A határozat elvi tartalma: A rablásnál alkalmazott kvalifikált fenyegetés akaratot megtörő jellegét nem zárja ki, hogy a sértett az ellenállást megkísérli. KÚRIA Bfv.III.1.195/2014/7.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: A rablás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Makói Járásbíróság 2.Be.426/2013/
- számú, illetőleg a Szegedi Törvényszék 2.Bf.1494/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Makói Járásbíróság a
- október 31-én kihirdetett 2.Be.426/2013/
- számú ítéletével a terheltet rablás bűntette [Btk.
- §
(2)bek.,
(1)bek. a) pont] miatt - mint többszörös visszaesőt - 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- május 13-án meghozott 2.Bf.1494/2013/
- számú ítéletével a szabadságvesztés tartamát 6 évre súlyosította, megállapítva, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az irányadó tényállás szerint az ittas terhelt
- október 2-án az áruház csemege osztályán - az áruvédelmi címkét eltávolítva - 3 rúd, összesen 8.097 forint értékű szalámit rejtett el a ruházatában, majd fizetés nélkül távozott. A bejáratnál lévő áruvédelmi kapu jelzésére azonban két biztonsági őr lépett a terhelthez, s felszólították, hogy a ruházatából pakoljon ki. A terhelt ennek nem tett eleget, hanem kifelé tartva az elé álló biztonsági őröket lökdösni kezdte, közben megöléssel - leszúrással - fenyegette őket, a bejárat elé érve pedig közölte, hogy a családja a parkolóban van, nagyon megbánják, ha nem engedik el. Végül a terhelt - mivel a biztonsági őrök a családtagok közbeavatkozásától tartva felhagytak a terhelt követésével elmenekült a helyszínről. A terheltet utóbb az értesített rendőrök fogták el, s a nála megtalált árut is lefoglalták, így a kár megtérült. A másodfokú bíróság ítéletét megjelölve - de értelemszerűen az elsőfokú ítélet ellen is - a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §-a
(1)bekezdésének b) pontjára alapozottan. Álláspontja szerint a terhelt által alkalmazott erőszak és fenyegetés nem volt lenyűgöző, bénító hatású, hiszen a biztonsági őröket nem gátolta abban, hogy akaratuknak megfelelően cselekedjenek. Ehhez képest a rablás bűntettét tekintve a cselekmény nem tényállásszerű, az legfeljebb lopás vétségeként és azzal halmazatban - mivel a fenyegetés nem volt közvetlen sem - zsarolás bűntetteként értékelhető, amelyekhez képest viszont a kiszabott szabadságvesztés mértéke törvénysértően eltúlzott. Ezért a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte. A Legfőbb Ügyészség a BF.1500/2014/1. számú nyilatkozatában a megtámadott határozatok hatályban fenntartására tett indítványt. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Btk. 365. §-ának
(2)bekezdése értelmében rablás az is, ha a tettenért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. A rablási erőszaknak, illetőleg kvalifikált fenyegetésnek kétségkívül lenyűgözőnek, akaratot megtörőnek kell lennie, olyannak, amely alkalmas arra, hogy a megtámadottat a dolog elvételének tűrésére vagy átadására késztesse. A törvény tehát az adott körülmények között objektíve megítélhető alkalmasságot tekinti kritériumnak, így azt, hogy az erőszak vagy fenyegetés intenzitása elegendő-e a rablás megállapításához, nem a sértett magatartásától teszi függővé. Következésképpen a rablás, illetve annak kísérlete felrovását önmagában nem zárja ki, ha a sértett - testi épségének, életének kockáztatásával - megkíséreli (esetleg sikerrel) értékei eltulajdonításának megakadályozását. A rablási fenyegetés megfenyegetettnek a közvetlensége pedig azt jelenti, hogy a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is kötelezően figyelembe veendő tényállásból kitűnik, hogy a tettenért terhelt - azért, hogy a lopott dolgot megtartva a helyszínről eltávozhasson - a biztonsági őrökkel szemben erőszakot alkalmazott: erőteljesen lökdösni, taszigálni kezdte őket. Eközben megöléssel, leszúrással fenyegetőzött, kijelentve, hogy a parkolóban van a családja, ha az őrök nem engedik el, nagyon megbánják. A biztonsági őrök számára a fenyegetés komolysága nem volt kérdéses, hiszen nem tudhatták, hogy a parkolóban várakozó családtagok hányan vannak, s rendelkeznek-e támadó eszközökkel. A tényállás szerint a sértettek éppen ebben a fenyegetésben rejlő közvetlen veszély miatt hagytak fel a terhelt visszatartásával, egyben az eltulajdonított áru visszaszerzésének megkísérlésével. Ehhez képest tehát - függetlenül a sértettek fizikai felépítésétől, s attól, hogy a terhelt kést nem vett elő - az erőszak és a közvetlen fenyegetés alkalmas volt az adott ügyben a lopott dologgal való eltávozás kikényszerítésére, ekként a terhelt cselekményének a Btk. 365. §-ának
(2)bekezdésében meghatározott és az
(1)bekezdés szerint büntetendő rablás bűntettekénti minősítése törvényes. Ez pedig a büntetés mértékének felülvizsgálatát is kizárja, minthogy a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más - mérlegelést nem tűrően alkalmazandó - szabályának megsértése miatt vált törvénysértővé. Ennek megfelelően a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján köteles - a felülvizsgálati indítványnak, a Be. 424. §
(1)bekezdésének I. fordulata alapján tartott tanácsülésen eljárva, nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a a Be.
- §-a alapján hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés és felülvizsgálat lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése és 416. §
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki, míg az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ