A határozat elvi tartalma: A megtámadott határozat hatályában fenntartása tekintettel arra, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására, cselekményének minősítésére az anyagi jogszabályok megsértése nélkül került sor, és a kiszabott büntetés is törvényes, a felülvizsgálati indítványban hivatkozott feltételes szabadsággal kapcsolatos észrevétel pedig nem felülvizsgálati ok. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.961/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Varga Zoltán, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2016.május
- Az ügy tárgya: személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): H. G. Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 21.B.23.658/2013/70., ítélet, tárgyalás,
- június
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 22.Bf.10204/2014/20., ítélet, tárgyalás,
- április
- Az indítvány előterjesztője: H. G. terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.B.23.658/2013/
- számú, és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 22.Bf.10204/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján kelt 21.B.23.658/2013/
- számú ítéletévelH. G-t
- rendbeli személyi szabadság megsértésének bűntette [
- évi IV. tv. - (korábbi Btk.) -
- §
(1),
(3)bekezdés c), h) pont], testi sértés bűntette [korábbi Btk. 170. §
(1),
(2)bekezdés], testi sértés bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 170. §
(1),
(2)bekezdés] és zaklatás bűntette [korábbi Btk. 176. §
(2)bekezdés a) pont,
(3)[2] [3] [4] bekezdés a) pont] miatt, mint visszaesőt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a terhelt és védője jelentett be fellebbezést enyhítés végett. A Fővárosi Főügyészség az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A nyilvános fellebbezési tárgyaláson az ügyész F. L. J-né sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény minősítésével kapcsolatban kifejtette, hogy az okfolyamat elindítója a terhelt magatartása volt, ezért a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot eredményező testi sértésnek minősül a korábbi Btk. 170. §
(4)bekezdése szerint. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a testi sértés bűntettének jogi minősítését a korábbi Btk. 170. §
(1)és
(4)bekezdés I. fordulatának; a testi sértés bűntettének kísérletét folytatólagosan elkövetettnek minősítette; a zaklatás bűntette miatt folyamatban volt büntetőeljárást megszüntette; továbbá az elsőfokú eljárás során felmerült összesen 496.514 forint bűnügyi költségből a terheltet 395.930 forint az államnak megfizetésére kötelezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítéletet a terhelt és védője a kihirdetést követően míg az ügyész három nap gondolkodási idő után tudomásul vette. II. [5] A jogerős ítélet ellen H. G. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a súlyosítási tilalom megsértését, a bűncselekmény téves minősítését, a másodfokú ítéletben a különös visszaesőkénti minősítést, valamint a feltételes szabadsággal kapcsolatos téves rendelkezést sérelmezte és a büntetés enyhítését kérte. [6] Álláspontja szerint, mivel a másodfokú bíróság a zaklatás bűntette miatt folyamatban volt büntetőeljárást megszüntette, enyhébb büntetést kellett volna kiszabnia a bíróságnak, s ennek elmaradása a súlyosítási tilalom megsértését eredményezte. [7] A terhelt szerint a maradandó fogyatékosság az az állapot, amely visszafordíthatatlan, a sértett sérülése viszont gyógyítható lett volna. [8] H. G. védője észrevételt terjesztett elő, melyben a másodfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapozta. [9] A védő szerint a másodfokú bíróság a megállapított tényállásból tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a terhelt cselekménye a
(4)bekezdés I. fordulata szerint minősül, ezért törvénysértő a bűncselekmény minősítése. Erre és a zaklatás bűntette miatt folyamatban volt büntetőeljárás megszüntetésére figyelemmel a büntetés enyhítését tartotta indokoltnak. [10] A Legfőbb Ügyészség az első-, illetve másodfokú ítéletek hatályában fenntartását indítványozta. III. [11] A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben pedig nem alapos. [12] A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe. [13] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem vehetők figyelembe. [14] Kétségtelen, hogy a Be. 416. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. § és 355. §, 405. §
(1)és
(3)bekezdés, 349. §
(4)bekezdése] megsértésével került sor. [15] A Be. 354. §
(1)bekezdésének értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Következésképpen az ügyész ez irányú fellebbezésének hiánya nem képezte akadályát annak, hogy a bíróság a cselekmény minősítését megváltoztassa. A súlyosítás tilalma nem zárja ki, hogy a másodfokú bíróság a tényállást a terhelt számára előnytelenül módosítsa, ezáltal - a büntetés érintetlenül hagyásával - a cselekményt súlyosabban minősítse (BH. 2012.255.II.). [16] Az ítélet jogi indokolása helyesen tartalmazta a minősítés változtatásának okát, és ezzel a Kúria a maga részéről is teljes egészében egyetértett. [17] A másodfokú bíróság - orvosolva az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértését - a nyilvános tárgyaláson meghallgatta a nyomozás során szakértői véleményt adó igazságügyi orvosszakértőt, aki a szakértői véleményében foglaltakat fenntartva előadta, hogy a sértettnek okozott testi sérülés csontegyesítő műtéttel maradéktalanul gyógyítható lett volna, azonban - a gyógytartam várható elhúzódása miatt - azt a sértett visszautasította, s ennek következtében alakult ki a maradandó fogyatékosság. Ugyanakkor ennek az okfolyamatnak az elindítója a terhelt magatartása volt, amely végülis maradandó fogyatékosságot eredményezett, következésképpen a jelentős sértetti közrehatás mellett is megállapítható a terhelt felelőssége az eredmény tekintetében. [18] Az ítélkezési gyakorlatban általánosan elfogadott a conditio sine qua non, a feltételek egyenértékűségének elve. Ennek lényege az, hogy ha a kiváltó ok nélkül a későbbi eredmény nem következett volna be; a későbbi eredményhez vezető minden szükségesnek bizonyult feltétel egyenértékű. Abban az esetben, ha az eredményhez vezető kiváltó okhoz az elkövetőtől független további közreható ok társul, az okozati összefüggés nem szakad meg, legfeljebb az okozati kapcsolat lazábbá válik. [19] A védő által hivatkozott Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére felfüggesztették. A büntetés törvényessége tehát csak akkor vizsgálható, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [20] Az indítvány a büntetést azért tartotta súlyosnak, mert a bűnösség körének szűkülése ellenére azt a másodfokú bíróság nem enyhítette. A büntetés kiszabása, a súlyosító és enyhítő körülmények értékelése azonban önmagában nem vitatható, törvénysértő minősítés, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a büntetés törvényességének felülvizsgálatára nem kerülhet sor. [21] A bűnösségi kör szűkülése önmagában - egyéb feltételek hiányában nem teszi törvénysértővé a büntetést, sőt adott esetben éppenhogy a bűnösségi kör szűkülése teheti törvényessé az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést. [22] A feltételes szabadsággal kapcsolatos észrevétel, továbbá a másodfokú ítélet indokolásában szereplő megfogalmazás a felülvizsgálati eljárást - törvényes ok hiányában - szintén nem alapozza meg. [23] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, a felülvizsgálati indítványban nem szereplő eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdésében írtaknak megfelelően köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [24] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §
(4)bekezdésén, illetve a 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ