A határozat elvi tartalma: Jogszerű a hírközlési hatóság bírságot megállapító határozata, mely az ügy sajátosságait helyesen, logikusan, a mérlegelési szempontokat a súlyuknak megfelelően értékelte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.152/2016/
- A tanács tagjai: . Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos Az alperes: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Az alperes képviselője: Dr. ... jogi igazgató A per tárgya: hírközlési ügyben hozott közigazgatási határozat bíróság felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november 19-én kelt 16.K.31.437/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.31.437/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 3.500.000.(hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú hatóság a felperesnél hatósági ellenőrzést végzett, mely alapján általános felügyeleti eljárást indított. Az eljárása eredményeként hozott határozatában a felperest valamennyi [2] [3] szolgáltatói eljárás vonatkozásában feltárt, határidő túllépésben, kötbér fizetési és ahhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség nem megfelelő teljesítésében, valamint az áthelyezési igény teljesíthetőségéről történő értesítés elmulasztásában álló jogsértések miatt 65.000.000.- forint bírsággal sújtotta. Ezt meghaladóan kötelezte a felperest a kötbér jóváírására, vagy a fogyasztóknak való kifizetésére és intézkedési terv kidolgozására, annak a hatóság részére történő megküldésére, valamint meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára. A hatóság a bírság kiszabása körében kifejtette, a mérlegelési szempontokat az elektronikus hírközlésről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.)
- §
(1)bekezdése tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan vizsgálta a jogsértés súlyát, ismétlődését, folyamatosságát, időtartalmát, az azzal elért vagyoni előnyt, az okozott érdeksérelmet, az érintett személyek számát és a jogsértés piacra gyakorolt hatását. Az értékelés során enyhítő körülményt nem talált. Hangsúlyozta, a határidő túllépéssel érintett előfizetők száma 2543, mely a vizsgált 447.046 eljárás 5,7 %-a. Ez igazolja, miszerint nem egyedileg előforduló, hanem százalékosan kimutatható a jogsértést szenvedettek aránya, melyet a mérlegelésnél figyelembe vett. Rögzítette, a bírság maximuma 918.527.099.- forint. Ehhez képest az arányosság és fokozatosság elvét figyelembe véve kerül meghatározásra a bírság összege a maximum 7,08 %-ában. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- február 18án kelt MD/26517-9/
- iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta oly módon, hogy annak
- oldal harmadik bekezdés harmadik mondatában szereplő „5,7 %-a" szövegrész helyébe a „0,57%-a" szövegrész lép. Ezt meghaladóan az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott, az elsőfokú hatóság teljesítette tényállástisztázási és indokolási kötelezettségét, a határozatában tett megállapításai jogszerűek és megalapozottak. A bírság kiszabása során a jogszabályoknak megfelelően járt el, az Eht.-ban megjelölt mérlegelési szempontoknak alapján döntött, az általa végzett mérlegelés ok- és jogszerű. Az elsőfokú hatóság által elírási hibaként elismert tévedés nem befolyásolja a határozatban foglalt egyéb megállapításokat, sem az alkalmazott jogkövetkezményeket. A 2543 jogsértés nem minősíthető egyedi esetnek, az elírás nem indokolja a bírság csökkentését. A felperes részéről megjelölt szempontok nem tekinthetők enyhítő körülményeknek. A kereseti kérelem [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bíróság felülvizsgálatát. A döntést jogalapjában nem vitatta, a bírság összegét tartotta eltúlzottnak, a kapcsolódó mérlegelést okszerűtlennek. Az elsőfokú ítélet [5] [6] [7] [8] [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta az Eht.
- § h) pontjában,
- §
(1),
(2)bekezdésében,
- §-ában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1),
(2)bekezdéseiben, 2. §
(1)-
(3)bekezdéseiben, 3. §
(2)bekezdés b) pontjában, 50. §
(1),
(6)bekezdéseiben, 72. §
(1)e) pontjában és a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében, valamint 339/B. §-ában foglaltakat. Rámutatott, az alperes a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázta, megállapításait pontosan rögzítette, a Ket. felhívott rendelkezéseinek sérelme nem állapítható meg. Álláspontja szerint az alperes az Eht.
- és
- §-ában írt - a bírság kiszabására vonatkozó - követelményeket teljes körűen teljesítette, a mérlegelési körébe vont tényekről, körülményekről részletesen számot adott. Az elsőfokú határozatban található számítási hiba nem változtat azon, miszerint 2543 előfizetőhöz kapcsolódóan állapított meg jogsértést a hatóság, ezek nem tekinthetők egyedinek. A számszaki tévedés nem olyan súlyú, mely megalapozná a bírság összegének csökkentését. A felperes által hivatkozott szempontok - az alperesi határozatban írtakkal összhangban - nem tekinthetők enyhítő körülményeknek. A jogkövető magatartás a felperes jogszabályban előírt kötelezettsége. Az adatszolgáltatást teljesítése, az elmaradt kötbér kifizetése, a rendszerhiba kiküszöbölésére irányuló felperesi lépések nem enyhítették a jogsértése súlyát. A kötbér fizetés körében a felperes több alkalommal az ügyfelek javára tért el a jogszabályi rendelkezésektől, ez igazolja a rendszer nem megfelelő működését, így enyhítő szempontként nem szolgálhat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
- §
(1)bekezdését,
- §-át,
- §-át, valamint az Eht.
- §
(2)bekezdését és 49. §
(1)bekezdését. [11] Rámutatott, a jogsértések százalékosan kimutatható aránya mérlegelési szempontként szerepelt a határozat meghozatala és a jogkövetkezmény kiszabása során, így ezen arány nagyságrendileg kisebb mértékének befolyásolnia kellett volna a jogkövetkezményt, ennek figyelmen kívül hagyása jogszerűtlen. Iratellenes az a bírósági megállapítás, mely szerint a hiba aránya nem volt kihatással a bírság összegére. [12] A jogerős ítélet helytelenül nem tekintette enyhítő körülményeknek a felperes által megjelölt szempontokat. Ezzel szemben a jogszerű működés helyreállítására és a kötbérek kifizetésére tett felperesi intézkedések, a szolgáltató együttműködő magatartása olyan egyéb körülmények, melyek enyhítőként számba veendők. [13] Az alperes és az elsőfokú bíróság helytelenül tekintette bírságkiszabási alapként a magasabb összegű kötbérek ügyfelek részére történő kifizetését, mivel itt érdeksérelem nem merült fel, a jogsértés súlya pedig elhanyagolható. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alaptalan. [16] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [17] A Kúria mindenben osztja a jogerős ítéletben foglaltakat, a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel a következőket fejti ki. [18] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen rögzíti, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban a Kúria nem tárt fel. A közigazgatási és munkaügyi bíróság - a felperes érvelésével szemben - a keresetet teljes körűen kimerítette, indokolási kötelezettségének eleget tett, nem sérült a Pp. 213. §
(1)bekezdése és 221. §
(1)bekezdése. [19] Az Eht. 48. §
(1)bekezdése értelmében a Hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a jelen alcímben meghatározottak szerint. A 49. §
(1)bekezdése rögzíti, a Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. [20] A felperes keresetében és felülvizsgálati kérelmében a kiszabott bírság jogalapját nem vitatta, mértékét tartotta eltúlzottnak. A bírság megállapítása tekintetében a hírközlési hatóság mérlegelési jogkörben járt el, a mérlegelés szempontjait az Eht. 49. §
(1)bekezdése határozza meg. Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel a Pp. 339/B. §-át, mely szerint a mérlegelés jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A Kúria - a jogerős ítélet kihirdetését követően - hozta meg a 2/
- (XI. 23.) KMK véleményét a mérlegelés jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról. A legfelsőbb bírói fórum ebben a véleményében kifejtette, amennyiben a jogszabály a mérlegelési tevékenységhez feltételeket határoz meg, a hatósági határozat törvényességének alapja ezek vizsgálata. Mérlegelési szempontoknak azon körülmények tekinthetők, amelyeket a hatóságnak az érdemi mérlegelési tevékenység során kötelezően figyelembe kell vennie. A bírság kiszabásáról rendelkező, mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűen akkor változtatható meg, ha a jogsértés fennáll, de akár a jogalap tekintetében, akár a cselekmény súlyának értékelése körében eltérő tényállás állapítható meg, továbbá akkor is, ha a bíróság azt észleli, hogy a hatóság az egyedi ügy sajátosságait tévesen, logikátlanul, nem a súlyuknak megfelelően értékelte. [21] Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy az alperes a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, a hatóság az Eht.
- és
- §-ában írt követelményeket teljes körűen teljesítette és mérlegelése okszerű. Az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen és mindenben helytállóan vizsgálta, értékelte a felperes kereseti érvelésében foglaltakat. A Kúria hangsúlyozza, a felperes terhére megállapított bírság az Eht.
- §
(4)bekezdés a) pontjában meghatározott maximális bírság mérték 7,08 %-a, ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg a fokozatosság és arányosság elvének betartását. [22] A felperes által megjelölt körülmények enyhítő szempontként nem értékelhetők, ugyanis a jogszerű magatartás tanúsítása olyan alapkövetelmény, mely nem ad alapot az ekkénti figyelembevételre. [23] A Kúria nem ért egyet az ügyfelek javára történő magasabb kötbérösszegek kifizetésével kapcsolatos felperesi okfejtéssel sem. Az alperes jogszabálysértéstől mentesen értékelte a felperes terhére azt a tényt, miszerint a jogszabályban meghatározott kötbérmértéknél magasabb összegű kötbér fizetése olyan jogsértő magatartás, mely bizonyítja felperesi rendszer nem megfelelő működését. Önmagában az a tény, hogy az eltérés az ügyfelek számára kedvező nem ad alapot a jogsértés figyelmen kívül hagyására, illetve enyhítő körülményként történő értékelésére. [24] Az alperes határozata korrigálta az elsőfokú határozatban megjelenő számítási hibát, elírást, mely az érdeksérelmet szenvedett személyek arányában mutatkozott. Az elsőfokú bíróság törvényesen jutott arra a következtetésre, hogy a 2543 jogsértő eset azt bizonyítja, a felperes nem egyedileg tévedett, hanem a probléma rendszer szintű. A Kúria álláspontja szerint a jogsértéssel érintett személyek 0,57 %-os arányához képest a maximum összeg 7,08 %-ában kiszabott bírság jogszerű, nem eltúlzott. [25] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, lévén az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az döntés elvi tartalma [26] Az egyedi hírközlési ügy sajátosságait helyesen, logikusan és a mérlegelési szempontokat súlyuknak megfelelően értékelő közigazgatási határozat jogszerű. Záró rész [27] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [28] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért részére felülvizsgálati eljárási költség nem jár. [29] A pervesztes felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(3)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az állam javára felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. [30] Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontjára figyelemmel nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő