A határozat elvi tartalma: Nincs anyagi jogi alapja az elbírálás után hatályba lépett törvényi rendelkezések alkalmazásának, a felülvizsgálati indítvány nem alapos. KÚRIA Bfv.III.1.019/2011/7.szám A Kúria Budapesten, a
- év március nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott v é g z é s t : A súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Városi Bíróság 6.B.153/2000/
- számú ítéletét, illetőleg a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 12.Bf.297/2004/
- számú végzését a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 22.860 (huszonkettőezernyolcszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s Az Esztergomi Városi Bíróság a
- február 2-án kihirdetett 6.B.153/2000/
- számú ítéletével a szír állampolgár II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében. Ezért őt 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre, 100.000 Ft - meg nem fizetése esetén 5.000 forintonként egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatandó - pénzmellékbüntetésre és 4 évre a Magyar Köztársaság területéről kiutasításra ítélte. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- november 23-án meghozott 12.Bf.297/2004/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás II. rendű terhelt magatartására vonatkozó és felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege a következő. A II. rendű terhelt szír állampolgár, nőtlen, egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vállalkozó, havi keresete 120.000 Ft. 1996-
- évben E.-ben az I. rendű és a III. rendű terhelt üzemeltette a sértett szórakozóhelyét. Időközben több, a sértett tulajdonát képező tárgy eltűnt. Emiatt viszonyuk megromlott, a sértett sikkasztás miatt feljelentést tett, az I. és III. rendű terhelt ellen büntetőeljárás indult. Ennek során a két terhelt egy gépkocsit ajánlott fel a sértettnek, ezáltal kárigényét kielégítették. 2000 januárjában E.-ben az I. és III. rendű terhelt a II. rendű terhelttel együtt felkereste a sértettet. Az I. rendű terhelt felelősségre vonta a még folyamatban lévő büntetőeljárás miatt, majd 600.000 Ft átadását követelte azzal, ha a kérésnek önként nem tesz eleget, akkor agyonverik, bántalmazni fogják a családját is. A sértett fenyegetésébe bekapcsolódott a II. rendű terhelt is és közölte vele, hogy ne magyarázzon, fizetnie kell, valamint azt is, hogy el lesz tüntetve, ki lesz nyírva. A III. rendű terhelt a fenyegetésekre egyetértően bólogatott.
- január 10-én a sértett felhívta telefonon II. rendű terheltet azzal, hogy csak 400.000 forintot tud fizetni, mire a terhelt válasza az volt, hogy ki kell fizetnie a maradék 200.000 forintot is.
- január 13-án a sértett újból felhívta II. rendű terheltet és megbeszélték, hogy a pénz átadása E.-ben egy bárban lesz. A sértett a megbeszélt helyen várta a II. rendű terheltet, amikor előbb odaérkezett az I. rendű és a III. rendű terhelt, de a bárba nem mentek be, hanem gépkocsijukkal elhajtottak. Nem sokkal később érkezett meg a II. rendű terhelt a IV. rendű terhelt társaságában. A sértett ekkor borítékban 300.000 forintot átadott a II. rendű terheltnek. Megelőzően a sértett a rendőrséghez fordult, az átadott bankjegyek sorszámait feljegyezték. A rendőrség a pénzátadást követően azonnal elfogta a terhelteket, a pénzt lefoglalta és a sértettnek visszaadta. Ítéletszerkesztésből adódóan az indokolás más részében lévő ténymegállapítás; elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdése: A bűncselekmény elkövetésének időpontjában az I. rendű és a III. rendű terhelt ellen folyó büntetőügyben a terheltek és a sértett között olyan megállapodás jött létre, hogy nincsenek egymással szemben vagyoni követeléseik.
- oldal
- és
- bekezdése A rendőri intézkedés kezdetekor a II. rendű terhelt a helyszínről gépkocsijához futott, megpróbált beszállni és az átvett pénzt tartalmazó borítékot a gépkocsi alá dobta. Az elsőfokú bíróság a Btk.
- §-a alapján az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Jogi értékelése szerint a II. rendű terhelt magatartásával társtettesként megvalósította a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét [Btk.
- §
(1)bek.,
(2)bek. b) pont]. Tisztában volt ugyanis (az I. rendű és III. rendű terhelttel együtt) azzal, hogy a sértett felé nincs jogos, vagy jogosnak vélt igénye, tudta, hogy vagyoni követelése jogtalan haszonszerzést céloz. A sértett agyonverésével, „kinyírásával", eltüntetésével, családja bántalmazásával való fenyegetés pedig élet vagy testi épség elleni. A zsarolás nem befejezett, mivel a rendőrséggel egyeztetett pénzátadás esetében a sértett valójában nem kényszer hatására, hanem önszántából cselekedett. Az elsőfokú bíróság a II. rendű terheltet a Btk. 61. §
(1)és
(3)bekezdése alapján kiutasította. A másodfokú bíróság ezzel a jogi értékeléssel maradéktalanul egyetértett. Mindemellett kifejtette, hogy a felrótt bűncselekmény jellegére tekintettel a kiutasítás is megalapozott. A II. rendű terheltet korábban az idegenrendészeti hatóság már 3 évre kiutasította, hivatkozva arra, hogy őt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
- június 29-én meghozott 1.B.XV.1575/1995/
- számú - a Fővárosi Bíróság 21.BF.XV.7459/1996/
- számú határozata folytán -
- március 6-án jogerős ítéletével közokirat-hamisítás bűntette miatt 36.000 Ft pénzbüntetésre és kiutasításra ítélte. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a kiutasítás miatt, annak mellőzése érdekében. Indokai szerint a kiutasítás a Btk.
- §
(7)bekezdés c) pontjába ütközik, az elítélés alapját képező bűncselekmény büntetési tételének felső határa ugyanis 8 év. Hivatkozott a 2007. évi I. törvény 1. §
(1)bekezdés c) pontjára, továbbá a csatolt születési anyakönyvi kivonatra, ami szerint a II. rendű terheltnek
- május 19-én született lánya magyar állampolgár, akinek nevelését, tartását ellátja. Hivatkozott továbbá alapügyben téves. arra, hogy a II. rendű terhelt neve az A Legfőbb Ügyészség BF.281/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Indokai szerint az indítványban megjelölt rendelkezés a másodfokú határozat után lépett hatályba. A II. rendű terhelt korábban közokirat-hamisítás bűntettét, jelen ügyben pedig súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét követte el. Ezért vele szemben, aki nem rendelkezett menekült státusszal, a kiutasítás alkalmazása - az elkövetéskor és elbíráláskor hatályos szabályok szerint - törvényes. A Kúria az ügyben a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a védő a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és azzal, az ügyész pedig az írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt esetében az elbíráláskor - és egyébként az elkövetéskor is - hatályos büntető törvény alkalmazásával kiutasítást szabott ki. A Be. 423. §
(2)bekezdése alapján - főszabályként - a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A Be. 416. §
(1)bekezdés
- e)és
- f)pontja, valamint a 423. §
(3)bekezdése szerinti esetre vonatkozó - az Alkotmánybíróság és a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv döntése miatt - eltérő szabályozás jelen ügyben közömbös. A II. rendű terheltnek felrótt bűncselekmény irányadó tényállás szerinti elkövetésekor (
- januárban), valamint az elsőfokú ítélet meghozatala (
- február 2.) és a másodfokú határozat meghozatala (
- november 23.) időpontjában a Btk.
- §-a egyaránt a következő, változatlan szöveggel volt hatályban: Btk.
- §
(1)Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
(2)Nem utasítható ki az, akit a külön törvényben meghatározottak szerint menekültként ismertek el.
(3)A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akinek az országban való tartózkodása - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(4)A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti.
(5)A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt. Kétségtelen, hogy az egyébként
- március
- óta ezzel a szöveggel hatályos szabályozást a másodfokú elbírálás időpontját követően -
- szeptember 1-jei hatállyal a
- évi XCI. törvény
- §-a, -
- július 1-jei hatállyal a
- évi XXVII. törvény
- §-a, -
- augusztus 9-i hatállyal a
- évi LXXX. törvény
- §-a, illetve legutóbb (ország megnevezés változása folytán) -
- január 1-jei hatállyal a
- évi CL. törvény
- §-a módosította. Közülük azonban csupán a
- évi XCI. törvény
- §-a rendelkezett kizárólag a végleges hatályú kiutasítás vonatkozásában - visszamenőleges hatállyal. Következésképpen - szemben az indítvány álláspontjával - a II. rendű terhelt esetében nincs anyagi jogi alapja az elbírálás után hatályba lépett
- §
(7)bekezdés c) pontja alkalmazásának [amit a 2005. évi XCI. törvény 1. §
(2)bekezdése
- szeptember 1-től iktatott be]. A II. rendű terheltet az eljárt bíróság - 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. A felrótt bűncselekmény jellege - amint a másodfokú bíróság is kifejtette kétség kívül alapot adott arra a következtetésre, hogy a II. rendű terheltnek az országban tartózkodása nem kívánatos. Ekként pedig a nem magyar állampolgár, menekült státusszal nem rendelkező II. rendű terhelt esetében a kiutasítás alkalmazása kötelező volt. Az eljárt bíróság határozott tartamú kiutasítást szabott ki, aminek mértéke szintén törvényes. Az iratokból kitűnően az Esztergomi Városi Bíróság
- június 15én meghozott 6.B.153/2000/
- számú határozatával - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmére a
- évi I. törvény
- §
(2)bekezdése szerint eljárva - a II. rendű terhelt kiutasítását fenntartotta. A terhelt fellebbezése alapján eljárva a KomáromEsztergom Megyei Bíróság a
- szeptember 8-án meghozott 2.Bkf.438/2009/
- számú végzésével pedig az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi I. törvény (változatlan szöveggel jelenleg is hatályos)
- §-a szerint: -
(1)Ha a kiutasítást elrendelő bírósági ítélet végrehajtásáig - a szabadságvesztés büntetés kivételével - az ítélet meghozatalától számított több mint két év telt el, az eljáró hatóság kezdeményezi a kiutasítást elrendelő bíróságnál az ítélet felülvizsgálatát. -
(2)A bíróság megvizsgálja, hogy a kiutasítás elrendelése óta történt-e jelentős változás a kiutasított körülményeiben, illetve, hogy az érintett személy jelentős és tényleges veszélyt jelent-e a közrendre és közbiztonságra, és dönt a kiutasítás fenntartásáról vagy törléséről. Az eljárt bíróság e határozata azonban nem ügydöntő határozat, mivel nem dönt a vád érdeméről, illetve a vád alapján folyt eljárás lezárásáról [Be. 257. §
(1)bek.]. Következésképpen felülvizsgálat tárgyát sem képezheti [Be. 416. §
(1)bek.]. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján, a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be.
- §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Megjegyzi a Kúria, hogy - az iratokból kitűnően - jelen felülvizsgálattal érintett alapügy vonatkozásában, korábban a Legfelsőbb Bíróság - a
- március 17-én meghozott Bfv.I.208/2005/
- számú végzésével a II. rendű terhelt érdekében (akkor) eljáró védő felülvizsgálati indítványát, mint nem jogosulttól származót elutasította; majd - a
- június 14-én meghozott Bfv.I.208/2005/
- számú végzésével a II. rendű terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az alapügyben hozott jogerős határozatot hatályában fenntartotta. Budapest,
- március
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH