Pfv.21512/2015/1 – Kúria

(1)bekezdésében felsorolt ok megvalósulása esetén nem áll fenn.

1. XLI. Tv.
2. §,
3. XLI. Tv.
4. §,
5. XLI. Tv.
6. §

(1),

1. XLI. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §

(2),

1. CXII. Tv.
2. §

(1)b),

1. CXII. Tv.
2. § c),
3. CXII. Tv.
4. § d) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VII.21.512/2015/
5. A tanács tagjai: .Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke .Vezekényi Ursula előadó bíró .Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Budai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Budai György ügyvéd Az alperesek: I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, rendű Az alperesek képviselője: Mózes Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Mózes Brigitta ügyvéd I. rendű Dr. Spisák Béla Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Spisák Béla ügyvéd IV. és V. rendű alperesek képviseletében A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 2.Pf.20.609/2015/
6. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és az elsőfokú határozat száma: Miskolci Járásbíróság 21.P.22.634/2014/14-
7. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 127.000 százhuszonhétezer) Ft, a IV. és az V. rendű alpereseknek 63.500 - 63.500 (hatvnanháromezerötszáz-hatvanháromezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 1.296.000 (egymillió-kettőszáz-kilencvenhatezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A IV. és az V. rendű alperesek mint hitelezők és a II. rendű alperes mint adós és zálogkötelezett között
8. április 22-én, [2] [3] közjegyzői okiratba foglalt lakáscélú, forintalapú kölcsönszerződés jött létre. A szerződésben a felperes haszonélvezőként és zálogkötelezettként, a III. rendű alperes dologi adósként és zálogkötelezettként szerepelt. A szerződést a hitelezők képviseletében meghatalmazottként K L-né és B-né H E írták alá. Az aláírás alatt rögzítésre került, hogy az V. rendű alperes a IV. rendű alperes meghatalmazottja. A felperes és a II. rendű alperes között létrejött szóbeli megállapodás értelmében - a szerződésben foglaltak ellenére - a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetését, haszonélvezeti jogára tekintettel a felperes vállalta. A felperes a törlesztő részleteket nem fizette, ezért a hitelezők felmondták a szerződést.
9. július 18-án az V. rendű alperes az I. rendű alperesre engedményezte a szerződésből származó követelést. A fennálló pénztartozás ekkor 9.122.624 Ft volt, amelyet sem a felperes, sem a II. és a III. rendű alperes nem fizetett meg. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] [5] A felperes keresetében a kölcsönszerződés létre nem jöttének, másodlagosan annak, illetve a fent írt engedményezés, valamint a kölcsönszerződés, annak felmondása érvénytelenségének megállapítását kérte. Az I., a II., a IV. és az V. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték, míg a III. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az első- és a másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Úgy ítélte, a perbeli szerződés létrejött, a IV. és az V. az rendű alperesek egyetemlegesen vállaltak kötelezettséget a kölcsön nyújtására, amely kötelezettségüket teljesítették. A szerződést az V. rendű és az általa képviselt IV. rendű alperes nevében arra jogosultak írták alá. Téves az a felperesi jogértelmezés, amely szerint a közjegyzői okirat valamennyi kiadmányához csatolni kellett volna a közjegyzői okirat mellékleteit képező, a képviseleti jogosultságot igazoló, eredeti okiratokat. Az elsőfokú bíróság a szerződés érvénytelenségét sem találta megállapíthatónak. A szerződés meghatározza ugyanis a jogszabályi előírás szerint az ügyleti kamatot, a kezelési költség, a hiteldíj mértékét, rendelkezik azon kamatperiódus időtartamáról, amely alatt nem kerülhet sor a hiteldíj megváltoztatására. Az elsőfokú bíróság utalt arra, az üzletszabályzat a szerződés részévé vált, mivel a felperes az őt terhelő kötelezettség ellenére sem bizonyította, hogy annak megismerésére nem volt lehetősége. Az elsőfokú bíróság a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközését sem tudta megállapítani a hitelezőket egyoldalú módosításra feljogosító, az előtörlesztésre, illetve a felmondásra vonatkozó rendelkezések tekintetében. [9] Hivatkozva a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
10. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
11. §

(2)bekezdésében írtakra, tévesnek találta azt a felperesi érvelést is, miszerint a hitelező a kölcsönszerződés alapján a tőkén és annak kamatain felül jogszerűen díjat, költséget nem számíthat fel. Úgy ítélte, a perbeli szerződés a Hpt. 213. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjában foglaltaknak is maradéktalanul megfelel. [10] A fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság alaptalannak találta az érvényesen létrejött szerződés érvényes felmondását vitató keresetet is. [11] Rögzítette, az I. rendű alperes mind anyagi jogi, mind eljárásjogi jogképességgel rendelkezik, az engedményezésre ez okból, - a felperes állításával szemben - jogszerűen került sor. [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a Pp. 253. §

(2)és 254. §

(3)bekezdésében foglaltakra utalással. Az elsőfokú bíróság jogi érveit kiegészítette azzal, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés nem sérti a közjegyzőkről szóló

1. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.)
2. §-át,
3. § d) pontját. Tartalmazza ugyanis, hogy a közjegyző meggyőződött a IV. és az V. rendű alperes nevében eljárók képviseleti jogosultságáról, mellékleteként az ezt igazoló okiratok csatolásra kerültek. A közjegyzői okirat e tartalmára tekintettel a másodfokú bíróság úgy ítélte, nincs jelentősége annak, hogy ezek a dokumentumok a közjegyzői okirat kiadmányaihoz nincsenek hozzáfűzve. [13] A másodfokú bíróság idézte a Kjtv.
4. §

(1)bekezdésében írtakat, miszerint nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 120-

1. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített. Ilyet azonban nem talált megállapíthatónak. A Kjtv.
2. §-ában,
3. §

(2)bekezdésében, illetve a 132. §

(2)bekezdésében írtakra hivatkozással rögzítette, ha a közjegyző az V. rendű alperesnek a IV. rendű alperes részére adott

1. február 23-án kelt közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazását a jelen szerződés mellékleteként nem csatolta, az nem járt a közjegyző által készített okirat közokirati jellegének elvesztésével. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetnek megfelelő határozat meghozatalát kérte. Állította, a jogerős ítélet a Kjtv.
2. §-ában, a
3. §-ban, a
4. § d) pontjában, a Hpt.
5. §

(1)és

(2)bekezdésében, a 213. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjában, a 3. számú melléklet I.2 pontjában írtakat sérti. [15] Kifejtette, a közjegyzői okiratba foglalt szerződés nem a valóságnak megfelelő tényeket tartalmazza. Az abban rögzítettek ellenére, az 1. és a 2. számú melléklet az okirathoz nem került csatolásra. Abból nem tűnik ki, hogy az V. rendű alperes milyen okból jogosult a IV. rendű alperes képviseletére. A felperes szerint a meghatalmazás tényét nem utólag, hanem a szerződéskötés során kell igazolni. Egy jogügylet közjegyzői okiratba foglaltan érvényesen nem jöhet létre, ha az maradéktalanul és hiánytalanul nem felel meg a Kjtv.-ben a közjegyzői okirat tartalmával szemben támasztott követelményeknek. A felperes előadta, a szerződéskötéskor nem volt megállapítható, hogy az aláírók rendelkeztek-e együttes aláírási joggal a Hpt. 47. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A szerződésből hiányoztak továbbá a Hpt.

1. számú melléklet I.2 pontjában előírt azonosító adatok. A fentiek miatt a jogügylet érvényesen nem jött létre. [16] A felperes kifejtette azt is, a perben eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy a per tárgyát képező szerződés a Hpt.
2. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjában írtakat nem tartalmazza, ezért semmis. Állította, a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben előírtaknak a szerződésben és nem az üzletszabályzatban kellett volna szerepelniük. [17] A felperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem foglalkozott azon érvelésével, miszerint a szerződés a pénzkölcsön Hpt.-ben írt fogalmába ütközik. [18] Előadta, a másodfokú bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben sem, hogy az I. rendű alperesnek nincs perbeli jogképessége, és ez okból az engedményezési szerződés nem jött létre. [19] Az I. rendű alperes, valamint a IV. és az V. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. [20] A felperes 2016. május 12-én kelt beadványában a Hpt. 213. §

(1)bekezdés a) pontjának megsértését is állította. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Pp. 272. §

(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelemben szereplő érvelés keretei között vizsgálta, és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A 2016. május 12-én kelt beadványban megjelenő jogszabálysértés vizsgálatát a Pp. 273. §

(5)bekezdése kizárta. Ez ugyanis kimondja, a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. Ebbe pedig beletartozik az új jogi érvekre történő hivatkozás tilalma is. [22] A felperes keresete elsődlegesen annak megállapítására irányult, hogy a perbeli szerződés alaki okok miatt nem jött létre, mert a IV. és az V. rendű alperes képviseletében eljárt személyek képviseleti jogosultságát igazoló, a közjegyzői okiratban

1. és
2. számú mellékletként jelzetteket a közjegyző nem fűzte hozzá a szerződéshez, és a közjegyzői okirat sem rendelkezik arról, hogy az V. rendű alperes a IV. rendű alperes meghatalmazottjaként járt el. A meghatalmazás hiányában tett nyilatkozata nem értelmezhető ezért a IV. rendű alperes szerződéskötésre irányuló nyilatkozataként. [23] A Kúria jogi álláspontja e körben az alábbi: a másodfokú bíróság e jogkérdést vizsgálta. Részletesen kifejtette, a Kjtv.
3. §-ának

(1)bekezdése rögzíti, hogy mikor nem tekinthető közokiratnak a közjegyző által készített okirat. A felperes által elsődlegesen hivatkozott jogszabálysértés, nevezetesen az, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződés

1. és
2. számú melléklete a felperes példányához nem került csatolásra, nem jelenti, nem bizonyítja, hogy azok az eredeti közokirathoz sem kerültek csatolásra, illetve hogy a szerződéskötéskor nem álltak rendelkezésre. [24] A közokiratban írtak alapján megállapítható, hogy a kölcsönszerződést aláírók az V. rendű alperes nevében együttes cégjegyzésre jogosult képviselők voltak. Képviseleti jogosultságukat a cégjegyzék bizonyítja meghatalmazás hiányában is, az aláírási címpéldányaik is rendelkezésre álltak. [25] A IV. rendű alperes képviseletére ugyanakkor az V. rendű alperes meghatalmazással volt jogosult. Erről a közjegyző meggyőződött. Rögzítette is, hogy ezt a tényt az érintettek a másolatban csatolt meghatalmazással igazolták. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a peres iratokhoz becsatolásra került a
3. február 23-án kelt, közjegyzői okiratba foglalt, a IV. rendű alperes által az V. rendű alperesnek adott meghatalmazás. [26] A fent kifejtettekből következően, helyesen foglaltak állást a perben eljárt bíróságok, amikor a perbeli szerződés létrejöttét megállapították, azt közokiratba foglaltnak tekintették, mivel az a Kjtv.
4. § d) pontjában előírtaknak megfelel a
5. §

(1)bekezdésében felsorolt hiányosságban nem szenved. A Kjtv.

1. § d) pontja értelmében ugyanis elégséges a meghatalmazásra utalás. Amennyiben az elmarad, akkor kell a meghatalmazást a közokirathoz hozzáfűzni. Ebből következően ha a felperesi állítás valós is lenne, a meghatalmazás esetleges hozzáfűzésének hiánya sem eredményezhetné a jogszabályba ütközés megállapítását, ahogy arra a másodfokú bíróság is rámutatott. [27] A felperes sérelmezte a felülvizsgálati kérelmében, hogy egyes, a fellebbezésében megjelölt érvekkel a másodfokú bíróság nem foglalkozott. E körben a Kúria utal arra, a Pp.
2. §

(3)bekezdése lehetővé teszi, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokaira utalással, azok megismétlése nélkül hagyja helyben. Az elsőfokú bíróság ítélete tartalmazta, hogy a perbeli szerződés a Hpt. 213. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjának megfelel, nem ütközik a pénzkölcsön fogalmát meghatározó jogszabályba, illetve, hogy az I. rendű alperes jogképes és a követelés engedményezésére javára szólóan jogszerűen került sor. A Kúria rögzíti, a felperes a fenti, alaptalannak bizonyult eljárási jogi érveken túlmenően más jogsértésre az említett kérdések tekintetében nem hivatkozott. A Pp. 272. §

(2)bekezdése értelmében ezért további jogsértés vizsgálatára e körben nem volt mód. A megelőzően hivatkozott jogszabály ugyanis egyebek mellett előírja, hogy nem elégséges a jogsértést állítani, azt indokolni is szükséges. A Kúria utal azonban arra, az üzletszabályzat a perbeli szerződés részévé vált (V.4.pont). Íly módon az ott rendezett kérdések olyannak tekintendők, mint amiket a felek a szerződésben rendeztek. A felperes azt nem állította a felülvizsgálati kérelmében, hogy a szerződés, illetve az üzletszabályzat együttesen nem felel meg a Hpt. 213. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjában írtaknak. [28] A Kúria rámutat arra is, a Hpt. 3. számú melléket I.2. pontjában szereplő egyes azonosító adatok esetleges hiánya a perbeli kölcsönszerződést nem teszi semmissé. Az ugyanis tartalmazza az azonosításhoz szükséges alapvető adatokat. A szerződésben részt vevők személye beazonosítható. [29] A felperes alaptalanul sérelmezte, hogy a keresete elbírálásakor az eljárt bíróságok a jogi érdekét kétségbe vonták. A kérelmének elutasítására ugyanis nem ez okból került sor. Keresete érdemi elbírálást nyert. [30] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria az eljárási és az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján. Záró rész [31] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati ellenkérelmet benyújtó alperesek felülvizsgálati költségének megfizetésére. A Kúria ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)és

(6)bekezdése alkalmazásával, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányosan, ÁFA-val növelten állapította meg. [32] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. és
2. §-a alapján. [33] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
3. augusztus
4. Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró