Kbf.74/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozása vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. Az eljáró ügyészség mellékelte fellebbezésének írásbeli indokolását, melyben módosította a fellebbezés irányát és a továbbiakban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, tényből további tényre helytelenül következtetett, ezért ítélete megalapozatlan. Véleménye szerint az elsőfokú katonai tanács nem értékelte megfelelően az eljárt igazságügyi műszaki szakértői véleményeket, és maga tett szakértői kompetenciába tartozó megállapításokat, amelyre felmentő ítéletét alapozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.466/2016/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészítéssel tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 351. §

(2)bekezdés a./ és d./ pontja alapján megalapozatlan, ezért indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását. Kifejtette, hogy a bíróság nem értékelte megfelelően a szakvéleményeket, nem tisztázta a felmerülő ellentmondásokat, az általa lefolytatott bizonyítási kísérletre szakértők bevonása nélkül került sor, illetve a rögzített tényállás inkább a vádlott bűnösségének irányába mutat. Mindezekre figyelemmel úgy értékelte, hogy az elsőfokú ítélet felderítetlen, tényből további tényre helytelen következtetéseket tartalmaz, mely megalapozatlanság a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A másodfokú bíróság a Be. 360. §

(1)bekezdés c./ pontja alapján a fellebbezést tanácsülésen bírálta el. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta, a szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat értékelő tevékenységéről számot adott. A vádlott tényszerűen elismerte a balesetben történő részvételét, azonban hansúlyozta, hogy a megkülönböztető jelzést használta és a kereszteződést, amely tilos jelzést mutatott számára, úgy közelítette meg, hogy gépjárművének sebességét csökkentette, sebesség fokozatot is visszaváltott. Nem ismerte el a felelősségét a baleset bekövetkezésében. A bíróság a vádlott védekezését ellenőrizte, kihallgatta a releváns tanúkat, köztük az ügy sértettjeit, a baleset szemtanúit, meghallgatta az ügyben eljárt igazságügyi műszaki szakértőt, illetve az orvosszakértőt. További szakértői vélemény beszerzésére is intézkedett, ezen túlmenően megtekintette a helyszínt, ahol a hallhatóság és láthatóság kérdésében szemlét tartott. Az általa megvizsgált bizonyítékok alapján jutott arra a következtetésre, hogy nem állapítható meg, hogy a vádlott KRESZ szabályszegést valósított meg, mellyel összefüggésben a baleset, illetve nyolc napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezett. Ezért a vádlottat az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében előterjesztett ügyészi fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács valamennyi bizonyítékot értékelési körébe vont és azok okszerű értékelésével állapította meg ítéletének tényállását. Az általa megállapított tényállás nem ellentétes az eljáró igazságügyi szakértő véleményével, az elsőfokú bíróság ezzel összhangban helyesen rögzítette a baleseti mechanizmust, ezen belül a balesetben részes gépjárművek sebességét, a sértettek által elszenvedett sérüléseket és azok gyógytartamát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az viszont jogkérdés, hogy a baleseti mechanizmus rögzítését követően megállapítható-e, hogy vádlott megszegte-e a KRESZ 49. §

(2)bekezdésében írt rendelkezést, azaz hogy közlekedése során meggyőződött-e arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tették-e számára. Önmagában abból a körülményből, hogy a baleset sajnálatos módon bekövetkezett nem vonható le az a következtetés, hogy a vádlott kötelezettségének nem tett volna eleget. Az elsőfokú katonai tanács ítéletének

1. oldal
2. és
3. bekezdésében lényegében rögzítette, hogy a vádlott közlekedése során sebbességét csökkentette, és így haladt be az útkereszteződésbe. Mindezek alapján vonta le azt a következtetést, hogy a vádlott eleget tett a KRESZ-ben előírt kötelezettségének. A másodfokú bíróság álláspontja szerint tehát az elsőfokú katonai tanács ítélte megalapozott, mentes a Be.
4. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Felderítési kötelezettségének eleget tett, tényből további tényre nem következtetett helytelenül, és indokolási kötelezettségét is teljesítette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a katonai ügyész hatályon kívül helyezésre irányuló indítványa lényegében az elsőfokú bíróság által is megvizsgált bizonyítékok újraértékelésére, ezen keresztül a vádlott bűnösségének megállapítására, eltérő jogi következtetés levonására irányult. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a Be. 351. §

(1)bekezdésére figyelemmel az indítvány nem foghat helyt. Az elsőfokú katonai tanács az általa megállapított tényállás alapján nem tévedett, amikor a vádlottat felmentette a terhére rótt bűncselekmény alól, figyelemmel arra, hogy azt állapította meg, hogy nem róható KRESZ szabálysértés a vádlott terhére, mellyel okozati összefüggésbe hozható a bekövetkezett közúti baleset. Nem tévedett, amikor a vádlottat a Be. 6. §

(3)bekezdés a./ pontjára figyelemmel, a Be. 331. §

(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában mentette fel. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezése is törvényes, ezért az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helyes indokainál fogva a Be. 371. §

(1)és

(4)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának ítélte jogerős. ,
3. szeptember
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke