Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.080/2015/7/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Balogh-B. Szabó-Jean és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Molnár Gergő Zsolt ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bacsek György ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű, a II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű és a III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 70.P.21.880/2015/
- számú ítélete ellen az I., II., III. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a III. rendű alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 5 napon belül a ... című napilap
- oldalán a ...-án megjelent „..." című cikkel azonos betűmérettel, kötelezte továbbá a II. rendű alperest, hogy a ... internetes sajtótermékben a ...-án megjelent „..." című cikk címe alatt, fenti határidőben, mindaddig, amíg a fenti cikk elérhető, de legalább 30 napig tegye közzé a következő közleményt. „Helyreigazítás: A ...-án megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy ... a ... című műsor forgatásának körülményeire és költségeire vonatkozó megkeresésünkre nem reagált. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes neve megpróbálta visszahívni, azonban nem érte el az újságírót." Az elsőfokú bíróság kötelezte a II. rendű alperest, hogy a fenti határidőben a helyreigazító közleményt 24 órára helyezze el a ... című sajtótermék címlapján is. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik. Kötelezte a felperest és a III. rendű alperest, hogy külön felhívásra fizessenek meg az állam javára 18.000-18.000 forint le nem rótt illetéket. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az alperesek permegszüntetés iránti kérelme nem volt alapos. Tényként állapította meg, hogy a felperes a
- február 25-én postára adott és
- március 4-én az I-II. rendű alpereshez megérkezett helyreigazítási kérelem mellett
- február 24én e-mailben, lényegében egyező tartalmú helyreigazítási kérelmet terjesztett elő. Miután a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint biztosított határidőn belül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felperes több helyreigazítási kérelmet is előterjeszthet, így semmi nem zárja ki azt, hogy a felperes a postán megküldött helyreigazítási kérelme alapján kérje az alperesek kötelezését a helyreigazítás közzétételére. Utalt arra, hogy az e-mailes kézbesítés nem minden esetben vezet eredményre és az elektronikus levelezőrendszer a kézbesítés eredménytelenségét sem jelzi feltétlenül a küldő fél részére, ezért a helyreigazítást kérő személy akkor jár el megfelelő gondossággal, ha ellenőrizhető módon, azaz könyvelt postai küldeményként küldi meg helyreigazítás iránti kérelmét a sajtószerv részére. Mindezek alapján nem értékelte a felperes terhére, hogy az igazolható módon kézhez vett helyreigazítási kérelem kézbesítésétől számított perindítási határidőben nyújtotta be keresetét. A felperesi keresetet érdemben a 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)bekezdésében, a Pp. 343. §
(1)bekezdésében foglalt szabályok, valamint a PK
- számú állásfoglalás rendelkezései alapján bírálta el. A cikk teljes tartalmát összességében vizsgálva azt állapította meg, hogy bár az írás címe egyértelműen a felperest, mint magánszemélyt jelöli meg akként, hogy a köztévétől 154 millió forintot kap, de a cikk és a címlap tartalma alapján összességében nem keletkezik az átlagolvasóban olyan látszat, hogy ez a pénzösszeg a felperes személyes jövedelme lenne. Az alcímből és az írásból kiderül, hogy ezt a pénzt az ... a felperes műsorgyártó vállalkozása részére fizette ki a teljes műsor előállításának ellenértékeként, ezért a jövedelemre vonatkozó helyreigazítási kérelmet nem találta alaposnak. A rendelkezésre álló peradatok, a felperes személyes előadása, a telefonjában tárolt adatok, az újságíró tanúvallomása és az alperesi e-mailek alapján azt állapította meg, hogy az alperesek nem adtak lehetőséget arra, hogy a felperes a cikkben foglaltakra reagáljon. A cikkíró az írás megjelentetését megelőzően indokolatlanul rövid idővel kereste meg a felperest, aki rövid időn belül reagált és megpróbálta visszahívni az újságírót, de a kapcsolat nem jött létre. Az érintett felperes megkeresése körében a sajtószerv nem a szakmai gondosságnak megfelelően járt el. Mindezek alapján megállapította, hogy nem felel meg a valóságnak a cikk azon kijelentése, hogy a felperes az abban foglaltakra nem reagált, mivel erre tényleges lehetősége nem is volt. A felperes megítélése szempontjából nem lényegtelen az, hogy egy vele foglalkozó cikkre reagál-e, vagy sem. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I-II-III. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az első fokú határozat megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. Másodlagosan az első fokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását indítványozták. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság azzal, hogy nem adott helyt a permegszüntetés iránti kérelmüknek, megsértette a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat. A felperes az alperesekhez
- február 24-én érkezett helyreigazítás iránti kérelmet terjesztett elő, az öt napos közzétételi kötelezettség
- március 1-jén lejárt, így a keresetnek legkésőbb
- március 16-ig be kellett volna érkeznie a bíróságra. Ezért a
- március 24-én benyújtott kereset elkésett, a felperes a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt határidőn túl nyújtotta be kereseti kérelmét. A jogalkotó szándékával ellentétes az a megállapítás, mely szerint semmi nem zárja ki azt, hogy a felperes több helyreigazítási kérelmet előterjesszen, majd ezek közül egyet tetszőlegesen kiválasztva vegyen alapul a 15 napos keresetindítási határidőhöz. A fellebbezési ellenkérelmében a felperes az első fokú határozat helybenhagyását indítványozta. Megítélése szerint helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor nem adott helyt a permegszüntetés iránti alperesi kérelemnek. Az e-mail elolvasását, megérkezését ugyanis nem lehet ellenőrizni, ezért az igazolható kézbesítést kell az eljárási határidő számításánál alapul venni. Az I-II-III. rendű alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az első fokon eljárt bíróság helytállóan határozott akkor, amikor nem adott helyt az alperesek permegszüntetési kérelmének. E körben az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi állásponttal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság azon meggyőződését, mely szerint a jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában nincs akadálya annak, hogy a Pp. 342. §
(1)bekezdése alapján rendelkezésre álló határidőn belül az érintett fél több helyreigazítási kérelmet is előterjesszen. A perbeli esetben az előzetes helyreigazítási eljárás során az alperesi szerkesztőség részére elektronikus úton 2015. február 24-én megérkezett helyreigazítási kérelem nem felelt meg a Pp. 342. §
(1)bekezdésében foglalt jogszabályi feltételeknek. Azt ugyanis nem a felperes, hanem a ... Szerkesztősége terjesztette elő, a kérelemhez mellékelt helyreigazítási kérelemben szerepel csupán a felperes neve. Az ott leírtakból azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen tartalmú helyreigazítás közzétételét kívánja a felperes, csupán azt jelzi, hogy a cikkben melyek azok a valótlan, illetve a valóságot hamis színben feltüntető állítások, melyek közlésével az alperesek jogsértést követtek el. Éppen ezért helyesen került sor a felperes részéről arra, hogy jogi képviselője útján 2015. február 25-én újabb helyreigazítási kérelmet adott postára, amely 2015. március 4-én az I-II. rendű alpereshez megérkezett. A Smtv. 12. §
(2)bekezdése alapján a helyreigazító közleményt az igény kézhezvételét követő öt napon belül kellett volna közölnie az I-II. rendű alperesnek, amely nem történt meg. Helyreigazítási kötelezettségüknek az I-II. rendű alperesek a
- március 4-én hozzájuk megérkezett helyreigazítási kérelem alapján
- március 9-ig tehettek volna jogszerűen eleget, a keresetindítási határidő
- március 25-én járt le, a keresetlevelet pedig a felperes
- március 24-én benyújtotta. Fentiekből következően a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes jogszerűen indított pert a sajtótermék szerkesztőségével szemben, mégpedig a Pp. 343. §
(3)bekezdésében meghatározott, a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napos határidőben. Az alperesek fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a III. rendű alperes köteles viselni a felperes fellebbezési költségét, melyet a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése,
(5)bekezdése, 4/A. §-a alapján mérlegeléssel állapított meg. Ugyancsak a pervesztes III. rendű alperes viseli a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja alapján számított fellebbezési illetéket, melynek megfizetéséről a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében határozott. Budapest,
- március
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró