A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítvánnyal támadott tárgyalás mellőzésével hozott végzés megváltoztatása, mert az alapügyben eljárt bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki. KÚRIA Bfv.III.1.521/2014/8.szám A Kúria Budapesten, a
- év március nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott í t é l e t e t: A hatóság félrevezetésének vétsége miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fejér Megyei Főügyészség által - a II. rendű terhelt terhére - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Járásbíróság 7.Bpk.317/2014/
- számú végzését a büntetés kiszabására vonatkozó részében a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja annyiban, hogy a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000 (ezer) forintra emeli fel. Az így kiszabott összesen 180.000 (száznyolcvanezer) forint pénzbüntetés megfizetésére vonatkozóan engedélyezett részletfizetési kedvezményt 20 (húsz) hónapi havi 9.000 (kilencezer) forint összegben állapítja meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését vonatkozásában hatályában fenntartja. a II. rendű terhelt A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.790 (hatezerhétszázkilencven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Székesfehérvári Járásbíróság
- május 23-án kelt 7.Bpk.317/2014/
- számú végzésével a II. rendű terhelttel mint többszörös visszaesővel szemben tárgyalás mellőzésével felbujtóként elkövetett hatóság félrevezetésének vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 180 napi tétel, 500 forint napi összegű pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés megfizetésére tíz havi részletfizetést engedélyezett és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő eljárásról is. A végzés a II. rendű terhelt tekintetében - jogorvoslat hiányában
- július
- napján jogerőre emelkedett. A jogerős határozatban megállapított tényállás lényege szerint a II. rendű terhelt
- november
- és
- december
- napja között rábírta a vele együtt élő I. rendű terheltet arra, hogy tegyen valótlan tartalmú feljelentést a rendőrségen arról, miszerint táskáját az irataival és készpénzével együtt ellopták. A rábírásnak megfelelően az I. rendű terhelt
- december
- napján a Székesfehérvári Rendőrkapitányságon valótlan bejelentést tett arról, miszerint
- december
- napján ismeretlen személy a táskáját a benne lévő 110.000 forint készpénzzel és irataival együtt tőle elvette. A valótlan tartalmú bejelentés Rendőrkapitányságon büntetőeljárás szemben lopás vétsége miatt. alapján a Székesfehérvári indult ismeretlen tettessel
- január
- napján - az eljárásban tanúként kihallgatott II. rendű terhelt - beismerte, hogy a bejelentés valótlan volt, arra ő vette rá az I. rendű terheltet. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fejér Megyei Főügyészség
- szeptember 24-én a II. rendű terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt - a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjának II. fordulatában írt okból - a pénzbüntetés napi tétele összegének törvénysértő megállapítása miatt, a határozat megváltoztatása és a pénzbüntetés egy napi tétele összegének a törvényes minimumra történő felemelése érdekében azzal, hogy a Kúria a további - így a részletfizetést érintő - rendelkezéseket hatályában tartsa fenn. Indokai szerint a Btk. 50. §
(3)bekezdése alapján a pénzbüntetés egy napi tételének összege legkevesebb 1.000 forint lehet, tehát az alapügyben eljárt bíróság jogerős határozatában a többszörös visszaeső II. rendű terhelttel szemben a büntetőjog szabályainak megsértésével határozta 500 forintban meg a kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét. A Legfőbb Ügyészség BF.1653/2014/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - helyes indokaira tekintettel fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a bíróság jogerős végzését a II. rendű terhelt tekintetében változtassa meg, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét a Btk.
- §-ának
(3)bekezdése szerint megállapítható mértékre emelje fel, egyebekben a végzést hatályában tartsa fenn. A Kúria a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítványt a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a 424. §-ának
(1)bekezdés II. fordulata alapján nyilvános ülésen bírálta el; melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, írásbeli nyilatkozatával egyező tartalommal szólalt fel. A terhelt védője ezzel szemben elsődlegesen a megtámadott határozat hatályában fenntartását, másodlagosan a végzés megváltoztatását és enyhébb büntetési nem alkalmazását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 423. §
(4)bekezdése szerint az indítványban megjelölt ok alapján vizsgálta felül, emellett a törvényhely
(5)bekezdésére tekintettel figyelemmel volt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen - a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - eljárási szabályszegést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A kiszabott büntetés akkor törvénysértő, ha annak neme vagy mértéke - ideértve a pénzbüntetés egy napi tételének összegét is - a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Emiatt - a Be. 417. §
(1)bekezdés I. pontja és a 418. §
(1)bekezdése szerint - a II. rendű terhelt terhére az ügyész a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül jogosult volt felülvizsgálati indítványt benyújtani. Az alapügyben eljárt bíróság jogerős határozatában a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét a Btk. 271. §-ának
(1)bekezdése szerinti hatóság félrevezetésének vétségében állapította meg, mely bűncselekmény miatt kiszabható büntetés két évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 33. §
(4)bekezdésére figyelemmel ehelyett pénzbüntetés is kiszabható. A Btk. 50. §
(1)bekezdése szerint a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi és személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egy napi tételnek megfelelő összeget; míg a törvényhely
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel; az egy napi tétel összegét pedig legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni. Így a megtámadott határozatban a kiszabott büntetés neme törvényes, azonban törvényt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a pénzbüntetés egy napi tételének összegét a törvényben meghatározott minimális mértéket el nem érő összegben állapította meg. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta: nem érintve a megállapított bűnösséget, jogi minősítést és a pénzbüntetés napi tételeinek számát, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét a törvényi minimumra, 1.000 forintra emelte fel. A védő felszólalásában elhangzottak kapcsán utal a Kúria arra, hogy a Be. 423. §
(4)bekezdése szerint a megtámadott határozatot főszabályként - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati ok alapján bírálja felül, viszont a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja. Jelen ügyben azonban a Kúria a - Btk. 79. §-ában megfogalmazott büntetési célok érvényesülése érdekében a többszörös visszaeső II. rendű terhelttel szemben nem látta indokoltnak a pénzbüntetésnél enyhébb joghátrány alkalmazását. A Kúria a Btk. 50. §
(4)bekezdése szerint a pénzbüntetés megfizetésére engedélyezett részletfizetésről - tekintettel a terhelt vagyontalan helyzetére és alacsony jövedelmére - az egy havi részlet összegének változtatása nélkül a részletfizetés tartamát a törvény által biztosított keretek között húsz hónap időtartamra meghosszabbította. Egyebekben a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasítására vonatkozó határozat hozatalát mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Dóra s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ