltségében történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogi képviselőjének székhelyén,
  36. szeptember
  37. napján megtartott megismételt taggyűlés „A gazdasági társaságokról" szóló
  38. évi IV. törvény (Gt.)
  39. §-ának

(1)bekezdésébe, valamint a Ptk. 6:
  1. §-ában és a Ptk. 6:
  2. §-ában foglaltakba is ütközik. Az alperes társasági szerződése alapján ugyanis, csak a tagok előzetes hozzájáruló nyilatkozata alapján tartható meg a taggyűlés a székhelytől eltérő helyen, ehhez azonban a tagok előzetesen nem járultak hozzá. Hangsúlyozta, hogy a közös tulajdonú üzletrésznek nem DR. P.S. a közös képviselője, ezért a Gt.
  3. §-ában foglaltak alapján tagként nem is szavazhatott volna a taggyűlésen. A közös tulajdonú üzletrésszel kapcsolatos szavazati jogokat ugyanis csak a felperes gyakorolhat. Állította, hogy a 6/
  4. (IX.7.) és a 9/
  5. (IX.7.) számú határozatokat csak valamennyi tag - egyhangú határozattal - hozhatta volna meg. Hivatkozott arra is, hogy közös tulajdonú üzletrész felosztásáról döntő 7/
  6. (IX.7.) számú határozat a Ptk. 5:
  7. §-át, a Ptk. 5:
  8. §-át, valamint a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 3/
  9. (VI.24.) véleményében foglaltakat is sérti. A közös tulajdonú üzletrész hányadok kívül álló személyre történő átruházása esetén ugyanis a tulajdonostársakat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jog megelőzi a Gt. szerinti elővásárlási jogot. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségében való marasztalását kérte. Vitatta az elsőfokú bíróság illetékességét arra hivatkozással, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a
  10. november
  11. napján meghozott végzésével már elbírálta a
  12. szeptember
  13. napján tartott taggyűlésen hozott határozatok tárgyában előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelmet, és - egyebek mellett - a cégjegyzékbe bejegyezte az alperes új székhelyét is. Bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának Cg..../
  14. számú hiánypótló végzésére a 7/
  15. (IX.7.) és a 8/
  16. (IX.7.) számú határozatokat a 3/
  17. (XI.15.) számú határozattal az alperes taggyűlése hatályon kívül helyezte, ezért etekintetben okafogyottá is vált a per. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. Az ítélete indokolásában kifejtette, hogy a keresetlevél benyújtásakor (
  18. november 13-án) „A polgári perrendtartásról" szóló
  19. évi III. törvény (Pp.)
  20. §-a alapján fennállt az Egri Törvényszék illetékessége, mivel a CÍM1 alatti székhely törléséről és az új székhely bejegyzéséről a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága csupán
  21. november 24-én döntött, a határozata pedig
  22. november
  23. napján került közzétételre a Cégközlönyben. A perben az alperes székhelyének áthelyezéséről hozott taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatáról is dönteni kellett, ezért a perindításkor bejegyzett székhely szerinti bíróság illetékessége a Pp.
  24. §-ának
(1)bekezdése és a Pp.
  1. §-ának első mondata alapján megállapítható. Rámutatott, hogy - az alperes társasági szerződésének eltérő rendelkezése hiányában - a Gt.
  2. §ának
(1)bekezdése alapján a székhelytől vagy telephelytől eltérő helyre a taggyűlést csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet összehívni. Ilyen határozatot azonban az alperes döntéshozó szerve nem hozott, ezért a székhelytől eltérő helyen tartott, megismételt taggyűlésen hozott határozatok a Gt. 144. §-ának
(1)bekezdésébe ütköznek, ezért azokat a Gt. 46. §-ának
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy bár utóbb -
  1. november
  2. napján - az alperes döntéshozó szerve a 7/
  3. (IX.7.) és és 8/
  4. (IX.7.) számú határozatait hatályon kívül helyezte, azonban ez a tény azért nem akadályozta e határozatok bírósági felülvizsgálatát, mert utóbb bármikor „feléleszthetőek". Kiemelte, hogy megalapozatlan az alperesnek „A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló
  5. évi V. törvény (Ctv.)
  6. §-ának
(1)bekezdésére történő hivatkozása. A felperes a keresetében ugyanis a Gt.
  1. §-a alapján a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatát és nem a cégbíróság változásbejegyző végzésének a hatályon kívül helyezését kérte. A Ctv. alapján pedig a cégbíróság számára a változásbejegyzési eljárásban meghatározott „vizsgálat terjedelme" különbözik a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában indult perekben alkalmazandó szabályoktól, ezért a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban hozott végzése akkor sem köti a peres bíróságot, ha ugyanazt a határozatot sérelmezik. A 6/
  2. és a 9/
  3. (IX.7.) számú határozatokat viszont nem találta a Gt.
  4. §-ába ütközőnek, mert a V.I. tag által elfogadott határozat e szempontból a taggyűlés egyhangú határozatának minősül. A közös tulajdonú üzletrész felosztásáról döntő 7/
  5. (IX.7.) számú határozatot viszont a Ptk. 5:
  6. §-ába, valamint a Gt.
  7. §-ának
(1)bekezdésébe ütközés miatt is jogszabálysértőnek találta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen a sérelmezett határozat megváltoztatását, a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának az alperes
  1. szeptember
  2. napján keltezett taggyűlési határozataival összefüggésben hozott változásbejegyző végzését. A cégeljárásban
  3. október
  4. napján előterjesztett változásbejegyzési kérelméhez ugyanis csatolta a
  5. szeptember 7-i megismételt taggyűlés meghívóit is, melyeket a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága is megvizsgált, azonban a hiánypótló végzésében nem kifogásolta a tartalmukat. A felperes az ellenkérelmében - tartalma szerint - az elsőfokú ítéletnek helyes ténybeli és jogi indokai alapján a helybenhagyását, valamint az alperes másodfokú perköltség viselésére kötelezését kérte. Bár az alperes a fellebbezésében illetékességi kifogását már nem tartotta fenn a felperes megismételte az elsőfokú eljárásban már előadott, az Egri Törvényszék illetékességét megalapozó érveit. Érdemben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg a per tárgyát képező határozatok jogszabályba és az alperes társasági szerződésébe ütközését, ezért a jogszabályoknak megfelelő, helytálló ítéletet hozott. Rámutatott, az alperes is elismerte, hogy a kialakult bírósági gyakorlat szerint a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban nincs jogszabályi lehetősége annak vizsgálatára, hogy a taggyűlés székhelytől eltérő helyre való összehívása során az alperes betartotta-e a Gt. vagy a társasági szerződés rendelkezéseit (ÍH2013.33.). Emiatt a cégeljárásban a bíróság nem is vizsgálta (vizsgálhatta) a megjelölt okokból a határozatok jogszerűségét. A fellebbezés megalapozatlan. Az ítélőtáblának a fellebbezés elbírálása körében elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a per tárgyát képező taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatára a Gt. vagy már a Ptk. rendelkezéseit kell-e alkalmazni. A felperes a kereseti kérelmét ugyanis
  6. november 13án, a Gt.
  7. §-ára hivatkozással terjesztette elő, míg jogszabálysértésként egyrészt a Gt., másrészt a Ptk. egyes rendelkezéseit jelölte meg. Az elsőfokú bíróság pedig mindkét jogszabályi hivatkozását vizsgálta a felperesnek. A Ptké.
  8. §-a szerint a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napját megelőzően hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára még a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A felperes a perben a
  9. szeptember 7-i megismételt taggyűlésen hozott - többek között az alperesnek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről is döntő 6/
  10. (IX.7.) számú - taggyűlési határozatai bírósági felülvizsgálatát is kérte. A Ptké.
  11. §-a alapján ezért ezeknek a bírósági felülvizsgálatára már nem a Gt. szabályait, hanem a Ptk. 3:35-3:
  12. §-aiba foglalt rendelkezéseket kellett alkalmazni a tartalmi megfelelés szempontjából. A taggyűlés (megismételt taggyűlés) összehívására azonban - mivel arra a vezető tisztségviselő részéről még a továbbműködésről hozott döntést megelőzően került sor - a Gt. szabályait kellett alkalmazni, vagyis az alperesnek a taggyűlés összehívásakor hatályban volt létesítő okiratát és a Gt. 141-
  13. §-aiban foglaltakat. A Ptké.
  14. §-ába foglalt rendelkezések helyes értelmezése azt jelenti, hogy a Ptk. szerinti továbbműködésről való döntés napján, vagy az azt követően meghozott határozatok tartalmának kell a Ptk. rendelkezéseinek megfelelnie. A Ptké. ugyanis nem tulajdonít jelentőséget annak, amennyiben a továbbműködésről való döntés előtt - de ugyanazon a napon - más tárgyú határozat hozatalára is sor kerül. Ezeknek - az időbeli „elsőbbsége" ellenére - már a Ptk.-nak kell megfelelniük, gazdasági társaságoknál a Ptk. szabályai alkalmazhatóságának nem feltétele az áttérés bejelentése (bejegyzése) a nyilvántartó bíróság felé. A Ptké. átmeneti szabályaiból viszont olyan következtetés nem vonható le, hogy már a taggyűlés összehívására is a Gt. helyett a Ptk. Harmadik Könyvében írt szabályokat kellett volna alkalmazni. A Ptké.
  15. §-ának
(2)bekezdésébe, valamint 13. §-ának
(1)-
(2)bekezdéseibe foglalt rendelkezések is ezt a jogértelmezést támasztják alá. Azok a kft.-k ugyanis melyeknek a jegyzett tőkéje nem éri el a 3 000 000 Ft-ot, a tőkeemelésről is csak a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak. A Ptké. 13. §-ának
(3)bekezdése alapján viszont e döntésig a működésükre még a Gt. rendelkezései irányadóak, a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről való döntéssel egyidejűleg kötelesek a tőkeemelésről is határozni. A meghívóban feltüntetett napirendi pontok sorrendiségének tehát nincs jelentősége az alkalmazandó jogszabály szempontjából. Az elsőfokú bíróság ugyan a Gt. 45-
  1. §-ai alapján vizsgálta az alperes határozatait a Ptk. 3:
  2. 3:
  3. §-aiban foglalt rendelkezések helyett, azonban a jogszabály téves alkalmazása nem ad alapot a határozata hatályon kívül helyezésére. A jogi személy határozata hatályon kívül helyezésének a feltétele ugyanis mindkét jogszabályban azonos: a jogi személy szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata - mind a Ptk. 3:
  4. §a, mind a Gt.
  5. §-a alapján - azok jogszabálysértő voltára, vagy a jogi személy létesítő okiratába ütközésre hivatkozással kérhető. Az ítélőtábla ezért a Ptk. 3:
  6. § - 3:
  7. §-ai alapján vizsgálta felül az alperes
  8. szeptember 7-i megismételt taggyűlésén hozott határozatait, melynek eredményeként a következő megállapításra jutott: A jogi személy határozata jogsértő jellegét megalapozó körülményeket két nagy csoportba lehet osztani. Az egyik csoport az, ha a jogi személy nem tartotta be a határozat meghozatalára irányadó eljárási szabályokat. Eben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a határozat meghozatalának módja során betartották-e a jogszabályok és a létesítő okirat rendelkezéseit. A tartalmilag jogszerű, de az eljárási szabályok megsértésével meghozott határozatok ugyanis a megjelölt esetben jogszabálysértőek. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára vezető okok másik csoportjába tartoznak azok az esetek, amikor a határozat meghozatala során ugyan maradéktalanul betartották az eljárási szabályokat, azonban azok tartalma ütközik jogszabályba vagy a jogi személy létesítő okiratának egyes rendelkezéseibe. Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes
  9. szeptember
  10. napján tartott megismételt taggyűlésén hozott határozatok alaki okból jogszabálysértőek. A taggyűlés ugyanis az alperes székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyen csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lett volna megtartható, mely előzetes hozzájáruló határozatra az alperes még csak nem is hivatkozott. A változásbejegyzési eljárásban az alperes által a kérelméhez csatolt meghívónak az a felhívása ugyanis, hogy „amennyiben a tagok a taggyűlés eltérő helye tekintetében nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak tekintik", nem minősül az előzetes hozzájárulás tárgyában hozott határozatnak. A Gt.
  11. §-ának
(1)bekezdésének - előzetesen, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatot előíró rendelkezése eltérést nem engedő szabály, ezért a megjelölt határozat meghozatalára a Gt. 20. §ának
(6)bekezdése alapján ráutaló magatartással nem kerülhetett sor, annak feltétele a szótöbbség, amelyet a ráutaló magatartás mint a mulasztás következménye nem pótol (pótolhat). Az alperes fellebbezésével összefüggésben kiemeli továbbá az ítélőtábla, hogy a Ptk.-nak, a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései mellett más jogszabályok - így a Ctv. 65. §-68. §-ai - is lehetőséget adnak a jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezésére. A Ptk., illetve a Ctv. alapján indított pereknek azonban más a tárgya, azok nem „egymást helyettesítik". A Ctv. 65. §-ának
(3)bekezdése alapján a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben ugyanis kizárólag olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, azaz a perben a Ctv. 50. §- ának
(1)bekezdése alapján a Ctv. 46. §-ának
(1)bekezdése szerint lefolytatott érdemi vizsgálatot kell ellenőriznie. A cégbíróságnak ugyanis azt kell, illetve lehet vizsgálnia, hogy a létesítő okirat, valamint a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
  1. számú mellékletekben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.
  2. és
  3. számú mellékleteiben korlátolt felelősségű társaság esetén azonban a taggyűlési meghívó nem szerepel a kötelezően vagy a cégbíróság által hiánypótlás keretében becsatoltatható okiratok között - így azok tartalma sem képezte a cégbíróság vizsgálatát. Mindezek miatt alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság már ebből a szempontból is megvizsgálta a per tárgyát képező határozatokat, de azokat nem találta jogszabálysértőnek. Utal arra is az ítélőtábla, hogy az alperes
  4. november 15-én meghozott 3/
  5. (XI.15.) számú határozata - amellyel a per tárgyát képező 7/
  6. (IX.7.) és a 8/
  7. (IX.7.) számú határozatot hatályon kívül helyezték - bírósági felülvizsgálata iránti per folyamatban van, ezért e határozatok érdemi felülvizsgálata nem vált okafogyottá. Az ítélőtábla megállapítása szerint mindezekre tekintettel az alperesnek a jogszabálysértő módon összehívott, megismételt taggyűlésén hozott határozatai alaki okból jogszabálysértőek, ezért a Ptk. 3:
  8. §-ának
(1)bekezdése alapján azok hatályon kívül helyezéséről helyesen döntött az elsőfokú bíróság. A Ptk. 3:37. §-a
(1)bekezdésének utolsó fordulata szerint a bíróság szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. Tekintettel azonban arra, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága az alperes cégjegyzékében a per tárgyát képező határozatok alapján már átvezette a változásokat, az ítélőtábla mellőzte az alperesnek új határozatok meghozatalára kötelezését. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata tárgyában indult perekben hozott határozatokat a Ptké. 10/A. §-ának
(3)bekezdése alapján nem visszamenőleges hatállyal kell hatályon kívül helyezni. Ennek következtében az adott ügyben a Ctv. 76. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárásban kell felhívnia az alperest a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételére, ezért rendelte el az ítélőtábla a határozatának megküldését a cégbíróság számára. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján a fenti kiegészítéssel helybenhagyta. A fellebbezés eredménytelen maradt, ezért az ítélőtábla a pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes számára a másodfokú eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjból eredő perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét „A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről" szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §-ának
(2)bekezdése alapján a felperes és a jogi képviselője között létrejött megállapodásban megjelölt ügyvédi munkadíj alapulvételével - mérlegeléssel - csökkentett összegben határozta meg a pertárgy értékére, valamint a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységre is figyelemmel. Debrecen, 2016. május 18. Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Szűcs Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.