A határozat elvi tartalma: Önmagában - anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés hiányában - a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységének sérelmezése nem szolgálhat felülvizsgálat alapjául. Jogtalan támadásra utaló körülmények hiányában a vélt jogos védelemre hivatkozás alaptalan. A védekezésre korlátozottan képes térdelő személy fejére, karddal mért ütés esetében az emberölés kísérletének megállapítása megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. KÚRIA Bfv.III.1.302/2014/5.szám A Kúria Budapesten, a
- évi tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott v é g z é s t: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt B. A. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben F. L. III. rendű terhelt - védője útján benyújtott - felülvizsgálati indítványát elbírálva az Egri Törvényszék 1.B.135/2012/
- számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.433/2012/
- számú ítéletét e terheltet érintően hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s F. L. III. rendű terheltet az Egri Törvényszék a
- szeptember
- napján kelt 1.B.135/2012/
- számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla a
- július 3-án jogerős 6.Bf.433/2012/
- számú ítéletével az
- évi IV. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének kísérlete miatt, mint visszaesőt 6 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A jogerős ítélettel szemben F. L. III. rendű terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)pontjára, illetve a 416. §-ának
- b)pontjára hivatkozással elsődlegesen a felmentését, másodlagosan a cselekmény minősítésének megváltoztatását és a büntetés lényeges enyhítését, illetve a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.1536/2014/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa egyrészt törvényben kizárt, másrészt pedig alaptalan. Kizárt a felülvizsgálati indítvány azon részében, bíróság által megállapított tényállást támadja. amelyben a A III. rendű terhelt hivatkozása szerint az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság tévedett, amikor azoknak a tanúknak a vallomását fogadta el, akik egyrészt fényképek alapján, másrészt kizárásos alapon választották ki azokat, akik a legjobban hasonlítottak a valódi tettesekre. E tanúvallomások rendkívül bizonytalanok voltak, így a tényállás megállapításánál nem vehetők figyelembe. A felülvizsgálati indítvány hivatkozik a helyszínen készített rendőri jelentésre, amely kategorikusan kizárta az elkövetők közül a III. rendű terheltet, de K. Á., V. D., T. M. és O. L., illetve N. F. tanúvallomása alapján is megállapítható, hogy nem vett részt a bántalmazásban, legalábbis a sértett karddal történő fejbevágásában. Hivatkozása szerint L. R. (aki saját vallomása szerint is ittas állapotban volt az események időpontjában) a fényképek alapján kiválasztotta őt ugyan, de korántsem volt biztos a személyben. Összességében tehát a felülvizsgálati indítvány szerint a III. rendű terhelt bűnössége az eljárás során nem egyértelmű és nem nyert minden kétséget kizáróan bizonyítást. A felülvizsgálat szempontjából lehetnek eredményesek. ezen hivatkozások azonban nem A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 423. §-ának
(1)bekezdése értelmében a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések valóságuk esetén sem képezhetik felülvizsgálat tárgyát. A tanúvallomások mérlegelésén keresztül a tényállás vitatása azonban felülvizsgálat alapját nem képezheti, mert a bíróság által jogerősen megállapított tényállás sem közvetlenül, sem közvetett módon nem támadható. A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban lényegében jogos védelmi helyzetre hivatkozással sérelmezi a III. rendű terhelt bűnösségének megállapítását. Hivatkozása szerint bárki is volt az elkövető, jogosan hihette, hogy K. L. a földön fekvő I. rendű terhelt bántalmazását folytatni kívánja, így a kard használata az I. rendű terhelt életének, testi épségének védelme érdekében történt. Még ha K. L.-nak valóban nem is állt szándékában támadni, illetve a támadást folytatni, hanem csak meg akarta nézni az I. rendű terhelt állapotát, a kard használója életszerűen feltételezhette, hogy K. L. a támadást folytatni fogja, ezért a Btk. 29. §
(1)bekezdés szerinti jogos védelem, illetve annak ijedtségből, vagy menthető felindulásból történő túllépése állapítható meg. A felülvizsgálati indítvány szerint abban az esetben, ha jogos védelmi helyzet nem állapítható meg, úgy a Legfelsőbb Bíróság
- számú Irányelvében foglaltak alapján a III. rendű terhelt cselekménye legfeljebb életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének lenne minősíthető. A felülvizsgálati indítvány - tényszerűen rögzített jogtalan támadás hiányában - lényegében vélt (putatív) jogos védelmi helyzetre hivatkozik, anélkül azonban, hogy olyan tényeket, körülményeket megjelölt volna, amelyekből a III. rendű terhelt tévedésére kellene vagy lehetne következtetni. Ilyen tényeket a II. rendű terhelt magatartását illetően az elsőfokú ítélet sem rögzített, következésképpen az eseményeket figyelemmel kísérő III. rendű terhelt sem a házba történő bemenetele előtt, de az onnan történő kijövetelét követően tévedésre okot adó körülményeket nem észlelhetett. Ilyen körülmények között viszont a társadalomra veszélyességben való tévedés lehetősége egyértelműen kizárható, mint ahogy azt az alapügyben eljárt bíróságok is tették. A III. rendű terhelt cselekményének minősítése során az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabályok hibátlan alkalmazásával jártak el. Az irányadó tényállás szerint a III. rendű terhelt egy jó minőségű, kifejezetten éles kardot két kézzel emelt a feje felé, majd azzal a földön térdelő, következésképpen korlátozottan védekezésre képes II. rendű terhelt fejére sújtott. Az elkövetés eszközéből, a sértett testtájékból és az erőkifejtés mértékéből egyértelműen megállapítható, hogy a III. rendű terhelt szándéka legalább eshetőleges formában kiterjedt a halálos eredmény bekövetkezésének lehetőségére is. Az, hogy az eredmény nem következett be, nem a III. rendű, hanem a II. rendű terhelt elhárító magatartásának tudható be. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, az indítványban nem kifogásolt eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §-ának
(4)bekezdésén, illetve a 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418. §-a
(3)bekezdésén és 421. §-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő MV