Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.467/2016/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 22.P.20.434/2016/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes keresetében az alperes által szerkesztett internetes oldalon ...-én megjelent „..." című cikkben közölt valótlan tényállítások miatt kérte az alperes helyreigazításra kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 forint ügyvédi munkadíjat, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket. Az ítélet indokolásában hivatkozott a
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a Pp. 342. §
(1)bekezdésére, a 343. §
(1)bekezdésére és
(3)bekezdésére, valamint a PK
- számú állásfoglalásra. Kifejtette, hogy a felperesnek nem vitásan fennáll a kereshetőségi joga minden alapvetően rá, illetve szerveire, szervezeti egységeire vonatkozó közlés esetében. A perbeli esetben azonban arról a közlésről, hogy az őt érintő tőkepótlásról a legmagasabb szinten egyeztettek, az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az egyértelműen nem rá vonatkozik, hanem kifejezetten a felperesen kívüli körökre, az ő cselekvőségükkel kapcsolatos állítást tartalmaz. A megállapításnak a felperes nem passzív alanya, hanem csak a tárgya, így e körben nincs kereshetőségi joga. Ugyanígy nem a felperesre vonatkozó állítás az elsőfokú bíróság megítélése szerint az sem, hogy a résztvevőket utasították volna arra, mennyi pénzt tegyenek hozzá a felperes vagyonához. A közgyűlés, az igazgatóság ugyan a felperest testesíti meg, azonban az utasításra vonatkozó állítás nem a területekre, vagy az ő döntésükre, magára a határozatra vonatkozott, hanem kifejezetten a részvényesekre, akik helyett a felperes nem jogosult jogérvényesítésre. Az ... által előírt tőkepótlásra vonatkozó közléssel kapcsolatosan arra utalt, hogy ebben az esetben a részvénytársaság belső ügyével alaposabb szakmai ismeretekkel nem rendelkező átlagolvasó értelmezésére kellett tekintettel lenni. Az megállapítható volt, hogy az ... időközben életbe lépett rendelkezései miatt volt szükség arra, hogy a közgyűlés a Ptk. 3:
- § szerint felhatalmazást adjon az igazgatóságnak az alaptőke emelésére. Annak nem volt jelentősége a felperes megítélése szempontjából, hogy az okokat és körülményeket is részletesen tartalmazó cikk nem a pontos jogi kifejezéseket tartalmazta. Egyetértett az alperessel abban, hogy olyan sandaság, ami arra utalna, hogy a felperes valamit jogszerűtlenül tett az alaptőke emelése során, nem volt kiolvasható a cikkből és azt nem tartalmazta konkrétan, hogy az ... a felperes esetében esetleg más követelményeket szabna, mint más pénzintézeteknél. Ugyanakkor a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnően ... felszólalásában azzal indokolta a határozati javaslatot, hogy az ... ... váratlanul módosította korábbi határozatát, a felkészülési időt 3 évről 2,5 hónapra csökkentette, szigorúbb számítási módot írt elő, felperesre nézve szubkonszolidációs alapon történő tőkemegfelelést írt elő, ami azt jelenti, hogy az integrációhoz csatlakozott ... társaságot a többi szövetkezeti hitelintézettől eltérően egyedi módon, saját tőkemegfelelés terheli. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az e körben sérelmezett közlést nem találta valótlannak. A felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség viselésére. Az első fokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a keresetnek megfelelő döntés hozatalát, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, az alperes költségekben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az
- pontban foglalt kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a kereshetőségi jog hiányát, ugyanis a sérelmezett állítás nem felel meg a valóságnak, mert a részvényjegyzésben résztvevőket nem utasították, másrészt a megállapítás felperes működéséről szól, és nyilvánvalóan a felperes megítélésére jelentős hatással van az a körülmény - hogy egyébként az igazgatóság által kijelölt részvényeseket - felsőbb szinten egyeztetés után utasították volna, hogy milyen összeggel emeljenek tőkét az egyes résztvevők. Egy részvénytársaság közgyűlésén [a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti legfőbb döntéshozó szervén] történtekkel kapcsolatos valótlan tény közlése igenis a részvénytársaságra vonatkozik. A tőkeemelés, mint jogi tény nyilvánvalóan a felperes működésével kapcsolatos eljárás. A PK
- számú állásfoglalás alapulvételével ha a szövegrészt teljes összefüggéseiben vizsgálva az átlagolvasó szemében is egyértelműen az csapódik le, hogy a közlés a felperesre vonatkozik. A másik sérelmezett résszel kapcsolatosan elsősorban azt emelte ki, hogy az ... nem írt elő tőkepótlást a felperesnek
- októberben. Nyilvánvaló valótlan az erre vonatkozó alperesi tényállítás, mert azt a hamis képzetet kelti az olvasóban, hogy született egy kizárólag felperesre vonatkozó tőkepótlási határozat, ami valótlan - ezt az elsőfokú bíróság is elfogadta - miszerint vitatja, hogy ez olyan lényegtelen tévedés lenne, ami nem befolyásolja a megítélését. Álláspontja szerint a szövegkörnyezettel együtt a sérelmezett rész - ami valótlan állítás - azt a hamis látszatot kelti, miszerint az ... sürgősséggel előírt tőkepótlási határozata miatt került sor egy vitatott körülmények között megtartott tőkeemelést előíró közgyűlésre. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont következtetésével és az így meghozott döntésével a másodfokú bíróság - helyes indokaira kiterjedően - egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a következőkre mutat rá. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor a helyreigazítást kérő közlemény első mondata vonatkozásában azt állapította meg, hogy a felperes nem jogosult a jogérvényesítésre. A cikk tartalmát és a sérelmezett rész szövegkörnyezetét is tekintve - „..." alcím alatt - a közlés nem közvetlenül a felperesre utal, amelyben a felperes csak mint színtér kerül megemlítésre, az igazi érintettek e körben a ... belüli hatalmi ütközet résztvevői, illetve azok a részvényesek, akik részére e hatalmi harc keretében kívülről jött utasításokat küldtek. Nem vitásan a felperes legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a részvényesek alkotnak, de kifejezetten a közgyűlésen résztvevő részvényeseket érintő külső befolyásolásról szóló közlés nem vonatkoztatható a felperesre, így igényérvényesítési jogosultsággal nem rendelkezik a sérelmezett állítás miatt. A
- pontban megjelölt azon valótlannak tartott közlés vonatkozásában, miszerint az ... tőkepótlást írt elő a pénzintézeteknek októberben, a Fővárosi Ítélőtábla is arra a következtetésre jutott, hogy nem történt valótlan tényállítás. A felperes
- december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésének
- napirendi pontja volt a társaság alaptőkéjének felemelése, amelynek keretében a felperes igazgatósága módosító határozata meghozatalának előzményeként történt hivatkozás arra, hogy az ... ...-án kelt ... számú határozatában a ...-ben meglévő joga alapján a felperes által vezetett csoportra szubkonszolidációs tőkeemelést is előírt. A jegyzőkönyvben rögzítettekkel szembeni felperesi érvelést a másodfokú bíróság nem fogadta el. Azt, hogy ez a mondat az olvasóban milyen képzetet kelt - hogy csak a felperesre vonatkozóan született tőkepótlási határozat - egyként sem képezhette vizsgálat tárgyát, mert a helyreigazítási kérelem csak a valótlan tények miatt került előterjesztésre és csak ez került megjelölésre a keresetben is. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményére, ezért a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles a fellebbezési költségek viselésére, figyelemmel az Itv. 46. §
(1)bekezdésére és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésére. Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. előadó bíró - a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Hidvéginé dr. Adorján Lívia s.k. bíró tisztviselő