A határozat elvi tartalma: A bűnszervezetben elkövetés többlet tudattartalmat feltételez, ezért részes esetében is önálló vizsgálat tárgyát képezi. Ugyanakkor nem elvárás a bűnszervezeti működés kimerítő alanyi és tárgyi feltételeivel (apparátusával, felépítésével) való konkrét szembesülés. KÚRIA Bfv.III.1.500/2014/4.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a XXI. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/
- számú, illetőleg a Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/
- számú ítéletét a XXI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Pest Megyei Bíróság Budapesten, a
- június 1-jén kihirdetett 7.B.81/2006/
- számú ítéletével a XXI. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [
- évi IV. törvény (régi Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c), d) pontja,
(6)bekezdés b) pontja; tényállás: I/5., I/7.]. Ezért őt mint bűnszervezetben elkövetőt 3 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte, egyben megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A XXI. rendű terhelt esetében védelmi fellebbezés alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- március 22-én meghozott Bf.86/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot a XXI. rendű terhelt tekintetében - helybenhagyta. II. Az elsőfokú ítélettel megállapított tényállás - XXI. rendű terhelt magatartására vonatkozó és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott részének - eljárt bíróság szerinti jogi értékelése a következő. Az elsőfokú bíróság szerint az irányadó tényállás alapján az adott bűncselekmények vonatkozásában fennállnak a bűnszervezet megállapításának a Btk.
- §
- pontja szerinti törvényi feltételei. Tárgyi és személyi összefüggés van a felrótt bűncselekmények között. Középpontban az olajlopás állt, amihez kapcsolódott a többi bűncselekmény. A bűnszervezet belső tagozódása - a vezetői, irányítói és ehhez kapcsolódó végrehajtói szint - erő- és érdekviszonyok mentén állt össze. Pontosan kimunkált volt a belső felépítés, a konkrét szerep, feladat. Mindezekből levonható következtetés, hogy a bűnszervezet vezetője a XXIV. rendű és a XXV. rendű terhelt volt. Az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a XXIII. rendű terhelt pedig szintén vezetői szerepet töltött be, de a XXIV. rendű és a XXV. rendű terhelt alatti szinten. A vezetőkhöz kötődött a végrehajtói szint. Ekként a XXIV. rendű és a XXV. rendű terhelthez volt köthető a XXXV. rendű terhelt, a XXXVI. rendű és a XXXVII. rendű terhelt, továbbá a XXII. rendű terhelt. Az I. rendű és II. rendű terhelthez köthető a M.-nél dolgozó XV. rendű terhelt, hozzá kapcsolódott a XIV. rendű, a XXI. rendű, a XL. rendű, a XIX. rendű és a XX. rendű terhelt is. A XXIII. rendű terhelthez köthető a XXVII. rendű és a XXVI. rendű terhelt. A III. rendű terhelthez pedig a XI. rendű, a XIII. rendű, a XII. rendű, a IV. rendű terhelt, s őhozzá kapcsolódott az V. rendű terhelt is. A kiemelt biztonsági kategóriájú M. Zrt. sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat megvalósítása eleve magas szinten szervezett, széles körben összehangolt tevékenységet igényelt, aminek a tényállás szerinti bűnözői csoport maradéktalanul eleget tett. Mindezzel tisztában voltak a bűnszervezetbe kívülről bevont terheltek (a M. Zrt. belső emberei, vagy rendőrök, avagy a kapcsolatrendszer során beszervezett egyéb személyek), akik ismeretei feltételét képezték a bűncselekmény kivitelezésének, ami szintén a szervezett elkövetést támasztja alá. Ekként volt lehetséges éjjelente - több ezer literes tartálykocsik bemenetele a M. Zrt. sz-i finomítójába, és szivattyúkkal rácsatlakozás a megfelelő vezetékre, - több forduló lebonyolítása; valamint - (később) a finomító területén csőcsonk kialakítása és a nyomás alatt lévő vezetékre rácsatlakozás, - több méter vezeték lefektetése (a finomítón belül és kívül), továbbá - a lopott üzemanyag tárolása, értékesítése. Mindez nem valósítható meg anélkül, hogy a benne résztvevő személyek a szervezett elkövetéssel tisztában legyenek. Ez állapítható meg mindazok esetében, akik legalább 2 alkalommal vettek részt olajlopásban. Így a XXI. rendű terheltnek is tisztában kellett lennie azzal, hogy szervezett csoportban tevékenykedik. Az irányadó tényállás I. pontja szerinti (így az I/
- és I/
- pont alatti) esetekben a bűnszervezet alapvetően az olajlopást célozta. A tényállás I/
- pontjának lényege szerint (elsőfokú ítélet 103.
- oldal] az ún. „pufferkapus" olajlopási cselekményeket megelőzően az I. rendű terhelt telefonon felhívta a XXI. rendű terheltet a
- decemberi olajlopásban közreműködésre. Erre a XXI. rendű terhelt felvette a kapcsolatot a III. rendű terhelttel, hogy megtudja, mi lesz a feladata. A III. rendű terhelt beszervezte a XIII. rendű, a XI. rendű és a XII. rendű terheltet is, s velük, továbbá a XXI. rendű, a XL. rendű és a XIV. rendű terhelttel
- december 26-án 22 óra tájban találkozott, kiosztotta részükre a kifejezetten a bűncselekmény elkövetéséhez használandó mobiltelefonkészülékeket, és megbeszélték az elkövetés részleteit. Ezt követően a XXI. rendű terhelt még éjfél előtt a pufferkapu melletti kerítésen bemászott a M. Zrt. területére és kinyitotta a kaput, amin át társai tehergépkocsival behajtottak, majd a XXI. rendű terhelt a kaput bezárta és elment. Ezt követően a XXI. rendű terhelt folyamatos mobiltelefon-kapcsolatot tartott a tehergépkocsik ki-bejárását a biztonsági kamera időszakos kitakarásával, részint a pufferkapu nyitásában és zárásában való közreműködéssel biztosító terhelt-társával. Az éjszaka folyamán négy tartálykamion hajtott be, lett illegálisan feltöltve és hajtott ki. Az utolsó kihajtását követően a XXI. rendű terhelt ismeretlenül maradt három társával a nyomok eltüntetése érdekében feltakarította az utat és utolsóként bezárta a pufferkaput. Az így eltulajdonított üzemanyag értéke - jelentős 22.751 MFt volt. Az elsőfokú bíróság szerint társtettesi magatartást valósítottak meg a használaton kívüli pufferkapu nyitói, zárói, akik tevékenyen közreműködtek abban, hogy a tulajdonos birtokából ténylegesen kikerüljön az eltulajdonítani szándékozott kamionnyi üzemanyag. E magatartás ugyanis elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az üzemanyag kijusson a finomító területéről, az ilyen módon való elvétel ezáltal realizálódhatott. A tényállás I/
- pontjának lényege szerint (elsőfokú ítélet 110.
- oldal) az ún. vezetékes olajlopási cselekmény esetében, a M. vezetékére történő csonk felszerelésének munkálataiban a XXXIX. rendű, a XXVIII. rendű, a XIII. rendű és a III. rendű, az I. rendű terhelt és más személyek mellett a XXI. rendű terhelt is részt vett. Az ennek folytán eltulajdonított üzemanyag értéke - jelentős - 11.949 MFt volt. Az eljárt bíróság szerint e magatartása részesi, bűnsegédi magatartást valósított meg, s XXI. rendű terhelt I/
- és I/
- tényállás szerinti magatartása folytatólagosan elkövetett. Mindezek alapján az eljárt bíróság a XXI. rendű terheltet is a bűnszervezetben elkövetőnek minősítette. Az eljárt bíróság szerint a bűnszervezet létének - a törvényi fogalom alapján - nem feltétele akár egyetlen bűncselekmény befejezett elkövetése vagy megkísérlése. A törvény ugyanis a meghatározott súlyú bűncselekmények elkövetését, mint szervezeti célt tételezi a fogalom részeként, s nem követeli meg e bűncselekmények tényleges megvalósítását. A bűnszervezetben tevékenykedő tudatának nem kell átfognia az általa elkövetett, vagy elkövetni szándékozott bűncselekmény büntetési tételeit. Elegendő, ha tisztában van azzal, hogy súlyos bűncselekményt követett el, illetve szándékozott elkövetni. A XXI. rendű terhelt pontosan tudta, milyen bűncselekmény elkövetéséhez járul hozzá. Azt is tudta, hogy folyamatos bűnelkövetés különböző cselekményeiről, állomásáról van szó, hiszen később a korábbival egyező bűncselekmény elkövetésében vett részt. A másodfokú bíróság szerint az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett az XXI. rendű terhelt bűnösségére, s a felrótt bűncselekmény minősítése - rá vonatkozó teljes körű és helytálló jogi indokolással együtt - törvényes. A bűnszervezet létére, annak összehangolt működésére és céljára vont következtetések ténybeli alapjait a tényállás rögzíti. A tényállás I/
- (I/6.) és I/
- pontjában rögzített lopások minősítése is megfelel az anyagi jogszabálynak. A másodfokú bíróság egyetértett a lopási cselekményekkel okozott kár összegének megállapításával. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a forgalmi értékre, ami megfelel az anyagi jogi szabályoknak és ítélkezési gyakorlatnak. III.
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a XXI. rendű terhelt védője terjesztett elő - a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a bűnszervezetben elkövetés megállapítása miatt, annak mellőzése, a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. Indokai szerint a XXI. rendű terheltnek két magatartása van, az egyik a 2004. december 26-i, ami a pufferkapus cselekmény, a másik pedig a 2004. október 31-i, ami a csonk felszerelésében részvétel. Ugyanakkor a csonk felszerelésében részvétele miatt csak jóval később lett megvádolva, így nem volt módjában korábban védekeznie ez ellen. Másrészt e két magatartás - álláspontja szerint - nem ad alapot a bűnszervezetben elkövetés megállapítására. 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1734/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozat - XXI. rendű terhelt tekintetében - hatályban tartását indítványozta. Indokai szerint a XXI. rendű terhelt az irányadó tényállás alapján az olajlopások elkövetésére kialakított bűnszervezet az I. és II. rendű terhelthez kötődő tagja volt. A bűnszervezet létére és a XXI. rendű terhelt abban kifejtett cselekvőségére a tényállás alapján vont jogkövetkeztetés pedig törvényes. IV. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bek., 388. §
(2)bek.]. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a kiszabott büntetés a törvénysértő minősítés vagy a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt törvénysértő. E körbe tartozik, ha a bűnszervezetben elkövetés törvénysértő megállapítása folytán a kiszabott büntetés törvénysértő. A bűnszervezetben elkövetés esetén ugyanis az 5 évi vagy ezt meghaladó büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik (régi Btk.
- §). Következésképpen amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása anyagi jogszabálysértő, a felemelt tételkeretek közötti büntetéskiszabás elvben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezheti. Jelen ügyben azonban erről nincs szó.
- A XXI. rendű terhelt érdekében előterjesztett felülvizsgálati indítvány vitatta, hogy e terhelt (a tényállás I/
- és I/
- pontja alatti) lopási cselekményben részvételével bűnszervezet tevékenységéhez kapcsolódott. A bűnszervezet fogalmi ismérveit a régi Btk.
- §
- pontja akként határozza meg, hogy három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények elkövetése. Ez a fogalom-meghatározás világosan elkülöníti a bűnszervezetet a szervezett bűnözés másik alapformájától, a bűnszövetségtől, amely a
- §
- pontja szerint azt jelenti, hogy minimálisan két személy szervezetten követ el bűncselekményeket, vagy legalábbis erre nézve megállapodik, és a megállapodás alapján legalább egy bűncselekmény kísérleti szakba is lép, de nem jön létre bűnszervezet. A két szervezett bűnelkövetési formát tehát a minimális létszám, a szervezettség foka és a szerveződés célja megkülönbözteti. A bűnszervezet a hosszabb időre szervezettség és az összehangolt működés folytán magasabb fokú szervezettséget jelent, mint ami a bűnszövetségben elkövetéshez megkívántatik. Ez utóbbi ugyanis több bűncselekmény elkövetésére vonatkozó egyszerű megállapodással is létrejön, ha annak alapján legalább egy bűncselekményt megkísérelnek. Emellett a célzott bűncselekményeket illetően is minőségi többletet hordoz a bűnszervezet, hiszen amíg a bűnszövetségbeli bűnelkövetők célja bármilyen súlyú bűncselekmények elkövetése lehet, a bűnszervezet csak súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetésére szerveződik. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felrótt (I/
- és I/
- tényállás szerinti) bűncselekmények elkövetése a bűnszervezet keretei között történt. A bűnszervezetben elkövetés megállapításának alapvető feltétele, hogy a bűncselekmény a bűnszervezet céljával összefüggésben valósuljon meg. Szigorú értelemben a bűnszervezetben elkövetés szempontjából az a kérdés közömbös is (amint ezt a 4/
- BJE hangsúlyozza), hogy az elkövető a bűnszervezet vezetője, tagja, vagy akárcsak alkalmilag egy vagy egy-két bűncselekmény tetteseként vagy részeseként kapcsolódik bűnös magatartásával a bűnszervezet keretei között megvalósuló bűncselekmény elkövetéséhez. A bűnszervezetben elkövetés az utóbbi esetben is megállapítható, feltéve, hogy az elkövető tudja, felismeri, hogy bűnszervezet keretei között cselekszik. Amíg ez a tudomás a bűnszervezet vezetőjénél vagy tagjánál egészen nyilvánvaló, addig a bűnszervezetben elkövetéshez alkalmilag kapcsolódó bűnelkövetők esetében ez a kérdés gondos vizsgálatot igényel. Amennyiben tényszerűen megállapított, hogy egy adott bűncselekményt bűnszervezet működésének keretei között követnek el, a végrehajtás objektív körülményeiből lehet levonni azt a következtetést, hogy az alkalomszerű elkövető felismerte, bűnszervezet keretében cselekszik. Az elkövetőnek azt nem feltétlenül kell ismernie, hogy melyek a bűnszervezet létrejöttének körülményei. Elégséges, ha a bűnszervezet tárgyi értelemben vett és előbb ismertetett sajátosságainak, fogalmi ismérveinek az ismeretében csatlakozik cselekményével a bűnelkövetéshez. Tehát egyfelől felismeri, hogy a szervezet összehangoltan működő aminek nem feltétele, hogy az egyes elkövetők közvetlen kapcsolatban legyenek, ismerjék egymást -, másfelől felismeri, hogy az a szerveződés, amelynek keretei között a konkrét bűncselekmény zajlik, nem egy alkalmi csoportosulás, amely egy vagy egynéhány bűncselekmény elkövetésére jött létre, hanem hosszútávú célok megvalósítására, ennek alárendelten súlyosabb megítélésű bűncselekmények elkövetésére alakult meg. Erre a jogi következtetésre rendszerint az ad alapot, ha az elkövetési magatartások egymást kiegészítő jellegűek és azok kapcsolódása a célzott és végrehajtott bűncselekményhez szükségszerű, ezáltal az adott tényállásszerű elkövetési magatartás keretei közé illeszkedő részcselekmény más személy előző cselekményéhez társul, avagy tevékenysége a célzott bűncselekmény megvalósulásához további láncolatos tevékenységet feltételez.
- Jelen ügyben a bűnszervezet létére, és arra, hogy a felrótt cselekmények a bűnszervezeti működés körében zajlottak, az irányadó tényállás I/
- pontjából is következtetések adódnak. A jogerős ítélet I/
- tényállása - a felülvizsgálati eljárásban is érinthetetlenül - tartalmazza azokat a tényeket, amelyek alapján az eljárt bíróság jogi következtetéssel a bűnszervezet létrejöttét megállapította és jogi következtetést vont arra is, hogy mely bűncselekmények valósultak meg e bűnszervezet működésének keretei között (elsőfokú ítélet 190.-
- o.). Egyértelműen rögzíti a tényállás, hogy miként, milyen célból, milyen addig is működő bűnözői csoportosulásokból alakult ki ez a szervezet, és mely időpontban érte el szervezettségének azt a fokát, ami a bűnszervezet ismérveinek megfelel. Meghatározza a tényállás azt is, hogy melyek azok a szervezeti célok, amelyek végrehajtására és a végrehajtás védelmére összehangoltan működő szerveződés szükséges. Rögzíti a tényállás, kik ennek a szervezetnek a tényleges vezetői, továbbá az egyes vezetők milyen szervezeti funkciókat láttak el. Rögzíti a tényállás végül azt is, hogy az egyes terheltek, akik a szervezett keretek közötti bűncselekményekben részt vettek, mely vezetői körhöz kapcsolódtak és milyen feladatot láttak el. Utalásokat tartalmaz a tényállás arra, hogy a szervezeten belüli szerepek a működés során miként változtak. Ezekből a tényekből kifogástalan jogi következtetést vont le az elsőfokú bíróság az adott szervezet bűnszervezet fogalmi ismérveknek való megfelelőségéről, valamint arra nézve is, hogy mely bűncselekmények valósultak meg a bűnszervezeti működés keretein belül. Ez a része a tényállásnak - az események kronológiáját a státuszokban és szerepekben való változásokat érzékeltetve egyértelművé teszi a bűnszervezet létrejöttét, a bűnszervezet vezetőinek kapcsolati rendszerét, az egyes szervezeti vezetői szintekhez kapcsolódó végrehajtó személyeket. Eszerint a XXI. rendű terhelt az I. és II. rendű terhelthez kötődött, utóbb pedig III. rendű terhelttel is kapcsolatban állt. A tényállás I/
- pontja szerinti szervezet kétségkívül megfelel azoknak a fogalmi ismérveknek, amelyeket a régi Btk.
- §
- pontja bűnszervezetként határoz meg, mégpedig mind létszámánál fogva (3 vagy több személy), mind összehangoltan működő szervezete folytán, mind a hosszabb időre kialakított szervezete okán, mind céljait illetően (5 évi vagy súlyosabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetése). A tényállás I/
- pontja szerinti szervezettségben megvalósított I/
- és I/
- pont szerinti vagyon elleni bűncselekmények végrehajtása messze túlmutatott a régi Btk.
- §
- pontjában meghatározott bűnszövetséghez megkívánt alacsonyabb szintű szervezettségen, amelyhez elégséges a több bűncselekményre vonatkozó előzetes megállapodás alapján legalább egy bűncselekmény megkísérlése is. Nem kétséges a tényállás alapján a hosszabb időre szervezettség megállapíthatósága. A hosszabb időre szervezettség vitathatatlanul megnyilvánult abban, hogy az ún. pufferkapus olajlopás mellett folyamatban volt a vezetékes olajlopás szervezése, amely nyilvánvalóan többszöri tartós lopási cselekmények sikerét volt hivatott biztosítani. Ehhez képest a tartálykocsis olajlopás mértéke (vele párhuzamosan a vezetékes olajlopás tervbevétele, kiépítése) olyan körülmények, melyek nem elszigetelt, hanem hosszútávra szóló elkövetésre szerveződést jelentenek. Az összehangolt működésre irányadó tényállás. szintén számos adattal szolgál az A tartálykocsis (miként a vezetékes) olajlopás végrehajtása arra mutat, hogy a különböző feladatokat kellőképpen összehangolták. Kiépített információs rendszerben tisztában voltak azzal, hogy mikor, milyen anyag keverése folyik a finomítóban és az milyen hálózaton keresztül halad át. Megszervezték a biztonsági berendezések jelzéseinek semlegesítését, a belső biztonsági szolgálat, a fegyveres biztonsági őrség egyes tagjainak aktív közreműködésével. Szervezetten ment végbe a lopott olaj szállítása, tárolása, terítése. Mindezek alapján a bűnszervezet léte érdemben vitathatatlan, a szervezettség foka, jellege, a kialakult struktúra mindenképpen túlmegy azon a határon, amelyet a bűnszövetség jelent.
- Megjegyzi a Kúria, hogy - amint az eljárt bíróság kifejtette az adott nagyságrendű olajlopási cselekmények végrehajtása az adott helyen feltétlenül az abban résztvevők együttműködését igényelte. Aki e cselekményekben részfeladatot látott el, szükségképpen tisztában volt azzal, hogy rajta kívül legalább két másik személy ugyanezen bűncselekmény végrehajtása körében más részfeladatot lát el. Sőt, azzal is tisztában volt, hogy a lopás adott módja ilyen mennyiségben - tehát kamionszámra (illetve az I/
- tényállási pont szerint csővezetéken) - rendkívül magas fokú szervezettséget igényel, és abban szükségszerűen a M. munkatársainak is részt kell venniük. Ekképpen azoknak a terhelteknek, akik legalább két alkalommal részt vettek a lopási cselekményekben, kétséget kizáróan tisztában kellett lenniük azzal, hogy egy bűnszervezet működése körében cselekszenek. Továbbá, ezek az elkövetők azzal is tisztában voltak, hogy a tevékenységük egy folyamatos jellegű bűnelkövetés egyik állomása. Ezzel az ítéleti állásponttal a Kúria messzemenően egyetértett. Így a XXI. rendű terhelt esetében - aki társtettes minőségben az ún. pufferkapus és bűnsegédként a vezetékes lopási cselekmény elkövetője - minden szempontból helytállóan jutott az eljárt bíróság arra az álláspontra, hogy a bűncselekményben való részvétele során felismerte, cselekményével egy bűnszervezet keretei között végrehajtott lopáshoz kapcsolódik.
- A felülvizsgálati indítványban foglaltak kapcsán rámutat a Kúria, hogy a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati okok körén kívül esik az olyan eljárási indok, amely a vádemelést megelőző időszakra vonatkozik, illetve amely nem tartozik a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában kimerítően felsorolt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések közé. V. Ekként a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján, a XXI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ